Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-24 / 300. szám
5 1951 december 24, hétfő lHkau&wk Héfii — Rákosi elvtárs beszáile iitsín Mínt'ha csak a füzesgyarmatiak- I» vette volna Rákosi elvtárs a póklát, amikor azt mondotta, hogy • termelőszövetkezet eredménye is agitáljon önmagáéit. így látták és hatják ezt Rákosi elvtárs november 10-i beszéde óta Füzeegyarmat dolgozói. Meg aztán us agitáeiós kollektívák Is jó munkát végeztek. Alaposan megbeszélték a falu népével, hogy mit jeőent Rákosi elvtárs beszéde, továbbá a párt ée a kormány határozata. A népnevelők ismételten rámutattak a »Vörös Csillag« tsz elért nagy eredményeim. Elmondották, bogy munkaegységenként 5.98 kg búzát, S kg kukoricát, 1.30 kg árpát és még sok más természetbeni juttatást: rizst, cukrot stb-t osztottak. És még ehhez 9 forintot is tudtak osztani munkaegységenként. Mindezek mellutt 21 és fél ▼ágon búzát adott át a csoport C- ▼éíeli jegyre. Begyűjtési kötelezettségüket 300 százalékra tudták teljesíteni. Rákosi elvtárs ft hazával szembeni kötelezettségek teli jerátéséről is beszólt, mind a begyűjtéssel, mind az adófizetési»! kapcsolatban. A népnevelők erről is teszi ll-ek a faluban és *e. mondották: A haza már eddig is nagyon sokat adott. De akkor tud még többet adni, — Ma ti is adtok a hazának. A kötefesséjgek telje-ítése csapás az ellenségre, a liálorús gyújtogatok ra. Rákosi eLtárs beszéde, a népnevelők szava nyomán sok füzesgyarmati dolgozó magára ismert. Azt is megértették, mit jelent az, ha kifizetik az adót, meg azt is, hogy az oszte'fiyellenséget, az imperialista háborús uszítókai segítik akaratuk efjenére is, ha nem tesznek eleget köteliczcttrégeiknek. Márpedig az ellenség nem válogatós. Mindegy neki, hogy tudatosan, vagy tudatlanul segítenek neki. így lútíják ma is a falu dolgozói. Több termelés, nagyobb jövedelem. Adófizetés az ellenség leverését is segíti. Mont melyik legyen az első, melyikkel csinálunk több hasznot önmagunknak ás államunknak? — vetődött fel a kérdés sóik dolgozó paraszt fejében. Aztán úgy döntöttek, ahogy a párttól tanulták. A többtermeCés, a/ adófizetés ilyen értelemben szarosán összefügg. Egyszerre kell mind megáldani. Ezek a dolgozó parasztok aztán igy mondották: Kifizetem az adómat és belépek a tsz-be. Tiszta lelkrismerettel mehetek a tsa-be, mert az adót is kifizettem. így ceeltokediett Szilágyi Károly, Nyári Imre és még rajtuk kívül több mint százan, akik pár Írét alatt beléptek a »Vörös Csillag« tsz-be. Többszázan, egyénileg di íigtxzó par&cztok pedig rendezték adófizetési kötelezettségüket, Rákosi elvtárs beszéde óta. Rákosi elvtárs tz kommunista helytállásról ie beszéli. Hejjedűs^ Mátyás elvtárs éppen ezért mondotta Marton Sándor ép Olasz Lajosné eltfársaknok, — mikor ázt fejtegették, hogy ők is btfepnök a »Vörös Csillag«-!», iUlstv» átlépnek az I-ea mintájú »Petőfi« és »Győzelem« termelőceo- portokbol —: a párt nem ezt várja tőletek, hanem azt, hogy ott fejtsetek ki nevelő, építőmunkát és fejlesszétek oda a csoportot, hogy a meggyőzés után áttérhessetek a III-as tipusúra. Ti kommunisták vagytok, ez a kötelességetek.« Az ellenség alapos vereséget kapott Füzesgyarmalon is éppen úgy, mint másutt. De azért megpróbál »fészkelődni«. Alattomosan, kezdenek támadni a Zsadányi Imre, Muszka Károly, a Nagy Imre-fóte ku'lákok, akik a hatalmas előrehalar- dást látják a faluban. A termelő- caopoit iránti érdeklődés is fáj nekik. A falu dolgozó nép© azonban nem kaülüat a kulákokra és a párt útmutatásával építi a «aociaKzmust s védi a békét. ífe. /. MOST A PART NEVEL... Nem jói ven ee.igy! — eoteoor jpandoőfca. Nőm volt jó az, hegy lő ávee gyermeklány létére ott járt te eke után. Férfimunkát végzett ftp ja nyolc