Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-30 / 177. szám
1932 július 30 szerda-------------------------------------------------------------- ViUaisaiak liéfit _ A sarkadí járási tanács ne feledkezzen meg a sertésbeadásí terv teljesítéséről sem Jő ideig utolsó helyen volt a sarkadi járás első félévi hízott- scrtésbeadási terve teljesítésében. Csak az utolsó hetek, napok »hajrájában« kapcsoltak rá, 74 százalékra javították fel teljesítésüket, hatodik helyre küzdő tték fel magukat a járások versenyében. A nagyfokú lemaradás behozására azonban az idő már rövid volt. A sertésbeadási tervet már nem tudták 100 százalékra teljesíteni, azt át kellett erre. a negyedévre hozni, mivel a begyűjtési törvény is előírja: a hátralékot senkiinek nem engedik el. Ahogy megkezdődött a csép- lés és a gabonabegyüj tés, a sertésbeadás teljesítésével ismét nem sokat törődtek. Nem tanultak a maguk kárán sem. A járási tanács multheti vb-ülé- sén például a sertésbeadással való foglalkozás »kimaradt« a begyűjtési csoport vezetőjének bcrzámolójából. És így van ez a járás valamennyi községében, főleg azokon a helyeken, ahol a gabonabeadás többé-kevésbbé jól halad. Ujszalonta például a járás első községe a gabonabeadásban, de a július hónapra beütemezett 7 darab sertésből még egyet sem teljesített. Hasonlóan nem biztosította Méhkerék sem a július havi 17 darab» sertésbeadását. Egyedül Körösnagyhar- sány község teljesítette 27 százalékra harmadik negyedévi sertéskivetését. Nem azért, mivel ott több sertés lenne, mint a járás többi községében, hanem Körös- nagyharsányban a tanács a sertésbeadási terv lebontását nem az íróasztal mellett végezte el, hanem annakidején megbeszélték a dolgozó parasztokkal, megállapodtak a határidőben s rendszeresen lelátogatják a beadásra kötelezetteket, szorgalmazzák a hizlalást. A legtöbb községben azonban a tanácsok bürokratikusán kiírják a határidőket és adminisztrációs intézkedésekkel akarják a tervíeljesítést megoldani Még a Vágóállatforgalmi Vállalat dolgozóit sem állíLják rá kellően erre a munkára. A járási tanács begyűjtési osztálya maga is úgy gondolja, nem biztos, hogy teljesíthető a beadás. Nem is tudják így a munkát határozottan irányítani. Eb' bői adódik aztán, hogy a begyűjtési csoport dolgozói be vannak ugyan osztva a községekbe, a legtöbb időt kint töltik, de munkáj uk eredménye kevésbbé mutatkozik meg a sertésbeadási terv teljesítésében, ők is határozatlanok, a leglöbb esetben egyetértenek a tanácselnökökkel, hogy »majd a gabonabegyüj tés után ráérünk a hízottsertésbegyüj léssel is foglalkozni«. Ez eredményezte aztán azt, hogy a harmad ik negyedévi sertésbeadás, amit ebben a hónapban legalább 30 százalékra kellett volna teljesíteni, nem éri el még a 10 százalékot sem Nincs biztosítva a sarkadi járásban a sertésbegyüjtés folyamatossága s ebből természetesen következik majd a negyedév utolsó hetében a kapkodás, a »hajrá«, ami sok esetben elhajlásokhoz vezetsz ám ölj a fel a sarkadi járási tanács munkájában az egyoldalúságot. Az ő feladatuk, hogy a községi tanácsokat is megtanítsák 'arra, hogy egyszerre több munkát is el tudjanak végezni. Ellenőrizzék a községekben, biztosítva van-e a sertésbeadási terv teljesítése. így tudja csak a sarkadi járás a sertésbeadásból adósságát mielőbb letörleszteni, így tud állammal szembeni kötelezettségének eleget tenni. — f. s — Vsüják felelősségre a közvagyon hanyag kezelőit j~ ' i június 27-i számában