Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-21 / 297. szám
I Sül december 21. péutok UiUaitatok S téli építkezés erőnk bizonyítéka Irta: Dnkon Fércna békéscsabai Magasépítési Vállalat nb. tagja Felemelt ötéves tervünk sikeres megvalósítáto érdekében szocialista államunk minden segítséget megad ans, hogy építkezéseinket télen is folytathassuk. A múltban a tőkés vállalkozónak nem volt kifi- aető, ba télén is dolgoztatott, mert nem volt érdeke, hogy az épitő- munkások télen is kenyérhez jussanak. Ma magunknak, dolgozó népünknek építünk, minden napot, minden órát ki kell használni, így érdekünk, hogy az építőipar eddigi idényjellegét megszüntessük s a termelést folyamatossá tegyük. A Szovjetunió építőiparának tapasztalatai, erősödő népgazdaságunk, fejlettebb gépiparunk lehetővé tette, hogy télen is rendes ütemben folytassuk a’, építőmunkát. A téli fagy a friss falazatot ée vasbetont nem engedné megszilárdulni, ha a kazánokkal nem fű- tenék és hőszigetelőkkel nem óvnák a külső hőmérséklet ellen. Például mezőtúri építkező einken nád- pallókból összeállított talakkal védjük az épükévé t olyanformán, hogy a munka előrehaladásával ezeket a burkolatokat könnyűszerrel tudjuk változtatni, illetve tovább ezáU litani, ho ,y a épít ezés m ndenko i állásának megfelelően, lehetőleg minél kisebb területi« korlátozzuk a körülhatárolást 8 igy takarékoskodjunk a fűtőanyaggal is. Felvonóinkat és szállítóeszközeinket ugyanő, a; ilyen nádpalló-burko- lattal látjuk el. A beton keveréshez szükséges' kavicsot gőztazánfű- téesei előme egítjük, de már a tárolásnál is gondoskodunk az a la- lékanya ok, kavics, beton, stb. fagy veszélye ellen. A hosszabb időre épített rakta: a: talajába gőzcsöveket fektetünk la s «ízeken keresztül fűtjük a raktárakat, kiküszöböljük a káros fa ryveszélyt. A fala at, vajbeton és egyéb építkezési berendezések fagyveszély elleni védelme me, lett különös gonddal foglalkozunk a dolgozók védelmével is. Már az ősz folyamán lehetőleg úgy csoportosítottuk a munkákat, hogy az építkezések külső munkálatai még az enyhébb időjárású napokon befejeződjenek és a téli idős;abban az építkezések belső munkálataival foglalkoztassuk a dolgozókat. A dolgozók szálláshelyeit úgy készítettük el, hogy azok dolgozóink második otthonai legyenek; mint a berettyóújfalui, lőkösházi s a többi építkezéseinken. A mínusz kétfokos hideg beálltával munkahelyeinken védőöltözetet, meleg ebédlőt, öltözőt, forró teát biztosítunk dolgozóink számára. Tekintettel arra, hogy a téli időszaki an dolgozóink munkaidejük után lényegesen többet tartózkodnak a szálláshelyeken, ezért rádiókat, sakktáblákat, könyvtárakat biztosítottunk s rendszeres kultúrműsorokat szervezünk a kulturális igények kielégítéséi«. Nemrégil en szállítottunk a gyulai és a mező- gyáni építkezésekre rádiót és egyéb kulturális berendezést, de ezek megtalálhatók már a többi munkahelyeken is. 19 mozgókönyvtárunk van, egyenként 90—100 kötetes könyvvel, igy minden munkahelyünk dolgozója könnyűszerrel hozzájuthat a haladó irodalomhoz. Irányt vettünk arm, hogy a téli időszakban lehetőséget adjunk dolgozóinknak 8, a’ rnai tudásuk gyarapítására. Gyulán és Gyulaváriban mo te:iá! a í zajlottak 1« sikerrel a technikai minimum-vizsgáztatások. Építkezési szálláshelyeinket, az ottlakó dolgozóin! at a téli fagyos időben is népi államunk meleg gondoskodása veszi körül s lehetővé válik egészséges körülmények mellett az építő, alkotó munka, a kultúra és a nyugodt pihenés. A teli munka ma már nem nehézség, hanem építői; arunk egészséges fejlődésének következménye, országunk, népgazda águnk gazdagodé-1 sának, erősödésének bizonyítéka. December UAfl CSAK HU KAP! 21 Harca percekért! \ Délmagyarországi Roslkiké- szítö Vállalat dombegyházi ken- derkikészítő üzeme december 4- cn befejezte évi tervét, azonban a vállalat