Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-18 / 294. szám

2

\fiUawM&U Héfic

1951 december IS, kedd

bizottság mimkájára. A munkafegyelem megszilárdítását sokkal jobban előtérbe kell helyezni pártó eaervezeteinknek, harcolni a párt-1 és a kormány idevonatkozó ha-1 tározatainak megvalósításáért.« A Bzakszorvezetek munkájáról szólva. — megállapította Nagy elvtárs, hogy van. fejlődés munkájukban, de Bz még nőin elég tervszerű, nem segítik megfelelően a súlypont üzemek üzemi bizottságait, nem ismeri!: megfelelően az üzem prob-i lémáit. A leggyengébb oldala a szakszer vezetőknek az ellenség olle- tn harc terén nyilvánul most. Az

üzemi bizottságoknál, területi bi-> aottságoknál, de még a Szakszerve-1 z»tek Megyei Tanácsánál isvan olyan vélemény, hogy »nem találnak« ete kai séges megnyilvánulást. Rámuta-* tott Nagy elvtárs a termelés párt- ellenőrzésének jelentőségére, o, töte bi közhitt arra is, hogy pártszer-, vezetőinknek alapos felvilágosító, munkával kell elősegíteni az évi terv minden részletében való teljesítését és túlteljesítését, továbbá szélesíteni a mnnkaversenyt, Ráko-* si elvtárs november 30-i beszéde, szellemében Szilárdítani a munka-1 fegyelmet.

Nagyobb gondot kell fordítani ter met (»csoportjaink megszilárdítására

Ezután Nagy elvtárs' mezőgazdaságunk helyzetével foglal közötti részletesen. A gépállomások, állami gazdaságok eredményei mell tt hiba, hogy laza a munkafegyelem, gyenge a munkaszervezés. nem' elég szi'árd a vezetés és nem folyik következetes harc az ellenséggel szemben. »Fel kell vetnünk » kérdést, hogy a Megyei Párt- bizottság, járási és városi pártbi- BO't ágaink, pár’szervezeteink meg- tettek-o mindent annak érdekében, hogy ezeken a területeken lévő hibák, hiányosságok ki legyenek küszöbölve, Foeítették-e megfelelőéin, gépállomásainkat, állami gazdaságainkat? Meg kell mondani, hogy nem.«

Termelőszövetkezeti mozgalmunkról szólva, megállapította, hogy e téren is jelentős, erőteljes a fejlődés. De a fejlődés ellenére, teljes mértékben vonatkozik o megye termelőszövetkezeteire is Rákosi elvtárs megállapítása.- Termelőszövetkezeteink, szövetkezeti csoportjaink gazdasági, szervezeti, politikai megerősödése. különösen a munkafegyelem, nem tudott lépést tartani a szövetkezetek területi növekedésével.

Nehezíti tszcs-ink munkáját, hogy egyrészükben, különösen az I-ső típusú tszcsk-hen nem tud a párt közvetlen, irányító szerepe érvényesülni, mert ' nincs még megalakítva az üzemi pártszerveret. »Egyik legfontosabb feladatunk — folytatta Nagy elvtár? —. hogy azokban a tszcsk-ben. ahol nincs pártszervezet, de az előfeltétele biztosítva van, azonnal alakítsuk meg a pártszervezetet... Külön fel kell hívni ezen a területen a békési és a gyomai járási pártbizottság figyelmét.« Elmondotta azt, hogy a járási, városi, községi pártbizottságoknak, pártszervezeteknek is sokkal alaposabban kell munkálkodni tszcs-ink megszilárdításáért. de fokozottabb munkát kell végezni ezen a téren a tanácsoknak is. Példákkal mutatta ki ezután Nagy elvtárs termelőszövetkezeteink nagy eredményeit. Például az almáskamarási »Sal- iaií< te.rmelőcsonorlnak tavaly 40 ezer forint vagyona volt, az idén ez 566.000 forintra emelkedett. \ tszcs az állammal szembeni kötelezettségét példamutatóan teljesítette. Burgonyából például 770 százalékra. Dóci Jánosné harmadmagával május 15-től október 1-ig teljesített 562 munkaegységre 78 mázsa 96 kiló kukoricát, 41 mázsa 80 kiló búzát, 8 mázsa 72 kiló árpát, 22 mázsa 40 kiló burgonyát, 22 mázsa 40 kiló takarmányrépát, 2 mázsa 68 kiló cukrot, 2 mázsa cirokmagot, 1 mázsa borsót, 6 kocsi szalmát. 570 kéve kukoricaszárat. 222 kéve cirokszárat, 180 kéve napraforgószárat, 41.5 liter olajat As 4272 forint 20 fillér készpénzt kapott »A tszcs jó eredménye a legjobb