I kapunk j dolgozókról való szociális gondoskodás tervteljeeité- siink egyik alapja — ezt vegye figyelőmbe a békésmegyei Tejipari Vállalat vezetősége is« címmel egy cikket közöltünk, amelyben arról volt szó, hogy a vállalat vezetősége nem minden esetben látja meg a tervszámok mögött a tervet teljesitő dolgozókat, azok arról panaszkodnak, hogy ninos gumicsizma és vízhatlan kötény. A cikk alapján az illetékes szervek alapos vizsgálatot indítottak és számos olyan dolog került napvilágra, amit addig sem az üzem vezetősége, sem pedig az ES vezetősége nem vett észre. Nem, mert nem is néztek utána, vájjon mi a helyzet ezen a terűiében. De nézzük csak sorjában: Azt irtuk: nincs gumicsizma. Valóban fennáll, hogy a dolgozók állandóan panaszkodnak, zúgolódnak, hogy nem kapják meg a munka térvénykönyve által előirt védőruházatot. Természetesen Úgy van ez közöttük elkönyvelve, hogy a vállalatvezetőség nem ad. Azonban papírok halmaza tanúskodik arról: igenis ad a vállalatvezető-' eég még többet is, mint amennyi elő van irányozva. Az üzemben 49 olyan dolgozó van, akinek a munka törvénykönyve szerint jár védőruha. Az ES megalakulása óta, 1950 október 1-től, ezév június 30-ig összesen 81 pár gumicsizmát, 5 pár gumicipőt, 24 pár bőrtalpú bakancsot és 65 pár fatal pu bakancsot kaptak. Ezenkívül kaptak 68 kétrészes munkaruhát, 77 darab feliérköppenyt és 131 davab vízhatlan kötényt. Ezzel szemben nem járt volna.nekik csupán 36 pár gumicsizma, öt pár fatalpu bakancs, 58 kétrészes munkaruha és 15 darab kötény. Hová lettek hát a munkaruhák, bakancsok és egyebek ? T"7 77 ~I megállapította, [A vizsgalati hogy nagy^rtékű felelőtlen anyaggazdálkodás folyt a gyulai Tejporgyárban. A raktáros elsősorban, de az üb és az üzem vezetősége is a Legkevésbbé törő-; dött azzal, hogy kinek adnak ki a raktárból munkaruhát, gumicsizmát. Egyetlenegy sor írás BÍnce ami bizonyítana, hogy ez, vagy az a dolgozó mikor kapott ha-, kancsot és mikor adta. vissza, számolt el vele. A nyilvántartásban, ilyen .bejegyzések találhatók: ka-, zánház — négy munkaruha. De, hogy személy szerint kiosodrt kapta, az illető kezeiráea erről tanúskodna, — ez nincs meg. Feltételezhető tehát joggal az is, hogy nem kaptak a kazánház dolgozói semmit. Olyan eset is megtör-j tént pl., hogy 1951 januárjában bevételeztek a raktárba nyolc pán gumicsizmát, ami szőrén-szálán eltűnt. De olyan is volt, például» 1951 április 30-án 10 pár fatalpu bakancsot eladtak és — ahogy ezt megokolták — azért, mert felejt volt. Nyilván nem ezt keltett volna tsuniök, mégha valóban volt | hiba a bakancson, hanem — mivel erre külön kerete van a vállalatnak — meg lehetett volna valamely kisipari szövetkezetben javíttatni, talpaltatni. Az állatok: nyári fürdetése Állóvizek, folyóvizek mentén, ahol az állatok fürdetésére lehetőség nyílik, a nyári melegben gondoskodjunk az állatok für osztáséról. Az állatok testének hő- szabályozása érdekében a rendszeres bőrápolás elengedhetetlen. A fürdetés alkalmával szalma- csutakkal, vakaróval a növés irányával ellentétesen csutakoljuk, vakarjuk az állat szőrzetét. így a hámló bőrrészeket, szennyező anyagot eltávolítjuk, kioldódik a bőr légzőnyílásaiba besíírűsödölt izzadság is. Az állatok fürösz- tésénél arra vigyázzunk, hogy kimelegedett, felhevült állatot ne engedjünk a vízbe és általában 10—15 percnél tovább ne tartózkodjanak az állatok a vízben. Utána lehetőleg pormentes területen hajtsuk az állatokat, nehogy