Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-07 / 285. szám

1851 drcenilxT 7, péntek ___________________________________ \ZiUens4wk Hépi Meg kell gyorsítanunk a mélyszántást, mert minden nap késedelem iövő esztendei termésünket csökkenti Kölcsönös ellenőrzés az építkezéseken Irta: V. V. Szkityev Sztálin-díjas kujbisevi szobafestő Mélyszántás! tervünket a minisz- Ü&rtanács határozata szerint novem­ber 30-ig kellett volna teljesíteni, fcaonban a vetéshez hasonlóan, eb­ben. is lemaradtunk. Megyénk a tervet a december 5-i értekellés: Szerint 67 százalékra teljesítette 8 késedelem nélkül gyorsítani kell 1st munka ütemét, hogy minél ha- tmarabb befejezzék. A lemaradás Oka jórészt az, liogy a tanácsok bosszú időn. keresztül elhanyagolták 1» mélyszántást s egy részük mégi ma is ezt teszi. Ott, alio! a mélyszántást na­pirendre tűzték, meggyorsult ja munka, bizonyltja ezt a szarvasi járás példája, amely szántási f; rvét 85 százalékra teljesitette s a szeghalmi já­rásé, mely 73 százalékos tel­jesítésével messze maga mö­gött hagyta az addig élenjáró járásokat. Nagyobb lemaradás éppen azokban a járásokban mutatkozik, melyek A mélyszántás megkezdésekor az fiílsők között voltak. A sarkat?i járás pl. a legutolsó helyen áll 51 százalékos telje­sítéssel s csupán egy száza­lékkal magasabb a mezőko­vácsházi járás tervteljesitése. Sok javítanivaló van a verésben élenjáró orosházi járásban is, mely tervét 68 százalékra teljesítette ed­dig. Fokozottabb gonddal kejl meg­vizsgálni a békési járás munkáját is, ahol hejfcek óta az emelkedés csu­pán 1—2 százalékos. A járási tanács is üzemanyaghiányra hivatkozik, a. megyei mezőgazdasági osztály pe­dig' mindejr ellenőrzés nélkül el is fogadja ejzt az indokolást. A lemaradásért elsősorban a me­gye?. tanács mezőgazdasági oeztá- íya felelős, mert fl munka megkezdése óta el­hanyagolta az^ellenörzést, nem kén számon a lemaradó já­rásoktól a lemaradás okát, de ugyanakkor nem ismerteti a legjobb tanácsok módszereit sem. Bizonyltja ezt az is, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya je­lentéseiben csupán a százalékokról tud beszámolni, nem ismeri, a ta­nácsok milyep munkamódszerekkel, a tanácstagok milyep érvekkel har­colnák a szántási terv mielőbbi tel­jesítéséért. Felelős a lemaradásért a Gép­állomások Megyeközpontja is, mely kiadta ugyan az utasítást a gépállomások felé a két mű­szak megszervezésére, azonban csak cgy-két gfpállomásvezetőt vont felelííSségre a munka- szervezés elhanyagolásáért- Gép­állomásainkon nem tudatosítot­ták kellően a traktoristákkal, hogy a mélyszántási terv tel­tei jesi lése ötéves tervünk egyik részletének teljesítése « ugyanakkor nem léptek fel kel­lő erílíyel a munkafegyelem megbontó! ellen. Eanejr tadható be, hogy gépállomás sóinknak több mint a fete, messze a megyei átlag alatt teljesítettel tervét, mint például a bucsai gép­állomás, moly 3D, a dévaványai gép­állomás, mely 38 Százalékra telje­sítette őszi tervét. Gépállomásainknak meg kell szervezni most már késedelem nélkül minden gépen a két mű­szakot, tanácsainknak pedig el­lenőrizniük kell, hogy minden fogattal rendelkező dolgozó pa­raszt elvégzi-« a ráeső tente leien a szántást, így gyorsíthatjuk meg a mélyszán­tás munkáját, melynek további kés­lekedése dolgozó parasztságunknak, egész országúinknak okoz károkat. A minisztertanács határozata segítségével a medgyesegyházi „Moravszki“ tsz-ben is meg lehet és meg kell