agitáció, amit bizonyít az, Iiogv eddig rövid két hét alatt a »Sal- lui;< tszcs-bc 38 új tag lépett be... A termelőszövetkezetek (csoportok) pártszervezeteinek is segíteni kell abban, hogy a legfontosabb feladatokat elvégezzék á termelőszövetkezetek (csoportok) kommunistái, dolgozói. Politikai felvilágosító munkán keresztül többet kell foglalkozni az alapszabály szerinti működés biz- j íosításával, a munkafegyelem niegbontóinak leleplezésével, kirívó esetben a kizárásával. A megszilárdítás előfeltétele annak, hogy pártunk II. kongresszusa határozatának alapján a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén nagyobb lépéseket tegyünk előbbre. Ez a megszilárdítás lesz a legjobb agitáció és propaganda a termelőszövetkezetek eszméje mellett, hogy maguk is élő agitál órai legyenek eredményeikkel a dolgozó parasztság felé.

Következetesen harcolni #<ell a begyűjtési terv végrehajtásáért

Ezután az őszi mezőgazdasági munkákról .szólva megállapított» Nagy elvtárs, hogy lom a .-ad ás van a mélyszántás elvégzésénél és ugyancsak van mit tennünk a most folvó szerződéses termelvények lekötése terén is. Ezen a területen földművesezövetkeaeteink előtt állnak komoly feladatok, — mondotta — do pártszervezeteink, pártbizottságaink figyelmét is fel kell hívnunk — és magának a megyebi- zottságnak is, —■ hogy a földmű- veeszövetkezettel, mint a dolgozó parasztok legszélesebb szervével, többet foglalkozzanak. Fokozottabban irányítsák a földművesazövet- kozeteket a termelési kérdések felé, hogy ténylegesen a szocialista gazdálkodásra való áttérés előiskolái legyenek.

— Ami a begyűjtés első szakaszat. illeti. — folytatta — mint ismeretes, pártszervezeteink, tanácsaink, tömeg-szervezeteink jó munkájának eredményeként a kommunisták példamutatásával a megyék között elsők lettünk, november 7- én elnyertük a minisztertanács vándor-zászlaját. De a begyűjtési terv részleteiben való teljesítésénél van

még tennivaló, különösen egyes járásokra vonatkozóan. A kukorica- begyűjtésnél a szeghalmi járás még csak 78.6, a gyomai járás 89.9 százalékra teljesítette tervét. Vagy a napraforgónál a gyomai járás 63.5, a burgonyánál Békéscsaba csak 47.7 százalékra teljesítette tervét.

— Ha a begyűjtés második sza-« kaszát nézzük, azt látjuk, hogy itt már nincs ilyen kedvező kép és már megmondhatjuk, hogy pártszervezeteinknek, tanácsainknak és tömegszervezeteinknek nagyon neki kell gyűrkőzni, hogy a miniszter- tanács zászlaját az április 4-i értékelés szerint megtartsak, mint ahogy azt vállaltXk. A december

8-i állapot szerint tojásbeadási tervünket 73.1 százalékban teljesítettük; ebben a verseny hap a megyék között az utolsó helyen vágynak. Baromfibeadási tervünket 84.4 százalékban teljesítettük. Ezen belül a szeghalmi járás tojásbeadási kötelezettségét 39, baromfibeadási kötelezettségét 44.1 százalékban teljesítette. A tojás- és baromfibeadásnál tezcs-inknél is lemaradás van. A tejbeadás teljesítése terén is lemaradás mutatkozik; az élőállatbeadási tervünket is 78.8 százalékban teljesítettük.” A lemaradás oka, hogy november 7-e után az eh társak egy részének a fejébe- szállt a dicsőség, azt hitték, minden megy majd magától. November 7‘-e óta értünk el eredményt, azonban látnunk kell. hogy a párt- és kormányhatározatnak megfelelően tanácsainknak, de pártszervezeteinknek is sokkal alaposabb munkát kell végezni, hogy a jól teljesítő dolgozó parasztok tömegeinek bevonásával begyűjtési tervünket mami éktitlanul teljesítsük.

Nagy elvtárs azután, arról beszélt, hogy következetesebben harcolni kell a begyűjtési terv végrehajtásáéit s a baranyomegyet ver- senyfelhiváat tudatosítva szélesítsük a versenymozgalmat, összekötve Sztálin elvtárs 72. születésnapja méltó megünneplésével. Utána így folytatta: — Rákosi elvtárb november 30-án elmondotta: »A rendszabályok sikerének elengedhetetlen előfeltétele és elválaszthatatlan tartozéka, hogy a mezőgazdasági termo-* lök még nem teljesített beadási kötelezettségüknek maradéktalanul tegyenek eleget és a jövőben ie pontoson, gyorsan teljesítsék a ter- ménybeadást. Ennek megfelelően most fokozott erővel kell gondoskodni arról, hogy azok ti itermelők. akik a tfo- adáseal hátralékban vannak, maradéktalanul és gyorsan pótolják1 mulasztásukat.« Ezt kell biztosi-1, tani tanácsainknak, ezt követeli tőlünk a becsületesen dolgozó pa-i rasztok többsége. Par's ervezc.tőinknek, pártbizottságainknak és elsők között tanácsainknak sokkal kör rflltek intőbben kell foglalkozni Rákosi elvtárs november 30-i beezédé-i nek megfelelően az állampolgári fe-t gyelem megszilárdításával. Nem' lehetnek páitszervezetei iknek olyan vezetőségi tagjai, mint például Pol Mátvás Kunágotán, aki két éve nem fizette adóját és baromfi-, tojásbeadási kötelezettségének sem tett eleget.

