Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-21 / 297. szám

I Sül december 21. péutok UiUaitatok S téli építkezés erőnk bizonyítéka Irta: Dnkon Fércna békéscsabai Magasépítési Vállalat nb. tagja Felemelt ötéves tervünk sikeres megvalósítáto érdekében szocialista államunk minden segítséget megad ans, hogy építkezéseinket télen is folytathassuk. A múltban a tőkés vállalkozónak nem volt kifi- aető, ba télén is dolgoztatott, mert nem volt érdeke, hogy az épitő- munkások télen is kenyérhez jus­sanak. Ma magunknak, dolgozó né­pünknek építünk, minden napot, minden órát ki kell használni, így érdekünk, hogy az építőipar ed­digi idényjellegét megszüntessük s a termelést folyamatossá tegyük. A Szovjetunió építőiparának tapasz­talatai, erősödő népgazdaságunk, fejlettebb gépiparunk lehetővé tet­te, hogy télen is rendes ütemben folytassuk a’, építőmunkát. A téli fagy a friss falazatot ée vasbetont nem engedné megszi­lárdulni, ha a kazánokkal nem fű- tenék és hőszigetelőkkel nem óv­nák a külső hőmérséklet ellen. Pél­dául mezőtúri építkező einken nád- pallókból összeállított talakkal véd­jük az épükévé t olyanformán, hogy a munka előrehaladásával ezeket a burkolatokat könnyűszerrel tud­juk változtatni, illetve tovább ezáU litani, ho ,y a épít ezés m ndenko i állásának megfelelően, lehetőleg minél kisebb területi« korlátozzuk a körülhatárolást 8 igy takarékos­kodjunk a fűtőanyaggal is. Felvo­nóinkat és szállítóeszközeinket ugyanő, a; ilyen nádpalló-burko- lattal látjuk el. A beton keverés­hez szükséges' kavicsot gőztazánfű- téesei előme egítjük, de már a táro­lásnál is gondoskodunk az a la- lékanya ok, kavics, beton, stb. fagy veszélye ellen. A hosszabb idő­re épített rakta: a: talajába gőz­csöveket fektetünk la s «ízeken ke­resztül fűtjük a raktárakat, kikü­szöböljük a káros fa ryveszélyt. A fala at, vajbeton és egyéb épít­kezési berendezések fagyveszély el­leni védelme me, lett különös gond­dal foglalkozunk a dolgozók vé­delmével is. Már az ősz folyamán lehetőleg úgy csoportosítottuk a munkákat, hogy az építkezések külső munkálatai még az enyhébb időjárású napokon befejeződjenek és a téli idős;abban az építkezések belső munkálataival foglalkoztas­suk a dolgozókat. A dolgozók szál­láshelyeit úgy készítettük el, hogy azok dolgozóink második otthonai legyenek; mint a berettyóújfalui, lőkösházi s a többi építkezésein­ken. A mínusz kétfokos hideg be­álltával munkahelyeinken védőöl­tözetet, meleg ebédlőt, öltözőt, for­ró teát biztosítunk dolgozóink szá­mára. Tekintettel arra, hogy a téli időszaki an dolgozóink munkaide­jük után lényegesen többet tartóz­kodnak a szálláshelyeken, ezért rá­diókat, sakktáblákat, könyvtárakat biztosítottunk s rendszeres kultúr­műsorokat szervezünk a kulturális igények kielégítéséi«. Nemrégil en szállítottunk a gyulai és a mező- gyáni építkezésekre rádiót és egyéb kulturális berendezést, de ezek megtalálhatók már a többi munka­helyeken is. 19 mozgókönyvtárunk van, egyenként 90—100 kötetes könyvvel, igy minden munkahe­lyünk dolgozója könnyűszerrel hozzájuthat a haladó irodalomhoz. Irányt vettünk arm, hogy a téli időszakban lehetőséget adjunk dol­gozóinknak 8, a’ rnai tudásuk gyara­pítására. Gyulán és Gyulaváriban mo te:iá! a í zajlottak 1« sikerrel a technikai minimum-vizsgáztatások. Építkezési szálláshelyeinket, az ottlakó dolgozóin! at a téli fagyos időben is népi államunk meleg gondoskodása veszi körül s lehető­vé válik egészséges körülmények mellett az építő, alkotó munka, a kultúra és a nyugodt pihenés. A teli munka ma már nem nehézség, hanem építői; arunk egészséges fej­lődésének következménye, orszá­gunk, népgazda águnk gazdagodé-1 sának, erősödésének bizonyítéka. December UAfl CSAK HU KAP! 21 Harca percekért! \ Délmagyarországi Roslkiké- szítö Vállalat dombegyházi ken- derkikészítő üzeme december 4- cn befejezte évi tervét, azonban a vállalat