javítani a munkát A medgyesegyházi »Moravszki« Isz-ben is megtörtént a zárszám­adás. Több, mint 200.000 forintot fordítottak üzemi alapra. A tsz tagjai hatalmas összeget, gabonát és terményt osztottak ki egymás között. Mészár Kálmán, áld fe­leségével együtt 283 munkaegy­séget teljesített, 223 és fél kiló cukrot, 14 mázsa búzát, 11 mázsa kukoricát, 561 kg szénát, 7 (mázsa burgonyát, több, mint 2000 fo­rint készpénzt és két süldőt vitt haza. Bódi Ferencék és mások pedig ennél jóval többet, hiszen munkaegységük jóval meghaladta a háromszázat. De vájjon, csak annyiuk van, »mennyit hazavittek? Próbálná csak valaki ezt állítani, szédüle­tes nagy számmal válaszolnának neki. Mégpedig azzal: egy és félmillióé vagyonunk van nekünk Es ezt bárki meg is találhatja a tsz portáján. Nem kevesebb, mint 30 darab szarvasmarhájuk, 19 lovuk, 48 anyakocájuk, 82 sül­dőjük, baromfijuk, gazdasági fel­szerelésük és több, mint 780 hold földjük van. Mindezek bőven jö­vedelmeztek. És mennyivel bő­vebben jövedelmeztek vobia, ha a tsz-nek mind a 117 tagja egész éven át fegyelmezetten és szor­galmasan dolgozik. A munkafe­gyelem körül ugyanis aratás óta hiba volt a »Moravszki« tsz-ben. Azóta alig 60 tag végez elfogad­ható jó munkát Domokos Ist­vánt sem látták munkában sok­szor, csak kétszer-háromszor egy héten, míg a rigmusolók, László Jánosné, Mezei Mihályné és a többiek ki nem énekelték. A töb­bieket azonban nem tudták be­vonni a munkába és nem is na­gyon törekedtek erre. Otthagy­ták a tsz másfélmilliós vagyo­nát, a jó jövedelmet, ami ugyan­csali több lett volna a szorgal- galmas és jól végzett munka ■után. A »lógósok« miatt —, akik » pillanatnyi nehézségektől meg­ijedve, elszöktek a bő­velkedő holnap elöl —, ki kel­lett adni a 22 hold burgonya szedését. Felelőtlenül történt a dohány- és konyhakertészet ter­mésének betakarítása is. Csak egy kis akarat kellett volna s szorgalmasan elvégezve a felada­tokat, több jutott volna munka­egységenként pénzből, burgonyá­ból és egyebekből. Azonban nem volt, aki a mun­kafegyelmet megszilárdítsa. Hiányzott az Irányító őröl ■ az Üzemi pártszervezet jó munkája Hiányzott az ellenőrzés is. így az­tán egyik hiba a másikra halmozó­dott. Elmosódott a brigád- és munkacsapatvezetők felelőssége. A munkaegységet sem írták be rendszeresen a tagok könyvébe. Az intézőbizottság megsértette a szövetkezeti demokráciát. Több intézkedéséről (például a hízott sertések eladása), csak egy hó­nap múlva értesültek a tagok. Ez a helytelen módszer elaltatta a tagokban azt a tudatot, hogy ők a gazdái mindennek s hogy egyenként is felelősek minden­ért. A hibák jórésze abból ered, hogy a tsz-nek ebben az évben őt ízben változott az elnöke, ami ugyancsak rányomta bélyegét a felelős irányításra. A zárszám­adásnál is több hibát követtek el. A munkaügyi bizottság minden felvilágosító munka és megma­gyarázás nélkül munkaegysége­ket vont le a tagoktól azon a cí­men, hogy azokat a tagok írták be. Ezért pedig elsősorban a brigád- és munkacsapatvezetőket kellett volna felelőssé tsnni Lábra kapott az egyenlősdi is. Például Mojdisz Piroskának 8 és félbőnapi könyvelői munkájá­ért csak 104 munkaegységet írtak be. Ezzel szemben az új köny­velőnek, Madai Margitnak há­romhónapi munka után 115-öt. A termelőszövetkezeti vezetők feladatairól és javadalmazásáról megjelent minisztertanácsi hatá­rozat alapján a medgyesegyházi »Moravszki« t&z-ben meg lehet és meg kell javítani a