többi telephelye és üzeme erősen lemaradt. A dombegyháziak a többi telephelyek dolgozói felé táviratot küldtek, amelyben elmondották, hogy ők ugyan befejezték már évi tervüket, de tovább fokozzák munkáinkat az egész vállalati terv megvalósításáért s egy ben kérik a telephelyek dolgozóit, hogy ők is fokozzák küzdelmüket a lemaradás behozásáért, a terv teljesítéséért. A távirat így végződik: »A rajt előtt állunk. Még hat nap van ebben az évben, hat olyan munkanap, amelyben a másodpercekből percek, a percekből órák s az órák észszerű kihasználásából a vállalati tervteljesítés jelentős százalékai születnek meg. Előre tehát a másodperceknek a munkában való pontos betartásáért és értékesítéséért, munkaszünetben az anyag élőké szításéért és végső fokon a biztos győzelemért, vállalatunk éves tervének maradéktalan befejezéséért Gyökős Lajos sztahánovistu, Medve Ferenc, az üzem legjobb dolgozója, Boda Imréné sztahá novista, Boda Imre kiváló dolgozó, Gyenes Lajos kiváló dolgozó.«Sonkolyos Mihály nem bánta meg, hogy csoportba lépett Meg nem sokkal múlt el egy, éve annak, amikor Sonkolyos Mihály 13 holdon gazdálkodó közép- paraszt a nagyüzemi gazdálkodás, útjára lépett: tagja Lett az orosházi »Dózsa« termelőszövetkezetnek. Azóta kétszer volt már zár- számadás a szövetkezetben. A tavalyinál — hiszen akkor még nem sok munkaegysége volt — még nem tudta megállapítani: »jó cserét csinált- •?« Az idei zárszámadás azoui... . már világosan megmutatta: mit jövedelmezett az elmúlt gazdasági év a tsz-ben és össze tudja hasonlítani az ezt megelőző év — amikor még egyénileg gürcölt, — tiszta jövedelmével. — Nem voltam én elesett ember akkor' som, amikor egyénileg gazdálkodtam — mondja Sonkolyos Mihály — de ha jól meg- számítjuk, csak jobban jártam igy: nagyobb a jövedelmem. Az- 4án sorra felsorolja: »358 munkaegységem volt október elsejéig, de mivel a feleségem és a lányom (s dolgozott néha, igy —: Amíg egyénileg gazdálkodtam, addig sem szenvedtem én hiányt az élelmezésben — főzi tovább a szót Sonkolyos Mihály, — olyan embert nem láttunk még, aki 13 hold föld mellett éhenhalt volna. De azért, ha összehasonlítjuk, mégis óriási a különbség. Amig egyénileg gazdálkodtam, egyszer sem volt arra lehetőség, hogy a vetőmagon fis a fejadagon kívül öt mázsa búza lisztjét értékesíthettem volna. Most a feleslegednek mutatkozó öt mázsa búza lisztjének árából meddő tehenemet kicseréltem egy jobb tehénre, amit egyéni gazda koromban csak terveztem. Akkor nem volt ennyi pénzem sem ,mint most, mert mire kifizettem a költségeket, alig maradt egy pár száz forintom, azt sem tudtam, mit csináljak. Saó sem lehetett bicikliről ée egyébről, ami már most megvan. Dolgozni pedig dolgoztunk éjjel-nappal, mint az állat, a feleségem is ée sokszor a leányom is. Alig volt pihenőnk s ha végre lepihentünk, jött a földtulajdonos parancsa: (a 13 kát. holdból csak négy hold sajátja volt, a többi teles és haszonbérlet), most szalmát hozzon, most ezt, most azt »köteles« behozni. És ezt csinálni kellett, ha esett, ha fajt. Most napi 1(1 órát dolgozom, minden héten van egy pihenőnapom' s amikor a munkám becsülettel elvégeztem, nem zaklat senki, nincs gondom tovább. Van ugyan gondom, de arra: hogyan használjam ki a pihenő időmet. Olvassak, tanuljak, szórakozzak, politizáljak? — amihez a múltban nem volt jogom. Ezek a gondok közös gondok, a jobb munkamegszervezés, a szövetkezet továbbfejlesztésének, a nagyobb eredménynek : a szebb és boldogabb életnek örömteli gondjai. — Nem bántam meg, hogy akkor igy határoztam... érdemes volt a pártra hallgatni.,. (Sz-fi) 424 egysége lett a családnak Erre jutott 17 mázsa búza, 424 kg kukorica és ugyanennyi árpa, 250 kg burgonya, 110'kg cukor, több mint 10 liter olaj, 14 mázsa répa, 3 mázsa széna, 40 mázsa szalma, ezen kívül köles, cirok ,kukorica ée napraforgóezár