Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-08 / 286. szám
1951 december S, szombat ViUai&aíbU képe 3 A SZOT elnökségének határozata a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezetének megalakításáról A Szakszervezetek Országos Ta.~ dácsának elnökség© támogatja a gépállomások, az állami gazdaság gok és az erdészeti üzemek dolgozóinak azt a kivánságát, hogy megalakíthassák a mezőgazdasági, dolgozók szakszervezetét. A szakszervezet tagjai sorába fel-i veszik az állami gazdaságok, a gépe állomások, az erdőgazdaságok és egyéb mezőgazdasági jellegű üzemek, vállalatok, tudományos kutató intézetek, valamint a földművelés- ügyi minisztérium és a hozzá tartozó igazgatási hálózat mindazon, Idol gozóifc, a mező és erdőgazdasógij szakiskolák mindazon tanárait és hallgatóit, akik belépési szándékukat kinyilvánítják. Az új szak-* szervezet felveszi tagjai közé az egyéni földtulajdonosok alkalmazottait és mindazon időszaki mező- gazdasági munkásokat is, akik évente legalább három hónapot a mezőgazdaságban, illetve az erdő- gazdaságokban dolgoznak. Az új szakszervezet teljes jogú tagjának isni.ri el a volt Fí:KOSZ és a DÉFOSZ munkavállaló tagjait, valamint a különböző szakszer vezetékből • átlépő tagokat. A határozat a továbbiakban megállapítja, hogy a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezetének megalakítását a magyar mező- gazdaságban végbemenő fejlődés, követeli. A Magyar Dolgozók Pártjának II- Kongresszusa alapvető feladatni tűzbe az egész magyar (jolgozó |nóp elé a mezőgazdaság szocialista átépítésének meggyorsítását, ezen belül az állami' mezőgazdasági üzemek gyorsiitemü fejlesztését és munkájuk megjavítását. Ma már háromszázliatvannyolo gépállomásunk, többszáz állami gazdaságunk van és egyre emelkedik az erdőgazdasági üzemek jelentősége is. Mezőgazdasági és erdőgazdasági nagyüzemeinkben fokozódik a gépesítés üteme. Uj mezőgazdasági munkásréteg alakult- ki, amely mindjobban elsajátítja, B gépi művelés, a fejlett mezőgazdaság módszereit. A mezőgazda- »ági üzemek dolgozói az ötéves terv- célkitűzéseinek, pártunk útmutatásainak végrehajtása során egyre fontosabb feladatokat oldanak meg. A mezőgazdaság szocialista átalakítása megköveteli az állami me~ BŐgazdasági üzemekben a vezetés, a munkaszervezés színvonalának emelését, ugyanakkor az üzemek dol- |gozói között'a politikai és szakmai íievelés fokozását, a munkához való új viszony, a szocialista munkafegyelem kialakítását. A SZOT elnöksége ezután meg- ízabja a szakszervezet vezetőinek, tagjainak leiadatait. Harcoljanak a magasabb terméseredményekért, a munka jó minőségéért, felvilágosító- és nevelőmunkát folytassanak a bri Adok, munkacsapatok megérő I ése érdekében, segítsék a gazda :;'gv zetök munkáját í* követeljék m?g tőlük a ió ír-unka előfeltételt 1 ek biztosítását. Védjék a szocialista tulajdont, harcolónak a szovjet módszerek alkalmazásáért és az ipari szakszervezetek tapasztalatainak felhasználásáért. Segítsék az újítókat s terjesszék el a jói bevált újításokat. Szorgalmazzák a nők bevonását a termelés minden ágába. Segítsék a szocialista bérezés bevezetésit, gondoskodjanak az élenjárók megfelelő jutalmazásáról és m gbecsüléséről. Küzd- jenek a nrrma es bércsalások ellen és mutassanak rá, hogy az egyenlősdi megkárosítja a jól dolgozókat. Javítsák míg a dtlgozók mindennapi szükségleteiről való szocialista gondoskodást. Legyenek azon, hogy minden dől gozó számára meleg étel, megfe-1 lelő szállás jusson. A dolgozókkal' beszéljék meg a szociális kereti felhasználásának módját. Külön is. fordítsanak figyelmet a mezőgazdaságokban foglalkoztatott dolgozók érdekeinek következetes védelmére. Vegyenek részt a munkaszerződések megkötésében. Neveljék a dolgozókat éberségre, küzd jenese a maradiság, idejét múlt szokások ellen, vonják be a dolgozókat az ellenséges elemek leleplezéséért és eltávo’i ásá'ri folyó