Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-20 / 296. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r------------------------------------\ A levelezési tanfolyam hallgatói a megyei pártértekez'etről Mankóban a kétegyházi pártszervezet népnevelői a begyűjtés teljes sikeréért V ___________________________/ M DP BEK ES ME cy PARTBI ZOTTSAGA N A K LAP J A 1951 DECEMBER 20, CSÜTÖRTÖK Ára SO fillér Vll. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM Gépállomásaink feladatairól Dolgozó parasztságunk évről- ÍSvre magasabb terméseredménye­ket ér el. Ebben az eszten­dőben búzából pl. 14.5 százalékkal magasabb volt a termésátla­ga, mint az elmúlt esztendő­ben. A magasabb termésered­mény jórészt annak köszönhető, hogy az idén már 28 gépállomás több, mint 600 traktora végzett minőségileg sokkal jobb munkát, mint amilyent 2, vagy akár 4 ló­val végezhettek dolgozó paraszt­jaink. Növekedett a termésered­mény, azonban még ilyen ered­ményekkel sem elégedhetünk meg. A terméseredmény növelé­sének fontosságára hívta fel Rá­kosi elvtárs-november 30-i beszé­dében a figyelmünket, amikor elmondotta: »Hazánk mezőgazda­sági országból, ipari országgá alakult át és ez az iparosodás gyorsan folytatódik. Az ipar fej­lődésével párhuzamosan erőtelje­sen nőtt a bérből és a fizetésből élők száma és életszínvonala... Viszont mezőgazdasági termelé­sünk nem tartott lépést ezzel a fejlődéssel. Számokban ez úgy mutatkozik meg, hogy ipari ter­melésünk most 250 százaléka az alolsó Mkeév termelésének, me- íőgazdasági termelésünk viszont csak 116 százaléka a háborút megelőző 10 év átlagának.« A ma­gasabb terméseredmények eléré- Bét célozza a minisztertanács ha­tározatának az a pontja is, mely megszabja: »az őszi mélyszán­tást a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok, valamint az állami gazdaságok kizárólag, az egyénileg termelők pedig lehetőleg traktorral végez­nék...« Mindezekből az követke­zik. hogy gépállomásainkra fo­kozod feladatok várnak már most is és nem kétséges, * hogy (ezek a feladatok a következő esz­tendőkben tovább növekednek. Ahhoz azonban, hogy gépállo­másaink a megnövekedett felada­tokat is maradéktalanul megold­ják, késedelem nélkül ki kell javítaniok a hibákat, melyekre Rákosi elvtárs is rámutatott, ami­kor elmondotta: »ügy a gép­állomások. mint az állami gazda­ságok még mindig azokban a gyermekbetegségekben szenved­nek, melyek részben gvors nö­vekedésük velejárói: gyenge még a szervezetük, a munka megszer­vezése és főleg gyenge a munka­fegyelem. Ezek a bajok olyan méretűek, hogy gyors kiküszöbö­lésük mezőgazdaságunk tovább­fejlődésének elengedhetetlen kö­vetelménye.« Ha megnézzük, mit tettek ed­dig gépállomásaink, szá < os ered­ményről beszélhetünk. A békés­csabai gépállomás felemelt évi tervét már 150 százalék felett teljesíti, 97 százalékos üzem­anyagfogyasztás mellett. Hasonló jő munkát végeztek a kondorosi gépállomáson is, ahol egy-egy erőgép átlagosan 611 normál hol­dat szántott fel eddig s ezzel sok­han hozzájárultak ahhoz, hogy a szarvasi járás már teljesítette mélvszánlási tervét. Traktoris­táink közül idénytervét 162, egész évi tervét 83 teljesítette már. Az eredmények mögött ott van mindenütt a párt segítő, szervező ereje. Mint mindenütt, a gépál­lomásokon is. ha a pártszervezet a munka motorjává válik, nem