és más egyéb. A pénzbeli jövedelem 4500 forint volt. Ebből 1750 forintot kaptam kézhez, a többit, felvettem előlegbe, meg aztán felvásároltam: kaptam a szövetkezettől jutányos áron két pár bakancsot, férfi inget, női gumicsizmát. Ezen kívül vettem magamnak egy gumírozott esőkabátot, a lányomnak egy új biciklit, a feleségemnek jó meleg ruhát és a csizmámat megtejeltettem. Teljesítettük Ml, a békéscsabai Dohánybeváltó ■izem dolgozói is megértettük páriánk, kormányunk határozatát. Rákosi elvtárs beszéde után lelkeseb- l>en és jobban halad üzemünkben a munka, a termelés. A jegyrendszer eltörlése, az ár- •*s bérrendezés nagy örömet keltett, dolgozóink körében, amit bizonyít az is, hogy a munkaver- souy, mely eddig vontatottan ment, fellendült, és Rákosi elvtárs beszéde után .december 3-án felajánlást tettünk. Sztálin olvtárs 72. születés'’ napjára vállaltuk, hogy X00 százalékos átlagtel jesitményünket 105 százalékra felemeljük. E vállalásunknak nemcsak eleget tettünk, vállalásunkat hanem túl is teljesítettük, 132, illetve 192 százalékos teljeeitmény- iivel dolgozunk most. Valamennyien tudjuk, mit jelent számunkra is az ötéves teiv. Éppen ezert Igyekszünk behozni lemaradásunkat, amihez*kérjük a dolgoz,o parasztság segítségét: műiden esetben a kitűzött határidői« szállítsák be üzemünkhöz dohánytermésüket. Ezzel hozzájárulnak a terv teljesítéséhez, a béke megvédéséhez amely mindannyinnk feladata. így tudunk kellő választ- adni mindazoknak, akik békés, épi tő munkánkra akarnak törni. JVlojdlsz Istváin, békéscsabai Dohánybeváltó_________________________________________________ 3 A levelezési tanfolyam hallgatói á megyei pártértekezletről Tovább fokozzuk az ellenség elleni harcot Nagy Antal elvtárs azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy munkánkban az egyik legfontosabb kérdés az ellenség elleni ha-c. Erről mi, levelezők elég keveset írunk és hogy ezen a téren megyei : ajtónk munkája nem kielégíti), az annak is betudható, hogy mi, Levelezők kevés segítséget adunk pártunk megyei lapjának. Ezen a téren nagyon sok a tennivaló, még pártszervezeteink és pártbizottságaink sem nyújtanak kellő segít véget nekünk levelezőknek, vagy sok helyen, ha igyekszünk beszervezni új levelezőt, valósággal mindent elkövetnek, hogy azt megfélemlít ék, visszatartsák a levelezéstől az elvtársakat. Meg kell szívlelnie minden pártbizottságnak, hogy a levelezőket nem üldözni kell, hanem megadni minden segítséget makik, hogv eredményesebb legyen a írni i ika. December 21-én, Sztálin eív tárt születésnapján úgy fejezhetjük ki hálánkat a nagy szovjet nép vezére iránt, hogy a bolsevik sajtó nyomdokain haladva tovább fo- ’ kozzuk az ellenség elleni harcot. (Vetró József, Orosháza.) Rákosi elvtárs beszéde kirántotta a talajt a spekulánsok láb.) - alól s most nekünk, a megye kommunistáinak arra kell vigyázni, hogy be ne furakodjaiak pártunkba. Mindenütt le kell laplesai a kn- lákcsemetéket s ha bent találjuk őket valamilyen szervezetben, ki kell tenni őket onnan. Ba unkái Ferenc apjának például 38 hold földje volt, beférkőzött a DBFOSZ-ba és védte kuláksógor&it. Mikoi erre rájöttek, kidobták onnan, Zá-m István kulákcsemeto társával együtt, de nem dooták ki a tanácsból és azoknak, akiknek kötelessége volna, elnézik, hogy továbbia is végezze a tanácsháznál romboló munkáját, nap mint nap berúg. Ezeket az elemeket ki kell cserélni és felelősségre kell vonni azokat, akik ezeket a személyeket a mai napig is megtűrik a tanácsnál. (G. Tóth János, Nagykamarás.) Többet kell foglalkoznunk a középparasziokkol A megyei pártértekezleten beszélt Nagy elvtárs a középpanasztok- kal való foglalkozásról is. Ezen a téren vannak hiányosságok, a mi szövetkezetünkben is. 218 tag közül csak két közópparaszt van. Elhanyagoltuk a velük való foglalkozást, kötelességszerűen mentünk