Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-11 / 288. szám
1951 DECEMBER 11. KEDD Ara 50 fillér VII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Az agitátorok kiválasztásáról és neveléséről Tag- és tagjelölt-felvételi munka Dévaványán VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A minisztertanács határozata végrehajtásával a termelőszövetkezetek megszilárdításáért A Viharsarok J\épe ankéija a sarkadi Íermvlósxöretkrxetek és Ill-as típusú csoportok vezetői, legjobb dolgozói részére »A gyors fejlődi« árnyoldala azután a mezőgazdasági munkákban, de főleg a terinínybetakari ásnál mutatkozott, ahol kid rüit, hogy a terme lőrzövetkezetek és szövetkezeti csoportok gazdasági, szervezeti, politikai megerősödése és különösen munkafegyelme nem tudott lépést tartani a szövetkezetek területi növekedésével.« (Rákosi elvtírs november 30-i beszédéből.) * Rákosi eilitrirs számi feltúrták termelőszö vetkezőid síi le-j-nagyobb hiányossá a t. de ugyanakkor megmutatták azt is, hogy Uzcs-ink m&gszüárd'.tú'mnák előfeltétel# a munkaszervezés, a munka fegyelem jmogjavít í\sa. Ez pádig a terülít brigádok, munkácsij -tok, .ll-lrj egyének között történő feloczt báial didiét") ál. Ä Viharsarok Népe szerkeszt űsé/c értekezletet tártait a sarkad i termelő szövetkezeteit tv 111-as típusú termeJőcstt portok párttilkúrai, elnökei, brigád- és mit(n- kacsapataczedői, valamint a legjobb tszcs-dől osók részéig, melyem megbeszélték, m it teltek eddig a tszcs megszil irtl t is i bt, a miniszter- tanács határozatának végrehajtásáért Szocialista kilelezenség válla iások a megyei pártértekeziet tiszteleiére A ta űrnap sor rákerülő megyei yártértekezhtre több és jobb mienkétől képzőknek megyénk dolgozói, — újabb szocialista kötő lezcttsfy vállalásokat tesznek a yártártékezlet tiszteletére. Jól tudják a dolgozók, hogy a párt értekezlet kihat az egész megye fejlődésére és a pártértekezleten a jók közül is a legjobbak beszélik meg a tennivalókat, értekénk megyénk pártszervezeteinek végzett munkáját. Lőrincsik Erzsébet, a Pamutsrövő mmkátmőjo mondotta: »A pártérteke:l?,t a megye minden dolgozója érdekében tanácskozik«. »Különösen felelős az elnök — az állandó jellegű brigádok megszervezéséért és megszilárdításáért, területük és felszerelésük jegyzőkönyvileg való átadásáért, valamint a brigődtervek elkészítéséért.« (Minisztertanács határozatából.) Boros Sándor elvtárs, a «Lenin« tsz elnöke beszámolt arról, hogy a határozatot csoport- jakban nőm hajtották végre 100 százalék ig. A területet felosztották a brigádok között s jegyzőkönyvileg át is adták nekik, a gyakorlatban azonban a brigádok nem a kijelölt területen vetettek, hanem »hogy sorra jött, pedig maguk a csc- porttagok is örömmel fogadták ezt « határozatot .mert fölismerték, hogy az ejgyéni felelősség meg- Bzilárditásához vezet. A többi csoportokban sem osztották fel a területet, megelégedtek a brigádok, munkacsapatok újjászervezésével. A »Petőfi« tszcs-ben csupán brigádok között osztották fel a területet, munkacsapatok között nem s nem jelölték ki az egyének területét som, pedig a csoportban már meggyőződhettek arról, mit jelent a területfelosztás. Ugyanis amikor a kukoricatörésnél, szárvágáanál felosztották a területet, jóval hamarább elkészültek vele. A »Kossuth« tszcs-ben olyan káros vélemény alakult ki, hogy-majd az újraválasztott vezetőség- felosztja a földterületeket. Komoly hiba ez. mert ezzel csak halogatják a terii- lejtfeloaztást s ez azt bizonyt (ja. a csoport elnöke nem végzi fétafős- sógteljesen munkáját. A munkaszervezésnél felvetődött a nők bevonásának ké-rdúse is. A »Dózsa; tsz kivételével egyetlen csoportban sem vonták be teljes, létszámmal a nőket. Debreceni Lajosné, a sar- kadi »Dózsa« tsz női brigádjának vezetője elmondotta, hogy csoportjuk elsőnek lett kész a gyapotsze- dóssel s a többi munkákban sem maradtak el, ez annak köszönhető, hogy 80 asszonyt