többi telephelye és üzeme erősen lemaradt. A domb­egyháziak a többi telephelyek dolgozói felé táviratot küldtek, amelyben elmondották, hogy ők ugyan befejezték már évi tervü­ket, de tovább fokozzák munká­inkat az egész vállalati terv meg­valósításáért s egy ben kérik a telephelyek dolgozóit, hogy ők is fokozzák küzdelmüket a lema­radás behozásáért, a terv teljesí­téséért. A távirat így végződik: »A rajt előtt állunk. Még hat nap van ebben az évben, hat olyan munkanap, amelyben a másod­percekből percek, a percekből órák s az órák észszerű kihasz­nálásából a vállalati tervteljesí­tés jelentős százalékai születnek meg. Előre tehát a másodpercek­nek a munkában való pontos betartásáért és értékesítéséért, munkaszünetben az anyag élőké szításéért és végső fokon a biz­tos győzelemért, vállalatunk éves tervének maradéktalan befejezé­séért Gyökős Lajos sztahánovistu, Medve Ferenc, az üzem legjobb dolgozója, Boda Imréné sztahá novista, Boda Imre kiváló dol­gozó, Gyenes Lajos kiváló dol­gozó.«­Sonkolyos Mihály nem bánta meg, hogy csoportba lépett Meg nem sokkal múlt el egy, éve annak, amikor Sonkolyos Mi­hály 13 holdon gazdálkodó közép- paraszt a nagyüzemi gazdálkodás, útjára lépett: tagja Lett az oros­házi »Dózsa« termelőszövetkezet­nek. Azóta kétszer volt már zár- számadás a szövetkezetben. A tava­lyinál — hiszen akkor még nem sok munkaegysége volt — még nem tudta megállapítani: »jó cse­rét csinált- •?« Az idei zárszám­adás azoui... . már világosan meg­mutatta: mit jövedelmezett az el­múlt gazdasági év a tsz-ben és össze tudja hasonlítani az ezt meg­előző év — amikor még egyéni­leg gürcölt, — tiszta jövedelmével. — Nem voltam én elesett em­ber akkor' som, amikor egyéni­leg gazdálkodtam — mondja Son­kolyos Mihály — de ha jól meg- számítjuk, csak jobban jártam igy: nagyobb a jövedelmem. Az- 4án sorra felsorolja: »358 munka­egységem volt október elsejéig, de mivel a feleségem és a lányom (s dolgozott néha, igy —: Amíg egyénileg gazdálkod­tam, addig sem szenvedtem én hi­ányt az élelmezésben — főzi to­vább a szót Sonkolyos Mihály, — olyan embert nem láttunk még, aki 13 hold föld mellett éhenhalt volna. De azért, ha összehasonlítjuk, még­is óriási a különbség. Amig egyéni­leg gazdálkodtam, egyszer sem volt arra lehetőség, hogy a vetőmagon fis a fejadagon kívül öt mázsa búza lisztjét értékesíthettem volna. Most a feleslegednek mutatkozó öt má­zsa búza lisztjének árából meddő tehenemet kicseréltem egy jobb tehénre, amit egyéni gazda koromban csak terveztem. Akkor nem volt ennyi pénzem sem ,mint most, mert mire kifizettem a költségeket, alig ma­radt egy pár száz forintom, azt sem tudtam, mit csináljak. Saó sem lehetett bicikliről ée egyéb­ről, ami már most megvan. Dol­gozni pedig dolgoztunk éjjel-nap­pal, mint az állat, a feleségem is ée sokszor a leányom is. Alig volt pihenőnk s ha végre lepihen­tünk, jött a földtulajdonos paran­csa: (a 13 kát. holdból csak négy hold sajátja volt, a többi teles és haszonbérlet), most szalmát hoz­zon, most ezt, most azt »köteles« behozni. És ezt csinálni kellett, ha esett, ha fajt. Most napi 1(1 órát dolgozom, minden héten van egy pihenőnapom' s amikor a mun­kám becsülettel elvégeztem, nem zaklat senki, nincs gondom to­vább. Van ugyan gondom, de arra: hogyan használjam ki a pihenő idő­met. Olvassak, tanuljak, szórakoz­zak, politizáljak? — amihez a múltban nem volt jogom. Ezek a gondok közös gondok, a jobb mun­kamegszervezés, a szövetkezet to­vábbfejlesztésének, a nagyobb ered­ménynek : a szebb és boldogabb életnek örömteli gondjai. — Nem bántam meg, hogy ak­kor igy határoztam... érdemes volt a pártra hallgatni.,. (Sz-fi) 424 egysége lett a családnak Erre jutott 17 mázsa búza, 424 kg kukorica és ugyanennyi árpa, 250 kg burgonya, 110'kg cukor, több mint 10 liter olaj, 14 má­zsa répa, 3 mázsa széna, 40 má­zsa szalma, ezen kívül köles, ci­rok ,kukorica ée