Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-11 / 288. szám

ISII tí'C'llllHT lí. kedd 3 \JiUaisauU Héjve _ Munkában Rákosi elvtárs beszéde nyomán December 5-re teljesítettük 1951. évi tervünket Ä gyulai Hengermalom dolgom Kői 1951 éves tervük befejezésé-j nők alkalmából az alábbi távira-? tot küldték Rákosi elvtársnak: Drága Rákosi Elvtársi Mi, a gyulai Hengermalom dol­gozói jelentjük, hogy az Októberi1 Szocialista Forradalom tiszteletére; Rákosi elvtárs beszéde óta na­gyobb lendületet vett a gépállomá-i £*>n a munkaverseny, több traktoros1 igen jó eredményt ért el. Sztálin! elvtárs születésnapjára tett vállán lásukat teljesítették, illetve túltel-i jesitették. így pl. Bencsik József! 142.2, Ambrus Ferenc 141.4, JoH rák Pál 152.2, Kincsesi János 130.3' és Forgó István 167 százalékra' teljesítették tervüket. De ezzel1 szemben vannak elvtársak, akik! igen lemaradtak a terv teljesíté­sével . mint pl. Borgulya Mihály,1 aki 38.5, vagy Török II. János,1 aki 58.5 százalékot ért el. Sok! Volt a gépkiesés a termelésből. Dé most a hibákat kijavítva, minden' időt kihasználunk, hogy gépállo-j másunk teljesítse tervét. Meg van A mezűberényi állami gazdaság dolgozói december 21-re munka- felajánlást tettek. Mióta új párt*-, vezetőséget választottunk, azóta egészen más eredmények születnek. Javult a munkafegyelem, a mun* kakedv. A pártvezetőség minden, ■fogja állandó szoros kapcsolatot tett felajánlásunkat túlteljesítettük,, jelentjük továbbá, az 1951-os tér-* vünket december bó 5-re teljesi-* tettük. Üzemünk ösßzes dolgozói a legjobb tudásukkal arra töreksze­nek, hogy Sztálin elvtársuuk 72., születésnapjára, 1951 é.ves tervün-1 két minél jobban túlteljesíthessük-! Gyulai Hengermalom dolgozói-! szervezve a munka a gépállomás! szerelőműhelyében úgy, hogy a ja-! vitási munkákat a legrövidebb időn! belül elvégzik. Példamutatóan vég-' zi a munkáját Juhász Mihály, á gépállomás kovácsa, aki az alkat-! részt azonnal kijavítja, vagy az! ekevasat azonnal kicseréli, hogy; mennél hamarább folytathassa műn* kaját a traktoros. A gépállomás! vezetősége is igyekszik jó munkát végezni az ellenőrzés torén, ami­nek hiánya különösen megmutat­kozott az éjjeli ellenőrzésnél. A munka és az ellenőrzés megszer* vezésével biztosítjuk tervünk telje­sítését, illetve túlteljesítését. Bohrát Lajos levelező, Szarvas, gépállomás. tart minden egye« dolgozóval. A pártvezetőség mindenütt ott van, ahol segíteni kell. Ezt úgy érte el a pártszervezetünk, hogy a válasz­tás után kiépítette az aktivahálóza- tot és a bizalmiakon keresztül ál­landóan összeköttetés van a párt* vezetőség és a tagság, a népneve­lőkön keresztül pedig a párt­szervezet és a dolgozók között. Láfe ták a fiatalok, hogy- most mai* nincsenek egyedül, fokozottabban fogtak a munkához, elsőnek tettek munkafelajánlást, december 21-re Sztálin elvtár« születésnapjára, amiben 120 százalékos teljesítményt vállaltak. A javítóműhely dolgozói vállalták, hogy munkájukon kívül kijavítanak hat vetőgépet, hogy a tavaszi vetésre készen álljanak. A tehenész-brigád a fejési átlagot egy literrel emeli, hogy több tejter-, méket biztosítson a dolgozók szá­mára. Kozma Sándor, levelező, mezőberényi állami gazdaság. A megye cipészszövetkezetei 2825 pár