küzdelembe. Gondoskodjanak a dolgozók kulturális és sportlehetőségeiről. Nyújtsanak segítséget a pártnak, az üzemi pártszervezeteknek a dolgozók politikai, kulturális és szakmai színvonalának állandó emeléséhez. Ápolják a szocialista hazafiság és a proletárrtemzetköziség szellemét, a magyar mezőgazdásági munkások harcos, haladó hagyományaitA SZOT határozata ezután kimondja, hogy a szakszervezetek megyei tanácsai december folyamán minden érintett üzemben és helyi csoportnál szervezzenek gyűléseket a SZOT határozatának megtárgyalására. A gyűléseken válasz- szanak küldötteket a megyei küldöttértekezletekre. Az országos küldöttközgyűlést 1952 januárjában tartják meg Budapesten. Az üzemi gyűlések és az országos küldöttközgyűlés előkészítéséhez a szakszervezetek megyei tanácsai, valamint az ipari szakszervezetek vezetői és munkatársai nyújtsanak messzemenő segítséget. Széleskörű felvilágosító és szervező munkával biztosítsák az^ üzemi gyűléseit sikerét. -El kell érni, hogy a küldöttközgyűlés részvevői között megfelelő arányban legyenek képviselve a különböző mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói, az értelmiség, a nők, a fiatalok és a magángazdaságokban foglalkoztatott munkavállalók. A nagyobb mező vámosokban és községekben, ahol az időszaki és magángazdaságokban foglalkoztatott mezőgazdasági munkások száma szükségessé teszi, hel’yi csoportokat alakítsanak. A szakszervezeti szervek megválasztása, a SZOT elnökségének az általános szakszervezeti választásokra vonatkozó határozata szerint történik. Az alapszabályok értelmében: a központi vezetőséget és ellenőrző bizottságot, a' megyei bizottságokat, üzemi bizottságokat, helyi csoportok vezetőségeit, munkahelyi bizottságokat, bizalmiakat választanak. A mezőgazdasági jellegű üzemekben minden. szervezett dolgozó a mező-i gazdasági és erdészeti dolgozók szakszer vezetőnek tagja. Az é) szakszervezet tagjait egységes szak- szervezeti könyvvel látják el. A tagok jogaira és uötelésségeire a magyar szakszervezetek alapszó' il \-a,- nak rendelkezései az irán„. .s-foki A tagok tagsági díjként teljes keresetük egy százalékát fizetik. Az idénymunkások, almikor nem foglalkoztatják őket, havonta két forint tagsági dijat fizetnek. A szakszervezet minden tagja, illetve ezek családja a segélyszabályzatban megbatározott esetekben igényt tarthat szakszervezeti szülési és halálozási segélyre. Befejezésül a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége felhívja az állami gazdaságok növénytermesztőit, állattenyésztőit, vesetőit, gépesítési és adminisztratív dolgozóit, a gépállomások traktoristáit, szerelőit, agronómusait, főgépészeit, az erdőgazdaságok kite' mélési, csemetekerti és gépesítési dolgozóit, vezetőit, valamint a. többi mezőgazdasági üzemek és intézményék dolgozó't: vegyenek tevékenyen reäZt szakszervezetük megalakításában, lelkes munkával kapcsolódjanak b© a felsorolt feladatok megoldásába. Szabotálták a tojásbeadást — bíróság elé kerültek Dolgozó népünk ellenségei, az amerikai imperialisták és a Tito- banda magyarországi ügynökei, a kuilákok mindent elkövetnek, hogy a baromfi- és tojásbeadás szabotálá- sávai is akadályozzák a ezaöad áruforgalom kialakulását. Dolgozóink ébersége leleplezi őket és átadja az igazságszolgáltatásnak, hogy Ítélkezzék felettük. így kerüllt a bíróság elé Beiaozka Mihály, békéscsabai 28 holdas ku- lák is, áld 312 darab tojás helyett csak 24 darabot adott be. Megkapta méltó büntetését: négyhónapi börtönre és ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Csizmadia András, 44 holdas orosházi kulákot az orosházi járásbíróság héthavi börtönre, ezer forint pénzbüntetésre és 1500 forint vagyonelkobzásra ítélte, mert 1161 darab tojást nem szállított be. Öthavi börtönre és ezer forint pénzbüntetésre ítélte a megyei bíróság Gulyás Sándor, 44 holdas köröslladányi kulákot, aki június 30-ig beezolgáltatási kötelezettségébe csupán 169 darab tojást vitt be, 716 darab helyett. Ezenkívül 10 kg 10 dkg baromfibeadási kötelezettségét som teljesítette. Ugyancsak öthavi börtönre és 1500 forint pénzbüntetésre ítélték Földvári András, 75 holdas szeghalmi kulákot, aki 525 darab tojás és 5.65 kg baromfibeadási kötelezettségének nem tett eleget. Szemenyei János, Orosháza-Kiscsákó tanya 106 szárp alatt lakó. 27 holdas kulák, aki decemberben töltötte ki hathavi börtönbüntetését, továbbra sem nyugszik a bőrében, 266 tojás és 16 kg baromfibeadását megtagadta és 310 darab tojásbeadással pedig- 4—5 hetet késett. A bíróság újra elítélte é® ezúttal 10 havi börtönt, 15Ö0 forint pénzbüntetést kapott és vagyonából 3000 forint értékűt elkoboznak. . A nép bírósága 1000 forint pénz- büntetésre ítélte Birkás György, Gerendás, tanya 148 szám alatt lakó büntetett előéletű kulákot, mert beadási kötelezettségét nem teljesítette időben. A furfangos kulák, amikor látta, hogy bajban van, beadási kötelezettségét 78 darabbal túlteljesítetta. Hasonlóképpen tett. Nagy János, kardoskuti 51 holdas kulák is, amikor látta, hogy 668 drb tojás beadásával elmaradt te ezért feljelentették, gyorsan teljesítette kötelezettségét. Ez azonban nem mentette meg a háromhavi börtöntől, és az 1500 forint pénz- büntetéstől. Szeretnék pártunk megyei lapjának levelezője lenni Az a kérésem, amennyiben lehet, szeretnék pártunk megyei lapjának levelezője lenni. Földmunkás szülök ' gyereke vagyok, a múltban már 12 éves koromban cselédnek kellett menni kenyeret keresni, A Vörös Hadsereg győzelme két kataszteri hold földhöz juttatott. Büszke örömmel írom azt is, hogy 1951■ augusztus 3-án felvettek a Magyar Dolgozók Pártjába tagjelöltnek. Én is a levelezők táborába szeret nék sorakozni, hogy igy is r észt vegyek a szocialista Magyarország félé [ütésében, az ötéves terv sikeres megvalósításában. LANTOS LAJOS dolgozó paraszt Üdvözöljük Lantos elvtársat, mint a »Viharsarok Népe« új levelezőjét. Munkájában lebegjen előtte mindig, hogy mint levelező is a dolgozók ügyét segíti. A párt harcát viszi előle minden eredmény, Magyarbánlvegyes. közlésével, minden hiba,® fogyatékosság feltárásával, az ellenség'leleplezésével. Legyen harcos tagja a »Viharsarok Népe« levelezőtáborának. Előkészületek a haszonállatok teleltetésére Irta : K. TOK4RJOV »A FORRADALOM VILÄGI- TÖTORNYA« nevű gazdag lcubá- nyi kolhoz a Krasznodar-vidéki Rednyikov-falu • valamennyi lakóját- egyesíti. A brigádokban- dolgozó többezer kolhozparaizt 18.000 lioldnyi termékeny földet művel, ezenkívül állattenyésztéssel, gyümölcstermesztéssel és szöllőter- mesztéssel is foglalkozik. A német fasiszták a kolhozt tel jesen lerombolták. A kolhozparasztok a háborúutáni sztálini ötéves terv során nemcsak helyreállították, de még sok új építménnyel is gyarapították a- kolhozt. Az építkezésekhez szükséges téglát és cserepet a kolhoz maga állítja elő. A szántóföldi termesztés mellett jelentős jövedelmet biziosit a fejlett állattenyésztés is. A kolhoznak öt állattenyésztő telepe van: a buses tejtermelő, a lótenyésztő, a sertéstenyésztő, a baromfitenyésztő telep és a méhes. A telepeken 660 ló, 1850 szarvasmarha, 2500 juh és bárány, 1940 sertés, soktízezer tyúk., kacsa és liba van. A napsütéses, meleg Kubányka későn érkezik el a tél, de az állattenyésztők már jóelőre felkészülnek rá és az állatok téli etetéséhez sok szalmát, pelyvát, szénát, silótakarmányt készítenek elő. A TAKARMÁNYRÓL A NYÁR FOLYAMÁN két, külön erre a, óéira szervezett brigád gondoskodott. A takarmány biztosítása céljából több mint 1740 holdon vetettek árpát, zabosbükkönyt, évelő füveket, répát, tököt, kukoricát és napraforgót. A takarmány termesz- tő-brigádok tagjai nyáron lekaszál - iák a szénát, ősszel pedig gondosan összegyűjtötték és kazlakba rakták a pelyvát és a szalmát. A kolhozokban nagyarányú építkezés folyik. Tavasszal kezdték Ineg az új ló- és tehénistálló, a sertés- és baromfiól építését. A már régebben épített jószágudvarokat megjavítják és gépesítik. Önműködő itatókat, villamosfejőkéezü- lékeket szereltek fel. Az istállókban már működnek a takarmán- előkés i- tő gépek: szecskavágók, répavágók és az olajpogácsaörlő gépek .Valamint a takarmányok főzésére szolgáié tűzhelyek. Valamennyi gépet villany hajtja. A kolhoz elnöke elvetetett bennünket a tejtermelő telepre, ahol már gépesítettek minden fő mun- kafoly amatot. A TEHÉNISTÁLLÓ BEJÁRATA ELŐTT fertőtlenítő oldattal átitatott lábtörlő feküdt. A világos helyiségben ragyogó tisztaság fogadott bennünket. A friss levegőt villany ventillátorok biztosítják. A vízvezetékekhez az állatok mosására szolgáló gumicsöveiket erősítettek. A fejőnők munkáját a takarmány szétosztásnál drótkötélpálya, a fejesnél pedig villamos fejőkészülék könnyíti meg. A tehenek tejelőké- pessógét fokozza a jó takarmányozás és a példás ápolás. Idén október közepéig már átlagban 2500 liter tejet fejtek egy-egy tehéntől. Ez a szám a: év végéig még lényegesen emelkedik. Külön részleget szerveztek a telepien a tej feldolgozására, A kolhoz a vajat és a sajtot az államnak, valamint a fogyasztó szövetkezeteknek adja el. A sertéstenyésztő telepen nagy feherfajta sertést tenyésztenek. ‘Az anVákocák idén két fiaüássai átlagban húsz malacot hoztak a világra. A hizlalt süldők 150—180 kilogrammot, a kandisznók pedig 400 kilogrammot nyomnak. A TENYÉSZMÉN-TELEPEN, ahol a legjobb doni, bugyonniji és kabargyin lovak találhatók, a ju Irakéiban, ahol a finomgyapjas juhok telelnek, mindenütt példás rend uralkodik; mindenütt meglátszik az állattenyésztés magasfokú kultúrája. A takarmányt az állattenyésztő- telepeken beosztással, normák szerint adagolják, amelyeket a zoo- technikusok a különbözői, fajta és korú állatok számára megállapítottak. A kolhoz zootechnikusa és állatorvosa oktatja ki az állattenyésztő brigádokat arra, hogyan lehet télien legcélszerűbben elkészíteni a takarmányt, hogyan kell az állatokat gondozni és a gazdag szaporulatot biztosítani. » A Forradalom Világítótornya« kolhoz már teljesítette a hároméves állattenyésztés-fejlesztési tervben számára kijelölt feladatot e megteremtett© az áll alttenyésztés további fejlődésének minden feltételét. Csoportjaink jelentős összegeket fordítottak építkezésekre Termelőszövetkezeteink, csoportjaink jelentős összegeket fordítottak az elmúlt esztendőben építkezésre. Egy részük állami hitellel építkezett, csoportjaink nagy része azonban saját erejéből épített új istállókat, magtárakat, ólakgt. Az építkezési tervet az orosházi járásban teljesítették a legjobban s a járás egyes tszcs-i teljes egészében saját erejükből építkeztek, így például az orosházi »Dózsa« tsz, mely egy 200 férőhelyes hizlaldát, egy 350 férőhelyes süldőnevelőt, egy 20 vagonos górót és egy 7 négyzetméteres darakeverő helyiséget épített fel. A csoport az építkezéseken 200 ezer forintot takarított meg. Hasonlóan saját erejéből építkezett a csorvási »Uj Élet« tsz is, melynek tagjai egy 40 férőhelyes szarvasmarha istállót, egy 200 férőhelyes hizlaldát, egy 200 férőhelyes süldőnevelőt és egy 10 vagonos górét építettek feli 202 ezer forintos megtakarítással. A megtakarítást úgy érték el, hogy a csoporttagok közül alakítottak épitőbrigádot s bontott épületek anyagából építkeztek. A tszc-s-k építkezései befolyásolják állattenyésztési tervünk teljesítenél; is, ugyanis ott, ahol nem építettek korszerű istállókat, fiaz- tatókat, hizlaldákat, oltt a helyhiány miatt nem növelhették kellő ütemben az állatállományt sem. így volt ez például a szarvasi »Táncsics« tszes-ben, mely sem a saját erejéből nem építkezett, sem az állami hitelkeretet nem használta fel, vagy a szarvasi »Dózsa« tsz, mely az üzemtervben előirányzott három épületből csupán egy 300 férőhelyes baromfiólat épített fel
