Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-03 / 154. szám
1952 július 3. csütörtök VLUaisaiok Vlépe d Termelőszövetkezeteink jövedelemelosztásáról, a jövedelmezőségi terv készítéséről Részletek Bégen Imre elvtárs beszámolójából-MBékéscsabán. a »Párök'atök Hágában >. 2i-in, jé,linken Dégen Imre élvtára, « SZÖVOSZ főtitkára előadást tartott -»Tét me örövpfk&x- teák, 111-as m'niájú termelőszövetke éti csoportjaink jövedelem elosz- UUw címmel. At előadás főbb részeit az alábbiakban közöljük. Nálunk a termelőszövetke- zt'U'k (csoportok) kialakításakor az élenjáró szovjet tapasztalatokat használtuk fel. azonnal bevezettük a munkaegységgel való számolást. Termelőszövetkezeteink vezetői és tagjai saját tapasztalataikon keresztül győződtek meg arról, ha időben elvégzik a különböző munkálatokat, fejlesztik az állatállományukat, helyesen alkalmazzák az élenjáró szovjet termelési módszereket, jól kihasználják a munkaidőt, a munkaegységek mögött valóságos munka van, akkor a terme,lőszö- vetkezeL erősödik, eleget tudnak tenni az állam iránti kötelezettségüknek, növekszik az egy munkaegységre eső termény és pénz- járandóság. Termelőszövetkezeteink államunktól jelentős támogatást kapnak, ha azonban a szövetkezeteknek államunk csak mindig ad, ugyanakkor azok nem tesznek eleget kötelezettségüknek, elzárják ezzel az állami támogatás útját és akadályozóivá válnak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének is. Már a termelési terveket úgy kellett elkészíteni, hogy kötelezettségük nek maradéktalanul eleget tudjanak kcmii.vris-c A feWnélőásíövetkezet miután állammal szembeni kötelezeltsé gél teljesítette, növeli a szövetkezeli alapot. A fel nem osztható szövetkezeti alapba kell helyezni a belépett tagok által behozott vagyontárgyak alapszabály szerint meghatározott részét, a készpénzjövedelem meghatározott részét. a közös gazdálkodás céljára saját munkájukból előállított épületek, vagy más vagyontárgyak értékét. Emellett a szövetkezeti alapba kell helyezni a termelőszövetkezet saját erejéből eszközölt mindennemű beruházását, az állati szaporulat meghatározott részét, valamint térítés nélkül hozott eszközöket és javakat. A fel nem osztható szövetkezeti alap megmutatja a szövetkezeti mozgalom erősödését, az egyes szövetkezetek egészévi munkáját „ A fel nem osztható, szövetkezeti alap növelése mellett lantos kötelessége u szövetkezetnek a következő évi termelés zavartalan biztosítására üzemi alap létesítése A/. állam iránti kötelezettség teljesítése és a közös vagyon gyarapítása illán fennmaradó kész- pénzj öve,delein a tagok részesedése. A természetbeni és kész- pénzjövedehnet, még az előlegosztáskor is a teljesített munkaegységek szerint kell kiadui A termelőszövetkezet a termény- beadási kötelezettség teljesítése és n tartalékolás után minden terménnyel szabadon rendelkezik. A piacon értékesítheti, feldolgozhatja, másik részét munkaegységek szerint szétoszthatja. Igj n jól dolgozó tagok, akik a munkában családtagjaikkal együtt vesznek részt, gabonából nemcsak annyit kapnák, ami a fejadagot biztosítja, hanem jelentős felesleggel rendelkeznek majd, amit szabadon értékesíthetnek. Szigorúan be kell tartani a jövedelemelosztásnál a szabályokat, különösen a takarmánynál csali az állammal szembeni kötelezettség teljesítése, a közös állatállomány ellátásához szükséges takarmány biztosítása után lehet takarmányt szétoszlani a tagok között. Állatokat természetben a szövetkezetek nem oszthatnak ki a tagoknak, csak tervtúlteljesítés esetében, járó premizálásnál. Szerves részét képezi a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásának a termelőszövetkezeti vezetők — elnökök, agronómusok, könyvelők, brigádvezetők részesedése. 