napraforgóezár és más egyéb. A pénzbeli jöve­delem 4500 forint volt. Ebből 1750 forintot kaptam kézhez, a többit, felvettem előlegbe, meg aztán fel­vásároltam: kaptam a szövetkezet­től jutányos áron két pár bakan­csot, férfi inget, női gumicsizmát. Ezen kívül vettem magamnak egy gumírozott esőkabátot, a lányom­nak egy új biciklit, a feleségem­nek jó meleg ruhát és a csizmámat megtejeltettem. Teljesítettük Ml, a békéscsabai Dohánybeváltó ■izem dolgozói is megértettük pár­iánk, kormányunk határozatát. Rá­kosi elvtárs beszéde után lelkeseb- l>en és jobban halad üzemünkben a munka, a termelés. A jegyrendszer eltörlése, az ár- •*s bérrendezés nagy örömet kel­tett, dolgozóink körében, amit bi­zonyít az is, hogy a munkaver- souy, mely eddig vontatottan ment, fellendült, és Rákosi elvtárs beszéde után .december 3-án felajánlást tet­tünk. Sztálin olvtárs 72. születés'’ napjára vállaltuk, hogy X00 száza­lékos átlagtel jesitményünket 105 százalékra felemeljük. E vállalá­sunknak nemcsak eleget tettünk, vállalásunkat hanem túl is teljesítettük, 132, illetve 192 százalékos teljeeitmény- iivel dolgozunk most. Valamennyien tudjuk, mit je­lent számunkra is az ötéves teiv. Éppen ezert Igyekszünk behozni lemaradásunkat, amihez*kérjük a dolgoz,o parasztság segítségét: műi­den esetben a kitűzött határidői« szállítsák be üzemünkhöz dohány­termésüket. Ezzel hozzájárulnak a terv teljesítéséhez, a béke megvédé­séhez amely mindannyinnk fel­adata. így tudunk kellő választ- adni mindazoknak, akik békés, épi tő munkánkra akarnak törni. JVlojdlsz Istváin, békéscsabai Dohánybeváltó­_________________________________________________ 3 A levelezési tanfolyam hallgatói á megyei pártértekezletről Tovább fokozzuk az ellenség elleni harcot Nagy Antal elvtárs azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy mun­kánkban az egyik legfontosabb kérdés az ellenség elleni ha-c. Erről mi, levelezők elég keveset írunk és hogy ezen a téren megyei : ajtónk munkája nem kielégíti), az annak is betudható, hogy mi, Levelezők ke­vés segítséget adunk pártunk megyei lapjának. Ezen a téren nagyon sok a tennivaló, még pártszervezeteink és pártbizottságaink sem nyúj­tanak kellő segít véget nekünk levelezőknek, vagy sok helyen, ha igyekszünk beszervezni új levelezőt, valósággal mindent elkövetnek, hogy azt megfélemlít ék, visszatartsák a levelezéstől az elvtársakat. Meg kell szívlelnie minden pártbizottságnak, hogy a levelezőket nem üldözni kell, hanem megadni minden segítséget makik, hogv eredményesebb legyen a írni i ika. December 21-én, Sztálin eív tárt születésnapján úgy fejezhetjük ki hálánkat a nagy szovjet nép ve­zére iránt, hogy a bolsevik sajtó nyomdokain haladva tovább fo- ’ kozzuk az ellenség elleni harcot. (Vetró József, Orosháza.) Rákosi elvtárs beszéde kirántotta a talajt a spekulánsok láb.) - alól s most nekünk, a megye kommunistáinak arra kell vigyázni, hogy be ne furakodjaiak pártunkba. Mindenütt le kell laplesai a kn- lákcsemetéket s ha bent találjuk őket valamilyen szervezetben, ki kell tenni őket onnan. Ba unkái Ferenc apjának például 38 hold föld­je volt, beférkőzött a DBFOSZ-ba és védte kuláksógor&it. Mikoi erre rájöttek, kidobták onnan, Zá-m István kulákcsemeto társával együtt, de nem dooták ki a tanácsból és azoknak, akiknek kötelessége volna, elnézik, hogy továbbia is végezze a tanácsháznál romboló mun­káját, nap mint nap berúg. Ezeket az elemeket ki kell cserélni és felelősségre kell vonni azokat, akik ezeket a személyeket a mai napig is megtűrik a tanácsnál. (G. Tóth János, Nagykamarás.) Többet kell foglalkoznunk a középparasziokkol A megyei pártértekezleten beszélt Nagy elvtárs a középpanasztok- kal való foglalkozásról is. Ezen a téren vannak hiányosságok, a mi szö­vetkezetünkben is. 218 tag közül csak két közópparaszt van. Elhanya­goltuk a velük való foglalkozást, kötelességszerűen mentünk