Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-15 / 292. szám
2 1951 december 15. szombat ViLais&iök Héy,t százalékát a nehézipar további erőteljes fejlesztécére fortíiijuk. 1952-re üzembehelyezzük a Békéscsabai Szerszámgépgyárat, befejezzük a Sarkadi Kendergyár építkezéseit 1952-bfn egész ser nagyjelentőségű új üzent kezdi meg a tét melíst. Üzembe helyezzük a Rákosi Mátyás Művek új Csőgyárát a b.ké csabat Szerszám- gépgyárat, befejezzük a kaposvári Fonóda, a sarkadi Kendergyár, a mályi Téglagyár építkezéseit. Legnagyobb beruházásaink között tovább építjük a Sztálin Vasmű- vet, az Inotai Erőművet, a Budapesti Földalatti Gyorsvasutak mind nagyobb hányadát nem újabb forgóeszközök lekötésével, hanem a meglévők hatékonyabb kihasználásával, forgási sebességük fokozáséival elégítsük ki. Az 1952-es költségvetési évtől a forgéa'apfeltöltés új rertd- sz rét vezetjük be, amelynek ért lm ében a vállalatok a termelés emelkedésével együttjáró nag óbb forg'ala^szüks'gletü- ket — a megt r/ezett mértékben — nyereségükből közvetlenül vi szatartás útján fedezhetik. Ez az új rendszer számos technikai előnye mellett fokozza a vállalatok érdekeltségét j övedelmezőségük emelésében és lényeges egyszerűsítést tesz lehetővé hitelrendszerünkben. A technika fejlesztése, új termelő eljárások kidolgozása, a hazai nyersanyagok fokozottabb felhasználása csak a kutatómunka 1 nagymérvű kiszélesítésével érhető el. Ennek megfelelően az ip'rt és mezőgazdasági kutatóm éz tek száma 1952-ben tizeneggyel emelkedik. A kutatóintézetekre 26-t millió forintot fordítunk, 129.7 millió forinttal többet mint az előző évben. Jelentősen emelkedik a kísérleti gazdaságok területe: az 1951. évi húszezer kát. holddal szemben 1952-ben 45 ezer kát. holdra. A költségvetés 1952-re 960 millió forintot irányoz elő népgazdasági tartalékok képzésére. A tartalékokra azért van szükségünk, hogy népgazdaságunkban a tervtúlteljesitée előfeltételeit biztosításuk, továbbá hogy a kapitalista országokkal folytatott külkereskedelemben jelentkező esetleges tervszerűtlensé- gek zavaró hatását ellensúlyozzuk. (Folytatás az 1. oldatról.) fejlesztésire, 19.4 százalékát dolgozó népünk kulturális és szociílis igényeinek kielégítésére. Békés épitőnnmkánk, ' szocialista építésünk biztonságát a kiadások tizennégy százalékát kitevő védelmi és állambiztonsági kiadások szolgálják. Az. igazgatási kiadások aránya az összkiadásokhoz képest fél százalékkal csökken az 1951. évivel szemben. A népgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások között első helyen áll a brruházásek: a el.irányzott 15.3 tized milliárd forint. E kiadásoknak negyven jövő értelmiségének tanulmányait. Népköztársaságunk kormánya komoly áldozatokat hoz a minél zavartalanabb tanulásért Az 1950- 51-es tanévben az összes hallgatók ötvenhárom százaléka, 1951—52-ben hatvan százaléka részesül Ösztöndíjban. Az 1950—5l-es tanévben közel hatszor annyi mérnök, kétszer annyi orvos, négyszer annyi pedagógus, háromszor annyi közgazdász és másfélszer annyi mezőgazdász nyert oklevelet, mint 1937—38-ban. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma jelenleg több, mint negyvenezer, mintegy huszonöt százalékkal magasabb a multévi létszámnál. Ötéves tervünk munkaerőszükségletének egyik legfontosabb forrása a nők bevonása a termelő- munkába. Ennek megfelelően a felsőoktatásban részesülő uőhallgatók számának növekedése sokkal nagyobb, mint az átlagos létszámnövekedés. Az új értelmiség kialakítása érdekében jelentékenyen kibővítettük az egyéves szakérettségis tanfolyamokat, 1950—51-ben négyezerháromszázkilencven volt a hallgatók száma, .az új tanévben majdnem hatezer hallgató kezdte el a tanulást. Gazdasági fejlődésünk fontos előfeltétele a szakmunkás utánpótlás. Ennek biztosítása céljából az ipari tanulóképzést új alapon szerveztük meg, a múlt rosszemlékű »tanoncrendeze- rét« teljes egéessében felszámoltuk. Uj tanulóműhelyek és tanulóotthonok egész sorát építettük és szereltük fel. Az ipari tanulókat elláttuk munka- és egyenruhával. A népgazdasági tanács határozata intézkedett a tanulók alapbérezéséről. A határozat biztosítja az elméleti képzéshez szükséges ingyenes tankönyveket és tanszereket. 