a por ismét el tömje a bőr légzőnyílását. | Egyetlen ruhát, | “Vitattak meg a gyulai Tejporgyárban évek óta. Ha lyukas tett aj gumicsizma, hát addig ny ózták j mig tönkrement. »Majd ad a vállalat újat« — ezt tartottak. A ruhával, egyebekkel hasonlóan báni tak. Mig más vállalatoknál úgyj csinálják, hogyha egy ruha kilyukadt, fogják és viszik a szö-l vetkezettje, ahoi megfoldozták —I addig itt semmit sem. tettek. Két évig kellene, hogy tartson’ egy munkaruha, hasonlóan egy pár gumicsizma. Persze előfordul olyan! eset is, hogy hamarább elkopik! valamelyik es ilyenkor az egyezi tető bizottság megállapítása alapján újat kap az illető dolgozó. A gyulai Tejporgyárban mi történt? PL Hundzsa lfeienc karbantartó^ — a bejegyzés szerint ez év március 13-án kapott egy munkaruhát és már június 9-én egy másikat. Nyilván ennyi idő alatt) még ha éjjel-nappal hordja, sem kopik el. Adtak olyanoknak is gumicsizmát, akinek nem járt) volna. Például Maján János fűtő 1950 november elsején egy pái) gumicsizmát kapott. Már 1951 február 27-én egy pár fatalpu bakancsot kapott és ugyanazon év augusztus 18-án ismét egy párat, 1952 március 20-án pedig egy bőrtalpú bakancsot kapott. ezt a bűnös anyagpazarlást a Nem lehet dolgozók rovására imi. Az, hogy egyik-másik dolgozó félévenként) kért munkaruhát, azért történhei tett meg, mert senki nem világosította fel arról, milyen káros nemzetgazdaságunk szempontjából, ha; nem becsüli meg a ruhákat. Itt felelősség terheli a Tejporgyár: üzemi bizottságát, vezetőségét, d:. a Tejipari Vállalat vezetőségét, valamint az EDOSZ területi bizottságát is, amiért nem ellenőrizték, hová teszik a ruhákat, gumicsizmákat és egyéb ruhákat a gyulai Tej por gyár ban. Haladéktalanul vonják felelősségre az illetékes: szervok a mulasztókat, szabjanak ki rájuk méltó büntetést. (R-né) Levél Koreába Hluhkáfn fnctlctt se^Uség-el is kütdäk nektek... Kedves koreai asszonytárs! Sókat gondolok rátok és figyelemmel kísérem a ti harcoto- kot.. Veletek érzek és tudom, hogy ez a harc közös. Éppen azért én itt a munkámmal segítek nektek, hogy m'nét hamarabb vége legyen a borzalmas háborúnak, hogy m'nél előbb győzedelmeskedjetek a fasiszta fetnevadak felett. Mi most arattuk le er.évi termésünket. Zeneszó mellett visszük be a gabonát. A férjem tszcs-ben dolgozik, én a szövetkezetben. Egy gyermekem van, aki iskolába jár és tovább fogom taníttatni, hiszen megvan rá a lehetőség. Hogy m-ijd a ti gyermekeitek is nyugodtan tanulhassanak, én a munkám mellett csekély segítséget is küldök nektek: mivel most folyik nálmlfo- a bélyeg vásárlás, én és a férjem is 30—30 forintos bélyeget vettünk. Tudom, hogy egy agyának m lysn fájdalom a sorsa olyan helyzetben, mint a tiétek és éppen azért, veletek együtt küzdők, hogy minél előbb ti is, mint. mi, boldogan arathassatok. Demokratikus üdvözlettel: F RAM KŐ PÁLNE, Kondoros. Lukács Józsefné megyei tanácselnökhelyettes beszámolója Endrődőn Endrődön Lukács Józsefeié megyei tanácselnökhelyettes beszámolót tartott. Nagy érdeklődés előzte ezt meg. Lukács Józsefeié elvtársnő beszámolójában a békéért folytatott harc fontosságát ismertette- Elmondotta, hogy a koreai dolgozók milyen szívósan harcolnak, életük árán is megvédik a nép szabadságát, függetlenségét az amerikai imperialistákkal szemben. A koreai nép harca a mi harcunk is. Úgy az endrődi, mint az egész magyar népnek a békéért folytatott harca a termelés emelésében, a beadás és á terv túlteljesítésében