holdján, mégsem volt •Ivan becsülete, mint egy fiúnak. A lányok közt sém vették sokba, vert nem járt hálózni, mert nem ▼olt szép ruhája, mint a nagygaz- Üalányoknak. Aztán később, mikor már bekötötték a fejét, sokszor kis- kijjáa sirvaiakadt: hát miért kel! ftltümi, hogy Gulyás Szabó József, meg a veje, a községi számtiszt úr Igy fenyegetőzzenek: elvitetem a lovukat, a tán majd saját költségűkre szántttom fel a földet. Meg ft 130 holdas Szita Mrhályné uzsoráját, aki a feles bérből is szeretett ▼olrra még elvenni. Tenni kéne valamit. de ugyan hogy is védekezhetne egy asszony, aki nem tanult, »kinek újság is csak ritkán jut a kezébe és aki csak hébe-hóba jut he a faluba a tanyáról. A felsaa! adulás... Olyan sokszor beszélnek, meg írnak erről, de talán senki sem tudta igazában elmondani mindazt, ami erről eszébe Jut Ilorváthnénak. Neon máról- holnapra tűnt el az életéiről, ami •ossz volt. Hiszen közvetlen a fel-’ •eatiadulás után Sülé számtiszt úr. *ár« volt még a fain ban. Meg I» mondta nekik: láthatják, hogy I még mindig ott van • helyén és ott is ma.a,l Nem úgy történt A feHesbérlő gondjait újak váltották fcá. És a négy holddal járó gond •tíveeenlátott volt Horváthék traft váj án. Ujgazdák lettek. Egy ideig •gyónileg dolgoztak, aztán 49-ben, mikor Rákosi elvtárs szavai után •zren és ezren vágtak neki az új étnak, ők is velük tartottak. Férje ftlapílótag volt a tót omlóéi »Ady« iKcvíen. Közben Irekeriiltek Orosházára. A földet ott hagyták az »Ady« tezcs-lrem, ők pedig beléptek az ftto-lá/j »Dóa a« tszcs-1 e. de ein 1 erbau az ember, januárban az asz- «■ony. És attól kezdve kezdte igazán lábai Uorváthné, miért volt kiszol- |páStatva Gulyás Szabóéknrak.. ■ Ott, Orosházán ment ©1 először •a MNDSZ-be. Mintha osak ha- •arnent volna, olyan szívesen for jadtak. Elmesélt© nekik, mi minden történt az életében és az asz- •sunyok tanítani kezdték. Asszonykörre járt. Az első munkája az volt, hogy olment az. asszonyokhoz és a tagdijat összeszedte. Aztán mind több és nagyobb feladatot bíztak rá. Es még abban az esztendőben, Sztálin elvtárs születésnapján tagjelölt lett. Alig találja meg a szavakat, amikor erről be~i szél. Nagy dolog ez. Mikor kérte a felvételét, megkérdezte a férje, tudod te. mit jelent, ha valaki i>ártteg? Nem tudta még egészen. De azóta már megtanulta. Mert úgv is ígérte, a két ajánlójának es velük együtt a pártnak is, nenn fognak csalódni beune. Nem is rsalodtak. Attól kezdve egyike volt a legszorgalmasabb népnevelőknek Még abban az esztendőben december végén egy újabb feladatot bigott rá a párt. Levelező lett, a párt lapjának levelezője. Az első levél... kiclít mosolyogva, kicsit meghatottan beszél róla. Kétszer- három«zor is hozzáfogott, elolvasta. aztán újra megirtji, hogy még jobb legyen. Nehezen ment, hí- «sen vagy 20 éven keresztül csak Kedves Szerkesztőségi Mielőtt ennek a levélnek megírásához hozzáfogtam, gondolkozni kezdtem, hogyan is írjam meg, mert én még soha nem Írtam az újságnak. Ahogy gondolkoztam, rájöttem, hogy csak az igazat kell leírni. Amikor nálunk. Sarkadon 1051 márciusában több I-es típusú termelőcsoport alakult, mi is 30 dolgozó paraszttal megalakítottuk Sarkadon a Kisteleki I-es típusú termelőosoportot. Amikor a község többi részén is megalakultuk az új tszcs-k, azt láttam, hogy a dolgozó parasztok azokat választják meg a tazos-k elnökének és a vezető égbe, akik míg egyénileg gazdálkodtak is rendes munkát végeztek. A mi csoportunkban én rám esett a választás, igy én lettem az elnök. Ebben a tor-elemben azt akarom megírni, hogy milyen hibákat látok. A mi csoportunknak 475 kát. hold területe van, igaerö dolgában rosszul állunk. Erős, fekete kötött-talajú a földünk, éppen haza irt