népnevelőmunkába és inkább a mennyiségre, mint a minő égre mentünk. A tagszervezésnél Ágoston József tagtársunkat, aki a munkában bebizonyította, hogy hűséges tagja szövetkezetünknek és a. bókebi zott rág kÍ8gyűlésén szívesen hallgatják a középparasztok — neu, osztottuk be népnevei őnnunkára. (Horváth Sáadorné, Orosháza,) .1 teriiletfelosztással javíthatjuk meg a munkafegyelmet Csoportunknál a múlt évben elég rossz volt a munkafegyelem és a munkához való viszony. Ennek részben én is oka vágyóimért nem hatottam oda a vezetőséggel karöltve, hogy meg terem tóik a helyes munkaszervezést. Csoportunkban as év elején jól kezdtük az üzemtervkészítéssel, do a brigádok között nem osztottuk fel a területet és nem készítettünk bri gádtorvet. A munka nem is ment sehogy, mai alt még három hold takarmányrépánk szedettem é* az meg is fagyott. A jövőben nőm mehet igy tovább, éppen ezért tartom szükségesnek, hogy már most felbontjuk az 1952-os évre készülő üzemtervet. Az üzemtervót fel kell bontani brigádokra, a brigádokon belül munkacsapatokra és azon belül egyénein«. Kifüggeszteni a táblára, hogy például Kiss Józsefnek két hold kukoricája, 850 négyszögöl cukorrépája, 500 négyszögöl takarmányrépája, két hold takanteányféleség« van és igy tovább. így meglátja, milyen feladat vár rá és ha nem tudja egymaga megművelni, akkor biztosai kihozza majd a családját, mert látja, hogy ez az övé, ezt meg kél csinálnia egész éven keresztül. így tudjuk megváltoztatni a munkához, való viszonyt, megjavítani a munkafegyelmet. Ehhez az is kell, hogy a vezetők jobban együttműködjenek, mert lehetetlen állapot az, ami nálunk, a szarvasi »Dózsa« tszcs-ben megvan, hegy az irányítások keresztezik egymást és emiatt sokszor a legten to ,abb munkát nem végezzük el. (Durda János, Szarvas.) Meg kell magyarázni a tanulás jelentőségéi Nagy elvtárs részletesen foglalkozott a DISZ munkájával u rámutatott, hogy páitizarvezeteink nem nyújtanak megfelelő segítse-- get a DISZ-nek. így vau ez a békési állami gazdaságban is. A gazdaságban dolgozó párttagok,. de maga a párttitkár elrtárs son. foglalkozik a DISZ-fiatalokkal. A titkár ©Ívtársnő, aki a politikai iskolánk előadója, nem tesz semmit a lemorzsolódás ellen, a politikai megbízott elvtárs, aki egyébként segíti a DISZ-t, a politikai iskola lemorzsolódására maga is csak azt mondta: »nem akarnak tanulni a fiatalok«. Szerintem ez-nem helyes. Meg kell magja ázni fiataloknak, mit jelent, ha tanulnak. Ha a gazdaságban lévő párttagok segítenék, támogatnák, tanácsokkal látnák el a fiatalokat, elmondanák nekik, milyen nagy jelentőség« van a tanulásnak, bizonyé*, hogy a politikai iskolán nem ketten, hárman jelennének meg, (Lipcsei Mária, Békés.) Medgyesegyházán is megjavítjuk a kultúrmunkát A pártértekezleten Nagy elvtárs beszélt a kul túrtenada'om megyei eredményeiről is. A kultúrforradalo-m kérdése az egész ország, a* egész dolgozó nép ügye, szorosan összefügg a szocialista építéssel. Nálunk, a »Morauszki« tsz-ben, de községünkben is tizedrangú küldés ez. Pedig tudjuk, a szocialista társadalomban magasabb műveltségű emberekre van szükség. Nálunk az a nézet alakult ki, hogy a kultúrához csak a színjátszás tartozik Legalább is m én véleményem szerint ez a helyzet, mert ha a - kulturális színvonal emelésének kérdésével foglalkoztunk, akkor gyorsan megszerveztünk egy színjátszóeso-portot, tovább nem is terednek vele s igy az sem működik. Persze tontoj ez is, de ón ugyanolyan fontosnak tartanám filmjeinket, a szovjet szépirodalmat, vagy a mi új, szociali-ta irodalmunkat. A mi falunkban nincs gazdája ezeknek a dolgoknak. A párttitkár elvtárs azt mondja: ez a DISZ feladata. Az én véleményem szerint nemcsak a DISZ feladata. Azt hiszem, a párthatározat ’alapján Medgyesegyházán is megjavítjuk ezen a téren a munkát. (Jambrik Mária, Medgyesegyháza.)