munkát s meg kell szilárdítani ■ munkafegyelmet A legjobb, a tsz-hez és a dolgozó néphez hű tagokat válasszák meg függetlenített brigádvezetőknek, aldlc a jövőben felelősségük tel­jes tudatában irányítják a mun­kát. Most a tél folyamán osszák fel a területet a brigádok, mun­kacsapatok és egyének között. Tavasszal pedig olyan fegyelme­zetten és szorgalmasan lássanak munkához, ahogy azt saját jó­létük, a béke megvédése, az öt­éves terv harmadik évének si­kere megkívánja. Trösztünk építkezéseinél elő­fordult, hogy egyes brigádok vagy munkaosoportok selejtes munkát végeztek. Amikor felve­tődött a felelősség kérdése, nem lehetett megtalálni a »selejtgyár- íökal«, mivel ugyanazon a mun­kahelyen több brigád, illetve munkacsoport váltotta egymást. Ebbe' természetesen nem nyu­godtunk bele. Tutov mérnök se­gítségével végül is kidolgoztuk a kölcsönös ellenőrzés rendsze­rét. Az általunk kidolgozott mód­szer igen egyszerű: az alapár­kok ásásától kezdve, a kész épü­let átadásáig a brigádok, illetve a munkacsoportok egymásnak át­adják a munkát. Hogyan ellenőrzik egymást a brigádok ? Gyakorlatilag ez a következő­képpen történik: a gépkezelők exkavátoraikkal kiássák az alap- árkot. Az elvégzett munkát nem­csak a mester és a pallér, ha­nem az a kőművesbrigád is át­veszi, amely a falazást végzi majd. Ha a kőművesek hibát észlelnek, azt közlik a gépkeze­lőkkel, akiknek a hibát termé­szetesen ki kell javítaniok. A kő­művesek ugyanígy adják át a munkál a vakolókőm (íveseknek, a vakolókőművesek az ácsoknak, az ácsok a szerelőknek, a szere­lők pedig a szobafestőknek. Az átadásról, illetve átvételről jegyzőkönyvet készítenek, amely­ben feltüntetik a brigád tagok ne­vét, akik a munkát végezték s a végzett munkát a minőségtől füg­gően osztályozzák is. Selejtes ‘munka esetén belekerül a jegy­zőkönyvbe, kik követték el a hibát és rögzítik a hiba kijaví­tásának batáridejét. A kölcsönös ellenőrzés módsze­rét lelkesen fogadták a dolgozók, azt jóváhagyta a kujbisevi városi és területi pártbizottság, vala­mint a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsa. A helyi |és a központi sajtói javaslatunkat mindenben támogatta. Módszerünket legelőször az. én brigádom kezdte alkalmazni 1949 tavaszán, ma már azonban trösz­tünk minden munkahelyén köl­csönösen ellenőrzik egymást a brigádok és munkacsoportok. 1949-ben a rosszminőségű mun­kákról még több, műit 60 hiány- jegyzőkönyvet vettem fel, a múlt évben — bár nőttek a feladataink — már csak tíz esetben készítet­tem hiányjegyzőkönyvet. Mindez bizonyítja: a társadalmi ellen­őrzés fokozta az igényességet, az egyes brigádok és munkacsopor­tok lelkiismeretesebben végzik munkájukat, a mérnökök, techni­kusok és gazdasági vezetők na­gyobi) figyelmet fordítanak a munka szervezésére és irányítá­sára. Kölcsönös ellenőrzés a brigádon belül Nemrégiben Koleszov, az egyik kőművesbrigád fiatal vezetője meglepődve olvasta a jegyző­könyvben, hogy Morozov, a va­kolókőművesek mestere selejtes­nek nyílvánítja a terméskőből ké­szült támnyerget, mert sehogyan sem egyezett a rajzzal. Valóság­gal dühbe gurult és felesleges akadékoskodással vádolta Inog Morozovot, a hibát azonban még­is kijavította. — Ne szívd mellre, amit teg­nap mondtam... Nem volt igazam r- szólott Koleszov, amikor más­nap átadta hibátlanul a mun­kát. Ez is mulatja, milyen jő ne­velőhatása van a kölcsönös el­lenőrzésnek az építőkre. A többi között az az előnye még ennek a