1951-ben ötvenezer ipari tanulónk van. 1952-ben hatvanháromezer lesz, akik kö'zül mintegy- huszonkétez- ret tanulóműhelyben, huszonhatez- let tanulóotthonban fogunk elhelyezni. Államunk eddig soha nem látott anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesíti a magyar tudósokat, bőkezűn gondoskodik a tudományos kutatás feltételeiről. Kutató intézeteink számat állandóan emeljük és felszereljük őket a tudományos eszközök és műszerek olyan tömegével, amiről magyar kutató a Horthy-rendszerben még álmodni sem mert. — Közoktatás kérdésén túlmenően is költségvetésünk biztosítani kívánja dolgozó tömegeink egyre növekvő kultúrigénvéuek kielégítését. Három új színház létesül és jelentősen megnő meglévő színházaink művészi létszáma. A népkönyvtárak száma 27flö-ról 370ft-ra növekedik, új fcullúrolthonokat nyilunk, lényegesen növeljük a sport fejlesztéséi célzó kiadásainkat. Szociális gazdálkodás Dolgozó népünk szociális színvonalának fejlesztésére előirányzott kiadások az 1952. évi. költségvetésben 5.3 milliárd forinttal szerepelnek. Az egészségügyi szolgálat bővülését mutatja, hogy a betegek gyógyítására 6zánt intézményeink, kórházak, rendelőintézetek, vérellátó szolgálat, szakorvosi rendelők céljára folyósítandó összesek 1952- beai több mint 44 százalékkal fognak emelkedni a folyó óv megfelelő kiadásaival szemben. A kórházi ágyak száma mintegy ezerrel emelkedik és az ötéves terv harmadik évében megközelíti az 54 ezret. Bővül rendelőintézeti hálózatunk. 1952-ben kórházakra és rendelőintézetekre 1164 millió forintot, 350 millió forinttal többet fordítunk, mint az 1951-es évben. A dolgozók és családtagjaik egészségének védelmében döntő tényező a társadalombiztosítás. A biztosításba bevont tagok szánra 17.4 százalékkal, 3.11U 001) főre emelkedik. A társadalom biztosításra fordítandó kiadások 1952-ben nyugdíjak és járadékok nélkül 1.905.5 millió forintra emelkednek. Jlorthyók Magyarországában a tőkés rendszer csak a dolgozók néhány kiváltságos rétegének biztosított nyugdíjat. A nyugdíjakról hozott törvényerejű rendelet nemcsak kiszélesítette a nyugdíjban részesülők körét, de egyben lényegesen felemelte a dolgozók nyugdíját. Ennek következtében a nyugdíjra, járadékra kifizetett összeg 1129 millióról 1575 millióra emelkedik egy év alatt. Népi demokráciánk a gyermekgondozó intézmények széles hálózatának kiépítésével védi a dolgozó nő anyaságát. A sok- gyermekes anyák részére szervezett üdültetésben egyre több anya és hat éven aluli gyermcK vehet részt. Jelentősen kibővítjük azokat az intézményeket is, amelyek a gyermekek ellátását és a háztartási munka megköny- nyítését szolgálják. Anya- és csecsemő védelem re a jövő évben kereken kilenc- venhárom millió forinttal többel fordítunk, mint a most záruló évben. A dolgozók üdültetésére fordított kiadásainkat új költségvetésünkben ktlenven egész négytized millióra emeljük. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben súlyos hibát követnénk el, ha tétlenül néznénk az imperialisták háborús készülődéseit. A hatalmas Szovjetunió vezetése alatt álló béketábor ereje nőttön nő, de ebből nem az következik, hogy saját védelmünk tekiuteté- l>en ne lenne tennivalónk, elhanyagolhatnánk néphadseregünk ügyét. 