gyermekcipőt készítenek hulladékból terven felül Rákosi elvtárs beszéde * nyomán a megyei' szövetkezetek mindin­kább bekapcsolódnak a magasabb termelési eredményeket előmozdí­tó szocialista munkaversenybe. Ezen a téren szép eredményt ért el az endjrődi Cipész-szövetkezet,, ahol elérték: nincs száz százalékon alul teljesítő dolgozó és üzemi át­laguk is állandóan 140 százalék felett van. A szarvasi Ruházati Szövetkezet december 1-én teljesí­tette évi tervét. A verseny értékelés jó megszervezését vezették be a :otkomlósi cipészeknél. A terveket a munkapadokig felbontják, így e dolgozók mindennap tudják, hogy mit kell termelni. Tóth Mátyás pá­coló navtímber utolsó napján már 1952. január 31 -i tervén dd/ázott. Zehiiák Pál tiisső január 28-i, Ló- czi István szabász január 21-\, Hrinctk Rózsi kikészítő január 15-i tarvén dolgozik. A hulladékanya­gok felhasználása terén is mutat­kozik szép eredmény. A gyulai Járműgyártó Szövetkezet, az oros­házi Vasipari Szövetkezet 65 szá­zalékban dolgozik hulladékanyag­ból. Tervüket 110 százalékban tel­jesítettek és ezen felül hulladék- hói 500 darab mákdarálót készíte­nek. A megye cipészszövetkezetei 2825 .pár gyermekcipőt készítenek el hulladékanyagból terven felül. Győri Miklós levelező. A hibák kijavításával túlteljesítjük tervünket Nona Lajos sztahanovista tolatásvezető brigádjávtil vállalta : tervüket 115 százalékról 118-ra teljesítik Három hét választ el bennünket az 1951. évi tervidőszak végétől. Pártunk vezetésével a dolgozók a vasntnál is komoly munkával veszik ki részüket a termelésből, hogy tervüket határidőre maradéktalanul teljesítsék. Ebben a nagy munká­ban igen kiváló eredmények szü­letnek; Nona Lajos, sztahanovista tolatásvezető brigádjával vállalást tett, hogy a vonatok menetrendsze­rinti indításúban elért 90 «zúzalék­ról 100-r'a, a vonatforgalmi ter-i vüket 115 százalékról 118 százalék­ra teljesítik. Illés . Gergely az anyagtakarékosság terén tett válla­lást. A mozdonyokból kikerült Bá­lákból a még fűtésre felhasznál­ható szenet kiválogatja, amelynek a szolgálati helység fűtésére való felhasználásával járul hozz! a szén- takarékossághoz. Székely János levelező* Békésceaba MÁV. Több tejterméket biztosítunk a dolgozók számára Sarkad keresztit rí tapasztalat: fl rossz nyilvántartás hátráltatja a begyűjtési törvény szigorú alkalmazását a mulasztókkal szemben Sarkadkeresztúr is, mint annyi más község a megyében, vállalta, hogy december 21-re 100 százalék­ban teljesíti tojás- és baromfibe­adási kötelezettségét. Ezideig ba­romfiból 78.2, tojásból 54.5 szá­zalékot teljesítettek. Bőven akad tehát még tennivaló, hogy válla­lásuknak a kitűzött határidői® ele­get tudjanak tenni. Mindenekelőtt a tanácsnak kell jó munkát végezni, hogy a beadást teljesíthessék. Az eddiginél sokkal szigorúbban kell alkalmazni a törvényt a beadást elmulasztókkal szemben. Természetesen ahhoz, hogy ezt al­kalmazni tudják, szüksége«, hogy a tanács pontosan tudja, kik azok, akik mindezideig nem teljesítet­ték beadási kötelezettségüket. És Ezen a téren bizony akad hiányos­ság bőven a tanács munkájában. Mind a mai napig vagy 500 darab gabonaátvételi jegy hever m begyűjtési nyilvántartóknál, ami­ről azt sem tudják megállapítani, melyik dolgozó paraszt beadását