Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-13 / 290. szám
1951 flpccnibiT 13. csiilörlök UUuztsawlc héftK Nemcsak a vezetők, a jót dolgozók feladata is r Árvái Zoltán, Kiszely János nevelése 'A terv teljesitéso új vtelünk ép lejtésének alapja s oat a tervet ipyo- kéznek az István-inalom dolgozói is teljesíteni. Csak egy példát vegyünk a sok közül; néhány hói napja még 12—14 óra volt a havi özem zavar. Most mindössze 3—4 óra. Ha az üzemzavar csökken, ki- gehb az önköltség, olcsóbb, győri sabb a termelés, javul a minőség* —- Kolarovszki János fomolnám, tudja, Iragy elsősorban az élenjáróki n»k köszönhetők az elért eredmények; szeretettel beszól róluk. Az élenjárók — Kovács Mihály elvtárs mindig spekulál, mindig újításon töri a fejét, de mindig ott van, ahol eegiteni kell. Szomenyei Sándor? G most lett párttag. Jó munkájáért. Púdig nem is szakember, betanult nrankás, de túltesz némely szakBizony vannak olyanok is, akik nem válnak dicséretére a munkafegyelemnek, kollektív szellemnél», akik nem érzik magukénak a gyárat, a gépet, a terointő munkát. A malom élelmezési üzem, ebből eredően különösen fontos a tisztaság. Nem egyszer elmondták Árvái Zoltánnak, ügyeljen arra, hogy minél kevesebb lisztfolyós, por legyen. Ennek érdekében zárja el a nyítvahagyotb esőfedeleket. Ezzel szemben mit csinál? Elmondja üzemvezetője. — Képes egész nap sőprögetni, takarítani a kifolyó lisztet, minthogy visszategye a levett cső- fedelet és ezzel egyszerre megszüntesse a további lisztfolyást. »Tegye vissza, aki levette« — —- ez a válasza és inkább kínlódik egész műszak alatt. — Az emberen is. Szarva*, Márton nem veszi út gondatlanul a malmot és meg lobot nézni, amikor ő átadta a posztját a következő műszaknak. Kun János szitaőnmk romok módszer« von. Amikor átveszi munkahelyét, mindent megvizsgál, aztán csinálja, amit arra a napra kitűzött magának. Ugyanis ő beosztja idejét, munkáját, előre tud ja mindig, hogy mit fog csinálni. Például ina a »fehér oldal« állár ««.it takarítja, holnap a filtereket, porszűrőket, aztán a barna oldalt, ma jd a szita zacskókat, szerszámokat. Egy hót alatt körűiéi munkahelye minden gépén, berendezésen e nem marad ki semmi figyelme alól. Nincs iß baj őnála, példát vehet tőle bárki, ö is kommunista, igy mutat példát- —- Ha minden munkás igy dolgozna, még mórt is élüzem lenne az jtetván-malom. ilyen magatartás, az ilyen munka hátráltatja a többi dolgozókat is, hiszen az egyes munkahelyek feladatai szorosan kapcsolódnak egymással. Árvái Zoltán, az I-es műszákiján dolgozik, liar asszanak is rá a csoport tagjai, de még a következő műszák váltói is. Súlyosbítja a hibát, hogy az I-e.s műszak vezetője, Ilursán Mátyás inkáid* maga csinálja meg az elmaradt munkákat, minthogy beosztottjától megkövetelné. Ez persze nem buzdítja Árvái Zoltánt jobb munkára. De nem egyedülálló az ő esete. Kiszely János a másik. A malmi dolgozók között az üzem folyamatos termeléséből eredő törvény, hogy vasárnap is dolgozni kell s a hét valamelyik napján van szabadnap. Kiszely János rendszereseit felrúgja ezt a törvényt és így komoly zavarokat okoz a termelésben. Az elmúlt vasárnap SzLm- kó József kenőmunkást kellett völna váltania. Kiszely János minden előzetes bejelentés nélkül nem ment be az üzembe Műszák kezdetén az utolsó percben kellett kevésbbé fontos beosztásból áthelyezni egy dolgozót, Egy munkahely így is kimaradt egész műszak alatt. Súlyos fék ez. Árvái Zoltánt, Kiszely Jánost nem egyszer figyelmeztették művezetői. Nem használt az emberséges szó, keményebb eszközöket kell alkalmazni. Az üzem vezetői éljenek azokkal a jogokkal, amelyeket a minisztertanács rendelet« biztosit számukra a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. A fegyelmezetlenek, a hanyagok nevelése nemcsak a vezetők feladata A Csepregi Györgyök, Kovács Mi- hályok, Kim Jánosok, az üzeni becsületes dolgozói is folytassanak harcot munkájuk fékezől; Árvái Zoltán, Kiszely János és a hasonló rendbontók ellen. Bírálják meg, ítéljék el az igyekvők azokat, akik akadályt ígye köznek gördíteni előrehaladásukban. A szilárdabb munkafegyelemért folyó harc a törne gek ügye, tömegek érdeke. Ez nyilvánuljon meg az István-ma- lomban is, mert csak így ragyoghat újra az üzem homlokzatán az élüzem-jelvény. A szakszervezeti írta: K. Nemrégiben jelent meg Anatolij Potapov »A ozakszervozeti/ .csoport harca u gépek jobb kihaszr nálásúért« cimfi brosúrája. PotupoY elvtárs, a moszkvai »Kompresszor» gyúr mechanikai szerelőműhelye 2~ es számú részlegének szakszervezeti bizalmija. Csoportja versenyt