1952. évi költségvetésünk kiadásainak tizennégy százalékát fordítjuk néphadseregünk és államvédelmi szerveink fenntartására és fejlesztésére. Költségvetésünk biztosításának feltételei Az 1952. évi költségvetési előirányzat jelentékeny lépést tesz a szocialista takarékosság érvényesítése felé azzal, hogy állam- igazgatásunk kiadásainak részesedése az összes államháztartási kiadásban az 1951. évi őt egész hatlized százalékról őt egész egy- lized százalékra csökken. Az adminisztratív kiadások további csökkentését a bürokratizmus minél teljesebb kiirtásával, az észszerűsítési lehetőségeknek az eddiginél is messzebbmenő alkalmazásával kell megvalósítanunk. Ezután -így folytatta: 1952. évben költségvetésünk ' új tételeként jelentkezik az állami mezőgazdasági gépüzem, amelynek kiadásait 695 millió forintban irányoztuk elő. Az 1952. évi költségvetés jelentősen megnövekedőit ki-| adásainak fedezését az teszi lehető-* vé, hogy termelésünk gyorsütemű emelkedése, az önköltség tervszerű csökkentese, a szocialista akkumuláció újabb forrásainak feltárása követ keztólien a költségvetés bevételei a kiadásokat meghaladó mértékben növekednek. A költségvetés bevételeinek dönti) részét, 87.1 százalékát fi szocialista szekter adja. Jelentősen megnövekednek aa állami vállalatoktól befolyó bevételek: az állami vállalatok 36.6 milliárd forinttal járulnak hozzá költségvetésünk fedezetének biztosításához. 1 El kell hárítanunk minden, akadályt, fel kell számolnunk minden hiányosságot, amely iparunk fej- tüdősének egyre gyorsuló ütemére -fékezőleg hat. Egyik legfontosabb feladat a szilárd, szocialista munkafegyelem biztosítása. Szorosan kapcsolódik a munkafegyelem kérdéséhez a szilárd bérfegyelem Az utóbbi hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a béralap kérdését egyes vállalati igazgatók még mindig nem kezelik fontosságának megfelelően. A takarékosság a szocialista gazdasági rend törvénye. Véget kell vetnünk az egyes üzemekben még mindig folyó anyagpocsékolásnak, maradéktalanul érvényesítenünk kell a szigorú normák alapján való anyagfelhasználást Meg kell szüntetnünk azt az «gyes gazdasági vezetőknél a tőkés gondolkozásmód mai állványaként még mindig érvényesülő gyaBeru házasaink 13 százalékát fordítjuk a mezőgazdaság fejlesztésére elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítésére. 1952- ben különösen nagy súlyt helyezzünk állami gazdaságainkban ő-. termelőszövetkezeteinkben az állatférőhelyek bővítésére. A gazdasági célú beruházások mellett meg kell említeni az új lakásokat, amelyek közül egyedül Sztálinvárosban többszáz készül e'.. az új iskolákat, óvodákat és tanulóotthonokat. A város és községfejlesztési be- rti'iázások ős z ge 1952-ben nyolcvan száza ókkal nö az idei évihez képest. A beruházásoknál azonban rá kell mutatnunk arra, hogy a szocialista gazdálkodásra jellemző takarékosság nem mindig érvényesül maradéktalanul. A beruházásokra fordított kiadások jelentékeny részét teszik ki az építkezések. Építőiparunk fejlődésének a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak átvétele hatalmas lendületet adott. Építőiparunk azonban még mindé5 magas önköltséggel dol- go ik ami egyebek között ösz- szefiigg a mtaikafegytl m térin fennálló lazaságokkal. Beruházó sink pénzügyi ellenőrzése terén fontos szerepet játszik a beruházási bank, amelyet a beruházások műszaki megvalósulása, a beruházásokkal kapcsolatos pénz- gazdálkodás ebenő rző szervezetévé kell kiépítenünk. Mező azt! a águnk hatalmas ütemű fej lödé: ével együttjár a vállalatok forgóeszközszükségletének növekedése is. Arra kell törekednünk, hogy a felmerülő szükségletnek Egymilliárddal aduuk többet kulturális célokra Népi demokráciánk politikai és gazdasági sikereihez hasonlóan kulturális fejlődésünk is jelentékeny eredményeket mutat. Ez jut kifejezésre az 1952. évi költségvetés kultúra'is