igazolja. Ugyanis a földműveeszö­0LVHSD a Viharsarok Népét! vetkezet adminisztrátora »egysze­rűen elfelejtette« rávezetni az il­lető dolgozó paraszt beadási köny­vének számát, a vételi jegyre, — ami tudvalevő, hogy egyezik a tanácsnál levő nyilvántartási lap számával. Ebből aztán az követke­zett, hogy a nyilvántartás vehetők nem tudták a nyilvántartási lapra rávezetni a teljesítést. Hogy meny­nyire káros és helytelen volt a földművesszövetkezet részéről, ami­kor nem ellenőrizte ezt és olyan személyt állított be a vételijegyek kiállítására, aki felelőtlenül vé­gezte munkáját, — annak most látszik meg igazán a hatása, A tanács nem tndja megkülönböztetni, kik azok a dolgozó parasztok, akik teljesítették a beadást és kik azok, akik elmaradtak. Ezt mo6t úgy igyekeznek »helyrehozni«, hogy na­ponta 10—15 dolgozó parasztot be­idéznek, felszólítva őket, hogy hoz­zák magukkal a beadási könyvecs­két is és a tanácsházán összeegyez­tetik aztán a könyvecskét a nyil­vántartási lappal és úgy állapítják meg, hogy van-e az illető dol­gozó parasztnak hátraléka, vagy nincs. Természetesen a 10—15 dol­gozó paraszt közé olyanok is bele­esnek, akik már régen eleget tet­tek a beadásnak. A tanács egy időben szigorúan felszólította az olyan dolgozó pa­rasztokat, hogy vigyék be a hát­ralékot, akik már teljesítették min­dennemű beadási kötelezettségüket. Példa rá id. Mészáros Károly, aki­től 115 kg árpát követelt a tanács, holott, — mint később kiderült, egyenesen a cséplőgéptől vitte be a kötelező érpamennyiséget. Hogy a vételi jegyek pontos ke­zelését így elhanyagolták, nemcsak a földművesszövetkezet hiányossága egyedül. Éppen olyan hibás ebben a tanács is A tanács végrehajtó bizottságának lett volna kötelessége felhívni a földművesszövetkezet figyelmét, hogy utasítsa az adminisztrátort a beadási könyvecskék számának a vételijegyre való pontos ráve­zetésére. Nem lett volna szabad a tanácsnak tűrni, hogy a jegyek száma 500 darabra, iilletve 750 darabra szaporodjon, hanem akkor kellett volna, fellnvni a földműves­szövetkezet figyelmét, amikor még csak néhány darabról volt szó. Ha erre a községi tanács idejében fel­figyel, akkor ma tudná alkalmaz­ni a törvényt és nem kellene há­borgatni olyan dolgozó parasztokat is, akik eleget tettek kötelez-e tősé­güknek. A SZOT elnökségének határozata a szakszervezeti szervek beszámolóiról és újraválasztásáról A Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége elhatározta, hogy 1952. január 10 és október t között meg kelt tartani az összes szakszervezeti szervek beszámo’óit és a szakszervezeti demo­krácia követelményeinek, a szakszerve­zeti alapszabályok előírásának megfele­lően újra kell választani az összes szak- szervezeti bizalmiakat, mühelybizottsá- gokat (munkahelyi bizottságokat, osz­tálybizottságokat, stb), üzemi (szakszer­vezeti) bizottságokat, a helyi csopor­tok vezetőségeit, a területi (megyei) bi­zottságokat, a központi vezetőségeket és a szakszervezetek megyei tanácsait. Újra kell választani az üzemekben a szak- szervezeti fegyelmi bizottságokat és kü­lönböző fokon az ellenőrző bizottságokat is. A választások időpontját az egyes szakszervezetek számára a SZOT titkár­sága külön határozza meg. I sértése, igazolatlan elmaradás, seleits