választása során tovább szilárdult a pártdemolí ráci a, mélyült a bi-| rálát, önbirálat. Ez a fejlődés Rákosi elvtárs 1950 februári beszéde óta lemérhető a pártdomokrácia ki- szélesedése Jterén, azon keresztül, hogy pártszene et i ik túlnyomó többsége rendszeresen megtartja a vezetőségi üléseket és taggyűléseket, ahol beszámolnak végzett munkájukról, a tagság bírálatát elfogadják, figyelembe veszik az alulról jövő kezdeményezéseket A párt- demokrácia egyre következetesebb alkalmazása, az önbirálat, bírálat szellemének elmélyítése nagymértékben megnövelte párttagságunk aktivitását, tagságunk többsége nemcsak a párthatározatok megvitatásában vesz részt, hanem a határú átok végrehajtásában is.

— Komoly eredményeink mellett azonban meg kell állapítani, hogy vannak jelentős hiányosságok is. »A pártdemokrácia biztosítása és a bürokrácia ellőni harc nem olyan kérdés, mint egy egyszerű, konkrét feladat végrehajtása, hanem állandó, szerves része pártáiéi linknek és külön jelentőséget nyert most, amikor pártunk nekigyűrközött annak a feladatnak, hogy a mezőgazdaságban, falun is felépítse a szocializmust« — mondotta Rákosi elvtárs pártunk II. kongresszusán. Rákosi elvtárs útmutatásának maradéktalan végrehajtása érdekében van még mit tenni. Előfordul még mindig az, hogy a vezetőségek nem tesznek eleget beszámolási kötelezettségűknek. Például Lőkösházán négy hó ionon keresztül nem volt vezetőségi ülés, sem tagigyűlés és emiatt többek között 13 tag- és lapjelöl tfelvé tel hevert elintézetlenül a pártszervezet fiókjában. Vagy a gyulavári »Felszabadítók Hagyatéka« tszcs-ben, ahol őt hónapon keresztül nem volt vezetőségi ülés, sem taggyűlés. A pártdemokrácia megsértését jelenti az is, hogy sem a Megyei Pártbizottság, de még kevésbbé a járási pártbizottságok a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően nem biztosították rendszeresen, időben a pártválasztmányok ősz- szehívását, hogy a pártváLaszt- mány meghatározza a megyei, illetve! járási, városi pártbizottságok legfontosabb tennivalóit és hogy a határozatok végrehajtásába maguk a pártválasztmányi tagok is bekapcsolódjanak. Hogy a megyei pártválasztmímvünk bárom hónap óta nem ült össze, azért személy szerint, engem terhel a felelősség.

Ahol nem tűrik a bírálatot, önbírálatot, ott eltompul az éberség, ellanyhul az ellenség elleni hare

A pártvezetőségek újjáválasztásu során tovább szilárdult a pártdemokrácia, mélyült a bírálat, önbírálat

— A bírálat, önbírálat fejlődésének ellenére, még komoly tennivalóink vannak. Például a sav-, lead! járási pártbizottság volt titkára nem fejlesztette, hanem elfojtotta a bírálatot. Ledorongolta azokat az elvtársakat, akik valami neki nem tetsző dolgot mond lak. Az önbírálat részéről formális volt, mint afféle bfínbocsá- natot elmondotta hibáit, de azokat ki nem javította. Ilyenformán, ahol nem tűrik a bírálatot önbírálatot s azt olcsó bűnbocsánatnak veszik—,ott eltompul az éberség, ellenylml az ellenség elleni harc és a pártmunkában komoly visszaesés van. Nem kis mértékben ennek következménye az, bogy a sarkadi járás a feladatok végrehajtásában sorozatosan lemaradt, hátul kullogott, az ellenség hangja komoly teret kapott és az ellenség több fontos pozícióba épült be. Például a sarkadkeresztúri tanácselnöknek kulák rokonsága van, a vadász- fegyver vásárlására kulák rokonától kért pénzt kölcsön. Vagy ami még ennél súlyosabb: az ágit. prop. osztályvezető-helyettesről tudták, hogy kulák rokona van,

sőt .volt csendőr őrmester rokona —, egészen addig, míg a Megyei Bizottság rá nem jött és el nem távolította őt, — tűrték, hogy a járási bizottságon dolgozzon.