jellegű kiadásainak 2985 millió forintos előirányzatában, amely az 1951. évivel szemben 1000 mii ió forint emelkedést jelent. A közoktatás területén éléit idei eredményeinket méltán sorolhatjuk kultúrí'orradalmunk sikerei közé. Az 1951/52 tanévben az általános iskolákban több mint 1.2 millió tanuló iratkozott be, a középiskolai tanulók létszáma pedig 108 ezer főre emelkedett. Kultúrforradalmunk egyik központi feladatának megvalósítását, a kizsákmányoló osztályok műveltségi monopóliumának fokozatos felszámolását tükrözik a közép- és főiskolai (egyetemi) hallgatók szociális összetételét jelző számok. A középiskolákban 65.3 százalék a munkás- és parasztszármazású tanulók száma a háború előtti négy százalékkal szemben, míg az. egyetemi és főiskolai hallgatóknál 58.2 százalék ez az arány. De ott vannak főiskoláinkban a néphez hű értelmiség és a dolgozó kisemberek gyermekei is. A nép állama szerető gondoskodással kíséri a dolgozó nép korlatot, »mely szerint nagy anyag- készletek felhalmozásával hosszú időre igyekeznek »maguka( biztositank. Hasonlóan károsak azok a jelenségek, amelyek a gazdálkodás hibájából a termékek, vagy szolgál - tatások átfutási idejét hosszabbítják meg. Egyes iparágakban aj alapanyagok szükséges feltolté*« helyett segédanyagokban mutatkozik felhalmozás. Az 1952 évben megvalósítandó nagy feladatok szükségessé teszik hogy a gazdálkodásunkban mit fennálló lazaságokat gyors ütemben felszámolva, tartalékai lkat feltárva, biztosítsuk az önköltségcsökkenté» területén előirt feladatok maradéktalan telje.:Lését, sőt túlteljesítését. Különösen ez a tennivalója a földművelésügyi minisztériumnak, hogy az álla- mi gazdaságokban is szigorú pénzügyi rindet teremtsen. Bevételeink tizenkét egész kilőne tized százaléka származik a lakot— ságtol, döntő részben a lakossáff adóbefizetéseiből. A köztehrrviselés elve, az állampolgári Egyelem megköveteli, hogy adóbevételi tervünket meradéktalamii telje: i sük. Ezen a területen bőven van még teni:Lalánk, mert az adófizetési fegyelem — sokszor még egyes pénzügyi Mérveknél is — számos lazaságot mutat. Az ilyen lazaságokat maradéktalanul fel kell számolnunk, annyival is inkább, mert ezekből rendszerint a külákok, jómódú parasztok, spekuláló ©lomok húznak hasznot, A lakosságtól származó bevételek között meg kell említenem a második békekölcsön kibocsálá- sát is. A kőlcsőukihocsátá&ok mellett elsőrendű fontosságot kell tulajdonítanánk az egyéni takarékosságnak is. A szocialista építés Céljára a lakosság megtakarításait betétgyűjtés útján is nagyobb mértékben beli mozgósítanunk, az egyéni takarékosságul fokozott felvilágosító munkával tömegmozgalommá kell szélesítenünk. Ezzel kapcsolatban a takarék- pénztári hálózatot erőteljesen ki- bővítjük és a Szovjetunió példája nyomán a takarékpénztári fiókoknak új típusát állítjuk fel, amelyek az üzemek dolgozóinak bevonásával magukban az üzemekben végzik munkájukat. Az 1952. évi költségvetés mind szerkezetében, mind tartalmában népgazdaságunk hatalmas fejlődését mutatja. Ilyen fejlődést csak olyan országban lehet elérni, ahol a munkásosztály, a dolgozó nép van hatalmon. Eredményeink felmérésénél ■egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, amit Rákosi elvtárs mondott: »A magyar népi demokrácia sikereinek egyik döntő összetevője mindaz a baráti segítség, amelyért nem lehetünk eléggé hálásak a Szovjetuniónak és akitől e* a segítség nemegyszer kiindult, magának, Sztálin elvtársnak«. A magyar dolgozók lelkesedéssel, szilárd egységben tömörülnek, ezeknek a feladatoknak a megvalósítására harcokban m<g- edzett nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja köré és híven végrehajtják azokat a feladatokat, amelyeket népünk szeretett, bölcs vezére, Rákosi elvtárs állít elénk