vontak be a un kába s brigádjuk nem egyszer a férfi brigádot is kisegítette. Az e,lm • dAhik szerint a sarka- dl csoport tkl.a i — s ez vonatkozik megyénk tibbl csoport iára is — nem haji tták régre a határozat, tsruktfctosstáeril szóló pontját s ha fcljzztottdlk, a brigádok nem saját ,térid .t ülköm■ .végezték a munkát. El azt bizonyítja, hogy a tszcs-vezetők magytk sem ismerték fel azt, haji: a terük. tfelmztiY nélkül nem Szilárdulhat m:v/ az egyéni felelősség s .ezen keresztül a munkafegyelem, a csoportokba», Hiányosság az is, hogy a termclő- csapm tok pút tszervezetei — mint ahogy ezt elmondotta, Varga Sándor el t árs, a Dózsa- tsz gtdrttü- kára is — ma riik sem foglalkoztak eléggé ezzel a kérdéssel, wem tudatosították a csoport tagokkal « tsrüldtfelis-tát jelentősegét s ugyanakkor nem ellenőri:t ■/.- a tsz vezetőinek munkáját sem. A f.lilat tehát a területek sürgős feloszt! a, hogy a brigádok, imsnkaes:’patak már most felkészülhessenek a taroséi metrikákra. »Komcly gyengéje még szö- vetkezetílukuek, hegy nem elég erősen fejlődik az állatállományuk. Nem szerűi magyarázatra, hogy erőteljes, közös, nagyüzemi állattenyésztés és hizlalás nélkül a szövetkezetek nem fognak úgy gazdagodni, ahogy arra lehetőségük volna ...« (Rákosi eivtárs november 30 t beszédéből.) As értekezleten felvetődött az is. csoportjaink hogyan szervezték az állattenyésztő-brigádokat s hogyan teljesítették a szovjet tapasztalatok felhasználásával állattenyésztési tervüket. Boros elvtárs, a »Lenin« tsz elnöke elmondotta, hogy náluk már áttértek a napi háromszori tejesre s ezzel egyidőben a siló- takarmány etetésére. Azóta 44 tehén napi fejési átlaga 10.5 literre emelkedett. A borjúnevelésnél áttérlek az itatásos borjúnevelésre, ennek eredményét azonban, mintán nemrég tértek át, még nem tudják kimutatni. Megkezdték a nők bevonását az állal tenyésztési munkába. A borjúnevelést nőkre bízták s fejőnőket is állítanak munkába úgy, hogy 10 tehén gondozását bízzák egy-egy nőre s minden 30 tehénre egy kisegítő férfi munkaerőt adnak. Emellett már megszervezték s munkába állították a lakarmá- nyos-brigádot is, melynek feladata a takarmány biztosítása, bekészítése. Állattenyésztési tervüket a fejlesztésben a sertésnél 200 százalékra teljesítették. Lemaradás csupán a tehenészetben vau, földterületükhöz mérten, még négy tehenet kell beállítani. A többi csoportokban már nem ilyen kedvező a helyzet. Komlósi József, a »Dózsa« tsz függetlenített állattenyésztője elmondotta, hogy a jószágokat nem tudják megfelelően gondozni, nem tudják bevezetni a szovjet módszereket, mert többféle vannak elhelyezve, s nincsenek korszerű istállók sem. Elmondotta azt is, hogy a tehenészetben nehezebben tudják emelni a fejési átlagot, meri u teheneket ellés előtt nem készítették elő magasabb tejhozamra. Hasonlóan számoltak be a »Kossuth« és a »Petőfi« tszcs-k elnökei is, akik elmondták, hogy a jószágoknak nem tudnák elegendő istállót biztosítani. A »ívenin« lsz-en kívül nőket egyik csoportban sem vontak be az állattenyésztési munkába. A beszámolókból megállapítható, luigy a sarkadi tszcs-hbén az Aflat tenyésztés fejlesztésének komoly akadályozója az, hogy lemaradtak az építkezési tervvel nem. tudnak elegendő helyet biztosítani n jószágoknak. A sarkadi tstzcs-Jcbcn javítani kell ezen, az építkezések meggyorsítására, olcsóbbá tételére alhálmami kell a szovjet módszereket. A tus'kevei »körös Csillag«, tsz példa| il nádpallóból készít falut és ezt hdbarccsal bevonjál.'. így fclé/vyi költséggel gyorsabban építik fel az istállóidét. Késedelem nélkül alkalmazni hulla szovjet módszereket a fejéinél s ebben ném lehet akadály még az sem, ha a csoport id-lat- idlOmánya több tanyában van elhelyezve. A háromszori fejős a tejhozamot növeli s mindennapi késedelem sOk liter tej elvesztését jelenti. A csoportoknak hasonlóan a »Lenin« tsz-hes, fokozottabban be kell vonni a nőket ts az Állattenyésztésbe. »...felelős az elnök a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesítéséért, azért, hogy az ügyek intézése a tagság bevonásával történjék..,« (A minisztertanács határozatából.) Beszámollak arról is, az értekezlet részvevői, hogy a hiányosságok egyik oka: csoportjaikban gyenge lábon áll a szöA RUHAGYÁRBAN egész héten át békeműszakot tartanak a munkások és a munkásnők. A 11-es varroda tees szalagjának dolgozói, Ba.ikó István brigádján ak tagjai azt vállalták a pártértekezlet i /teleiére. hogy napi 100 százalékos teljesítményüket 110 százalékra emelik. A PaiuuWövő »Béke« brigádja, amelynek Róván András a vene- tője, azt is vállalta, lwgy hat Bzá- za lókkal növelik ai. anyagmegtolas-* a kötöttárugyár d<t ózó« szocialista kötetedettségvállalásohat tettek. Köjnok András, a rundst uhl-terem dolgozója vállalta hogy hibaceniijőt négy centiméterről két centiméterre csökkenti Kuha-Andráxné arra kötelset3 nw gát, hagy laz eddigi 91 szóu l k helyett 99 szdzsaléfcban. első osztályú műinkét végéé. vitást és naponta kel. százalékkal többet termőinek, továbbá, hogy 07 százalékban első osztályú árut gyártanak. A kukoricabegyüjtés élharcosai URH ANCHOR PÁL, kondorost hatheidtts dolgozó paraszt be- ii(Mii köt lezeltségén, felül 6 mázsa IS kiló kukoricát adott he »0« vételi jegyre. KOVÁCS MIHÁLY, murOpyi 15 holdas középparaszt 10 mázsa kukorica beadásával ISO százalékra teljesítette kőtöemttté- gétNAGY BÁLINT, kevermesi nágyhálda« dolgozó paraszt beadás kötelezettségén felül 3 máesa j,? kiló hiiko’i'k'M vitt be »Pr jegyre. TÓTH JÓZSEF, kOndOrosi hát holdas dolgozó paraszt 5 mázsa 72 kiló kuktába beadásával 250 százalékéi teljesített. HARASZTI IMRE, buicrai hétiuBdas dolgozó péraszt 297 seáena léUra teljesítette kukO/ricsbeadáki kötelezettségét. FEKECS SÁNDOR, endrődi négyhoidas dolgozó porosat hajkor- cabeadási kötelezettségének 200 százalékban tett eleget. vetkezeti demokrácia. Széplaki Mihály elvtárs, a »Kossuth« tszcs párttitkára elmondotta, hogy megtartották ugyan rendszeresen a csoporUaggyűlést, de azon nem számollak be részletesen a cso- porttagoknak a vezetőség munkájáról. Hasonló a helyzet a »Lenin« tsz-ben, ahol például egy évvel ezelőtt határozatot hoztak arra, hogy a tsz elnöke negyedévenként beszámol a pénzügyi tervről, azonban még egyetlen egyszer sem történt ez meg. Megsértenék a szövetkezeti demokráciát az »Alkotmány« tszcs-ben is, ahol az intézőbizottság olyan határozatot hozott a munkafegyelem megjavítására a tagság nélkül, hogy aki nem jön be dolgozni egy napig, annak két munkaegységei, aki két napig, annak négy munkaegységet vonnak te és így tovább. Ezzel akarlak megszilárdítani a munkafegyelmet, amit a területfelosztással, a fokozott ílépnevelőmunkával keltene megszilárdítani. Az értekezlet megmutatta, sok * tennivaló csoport jóink megszilárdításáért. S ebben a munkában sokkal több segítséget kell adnia a csoportok részére <t járási tanácsnak, de a sarkadi járási pártbizvtt- sdgnak is. Eddig nem fdglalkor. tok kellően a csoportok munkájával s ezt' bizonyítja az is, hogy nem figyeltek fel arra, hogy a csoportokban nem, hdjtott<{k végre a határozatokat. Komoly hibák vannak a szövetkezeti demokrácia körül- Ugyanakkor nem vettek részt ezen az éit 'kosteten sem, mely feltárta a csoportokban l'rő hk/mgo SágokatA PAMUTSZöVoBEN a Zó;a Szövöbrigád, amelynek Benyö Mihály a vezetője, arra kötelezte magát a megyei p&rtértekezlet tiszteletére, hogy az eddigi napi kétmillió 90 ezer vetés helyett kétmillió 160 ezer vetést teljesítenek naponta. Ez azt jelenti, hogy a »Zója« brigád minden nap 27 méter anyaggal gyárt többet. Vállalták a ) Zó ja« brigád tagjai azt is, hogy 97 százalékban első osztályú és három százalékban másodosztályú árut gyártanak, — úgy dolgoznak, hogy nem lesz harmadosztályú áru. A hulladékot 0.4 százalékkal csökkentik és a segédanyagmegtákarltást öt százalékkal növelik.