módszernek, hogy gyorsan meg lehet állapítani az egyes építőmunkások gyenge szakképzettségét. Az én brigá­dom lián húsz ember dolgozik, főleg fiatalok, akit; annakidején tanfolyamokon és különböző tan­körökben tanultak, de azért még nem sajátították el a kellő tu­dást. Ezekkel a fiatalokkal ma­gam szoktagi foglalkozni A bri­gádon belül minden egyes dol­gozó soi'ban megtanulja a szoba­festés minden műveletét. Egy ideig csiszolással foglalkozik, majd megtanulja az alapozást és a következő műveleteket, Brigádomon belül szinten át­veszik egymástól a munkát, erről azonban nem készítenek jegyző­könyvet. Egyes esetekben nekem kell cldöntenem a vitát. Trösztünknél bevett szokás már, bogy a lakásokat nemcsak az állami bizottságnak, hanem az új lakóknak is átadják. Ilyen alkalmakkor a szobafestők és a mesterek is jelen szoktak lenni. Igen jóleső érzés nézni a lakók boldog arcát és hallani dicsére­tüket, amikor megtekintik a vi­lágos szobákat, a minden ké­nyelemmel ellátott új otthonukat. A kujbisevi vizierőmű építke­zésének sztahánovistái, mérnö­kei és technikusai szintén fel­ismerték módszerünk nagy jelen­tőségét s lelkesen terjesztik azt a különböző munkahelyeken, Gádoroson elkészítették a fásítási tervet — de gondoskodni keli a végrehajtásáról is Minden elültetett fa életezinvo-i nalunkat emeli, egészségünket védi. Községeink egyréezében a tanács gondot fordított a fásítási határo­zat végrehajtására ie, vb-üléeekens megvitatták a teendőket s határo- taatot is hoztak. így volt ez Gá­doroson iß. A községi tanáee végrehajtó bte zottság-a napirendre tűzte a fáéin tás kérdését. Tervet készítettek: befásitják a piacteret az eg<épzr< ségház előtt, aztán a keleti por­tán egy holdat, amit ligetnek szán­tak. Az utcákra akácokat ültet­nek, úgy tervezték, nyáron »bte szemezik«, bogy göúibakác legyen. Kiszámították azt i®, mennyi fa­csemete kell s megrendelték. Néhány nappal ezelőtt meg ie érkezett annak rendje és módja szerint 3308 darab facsemete. Ezek után joggal hihetne bárki, hogy Gádoroson most javéban folyik a fásítás s már lassan arról gon­dolkoznak, hogyan ápolják, gon-í dozzálc, védjék a kiültetett cseme­téket. Nem egészen így történt. A 3308 darab facsemetét lever­melték, úgy tervezik, majd tavaszra kiültetek. Itt mutatkozik meg az­csok .... mozgósítsák a dolgozókat a terv társadalmi munkával való megvalósítására.« A gádoros! tanács erről elfeledkezett, pedig egészen bizonvos, nem lett volna sikerte­len a munka, ha felhívták volna elsősorban a DISZ és az MNDSZ tagjait, hogy segítsenek a fák ki- ültetésénél. Késedelem nélkül tán a hiba, hogy a tanács nem tárgyalta meg alaposan a határo­zat mindenegyes pontját. Mert pél­dául abban arról is ezó van: »a Hregyei, járási és községi taná­hozzá kell látni a csemeték kiültetéséhez ban nem kiséri figyelemmel, ké-( szitett-a a csoport tervet fásítás­ra s. ha igen végrehajtja-e. ■ A fásítási határozat az első lé­pés a nagy természetátalakifcó fá­s ebben iß, mint mindenben nia-i gúknak a tanácstagoknak kell pél­dát mutatni. i Van egy másik hiányosság ia a községi tanács munkájában. A határozat értelmében termelőszövet­kezeteinknek 1951-ben összesen 2517, 1952-ben 7870 holdon kell fásitani. Ez vonatkozik a gádoroeil »Gero« tsz-re is. A tanács azon-i sitás felé, éppen ezért a gádorost, tanácsnak az eddiginél több gon­dot kell fordítania arra, hogy fá­sítási terve meg is valósuljon.

Next

/
Thumbnails
Contents