marad el az eredmény. Bizonyít­ja ezt a kondorosi gépállomás is, ahol pártvezetőségi üléseken rendszeresen megbeszélik a ter­melési feladatokat s a párttitkár elvtárs maga is személyesen fog­lalkozik a traktoristákkal, a kom­munistákat helytállásra, példa- mutatásra neveli. Az ilyen gép­állomáson azután nem okoz na­gyobb nehézséget a két műszak megszervezése, teljesítik, túltel­jesítik a tervet. Az eredmények mellett azon­ban meg kell látni a hiányossá­gokat is, melyek gépállomása­ink jó munkáját gátolják. A mi­nisztertanács őszi mezőgazdasági munkákról szóló határozata meg­szabja, hogy: »a gépállomások... biztosítsák a munkának kettős műszakban való végzését«. Az üzemi munkások, akik a trakto­rok százait, ezreit küldik a fa­lura, joggal elvárják, hogy trakto- ristáink két műszakban kihasz­nálják a rájuk bízott gépeket, jó- minöségü munkát végezzenek a legkisebb önköltséggel. Gép­állomásaink egy része nem vál­totta be ezeket. Alig néhány gé­pen szerveztek két műszakot, terv teljesítésük jóval a megyei átlag alatt van s ráadásul nem egyszer, túllépik a béralapot, ön­költségi tervüket. A traktorok két műszakban tíz nap alatt 100 nor­málholdat szántanak fel, ezzel szemben nyújtott műszakban csu­pán 80-at. Tie erőgépnél ez tíz nap alatt már 200 normálhold felszántását jelentené s ráadásul a nyújtott műszakokra gépállo­másaink magasabb bért fizetnek, mint amennyit ténylegesen telje­sítenek. A gyomai gépállomáson például, ahol majdnem minden gép nyújtott műszakkal dolgozik, több, mint 40 ezer forinttal lép­ték túl a béralapot és a kifizetett munkabér mögött nincs teljesít­mény s nem kell külön bizonyí­tani, hogy ilyen munkával nem segítik, hanem hátráltatják *a tervteljesítést. Gépállomásaink pártszervezeteire nagy feladatok várnak ezen a téren" s ezt csak úgy tudják megoldani,, ha javítanak a felvilágosító mun­kán. Igaz ugyan, hogy kevés kivé­tellel minden gépállomásunkon van népnevelő a brigádokban, ezek azon fan nem yégeznek elegendő felvilágosító munkát, nem tudato­sítják a t : a’: toristák kai a gépek ki­használásának, fontosságát, azt, hogy tervünk teljesítésében minden trak-, toristára, minden erőgépre számí­tunk. Nem ismertetik azt sem, hogy a premizálásnál a nyújtott műszak­ban dolgozó tiaktorista csupán a felét kapja és azt, hogy a munka- béralapok túl-épésével az egész or­Fokosottabb munkára van szükség, hogy beadási vállalásainkat teljesítsük Községeink Rákosi eivtárs beszé­de után sorra felajánlásokat tettek, hogy december 21-re, Sztálin elv- társ születésnapjára 100 százalékra teljesítik évi tojás- és baromiibe-* adási tervüket. Községeink válla­lása alapján fogadta el megyénk a baranyamegyei tanács versenyfel­hívását s vállaltuk, hogy tervünket1 december 21-re teljesítjük. Megyénk' járásai, községei a vállalás teljesí­téséért versenyeznek. A verseny­ben továbbra is az orosházi járás vezet, mely kötelező tojásbaadási előirányzatát 99.3 százalékra, ba­romfibeadási előirányzatát pedig 106 százalékra teljesítette. A járás területén az utóbbi napokban emel­kedett a tojásbegyüjtés eredménye, 10-én és 12-én a napi begyűjtés ismét meghaladta a 10 ezer darabot. Az orosházi járás községei kö­zül a legjobb eredményt Csa- mátíapáca érts el, mely tervét tojásból 113, baromfiból 115 százalékra teljesítette. De nagyban elősegítette a