gyártás — szégyen és gyalázat,« Következetes harcot kell folytatni a káros szociáldemokrata maradványok, a nehézségekkel való megalkuvás szeli, me, a bürokratikus munkamódszerek ellen. A szovjet szakszervezetek gazdát tapasztalataira támaszkodva, forduljanak a szakszervezetek az eddiginél nagyobb figyelemmel a munka- verseny különböző formái, a ter­melés újítói és sztahanovistái felé, ka­rolják fel az anyaglakarékossági moz­galmakat. Az alkalmazottak, értelmiségi dolgozók szakszervezetei (közalkalmazoő- tak, pedagógusok, postások, stb) — csakúgy, mint az ipari jellegű szakszer vezetek — fordítsanak gondot a leg­több munkamódszerek elterjesztésére, a munkában kiemelkedő dolgozók anyagi és társadalmi megbecsülésére. I. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának a szakszervezeti munka egyes kérdéseiről 1950 julius 24-én ho­zott határozata [eltárta a szakszervezeti munka hibáit és kijelölte a hibák kikü­szöböléséhez vezető utat. A határozat rá­mutatott arra, hogy meg kell javítani a szakszervezeti vezetők kapcsolatát a párttal és a dolgozó tömegekkel s hogy ehhez a szakszervezeti demokrácia kiszé­lesítésére, eleven üzemi szakszervezeti élet kialakítására, a dolgozók javaslatai­nak. kezdeményezéseinek felkarolására, bírálatának figyelembevételére var szűk­ig. így érhetünk csak el gyökere» fordulatot, javulást a szakszervezetek ter­melési, szocialista érdekvédelmi, neve­lési tömegmunkájában. A szakszervezeti demokrácia szélesí­tése, a tagok jogainak biztosítása terén a határozat óta a szakszervezetek értek is el bizonyos eredményeket. Ugyanak­kor hazánk fejlődése megkövetelte, hogy a szakszervezetek nagy számban küldje nek munkáskáderckct vezető állami és gazdasági munkakörökbe. Ennek folytán az 1949-ben és azóta választott szak- szervezeti szervek választott tagjainak nagy többsége kicserélődött és helyük­be behívott lágok kerültek. Számos ve­zető szerv összetétele sem megfelelőd kevés bennük a nők, az ifjak, a mű­szaki értelmiségiek, a szíahánovjsták, va­lamint a párioikivülíek száma. Egyes helyeken a hiányos ellenőrzés következ­tében jobboldali szociáldemokraták és egyéb ellenséges elemek Is kerültek funkcióba. A szakszervezeti beszámoló és vezetö- ségválasztó taggyűléseknek, területi kon ferenciáknak és országos küldötíközgyiilé- seknek bátor, építő bírálat szellemében kell lefolyniok és az elért eredmények­ből és az elkövetett hibákból, mulasztá­sokból egyaránt le kell vonniok a szükséges tanulságokat. II. A szakszervezeti szervek beszámolói­nak előkészítése és megtartása során, a választások segítségével a szakszervezeti élet egész területén meg kell javítani a munkát, 1 Mozgósítani kell a szakszerve- • veti szerveket és magukat a szer­vezett dolgozókat a termelési és munka- verse-ny-feladaäok fegyelmezett végre­hajtására, az 1952. évi népgazdaság! terv céljainak megvalósítására. Harcoljanak a szakszervezetek követ­kezetesen a munkafegyelem megszilár­dításáért és segítsék elő a munkafegye­lemre vonatkozó törvények és rendsza­bályok maradéktalan érvényesítését. A munkafegyelem megszilárdítása terén is kövessék a szakszervezeti vezetők Rá kosi elvtárs útmutatását: »A legfonto­sabb fegyelmezési eszköz — ismételjük - annak a szellemnek a kialakításai, amely