egy-két levelet. Es most Rákosi elvtárs beszédéről irt — és jól akart írni. Többen írtak akkor a csoportból és ő valami okból csak jó két hétre rá kapott választ, mikor már úgy • gondolta, nem tud 6 jó levelet írni. Aztán amikor megkapta a választ, uira irt. ötvenegy márciusában először hívták meg megyei leve-> lessőórtekezletre. Sokat tanult. Megtanulta, mi a feladata, megtanulta, levelezőnek lenni megtiszteltetés éa fontos pártmegbizatás. Igyeke zott is eleget tenni ennek. Aztán mikor már jobban ment a munkája,, mikor megértette, hogy a part. lapjának még több terelezőre au szüksége, elkezdett beszélgetni erről másokkal is, úgy, ahogy vele beszélgetett annak idején Morócz elv- társ. Röviden ennyi az élete. <5 maga igy foglalja össze egy mondatba: inig otthon voltam, az édesanyám növelt munkára, mikor férjh z mentem, a férjem nevelt önállóságra, moat a párt nevel igazi emberré... ezt osak azért kívánom megemlíteni, hogy ha ezeken a földeken ősszel elvégezzük a mélyszántást, a másik esztendőben bőséges termést kapuink. Most pedig aa a veszély fenyeget mégis bennünket, hogy nem tudjuk elvégezni a mélyszántást. Ennek az oka, hogy a traktorok rossz állapotban vannak. Szeretnénk megmutatni, hogy a nagyüzemi gazdálkodással többet lehet termelni, de félünk, hogy emiatt nem tudjuk a talajt előkészíteni a tavaszi növények számára. En úgy gondoltam, ezen úgy lehetne segíteni, hogy olyan hi L ékről, álról már végeztek az őszi mélyszántással, olyan helyre adnának sürgősen traktorokat, ahol szükség van rá, mint például Sarkadon. Nemzetgazdasági szempontból is, de csoportunk tagságának megélhetése szempontjából is nagyon fontos, hogy a jövő évi magas terméseredményeket biztosítsuk. Fekete Lajos levelező Sarkad. Ha ősszel végezzük a mélyszántást — több terméssel fizet a föld Vessük ö&sself »A Journal de Ginévé srá'ci tőkés lap szerint az olasz takoss*f munkaképes részének égj ölödé: 4 siilkft ember mtinkaaéí Üli. Töbfete ktvésbbé hamlá a heljze a többi kapitalista álamban, ahol m'nó*' nütt nö a munkanél ü'i'ég, a gazda á»». b'zonyti lanság és csökken z doigozö tömegek életszínvonala.« (Rákosi Mátyás elvtárs november 3NH beszédéből.) > Az ipari termelés a kapitalista országokban A kapitalista országok ipari termelését súlyosan veszélyezteti a nyersanyag terén mutatkozó óriási arányú drágulás. A kaucsuk 90, az ón 62, az ólom 74, a cink 25, a wolfram 349 ezáza’ékk'a! drágább 1951-ben, mint az előző évbon volt. Angliában Í951-ben a belső piaci szállítás nikkejlről 20, rézből 15 horganylemezből 20 szája'ékkai csökkent. Korlátozásokat vezettek be a nikkel,. réz, cink, a wolfram és rnolybdesn felhasználásánál. a Szovjetunióban A Szovjetunió ipa á a'i össztermelése* 1950-ben a ha'vmielőtti 1940 év színvonalát 73 szá a ékka! haladta meg, 1951-ben pedig, 1950-1»'/ viszonyítva további 15 százalékkal emelkedik. Az ipari fejlődésnek ilyen ütemét egyetlen kapita tete ország sem ismeri. Az ipari tonn a termelékenység* a Szovjetunió’ a i a múlt évhez viszonyítva 1951-uen 10 százalékkal emelkedett. Az ifjúság sorsa a marshallizált földön Az olasz ifjúság sorsa különösen nehéz. Hivatalos adatok szerint 1951 első felében 490.352 túsz— huszonegyéves fiatalember keresett munkalehetőséget, nagyrészt eredménytelenül. Nem irigylésreméltó azoknak a sorsa sem akik munkához jutottak, mert az ipari központokban dolgozó ifjúság 75 százaléka tüdőbeteg. Kút Kiirtott erdők, katonai építkezések A tiroli Wipp-Tallan a francia megszálló hatóságok számos paraszt földjét elvették, kisajátították a környék legelőinek nagy részét és hatalmas területen ordőirtásba kérdtek. Az elkobzott területeket szeges dróttal vették körül és nagyarányú katonai építkezéseket