járás jő eredményit Orosháza város is, ahol a tojásbeadást 111, a baromfitervet 112 százalékra telje: i tették. Az elért eredményhez nagymérték­ben hozzájárni a tanácstagok és funkcionáriusok példamutatása. így például Orosházán 16 beadásra kötele­zett tanácstag közül 13, Csa- nádapácán 47 tag és póttag közül 31 teljedtette tojás- és baromfibeadási köel.z.tirégét. A járás eredményét visszahúzza Gádoros község, mely begyűjtési tervét a tojásnál 75, baromfinál 85 százalékra teljesítette. Hasonló­an gyenge az eredmény Békéssám- son községben is, mely tojásból 85, baromfiból 78 százaléknál tait. Ezeknél a községeknél a hiba az, hogy a tanácstagok nem példa­mutatók a beadásban, Gádoroson 51 tanácstag közül csak 36, Békéssám- sonban pedig 50 közül ugyancsak 36 teljesíteti» kötelezettségét. A szeghalmi járás továbbra is az utolsó helyen van, tojáselőirány­zatát csak 53, baromfibeadási ter­vét pedig 56 százalékra teljesítette Ebben a járásban Rákosi elvtárs beszéde után sem javult meg * begyűjtési munka, mert egyes köz­ségi tanácsok gátolják a szabad­piac forgalmát. A járásban hiá­nyosság van a tanácstagok példa­mutatásában is: 233 beadásra kö­telezett tanácstag közül december 9-ig csak 132 teljesítette kötele­zettségét. A kulákokkál szemben sem juttatják érvényre a törvény rendelkezéseit. Szeghalomban például a »haja- szála sem görbült meg« özv. Szőth Mihályné 49 holdas kil­lába «zonynak, aki 1500 darab tojás és 112 kiló brremiibe- adá t kötelezettségéből ezideig még semmit nem teljesített. A zsirbegyüjtési versenyben a gyomai járás vezet, mely tervét eddig 95 százalékban teljesítettel Utána az orosházi járás követke­zik 75.1, a mezőkovácsházi 70.Ä százalékkal. Igen gyenge a zsir- begyüjtós eredménye a szarvasi já­rásban, ahol csak 63 százalékra! és a sarkadi járásban, ahol 57-9 százalékra teljesítették zsirbegyűj“« tési tervüket. A mi községünkben is összejöt­tünk december 13-án, hogy meg­alakítsuk a Viharsarok Népe leve­lezőkörét. Negyven dolgozó jött el erre az értekezletre. Az értekezle­ten én tartottam a beszámolót, foglalkoztam a levelezés fontossá­gával. A beszámoló után lelkesen szóltak hozzá a dolgozók. Tizenkilencen bekapcsolódtak a levelezésbe és ígéretet tettek: rendszeresen tá­jékoztatják pártunk megyei lap­ját. A hozzászólások során többek között Nun Mária elvtársnő, a gép­állomás részéről elmondotta: meny­nyire szükséges, hogy pártunk me­Sarkadon is megalakult a „Viharsarok Népe levelezői koré'1 gyed lapjával tartsuk a kapcsolatot, mert az segítséget nyújt a mun­kában. Elmondotta, hogy biztosan kijavitódott volna már az a hiba a gépállomáson, ha megírta volna, hogy Sarkad területén olyan erő­gépek dolgoznak, amelyek nem bír­ják a kötött talajt. Erről az ÁMG- nek is tettek jelentést, da nem. csi­nált semmit. A többi felszólalásokban is a le­velezési hálózat kiszélesítésének fontosságáról beszéltek a dolgozók. Ott volt Fekete Lajos dolgozó pa­raszt is, aki beadását becsülettel tagjai lettek a .Viharsarok Nun Mária sarkadi gépállomás, Fe­kete Lajos egyénileg dolgozó pa­raszt, Molnár Sándor földműves­szövetkezeti tag, ifj. Mezei József tszcs-tag, Paksi Imre, a »Lenin« tsz tagja, Perdi Lajos, a sütő­szövetkezet tagja, Nagy János gép­állomás, Szegedi Ferenc, Csuha István postások, Szabó Imre tszcs- tag, Szekeres István községi