indított a gépek teljesítőképességének fokozásáért. Ez a kezdeményezés élénk visszhangra talált a szakszervezeteknél. Potapov elv társ szakszervezeti csoportja az elmúlt hónapokban bőséges tapasztalatokat szorzott a termelőéi agitáció, a politikai munka « a verseny megszervezése terén» Anuta! ij Potapov ezeket a tapasz- faiatokat ismerteti brosúrájában er» számos különféle kérdést vet tel. A párt és szakszervezet, a sajtó, a Saját, társadalmi és politikai tapasztalatai megmutatták a szakszervezeti bizalminak, hogy munkájának alapvető kérdésé a versenyszer vezós. Ez volt Az. a döntő láncszem, amelyet Potapov elvtárí meg akart ragadni. Csoportja aktíváival együtt elsősorban a részleg korszerű gépeire fordította figyelmét, melyekkel ítlég nem bántak eddig eléggé a jó gazda módjára. Azt a konkrét feladatot tűztek ki minden egy©» dolgozó ©ló, hogy 15—-20 százalék* kai emelj© a gépe teljeHitoképefisó- pcfc, szüntessen meg minden meddő időveszteséget. Néhány hónap múlva a részlegben a gépek kihasználási együtthatója 16 százalékról 96 százalékra emelkedett. A siker A gépok mellett dolgoz«) munkások, a művezető és a szakszervezeti bizalmi közös erőfes/ütéseinek, valamint a műholyvezetőség sogitsó* gének volt köszönhető. Potapov elvtárs brosúrája lépés- ről-lépésr© eleven példákkal mutatja mag, hogyan tett verseny; felajánlást a részleg kollektívája és hogyan vitatja meg azt. Úgy kell megszervezni * felajánlást, hogy kifejlesszék a kollektíva kezdeményező szellemét és energiáját, mozgósítsák a dolgozókat az állami tervek teljesítéséi© és túltek- jesítéséro, nemcsak mennyiségi, honom minőségi tekintetben is. Potapov eí vtárs ágy oldotta még a feladatot, hogy a művezetőt, üzemgazdászt és az élmiUlkásoknt, végül az egész kollektívát bevonta a felajánlási terv kidolgozásába. Mielőtt a részleg megtette volna felajánlásit, tanulmányozták tervüket, számításba vették, hogy ?~-tálékok állnak rendeíkecsoport munkája Iszajev A felajánlási tervezet üymi sokoldalú előkészítés© ellenér© is javasoltak a csoportgy ülésen kiegészítéseket, Ezért fontos, hegy « szakszervezeti bizalmi és a művezető a verseny részvevőinek figyelmét « termelés döntő kérdéseinek megoldásúra irányítsa. Az egyik fúrógépen dolgozó mimkásnő csaknem másfél normát teljesített egy műszak alatt, viszont rendkívül sok fúrót basz- nált el. Nem gondolt a szerszámmal való takarékosságra. A ezak- saervezetí bizalmi felhívta a figyelmét án a, hogy a fúrókkal olyan takarékosan kell bánni, mint valami drága kinccsel. A bizalmi beszélgetés© ösztönzőleg hatott *t mrmkásnőre, aki szerszám takfuv- koseági felajánlást tett. v Az elvtársi segítségnyújtás megszervezése a szakszervezeti aktívák egyik fontos feladatú. Potapov a művezetővel és sztaháiiov- istákkal együtt igyekszik elősegíteni a fiatal munkások szakmai továbbképzését, hogy elsajátítsák az élenjáró tapasztalatokat, ítész- legükön megszervezték a régi munkások védnökségét á fiatal, tapasztalatlan munkások felett, így a szakszervezeti csoport elvtársi segítségnyújtásra neveli « kollektívát. A verseny megszervezése nein egyszerűen a felajánlások gyűjtését, síz eredmények kiértékelését, a nyilvánosság biztosítását és az újítók tapasztalatainak átadását jelenti. A versenyszer- vezés sokoldalú politikai és kultúrád» munka, gyűlések és értekezletek rendszeres megtartása, előadások rendezése, kollektív olvasás, tehát egyúttal gondoskodás a dolgozók kultúráiig és szociális igényének kielégítéséről. "A szakszervezeti csoport egész tevékenységét összekapcsolja a munkaverseny feladataival és elősegíti ezeknek a feladatoknak mielőbbi megoldását. A. Potapov brosúrája részletesen megvilágítja a verseny szervezési kérdéseit. Pontosságát növeli az, hogy a szakszervezeti exportról beszél, mely mint tudjuk, ft szakszervezeti alapszerv elemi sejtje, egy-egy részleg, futószalag, gépcsoport, vagy brigád kollektíváját egyesíti, már pedig sok esetben ezek a termelési egységek LONDON MUNKÁSNEGYEDÉBEN írta: MAJEVSZKIJ, ■ Pravda londoni tudósítója A HIDEG SZÉL már * fák utolsó lóvéiéit tépd©si, do a londoni West-End előkelő palotáiban még krizantémok virágoznak. A hatalmas, vilié-"' masránpa'-V »■»vik ösrényén elegáns lady taaaiMk ’uralmon. Legfeljebb annyi váJtoaatofcS&g mutatkozik, hogy © »munkáspártiak« tíz óv alatt házak millióin*k építését ígérték, a konzervatívok legfrissebb programra iában 3Ö0.0Ö0 ház építésének Ígérete szerepéi. ^'■'"HEN MINDEN MABAD * régiben.. Az 1" körülmények között élnek eze- t*op<w, lakásviszonyok, ea- --i-ú eied- r© Akik fegyelmezetlenek