— Nem kielégítő a bírálatitól: való viszony a gyulai járási párt- bizottságnál sem. Vagy a békési járási bizottságon belül sem, ahol kampányszerűen alkalmazzák * bírálatot, nem vélik fel időben és megfelelően.

— Rákosi elvtárs 1950. február 10-i beszéde óta a pártdemofcre- cia kiszélesítése, a bírálat,énhi- rálat egyre fokozódó elmélyítése eredményeként, - folytatta Nagy elvtárs —, komoly fejlődés van az önteltség, az elbizakodottság felszámolása, a párt tömegkap. csolatának elmélyítése terén is. Pártszervezeteink vezetőinek többsége helyesen látja, hogy feladatainkat sikerrel, csak a szék» dolgozó tömegekre támaszkodva tudjuk végrehajtani. A feladatok végrehajtása köztien pártszervezeteink többsége bátran és következetesen támaszkodik nemcsak a párttagok tömegeire, de a tömegszervezetekre, a pártonkívü- tick széles rétegeire.

Nap, mint nap folytassunk szívós harcot u párt és a tömegek közötti kapcsolat megszilárdításáért

Nagy elvtárs ezután * követe kezűket mondotta:

— A ^megyében politikai, gazdasági és kulturális téren elért eredményeink szorosan összefüggnek pártszervezeteink, pártbizottságaink eredményeivel. Világosan mutatják, hogy pártszervezeteink a Központi Vezetőség, Rákosi elvtárs útmutatása alapján tovább erősödtek, izmosodtak, együtt nőttek a feladatokkal. Ez az állandó, egészséges fejlődés volt a biztosíték arra, hogy az elénk állított hatalmas feladatokat töebségükben helyesen tudtuk megoldani Párts ervezetoink, párt- bizottságaink erősödése elsősorban annak köszönhető, hogy sikerrel

küzdöttünk mindazon hiányosságok ellen, amelyeket Rákosi elvtár; 1950 február 10-i beszédében különösképpen Békés megye felé felvetett. A Központi Vezetőség május 22-l határozata értelmében ez évben pártszervezeteink újjáválasztották a vezetőségeket, az eddigiek porán a járási és városi párt választmányokat és most a mai napon sor kerül a megyei pártválaszt- mány újraválasztására is. Ha pártbi -i t ságaink, pártszervezeteink ozirányú munkájút értékeljük, úgy megállapíthatjuk, hogy a Központi Vezetőség határozata szellemében megfelelően hajtottuk végre ezt a feladatot. A pártvezetőségek újjá

Ezután rámutatott arra Nagy elvtárs, hegy a komoly fejlődés ellenére a politikai felvilágosító munka még mindig nem kielégítő, különösen nagy a lemaradás a tanyai területeknél és a középparasz- tok felé folyó politikai munkánál.

— Gyengéje még a politikai munkának az ellenség elleni helyenkénti közömbösség, nem tudtuk megfelelően a kulák okai elszigetelni. Pártszervezeteink jelentős része megfeledkezett arról, hogy a napról-napra jobban megvert ellenség dühe fokozódik népünk ellen és erűnek követked/ében fokozz» kártevő munkáját is. Pártszervezeteink egy része nőm kiséri megfelelő figyelemmel az ellenséget és nem leplezi le nap mint nap a széles dolgozó tömegek előtt, nem mozgósítja őket az ellenség elleni harcra. Ez különösen a sarkadi járásban tapasztalható. Már a gazdasági kérdéseknél felvetett, Rákosi

elvtárs november 30-i beszédéből fakadó hatalmas tennivalók veg- rehaitá-a azt a feladatot tizi a megyei pártbizottság, járási, városi pártbizottságok elé, hogy fokozottabban segítsük az újonnan megválasztott párt ve ze tőségeket;. Külön alá kell húzni a községi pártbi- zotteágok megerősítésének, megszilárdításának feladatát. Az új pártvezetőségeket, pártbizottsú gokat munkájukban úgy segítsük, tanítsuk. hogy azok önállóak legyenek saját területs-iken, hogy menetközben a konkrét segélynyújtáson keresztül megtanítsuk őket arra, miképpen kell megszervezni a párt fis. kormány határozatainak maradéktalan végrehajtását. Úgy neveljük, oktassuk, tanítsuk meg az iíi vezetőségeket, hogy azok párt- szervezeteik pártépítési munkáját állandósítva, fokozottabban erősítsék pártunkat s vezetésükkel meg inkább elmélyüljön a pártdemokrácia, bírálat, önbirálat. Hogy nup