mutatkozik meg. Vonnak Endrődön ie, alrik teljesítik, sőt túlteljesítik a beadási kötelezettségüket. A gabonájukat eddig elcsépelt tanácstagok példamutatóan teljesitették kötelezettségüket Liziczai Vince V. kerületi 11 holdas középparaszt búzából 116 százalékra, árpából 125 százalékra, Mészáros Imre II. kerületi 4 holdas dolgozó paraszt búzából 142, árpából 100 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Forgács Vendel cséplő munkacsapata, amely elnyerte a megyei tanács versenyzászlóját, tízes gépiiéi 145 mázsás napi norma mellett naponta átlagosan 252 mázsát csépel. Polányi Vilmos munkacsapatának 48 colos géppel 108 mázsa napi norma mellett 156 mázsa a napi átlagteljesítése. Rubcsó Mihály cséplő munkacsapatának normája 162, napi átlagtól, jesítése 283 mázsa. Urbán Jóa=el munkacsapata 48 colos géppel 108 mázsa napi normájával szemben 220 mázsás étlagteljesíiéetel dolgozik. Mindezekkel az eredményekkel a békéért folyó harc me lett serkentik a lemaradókat, hogy minél hamarább megkapja Endrőd Is a gabona szabadpiaci forgalmát. Vannak, akik Szabó Józsefeié, Temető-utca 9. szóm alatt lakó kulákra hallgatnak, aki magú sem teljesítette a beadási kötelezettségét. Mint például Szurovecz József II. kerületi dolgozó paraszt, aki az elszámoltató bizottságot durván fogadta Vagy Tímár Vincémé II. kerület 629. érám alatti lakos, akinek a férjét 1935-ben. a választási idő alatt Horthy csendőrei megsebesítették és többévi sasnyedós után belehalt sérüléseibe. Vannak, alrik elfeléj tettek a múlt borzalmait, a munkanélküliségeit, a kegyetlen terrort, a megaláztatást. Ezek azok, lakik a kulákok és a klerikális reakció befolyási* alatt vannak. A tanácsi beszámoló befejeztével a dolgozók nagyobb ’ kötelességérzettei, az élenjárók tetteitől le! faesítve mentek haza Most még jobban látják, hogy a gabonabeadástól íb függ az ötéves terv sikere, aminek Endrőd dolgozói is sok mindent köszönhetnek. B» M. Az endrődi úttörők bebizonyították azt, hogy nemcsak a tanulásban, hanem a termelésben is ki tudják venni 'a részüket. A szarvasi állami gazdaságban a riz8gyom- lálásnál átlag 140—160 százalékot értek el és jó minőségi munkát végeztek. így hozzájárultak ahhoz, hogy a növényápolási munkákat mielőbb befejezzék. Ezért a jó és kitartó munkájukért a szarvasi állami gazdaság köszönetét mond mindenegyes úttörőnek. Szorgalmas munkájukért 19 darab ifjúsági könyvvel jutalmaztak meg őket, amely 275 forintba került. Sassvári András, Szarvas. Példamutató gabonabeadással a hazáért, a békéért ENDRŐD: Iványi Illés 11 holdas dolgozó paraszt beadási kötelezettsége 13 mázsa 93 kiló voll. 6 példát akar mulatni a község dolgozóinak és ezért 16 mázsa 93 kiló búzát adott be államunknak. Hamva Sándor 10 holdas középpanaszt kivetése 820 kiló búza voll. Ezzel szemben beadóit 1300 kiló búzát és a takarmánygabonabeadását 108 százalékban teljesítette. KöRüSLAD.ANY: A községben a jól teljesítő dolgozó panasz? ok dicséretet érdemelnek azért, hogy beadásukkal példát mutatnak a dolgozó parasztok előtt. Ilyenek ifj. Szabó Imre, aki gabona beadási kötelezettségé* 370 százalékig teljesítette. Vagy Török János Rákosi-telcpi lakos, aki 210 százalékban adta be gabonája!. De nem akar lemaradni a beadásban Kardos Lajos csordavágási lakos sem és 307 százalékra teljesítette beadását. Dicséretet érdemel még Marsi István, aki 270 és Kecskeméti János, aki 220 százalékig teljesítette állammal szembeni kötelezettségét.