népne­velőmunkába és inkább a mennyiségre, mint a minő égre mentünk. A tagszervezésnél Ágoston József tagtársunkat, aki a munkában be­bizonyította, hogy hűséges tagja szövetkezetünknek és a. bókebi zott rág kÍ8gyűlésén szívesen hallgatják a középparasztok — neu, osztottuk be népnevei őnnunkára. (Horváth Sáadorné, Orosháza,) .1 teriiletfelosztással javíthatjuk meg a munkafegyelmet Csoportunknál a múlt évben elég rossz volt a munkafegyelem és a munkához való viszony. Ennek részben én is oka vágyói­mért nem hatottam oda a vezetőséggel karöltve, hogy meg terem tóik a helyes munkaszervezést. Csoportunkban as év elején jól kezdtük az üzemtervkészítéssel, do a brigádok között nem osztottuk fel a te­rületet és nem készítettünk bri gádtorvet. A munka nem is ment sehogy, mai alt még három hold takarmányrépánk szedettem é* az meg is fagyott. A jövőben nőm mehet igy tovább, éppen ezért tartom szükségesnek, hogy már most felbontjuk az 1952-os évre készülő üzemtervet. Az üzemtervót fel kell bontani brigádokra, a brigádokon belül munkacsapatokra és azon belül egyénein«. Kifüg­geszteni a táblára, hogy például Kiss Józsefnek két hold kukori­cája, 850 négyszögöl cukorrépája, 500 négyszögöl takarmányrépája, két hold takanteányféleség« van és igy tovább. így meglátja, milyen feladat vár rá és ha nem tudja egymaga megművelni, akkor biztosai kihozza majd a családját, mert látja, hogy ez az övé, ezt meg kél csinálnia egész éven keresztül. így tudjuk megváltoztatni a munkához, való viszonyt, megjavítani a munkafegyelmet. Ehhez az is kell, hogy a vezetők jobban együttműködjenek, mert lehetetlen állapot az, ami nálunk, a szarvasi »Dózsa« tszcs-ben megvan, hegy az irányítások ke­resztezik egymást és emiatt sokszor a legten to ,abb munkát nem vé­gezzük el. (Durda János, Szarvas.) Meg kell magyarázni a tanulás jelentőségéi Nagy elvtárs részletesen foglalkozott a DISZ munkájával u rá­mutatott, hogy páitizarvezeteink nem nyújtanak megfelelő segítse-- get a DISZ-nek. így vau ez a békési állami gazdaságban is. A gazdaságban dolgozó párttagok,. de maga a párttitkár elrtárs son. foglalkozik a DISZ-fiatalokkal. A titkár ©Ívtársnő, aki a politikai iskolánk előadója, nem tesz semmit a lemorzsolódás ellen, a poli­tikai megbízott elvtárs, aki egyébként segíti a DISZ-t, a politikai iskola lemorzsolódására maga is csak azt mondta: »nem akarnak ta­nulni a fiatalok«. Szerintem ez-nem helyes. Meg kell magja ázni fiataloknak, mit jelent, ha tanulnak. Ha a gazdaságban lévő párt­tagok segítenék, támogatnák, tanácsokkal látnák el a fiatalokat, el­mondanák nekik, milyen nagy jelentőség« van a tanulásnak, bizonyé*, hogy a politikai iskolán nem ketten, hárman jelennének meg, (Lip­csei Mária, Békés.) Medgyesegyházán is megjavítjuk a kultúrmunkát A pártértekezleten Nagy elvtárs beszélt a kul túrtenada'om me­gyei eredményeiről is. A kultúrforradalo-m kérdése az egész ország, a* egész dolgozó nép ügye, szorosan összefügg a szocialista építéssel. Nálunk, a »Morauszki« tsz-ben, de községünkben is tizedrangú kül­dés ez. Pedig tudjuk, a szocialista társadalomban magasabb művelt­ségű emberekre van szükség. Nálunk az a nézet alakult ki, hogy a kultúrához csak a színjátszás tartozik Legalább is m én véleményem szerint ez a helyzet, mert ha a - kul­turális színvonal emelésének kérdésével foglalkoztunk, akkor gyor­san megszerveztünk egy színjátszóeso-portot, tovább nem is tered­nek vele s igy az sem működik. Persze tontoj ez is, de ón ugyanolyan fontosnak tartanám filmjeinket, a szovjet szépirodalmat, vagy a mi új, szociali-ta irodalmunkat. A mi falunkban nincs gazdája ezeknek a dolgoknak. A párttitkár elvtárs azt mondja: ez a DISZ feladata. Az én véleményem szerint nemcsak a DISZ feladata. Azt hiszem, a párt­határozat ’alapján Medgyesegyházán is megjavítjuk ezen a téren a munkát. (Jambrik Mária, Medgyesegyháza.)

Next

/
Thumbnails
Contents