kezdtek meg. Az osztrák kormány tétlenül nézte a tiroli parasztok földjének elkobzását. a szovjet hazában Az elmúlt évben 494.000 kistül szovjet munkás végezte el az ipari-, vasúti-, bányaipari isk*- lát, az üzemi ipa iskolát és ár Isii munkába a: iparban, az építkezésben és a kő bkedésjben. Egyéni és brigádtanulás, továbbá tanfolyamok útján 1950-ben mintegy 1 millió fiata’ munkás részesült kiképzésben és fejlesztette szakképzett régét. íilág Fák, virágok és — egyetem 1945-től 1950-ig Moszkva területén 1,130.000 fáit és több mini 5 millió díszcser jót tt tettek, 141 új parkot 1: te rí fejtik. Az idén fe vesszal 149.000 facsemetét ér760.000 cserjét ültettek, az ősz folyamán további 927)00 fát é* 619.000 cserjét. A Lenin-kegyne épülő új egyetem környékét 13.30C fa és 170.000 viragbofcer diflsáí) Az életszínvonal egy nyugati országban Nyugat-NémetocBzágkan — a Frankfurter Rundschau összeállítása szerint — 1948-hoz viszonyítva a rozskenyér 83, a búzakenyér 21, a burgonya 14, a marhahús 50, a sertéshús 68, a zaír 80, a gyapjúáru 22, az evőeszközök áia 141, a napilapoké 11 százalékkal emelkedett. A lap megjegyzi, hogy ezeket az emelkedéseket a hivatalos statisztika mutatja ki, a valóságban ennél sokkal magasabbak az árak. »Árcsökkentésre számítani nem lehet, a bérek süli vednek, az élet min- dig drágább lesz« —■ fejezi be cikkét a lap, A Jegyr náluk Görögországban Kartalisz gazdasági miniszter megcáfolta azt a hirt, hogy eltörlik a jegy rendszert. A sajtóban megjelent ilyen híreket Varvutisz tárcanélküli miniszter is cáfolta, sőt egy lépéssel tovább ment és kijelentette: a görög kormánynak nemcsak nincs szándékában a jegyrendszer megszüntetése, ellenkezőleg szándékában van kiterjeszteni olyan cikkekre, amelyek jelenleg nem esnek korlátozás alá. a szocializmus hazájában A Szovjetunióban a rendszeresen végrehajtott áileszáilitási politik* a dolgozók reálbérének emelkedését és a lakosság vásárlóképességénei megnövekedését biztosította. A M- borúutáni első árleszállításból t lakosság egy év folyamán 87 milliárd rubel, a másodikból 71 milliárd, a harmadikból 110 milliárd nye.őséghez jutót . Az 1951 márt jut elsején végrehajtott negyedik ár-le szállítás évi keresztmetsaetben 27-í milliárd rubelt tett ki. A csökkentett kolhozpiaci árak további 7 milliárd rubel nyereséget jelentette! a lakosság számára. sndszer nálunk Rákosi elvtárs november 86-á» mondott beszédéből: »G azdasági eredményeinkkel, ír jó terméssel és a termény hogy ti j- tés sikerével kapcsolatban felmerül a kérdés: nince-e itt aa ideje, hogy megszüntessük a jegyrendszert és visszaállítsuk az élelmiszerek szabad forgalmát. A mi véleményünk az, hogy megvannak a jegyrendsaer megszüntetésére s lehetőségek é- ennek a rendszabálynak eljött az ideje.« Gyermekeimet is a Szovjetunió iránti szeretetre nevelem Sztálin elvtárs szü’etésnauján én is, mint ezer más doüigozó, nagy szeretettel és hálával gondoltam rá. So,k mindent köszönhetek én is Sztálin elvt íratlak, av ő hős katonáinak. Látom a nagy lányomat mint a jövő vegyészmérnökét. Látom 14 éves fiamat az ipari tanulók srzép egyenruhájában, aki a budapesti IX-ee számú tanulcott- honban van, jólétben, boldogan él Tagja az MTH-zenekarnak. tiszta jeles tanuló. Lelet fce’őte mérnök, orvos, vagy zeneművész. Nemcsak öntudat a való nevelést, kitűnő eá látá t.- temem szeretőiét, megbecsülést is kap nevelőitől. Mindezt köszönhetem én S/t ’.'innak. Nem is sajnálok semmi áldó- a':ot, fé- radteágot a ért. hogy elősegitoem népi demokráciánk további fejlődését. Én azzal hála’om meg mindegeket, hogy gyemre veimet is s munkaszeretetre és felszabadítónk, a Szovjetunió iránti mély saej»- tetre nevelem. Htuszárik P lné levekast Szarva ,