1951 előtt számukra több esetben a közgyűlés, csoportértekezlet állapított meg bizonyos számú munkaegységet. A vezetők nem voltak érdekelve így a szövetkezeti gazdálkodás megerősítésében, a terméshozam nevelésében. Most az elnökök részére -a földterület nagysága és az állatállomány száma után alapmunkaegységet, a termelőszövetkezeti jövedelem után készpénzt, a terv teljesítése, túlteljesítése arányában pedig eredményességi munkaegységet kell megállapítani. A jövedelemelosztás rendezésének továbbifejleszlését célozza a munkaegységkönyv átdolgozása, a premizálás kiszélesítése is. A jövedelem elosztásánál több termelőszövetkezet — helytelenül — nem fizetett földjáradékot, ha- inem az egész osztható jövedelmet a munkaegységek szerint akarták elosztani. A másik hiba az volt, hogy a tagok által bevitt állatok, gazdasági felszerelések árát nem fizették ki Ez főleg a középparasztok belépését akadályozta és odavezetett, ha be is léptek, eladták előzőleg állataikat, gazdasági felszerelésüket A termelőszövetkezeti tagok a közös vagyonból való munkaegységek szerinti részesedés mellett, háztáji gazdaságukból kisegítő bevételhez jutnak. A termelőszövetkezeteknél a háztáji gazdálkodásban kétféle hiba tapasztalható. Az egyik hiba az, hogy lebecsülik a háztáji gazdálkodás szerepét, nem törődnek vele, azt mondják: »ott. vaij a szövetkezet közöse, abból jut neki tej, hízó, stb:. A másik hiba az, hogy sok szövetkezeti tag a háztáji gazdaságát tartja fő jövedelmi forrásnak, elhanyagolja a szövetkezetben végzett közös munkát, nem jár rendszeresen dolgozni. Mindezekkel a hibákkal szemben fel kell venni a harcot és a szövetkezet. vezetőinek, tagjainak azon kell lenniük, lmgy az alapszabályt szigorúan betartsák, egymással betartassák, mert az alapszabály pontjainak megsértésé. a szövetkezet fejlődését gátolja. Termelőszövetkezeti mozgalmunk megszilárdítása megköveteli azt, hogy a negyedéves pénzügyi terv mellett, elkészítsék » bevételi-kiadási tervet is. A bevételi-kiadási terv készítésével, a termelőszövetkezet vezetősége előre látja a szövetkezet, jövedelmezőségének helyzetét és intézkedéseket tud tenni a hibák, a hiányosságok, a gazdálkodás jövedelmezőségét akadályozó fényezők javítására. A bevételi-kiadási terv elkészítése szervezetileg, gazdaságilag szilárdítja meg a csoportot, elsősorban azért, mert így a szövetkezet minden tagja előtt még világosabbá válik, hogy a jövedelem nagysága o rajla is múlik. Ha szilárd a munkafegyelem, rendszeresen résztvesznek a munkában, teljes egészben kihasználják a munkanapot, a jövedelem ennek arányában emelkedni fog. A jövedelmezőségi terv mindezeken túl felveti a szövetkezet tagsága előtt a kisegítő, jövedelmező üzemágak bevezetésének szükségességét, mint például a halastavak építése, rizsföldek honosítása, szikesterületek hasznosítása, feldolgozó üzemágak stb létesítése. A negyedéves pénzügyi terv és az éves bevételi-kiadási terv azt is megköveteli a termelőszövetkezetektől, hogy adminisztrációjukat rendben tartsák. Jelenleg több szövetkezetnél az a káros helyzet alakult ki, hogy elhanyagolják a nyilvántartást Pedig a szocialista elszámolás, elosztás, a munka mennyiségének és minőségének fontos számbavétele megköveteli, hogy e téren is rendel teremtsenek termelőszövetkezeteink. A nyilvántartás, a munkaegységgel való számolás elhanyagolása mellett szövetkezeteinknél megtalálható az is, hogy az ellenőrzés hiánya miatt egyes tagoknak több munkaegységet ír- 1 tak be, mint amennyit teljesí- i tett, sőt az is előfordult, hogy a Lag saját maga írta be a niunka- tügvséget s ezt a vezetők, a többi tagok elnézték. Ez azt jelentette, hogy a beírt munkaegységek mögött nincs munka, kevesebb lesz a jövedelem, károsodik az egész tagság. Pártszervezeteink, tanácsaink, termelőszövetkezeti elnökeink, brigádvezetőink és a termelőszövetkezeti tagok tekintsék fontos mimkáj tiknak, feladatuknak azt, hogy a jövedelemeloszlás szocialista elvét mindenüti megvalósítsák, ezzfcl vihetjük csak előbbre a szövetkezeti mozgalom fejlődését, a falu szocialista áts-zervezésének ügyét Ludányi Sándornak nem lesz gond a takarmányozás Ladányi Sándor mezőhegyest 14 htrdas dolgozó paraszt mir hét esztendeje arad « saját földjén. A fel-szabadulás után 14 hold földet kapott. Azóta nagyon sokszor eszébe jutott a m :N, amikor tizenkettő—tizenhai ni dán aratott másnak és a sok munka után alig jutott annyi, hogy a csal.'d/l dk elegendő kenyeret tudjon adni. A hét esztendő alatt nagyon megváltozott a Lúd ngi család élete. A 14 hold földön sokat dolgoznak azért, hogy azt teljesen kihasználják. A kukoricát is többször megkapáUak, hogy az esőhiányt ezzel is piáitólják, mert nagy szükségük Van a takarni ’nyra, jócskán vau baromfi a tanya udvarán. Több mint száz liba, huszonöt darab sertés és a lovaknak, míg a teheneknek is bizony nagyon sok takarmány keH. Most, ahogy levágták az ősziárpát, azonnal hozzáfogtak a másodvetéshez Egy résrét kukoricával vetették be, a többibe pedig nyári burgonyát vetett Ludányi Sándor. Most kát éve kísérleteiéit vele először és sikerült. Pedig akkor is hasonló voát az időjárás. 3lost két hete, a nyári burgonycivelés a földbe kerül1', de m Ír látszik a sorja. Vetés előtt kicsíráztJttdk, igy a vetés után hamarosan ki is bújtak az új hajtások. Jó burgonyatermés lesz a misodvafésből is. Ez nagyban pótplja majd a korábbi burgonyát, ■ami egy kicsit viss caesnfi a fagy okozta kár m att- A másodvetésből bőven jut « csillád számira, de jut a szabadpiacra is, ami elég újdonság lesz akkor is, amikor felszedésre kerül. Június liO-án hozzáfogtuk a búza aratásához is, m öl katasztrális hold búzavetés a dombosabb részén már viaszérésben van. Nem is hagyja Ludtnyi Sándor tovább talpon, mert h/s a búzát viaszéi ében vág ják, akkor nagyobb fajsúlyú, sokkal acélosabb l .&z a stem Olyan szép kifejlett szemek, meg is lesz 82—83 a fajsúlya. Ez is 2—3 forintot jeleni m Izsónként — dicsekszik ve&i Lud nyi Sándor. De m idejében történt aratásnak más előnye is vau, amikor az utolsó kévét a Ludányi család keresztbe rakja, a legnagyobb gyerek mir végzi a tarlóhántást, hogy a köles és a tarlórépa minél előbb a földbe kerüljön Az egy hold másodveiém kölesnél 6—8 mázsás tervié re sáamt'o- nak, (le megmarad a szakmája, amiből jó takarm Íny lesz. Egy hold iarlprépát is vetnek. Ez is igen jó ■takarmány. Ez kevésbé kényes növény és jól magfizet, 00—SO mázsa is terem egy holdon. Még augusztus első felében is lehet vetni és még a fagy meg nem csípi, a földben lehet hagyni. .1 tehén is jól tejel tőle, csak ügyelni kell az elraktározásra — mondja Lúd Ínyt Sándor. Az aratás után a másod vetés tehát annyi taken m ínyt ad, hogy nem. lesz gond vele iavisszal sem. — csépi#» ■*— Klőmlb nií»« gubonafűldjelnkon a tüzeseteket Dolgozó népünk hatalmas föladat előtt áll, harcolni kell minden szem gabonáért. A kenyérért való harcot jelenti az is, hogy előre gondoskodni kell arról, hogy ne fordulhassanak elő tűzesetek. Ezért én az újságon keresztül is szeretném felhívni a dolgozók figyelmét, hogy a gabonakereszteiket a vasút területén végighúzódó szántóföldeken legalább 50, vagy 100 méterre ralijuk össze a sínektől, hogy a mozdonyokból kipattaifc szikra nehogy tüzet okozhasson. Az is fontos, hogy a Learatott területen azonnal védőszántást végezzünk a tűz elkerülése vágott. De éberebben kell vigyázni azért is, mert az ellenség: a kulálcok és a klerikális reakció ezt az alkalmat is kihasználja kártevésre. A vonatokon utazók is vigyázzanak arra, nehogy égő cigarettát dobjanak ki a vonatablakból, mert) ezzel komoly károkat okozhatnak népgazdaságunknak. Sebestyén Mihály páittitká), Gyula, MÁV. Megkezdték a búza aratását a rózsási állami gazdaságban | Az első napok | június 30-án | hozzáfogtak a búza aratásához a rózsási állami gazdaságban. Öt aralógéppel kezdték s a kombájn, is megáll az útntel- kiti tábla szélén, leeresztik a vá- gószerkeziet4t s jó 3 méter szélesr ségben vágja maga előtt a gabonát. Aztán az első teli zsákból nézik az idei búzát. Odajönnek többen. A szomszédban arató dolgozó paraszt is megáll kis időre, nézi feleségével a kombájnt. Magyaráznak is: mennyi munka learatni, kötélbe rakni, bekötni, keresztelni, behordani, elcsépelni, ezt mind egyszerre végzi el a kombájn. Most még csak az utal: vágják. A két kombájn a kijelölt 350 holdas táblán fog ma hozzá a búza aratásához. Százölvenhat hold ugyan a terv. de 175 hoki learatását vállalták gépenként Sokat várnak a kombájnoktól a gazdaság dolgozói s figyelik a tót gépet a dolgozó parasztok is. A műit évben is komoly eredménnyel dolgoztak a kombájnnal, az idén még jobban kell. [ Ezerküencven hold 10 nem kis darab s ennyit akar a gazdaság 7 nap alatt gé,ppel learatni. Három napra a befejezéstől, a másodvetést, tarlóhántást is elvégzik. Így vették tervbe. A feladat nagyságát átérzik a rózsási állami gazdaság dolgozói. Maglóczki János, Vaskó Mihály. Kővári József, Szrenka János truktoristák eddig is példamutatóan dolgozlak. Nyemcsok János elvtárs, traktoros, Búzás György arai ógépkezelővel az ösziárpúban 6 óra alatt 7 holdat vágott le, most is az elsők között vannak Minden araléasépre 15 hold jut naponta, igy tudják 7 nap alatt elvégezni az aratást tapasztala- i i azt mutatják, a műszakiak, traktorosok kitesznek magokért«. De az ara- tógépek mellett dolgozók között a sarokvágók, kereszt összehordok, keresztrakóknál hiba va* lie vannak osztva, pontosan még sincsenek sehoL A learatott 'Jó hohlnyi búzaföldön az összes kéve széjjel van. Pedig éjszaka fel is akarják szántani a helyét ügy is volna jó, nyers a talaj, most kell a másodvetést végezni, igy tárolódik a talaj nedvesség is. És ez mind a gazdaság jobb irányításán, határozottabb vezetésén múlik. Azon, hogyan segítik a dolgozókat a munkaver senyben, a növény á palásban élenjáró dolgozók mellett hogyan népszerűsítik faliújságon az aratási munka élenjáróit is. így tud csak a rózsási állami gazdaság minden szem gabonáért Joliban harcolni. — far*«**