ta­nács, Debreceni Lajos községi ta­nács, Tamási Erzsébet Népbolt, teljesítette és örömmel jelentke­zett levelezőnek. Az új levelezők négyszáz példány párta«.jtó terjesz­tését vállalták el, között© 170 napi­lapot és 230 példány hetilapot, vagyis Szabad Földet, Tartós Bé­két. A föld mű vessző vetkezet részé­ről je’ealévő dolgozó elmondta, hogy ők 50 példányra vállaltak előfi­zetést Sztálin elvtárs születésnap­jának tiszteletére és versenyre hív­ták a többieket. Itt közlöm azoknak a dolgozók­nak a neveit, akik bekapcsolódtak* a levelezésbe és Népe levelezői körének“; Széplaki Mihály, Juhos Lajos, Sze­gedi Sándor tszos-tagok, Csapé Pálné MNDSZ, Vas Lajos D EPOSZ, Képiró Sándor tszcs- tag. Mi, sarkadi levelezők azon le­szünk, hogy még jobban kiszéle­sítsük pártunk megyei lapjának levelezői táborát. Mi élni akarunk azzal a lehetőséggel, amit pártunk­nak köszönhetünk. Borbély Kálmán levelező, Sarkad. szá,got s ezzel együtt saját ma­gukat károsítják meg. Ezek a kér­dések szorosan összefüggnek a ta­nulással. Világos, hogy az olyan gépállomáson, mint például a dobo­zi, ahol sorozatosan elmarad a poli­tikai iskola, ahol nem fordítanak gondot a traktoristák tanulására, nem mehet jól a termelőmunka sem, mert a pártszervezet nem har­col minden eszközzel a tervteljeeí- tésért. Beszélnünk kell a műn! «fegye­lem megszilárdításáról is. Párt- szervezeteinknek következetes har­cot kell vívni a fegyelem megszi­lárdításáért, azért, hogy a gépállo­mások vezetői keményen vonják felelősségre a munkafegyelem-meg­bontod. Megengedhetetlen az, hogy például Vésztőn a tvaktoristák es­tefelé otthagyták a gépet a bélme- gyeri »Táncsics« tszcs-ben,s a gép­állomás vezetősége nem vonta őket felelősségre, a pártszervezet pedig nem követelte ezt meg a gépállo­más vezetőjétől. A munkafegyelem megszilárdítása mellett beszélnünk kell a tiaktoristákról való gondos­kodásról is. Ott, ahol a traktoris­tákat hősies munkájuk után szerető gondoskodás veszi körül. Ott jól megy a munka. Nem véletlen az. hogy a megye legjobb brigádja a békéscsabai gépállomás »Előre«- brigádja lett, melynek tagjairól gondoskodott a vezetőség, biztosí­totta számukra a brigádszállást, a meleg pihenőhelyet s ugyanígy nem véletlen az sem, hogy a me­gye egyik legrosszabb brigádja a kétegyházi gépállomás Lőkösházán dolgozó brigádja, melynek nem biz­tosítottak brigádszállást. Amikor gépállomásaink hiányos­ságairól beszélünk, fel kell vetni a felelősséget a megyeközpont felé is, mely nem ellenőrzi minden esetben és jól a gépállomások műm kaját. Az ellenőrzés nem egyszer csupán annyiból áll, hogy meg­kérdik néhány szóval, hogyan megy a munka, nem nézik meg alaposan a hibákat s nem adnak konkrét segítséget azok kijavításához. Ezek utón természetes dolog, hogy * gépállomások vezetői sem ellenőr­zik a brigádok munkáját. Gépállomásaink előtt nagy fok« adatok állnak. Jó munkájuk bizo­nyítja be dolgozó parasztjaink előtt a gépi munka előnyét s ettől egy lépés meggyőzni a dolgozó parasz­tokat arról, hogy a gépeket teljesen kihasználni csak a nagyüzemi gaz­dálkodásban lehet. Ha gépál lomár fiainkon elsősorban a pártszerve­zet teljes egészében látja ezeket a feladatokat, az eredmény: erő­södő gépállomások és a követkozí esztendőben még jobb termés los». ((leáll)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents