Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-02 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Rákosi Mátyás elvtárs beszédének közvetítését a rádió ma délután 1 órakor megismétli AZ M DP BEKÉ S KE C Y E I PÁRTBI Z OTT S ÁGÁN A K LAP JA 1951 DECEMBER 2, VASÁRNAP Ára 50 fillér VII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a jegy rendszer megszüntetéséről, a mezőgazdasági áruk szabad forgalmáról, a munka- és állami fegyelemről i. Tisztelt Központi Vezetőség! Mai beszámolómban népi demo­kráciánk egyes gazdasági problémái­val kívánok foglalkozni, elsőnek ipari tervünk végrehajtásának me­netével, utána mezőgazdaságunk fejlődésével és a termény begyűjtés latban ismertetni fogom, azokat a szempontokat, melyek alapján java­soltuk a jegy rendszer megszünteté­sét és a mezőgazdasági termékek kérdéseivel. A közellátáesal kapcso- j szabad forgalmának bevezetését. Gyáriparunk termelése 29*1 százalékkal emelkedett Gyáriparunk termelése ez év első tíz hónapjában a ni ült esz­tendő hasonló időszakához ké­pest, 29.1 százalékkal emelkedett Bármilyen jelentős is ez az emel­kedés, mégis eredeti célkitűzése­inknek csak 99.3 százaléka. Szó­val felemelt évi tervünk teljesíté­sénél 0.7 százalékkal el vagyunk maradva. A könnyűipar 100.9 szá­zalékra teljesítette tervét. A le­maradás a nehéziparra, az építő­iparra és az élelmezési Iparra esik. Az önköltségcsökkentés ter­vét is csak részben teljesítjük és e téren is van lemaradás. A ter­melékenység mutatói viszonylag jók a nehéziparban, ahol a ter­melékenység 16.5 százalékkal emelkedett, ami tervünk 100,7 százalékos teljesítését jelenti, de az egész gyáriparra vonatkoztat­va. itt is van egy kis lemaradás, amit főként az élelmezési ipar okoz. A terv teljesítése megköve­teli, hogy az önköltségcsökken­tést és a termelékenység fokozá­sát is tervszerűen teljesítsük. Két hónappal ezelőtt még a kohászatban is jelentős volt a lemaradás, de októberben a le­maradást behoztuk és a vaskohá­szat az első tiz hónapban 102 4 százalékra teljesítette tervét. Az építőipar és az építőipari anya gok termelésének lemaradását a novemberi jó időjárás következ­tében, — mely lehetővé tette a7. építkezések folytatását — be fog­juk hozni. Megvan minden előfel tétele annak, hogy a felemelt ter­vet e téren is teljesítsük, sőt tül teljesítsük. Az élelmezési ipar eddig 94.8 százalékát teljesítette az évi fel emelt tervének. A lemaradásnak legfőbb oka a húsipar lemaradd sa, ami a húshiánnyal függött össze. A jó cukorrépatermés kö-j vetkeztében a cukoripar túl fogja teljesíteni tervét. Az utolsó he­tekben megindult a ln'zott disz­nók, a baromfi, a szarvasmarha beadása és felvásárlása és ezzel kapcsolatban megnőtt a húsipar termelése is. E téren is meg­van a lehetősége annak, hogy a lemaradás jórészét december fo­lyamán behozzuk. A szénbányászat első tiz,hónapos felemelt tervét 94.6 százalékra tel­jesítette. Az elvtársak tudják, hogy n széntermelés lemaradása miatt október 21-én Tatabányán bányász- konferenciát tartottunk, ahol fel­tártuk a lemaradás okait és rámu­tattunk a rendszabályokra, melyek a felemelt terv végrehajtását Lehe­tővé teszik. A .hibákat , a műszakj vezetés gyengeségében és a munka- fegyelem lazaságában láttuk. A ta­nácskozás részletesen foglalkozott) szénbányászatunk kérdéseivel, ezért én itt erről részletesen nem kívá­nok beszélni. Csak egyetlen új té­nyezővel akarok foglalkozni: ez a épek használata a szénbányák­ban. Két esztendővel ezelőtt bá­nyáinkban úgyszólván teljesen hiá­nyoztak a gépek. A bányász terme­lőeszközei lényegében a csákány és a lapát voltak. Mi azóta hozzá­láttunk a bányamunka gépesíté­séhez. Az elmúlt egy esztendő alatt a szénbányászat több mint 300 gu­mi szállítószalagot, kaparószala- ot, rázúcsuszdát, fejtő- és réselő gépet, szállítógépeket kapott. Azon­kívül vagy ezerötszáz villamos szén- fúrógépet, pneumatikus furókala- párpot,- pneumatikus fojtőkalapá- esot és még egv sor egyéb új gépi berendezést. Ezek a gépek fokozato­san mentesítik a hány ászt a nehéz fizikai miuikától. Jövőre még több gépet kapnak a bányák. E fejlődésből viszont az követ­kezik, hogy a bányásznak eddigi szaktudása mellé meg kell tanulnia a gépek — és gyakran bonyolult gépek — kezelését. Ez a tanulás időt vesz igénybe és addig is, amig bányászaink elsajátítják a szaka­datlanul növekvő mennyiségű gépek jó kezelését és kihasználását, ezek­nek a gépeknek használata csak fo­kozatosan. fogja megemelni a szén-* termelést. Viszont előrelátható, hogy amint az új gépek haszná­latát és kezelését a bányákban el- sajátítják, a termelés, gyorsan meg fog növekedni. Egyébként közölhe­tem, hogy a tatabányai konferen­cia rendszabályainak eredménye­képpen a szénbányászat ebben a hónapban nyolcvanezer tonnával, hat százalékkal több szenet adott, mint októberijén, Kon élj ük, hogy ez a fejlődés decemberben folyta­tódik s a bányaipar jts behozza a lemaradást és kiterméU a gazdasá­gunk számára oly fonfos-pzénmeny- nyiséget. Fokoznunk kell a munkatemjjj>»t Iparunk fejlődése azt mutatja,' szí lehetővé. Tartsukí*szemelőtt azt I? _ I. IX I- -•»'vAl-ir. A.a 0.1 la ÁoT’xn’ÍT'1 V ti 1 hogy felemelt tervünk reális és el­lenségeink minden kétkedése és gáncsoskodása dacára végrehajtha­tó. De nőm szabad elfeledkezni a 0.7 százalékos lemaradásról és ar­ról sem, hogy decemberben hét ünnepnap van és csak huszonnégy munkanap. Emiatt fokoznunk kell a munkatempót és arra kell irányt vennünk, hogy az eddigi lemaradást né csak behozzuk, hanem év vé­gére tervünket túl is teljesítsük. A munkásosztályban és a haladó értel­miségben erne meg is van a jó- szándék és az eltökéltség, amit sze­retett vezérünk, Sztálin elvtárs születésnapjára tett lelkes felaján­lások ós az évi terv túlteljesítéséről nap-nap után befutó ós szaporodó jelentések mutatnak. Ipari termelésünk jelenlegi ál­lása mellett egy százalék tervtol- jesítmény több mint hatszázmillió forint értékű termelvénvt jelent. Minden százalék tehát, amivel ter­vünket túlteljesítjük, az új bá­nyászlakások, kultúrházak, szü­lőotthonok, traktorok és gépek szá­zainak ós ezreinek létrehozását t»­is, hogy tervünk m>-.tani teljesí­tésével és túlteljesülésével rakjuk le az alapot ahhoz,’ hogy jövőre ö te vés tervünk harrntlik esztende­jében, a döntő évben, njjndoncélk> tűzésünket meg tudjuk valósítani. Eddigi eredményeiéiig zt mutat­ják, hogy pártunk *£ Kongresz- szusa helyesen tette, jjjpikor ezeket a célkitűzéseket erőKájesan felfo­kozta. A II. Kongresszus mutatott rá arra, hogy ipari fejlődésünk, egész gazdasági életünk döntő kér­dése a széntermelés fokozása, a vaskohászat és a gépgyártás fej­lesztése. Eaan a téren a II. Kon­gresszuson felemelt terv az 1952-es esztendőben az ideinél is sokkal nagyobb követelményeket és fete adatokat állít elénk. Ezek a kér­dések tehát továbbra is munkánk és figyelmünk középpontjában ma­radnak. Sikeres megoldásuk dön­tő előfeltétele azonban, hogy ebben az évben ipari tervünket nemcsak egészében, globálisan, de különö­sen az alapanyagok termelése terén részleteiben is maradéktalanul vég­rehajtsuk és túlteljesítsük. és megkésett, ezért mindent meg kell tennünk, hogy ezeket a mun­kálatokat, melyekkel a jövőévi jó termés egyik előfeltételét te­remtjük meg, feltétlenül elvégez- z.ük. A mezőgazdaság szocialista szektora ezidén is gyorsan fejlődött Ami a mezőgazdaság szocia­lista szektorát illeti, fejlődésünk az idén is gyors volt. Az állami gépállomások traktorainak szá­ma 47 százalékkal nőtt és most már a vontatókkal együtt, kb. 9500 darab. Az állami gazdaságok szántóterülete most már 864.000 hold, amiből a tulajdonképpeni állami gazdaság 772.000 hold, a többi szakoktatási gazdaság, stb. Az állami gazdaságok most már jelentékeny részben tagosítva vannak. Gyors fejlesztésük lénye­gében befejeződött, rátéri, etünk az eddig elért eredményei. u,;g- szilárdítására. ügy a gépállomá­sok, mint az állami gazdaságok meg mindig azokban a gyermek- betegségekben szenvednek, me­lyek részben gyors növekvésük velejárói: gyenge még a szerve­zetük, a munka megszervezése fis főleg gyenge a munkafegye­lem. Ezek a bajok olyan mére­tűek, hogy gyors kiküszöbölésük mezőgazdaságunk továbbfejlődé­sének elengedhetetlen követeimé nye. Erőteljes növekedést mutatott az idén a szocialista szektorban * termelőszövetkezeti mozgalom is. Jelenleg 4652 termelőszövetkeze­tünk van a mezőgazdaságban 236.500 család 350.000 taggal vés» részt benne. A rendelkezésükre álló szántóterület 1,503.000 hold. egész szántóterületünknek 15.6 százaléka. A szövetkezetek és ál lami gazdaságok együttvéve, te hát az egész szántóterület 24.6 százalékát, szóval kis híján, or­szágunk szán tóterületének egy­negyedét képezik. Különö­sen gyors volt a fejlődés ennek az évnek első hónapjaiban, ami kor az elszámolás után közölték a termelőszövetkezetek jövedel­meit. Akkor váltak termelőszö­vetkezeti városokká Türkeve, Kis­újszállás, Mezőtúr, Karcag es a többiek. Ezekben a hónapokban megkétszereződött a szövetkeze) tagság és a termelőszövetk^zclekSBL szántóterülete. Feladatunk a meglévő termelőszövetkezetek és csoportok megszilárdítása Mezőgazdaságunk fejlődése Ami a mezőgazdaságot illeti, az idei termés volt a legjobb, amit felszabadulásunk óta betakarítot­tunk. A Staíiszlikai Hivatal az er­re vonatkozó adatokat már nyil­vánosságra hozta. Még hozzáte- hetem, hogy a tervünkben meg­szabott őszi vetés a tiz nappal ezelőtt közölt jelentés szerbit, há­rom-négy százalék jón befeje­zés előtt áll. Gonde-; ionunk kell róla, hogy a terv*, maradéktalanul te" vem bér második i tek az esők, mely v* fejlődését biztosít«* szántás szintén el \ A gyors fejlődés árnyoldala az­után a mezőgazdasági munkákban, de főleg a terménybetakaritásnál mutatkozott, ahol kiderült, hogy a termelőszövetkezetek .és szövetke­zeti csoportok gazdasági, szerve­zeti, politikai mogerősödósé és kü­lönösen munkafegyelme nem tudott lépést tartani a szövetkezetek terü-r loti növekedésével. Emiatt általában lemaradás volt tapasztalható a ta­vaszi és nyári munkák elvégzésé­nél, de különösen a termés betaka­rításánál. Politikai Bizottságunk e tapasztalatok alapján szeptember­ben, pártunk H. Kongresszusa ha- tározatának megfelelően, újra uta­sította pártszervezeteinket, hogy ne csak a termelőszövetkezetek szám-: szerű fejlesztését, hanem a már meglévő termelőszövetkezetek és csoportok megszilárdítását és meg­erősítését tűzzék ki feladatni. Gon­doskodjanak elsősorban a szövetke­zeti vezetés megjavításáról. Külö­nösen az ezer holdnál nagyobb ter­melőszövetkezetek megszilárdításá­ra és megerősítésére fordítsanak figyelmet, miért e nagy-gazdaságok vezetése sokrétű feladat, amely ko­moly szaktudást igényel. Ezeket a nagy szövetkezeti gazdaságokat meg , beli erősíteni a legjobb szak­emberekkel, agronómusokkal, állat- tenyésztőkkel. Gondoskodni kell ró- teúft No- boy- vezetőik megfelelő tun­en megjöt- folyamokra kerüljenek, ahol a»ik- ,, -oV '4 s, t.dári--' í T-vihetik. E szövet­t ' ~ * lte. 1 .11 küldeni a legjobb A mély- p£, fr, i, .jókat és támogatásukért, vo.T'advü fejj „T^.ít'.'-’«írt. ,felelőséé kell tenni téren is c;: ■ a tanácsokat és azok mezőgazdaság* osztályait. Külön felhívtuk szer.e- zetoinket arra, hogy akadályozza­nak meg ós toroljanak meg minden nyomást, vagy kényszert a terme­lőszövetkezetek fejlődésénél. Jsiuéf'. teltein megköveteltük, hogy erejűiig a termelőszövetkezetek munkájának megjavítására, a minőség emejéij fordítsák és arra, hogy szervezetek minél gyorsabban jól működő, gazdag, magas jövedelme­zőségű, sok árut termelő szövetbe-' zsbekké nőhessék ki magukat. Ne csak mi agitáljunk most már a szövetkezetek mellett, hanem beszéljen a termelőszövetkezetek jó eredménye magáért Politikai Bizottságunk meg van győződve róla, hogy a legjobb agi­táció és propaganda a termelőszö­vetkezetek eszméje mellett, hú ezek a szövetkezetek v iragoznak, ha ter­melékenységük, jövetednek mess« meglfehulja az egyen], piiroszMkj eredipenveit. Ne csak mi agv I junlc most már a sző vetkezetek i «dióit, hanem beszéljen a termelte jóvet- kezotek jó eredtnéíiye n..; .őrt Most már megvan annak a 1 totó söge, hogy az egyénileg gu/.it ö-odá- : paraszt a. saját tapasztalatából győ­ződjék meg a szövetkezet ha /.:«:« ; Algáról é« fölényéről. En fr-VKis sük most a fősúlyt aki * szövetkézetek növekedése r.iu- nyira a mi agitáeiónk < ­lesz, hanem *okkal inkiíU' •»

Next

/
Thumbnails
Contents