elítéli, megbélyegezi a fegyelme­zetlenséget, amelyben a fegyelem meg­O A beszámoló és vezetőségyálasz- ló taggyűlések szolgálják a dől gozók nevelését olymódon is, hogy ki­domborítják a szakszervezetek szocialista érdekvédelmi jellegét. A választásai! so­rán kifejtett agitációs-nevelő munkában — a termelés feladatai mellett, a ter­melési feladatok jobb elvégzése érdeké­ben — előtérbe kell helyezni a dolgozók mindennapi problémáival, szükségleteivel való foglalkozást. Lépjenek fel a szak- szervezetek az eddiginél jóval határozot- lájöban a szocialista bérezés elveinek hi­ánytalan érvényesítéséért a munkás.oz- tály törvényben biztosított jogainak vé­delmében. Ellenőrizzék gondosan a Mu« ka Törvénykönyvébe és az üzent! kol­lektiv szerződésekbe foglalt rendelkező sek végrehajtását. Ne tűrjék a Setekte len, bürokratikus bánásmódot, a dolgo­zók jogos panaszainak, javaslatainak, bi rálatának semmibevételét. A választásoknál messzemenően '-*• érvényesíteni kell a szakszerve­zeti belső demokráciát, szorosabbra kell vonni a dolgozók kapcsolatát szakszer­vezetükkel, növelni kell a szakszervezet vonzóerejét a passzív tagok és a még szervezetlen dolgozók, elsősorban a ter­melésbe újonnan bekerült dolgozók felé. A szakszervezeti vezetők legyenek tuda­tában annak, hogy a választások sikere elsősorban az üzemekben (hivatalokban, intézményeknél) végzett munkán múlik. Fel kell világosítani a dolgozókat a népi demokrácia szakszervezeteinek alap­vető feladatból, a szakszervezeti tagok alapszabályban biztosított jogairól és kö­telességeiről. A szakszervezeti szervek ajravá- * lasztá-ínak előkészítése és lebo­nyolítása során forduljanak a szakszer­vezetek vezetői bátran a munkásosztály hatalmas, kimeríthetetlen kádertartalékai­hoz. Bízzák meg kisebb-nagyobb fel­adatokkal a közösség ügyei iránt érdek lődő, de mozgalmi tapasztalatokkal még nem rendelkező dolgozókat, az uj mun kásák legjobbjait is. A határozat ezután meghatározza a választások menetét, majd felhívja az összes szervezett dolgozókat, hagy te­vékenyen vegyenek részt a szakszer: vezeti választásokban. Szavazatukkal, pél­damutató termelő és társadalmi műnké val járuljanak hozzá a Politikai Bi­zottság 1950. julius 24-i határozatának végrehajtásihoz. Éberen őrködjenek, hogy a dolgozók legjobbjai — tapasztalt szervezett dolgozók, a munkában, ter­melésben élenjárók, nődolgozók és fia- balok — kerüljenek a szakszervezeti mozgalom irányitő szerveibe. Elvtársi bírálattal, szerető gondoskodással erő­sítsék szakszervezetüket. Forrasszák még jobban egybe a sok dicső harcban meg- edzett magyar munkásosztályt, amely nem ismer szentebb kötelességet, mint a párt és Rákosi elvtárs útmutatásának követését, a szocializmus építésének méfSlíyőrsitását hazánkban, hazánk és az egész világ békéjének megvédését a nagy Sztálin zássíaja alatt harcoló Szovjetunió vezette nemzetközi báketábor soraiban. OPAUSZKI MIHÁLY, KONDOROSI GÉPÁLLOMÁS RAKTÁROSA! . A gépállomás udvarán szánd szél hevernek a tárcsák, ekevst- sak és a különböző alkatrészek. Esik rájuk -az eső, valamcuy- nyít lepi a rozsda. A te feladatod az alkatrészek lezsírozása és gondos elraktározása. Sürgősen láss hozzá rendbehozásuk­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents