Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-06 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Egy politikai iskola hallgatói Rákosi elvtárs beszédéről Használjunk fel minden percet a terv teljesítése, túlteljesítése érdekében HDP B É K ÉSMECYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LA P J A $0 Ital DECEMBER 6, CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér VII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Kultúr otthonaink feladatai Elmondom minden dolgozó parasztnak: Érdemeid eledet tenni a beadásnak Hazánk arculatát mind szebbé változtatja és gazdagabbá teszi ötéves tervünk gyorsütemű építő- munkája. Hatalmas új gyárak, gazdasági épületek, lakóházak, új falvak. iskolák, egészségliázak fa­laival együtt emelkednek kultu­rális tömegmozgalmaink alappil­lérei: az üzemi és falusi kultúr- ötthonok, kultúrtermek is. Ezek­nek, mint minden másnak, az építését pártunk, kormányzatunk előrelátó gondoskodása, dolgozó népünk ^lkotó munkalendülete segíti elő. Törvény, a dolgozó nép törvénye írja elő, hogy az ötéves terv folyamán sok min­dennel együtt 630 üzemi és 1850 falusi kulfúrotthon épüljön. Megyénk üzemeinek jórészétjén és 49 községben már van kul­túrotthon. De ez a szám egyre növekszik. Most épül kultúrott­hon például Méhkeréken, Szeg­halmon s több más községünkben De vájjon, elegendő-e csak fel­építeni és néha egy-egy összejö­vetelt, kultúrműsort és egyéb kul­turális rendezvényt rendezni? Nem. Ez csak kis mértékben szol­gálná azt a célt, melyért kor­mányzatunk nagy áldozatok árán létrehozza a kultúrolthonokat. Ezekben az épületekben rendsze­res és tervszerű nevelőmunka kell, hogy folyjon annak a cél­nak megfelelően és abban a szel­lemben, ahogyan azt pártunk II. kongresszusa meghatározta. Fo­kozni kell a kultúrforradalom to­vábbi kibontakozását, elő kell se­gíteni a dolgozók szaktudásának, általános műveltségének nagy­arányú növelését. Ezt kell, elősegítsék a kullúr- otlhonokban rendezett gyakori ku 1 tűrrende?vények, a könyvtár­mozgalom kiszélesítésé, a Szabad Föld Téli Esték, a természettu­dományi előadások és szakmai tanfolyamok. Ezeknek a sikerét a pártszervezeteknek, a kommu­nistáknak, helyi tanácsoknak és a lömegszervezeteknek kell elő­segíteniük és mindazoknak, akik akarják, hogy dolgozóink egyre műveltebbé váljanak, egyre na­gyobb eredményeket érjenek el a termelőmunkában, az ötéves terv megvalósításában, a külső és belső ellenség ellen a béke megvédéséért folyó harcban. A kulturmunkát elhanyagolni, vagy nemtörődömséggel gátolni, egyet jelent az előttünk álló nagy fel­adatok lebecsülésével, egyet je­lent a maradisággal, a tunyaság­gal, a lazasággal, a klerikális re­akció és a kulákok mesterkedé­seivel való opportunista megal­kuvással. Nemtörődömséggel számos he­lyen találkozunk még a kultúr- munkában elért jó eredmények mellett. Békésen például a ta­nácstitkár kijelentette; »Nem a mienk a kultúrotthon s így nem te támogattuk a munkáját.« S hogy a tanács nem törődött a kultúr otthonnal, ezt az ott lévő rendetlenség, a törött székek, a teremben terjengő por, a rend­szertelen kultúrmunka mutatja és az, hogy csak kevesen jelennek meg a kultúrotthonbán megtartott Szabad Föld Téli Estéken. A kul- túrmunka semmibevevése, a dol­gozók művelődésének lebecsülése megmutatkozik Ilunyán is, ahol a kultúrotthonban a tanácselnök beleegyezésével italmérést nyitot­tak. Csanádapácán is a kultúr­otthon épületében van az italir.é- rés. Ezzel szemben a községi könyvtár egy hideg, cementes volt hentesüzletben kapott he­lyet, ahol villanyvilágítás sincs s így a hétköznap-esti könyvtár- órákon pislákoló mécses mellett történik a könyvek kiadása. Bán­kút, Rózsa-majorban például a dolgozók társadalmi munkával helyrehozták és kullúrotlhonnak rendeztek he egy elhanyagolt gaz­dasági épületet. A kultúrcsoport tagjai már hónapokkal ezelőtt sem tudták előadni a betanult színdarabokat, mivel a kétegy- liázi állami gazdaság néhány má­zsa aprótnagvat helyezett el a kultúrotthonban. A járási pártbizottságok, a he- lyi pár!szervezetek útmutatásával és segítségével a községi taná­csoknak a legrövidebb időn be­lül fel kell számolniuk a kultúr- otthőnokkal való ilyen lélektelen bánásmódot. Számos helyen, ahol a pártszervezet, a tanács szív­ügyének tekinti a kultúrimmkát, pártunk II. kongresszusa határo­zatának végrehajtását, ott mind erőteljesebben bontakozik ki és fejlődik a helyesirányú kultúr- munka a kultúrotthonokban. Do­bozon. Battonyán, Okánvlmn és másutt nemcsak a pártszervezet és a tanács, hanem a tömegszer­vezetek is sajátjuknak érzik a kullúrotthont és kötelességüknek tartják, hogy rendszeres kultúr- rendezvényekkel az egész faluval megszerettessék azt. Szépíthetik, csinosítják az épületet s úgy vi­gyáznak rá, mint a szemük fé­nyére. Dobozon például egymást érik a kultúrrcndez vények. Az elmúlt héten is »Minta kultúr­otthon hetet« rendeztek, amikor egy héten keresztül minden este tartottak műsort és ismeretter­jesztő előadást. Itt egy-egy műso­ros est, vagy ismeretterjesztő elő­adás alkalmával hárem-négyszáz, sőt ötszáz főnyi tömeg is meg­jelenik. Okányban is többszázfő­nyi közönség jön össze egy-egy Szabad Föld Téli Este alkalmá­val. Itt a DISZ-szervezet gondos­kodik jó műsorról. Gondoskodik arról, hogy a műsorszámok elő­segítsék a napi feladatok idejé­ben való elvégzését Dalos rig­musokban példaként állít­ják a mélyszántásban, a tojás- és baromfibegyüjtésben élenjáró­kat, ugyanakkor pedig megbírál­ják a kötelességüket elmulasztó dolgozó parasztokat. Legutóbb 310 főnyi hallgató jött össze a Szabad Föld Téli Estére. S aki­ket lemaradásukért e jelenlévők előtt kiénekeltek, azok még azon a héten teljesítették beadási köte­--Szombaton nem tudtam meg­hallgatni Rákosi elvtárs beszé­dét, pedig nagyon szerettem vol­na, — mondja Gál Józsefné, gyu­lavári dolgozó parasztasszony. — Csak ma, amikor bent jártam a községben, hallottam, milyen nagyjelentőségű határozat jelent meg. Megszüntették a jegyeket, emelték a fizetéseket és minden­ki, aki eleget tett beadási köte­lezettségének, szabadon árulhat a piacon, vagy szállíthat más vá­rosba is élelmiszereket Hát én ennek nagyon örülök. Mert mi is eleget tettünk a beadásnak. Ezer százalékban teljesítettük a gal>o- uabeadást, kukoricából négy má­zsát adtunk be a kőtelezőn fe­lül. De rendben van a burtgo­Helyesléssel fogadom a Bódi Imre elvtárs és Szűcs Ferenc, az SZTK békéscsabai ki­rendeltségének értelmiségi dolgo­zói is nagy ; érdeklődéssel és örömmel hallgatták Rákosi elv- társnak a rádión közvetített be­szédét. — Rákosi elvtárs beszédét hall­gatva, elgondolkoztam azon, hogy az aszályos esztendők milyen ne­hézségeket keltettek kőzellátá­nya-, tojás-, baromfibeadásunk is. Eddig azonban hiába volt meg minden, nem szállíthattuk oda a felesleget, ahová szerettük vol­na. Es nem is hozhattunk azt más községekből, amire nekünk szükségünk lett volna. Hogy csak egy példát említsek: vannak ro­konaink Kiskőrösön. Hányszor szerettünk volna egy kis bort hozni tőlük. Ha hozott is az uram, az csak öt liter lehetett Most pedig már többet is hozhat El is határoztam, hogy mind­azoknak a dolgozó parasztoknak elmondom, hogy mennyire ér­demes eleget tenni a beadásnak, akik még nem teljesítették az állammal szemlieni kötelezettsé­güket. közellátás rendezését... sunlcban, — mondotta Bódi Im­re elvtárs. Arra a megállapításra jutottam, hogy a régi kapitalista rendszerben néhány ilyen aszályos esztendő katasztrófába sodorta volna né­pünket Hiszen a dolgozók jó- vésze még jó termés esetén is nyomorgott és nélkülözött Em­lékszem rá, hogy a 30-as évek­ben Budapesten naponta 20 em­ber lett öngyilkos a munkanél­küliség, a nyomor és a nincsleien- ség miatt A spekuláció, az ellenséges ele­mek most is azon mesterkedtek, hogy az aszályon túl, még na­gyobb zavart keltsenek közellálá- sunkban. Az, hogy terveik össze­omlottak eddig Is, s most még jobban, pártunk jó vezetésének és annak a nagyszerű nevelő- munkának köszönhető, amit a párt végez szüntelenül a dolgo­zók között Ez a tanítás és neve­lés kölcsönözte dolgozóink ón fegyelmét és adott lendületet ká­véink teljesítéséhez, túlteljesíté­séhez. A további fegyelmezett jó munkának még nagyobb bőség lesz a gyümölcse. — Eri is nagy helyesléssel fogadtam a közellátás ilyen nagyszerű ren­dezését, — mondotta Szűcs Fe­renc. Rákosi Mátyás beszéde és a minisztertanács határoznia most is jókor érkezett A dolgo­zók most már mindenhez sza­badon hozzájutnak. A magasabb árak lehetetlenné teszik a fel­halmozást Viszont megvan rá a lehetőség, hogy a munkanap mindén percét kihasználva, nö­veljék teljesítményüket a dolgo­zók és ezáltal nagyobb jövede­lemhez jussanak. A dolgozók, akik megértették a közellátás ren­dezését, örömmel fogadták a ha­tározatot Akik még nem értették meg, azokkal nekünk, népneve­lőknek kell megértetnünk, hogy minden az ő érdekükben törté­nik. Azért, hogy megszabadul já­rták a spekulációtól, s könnyeb­ben beszerezhessék szükségletü­ket De azt is meg kell értet­nünk, hogy lia fegyelmezetten dolgozva, többet termelnek, elő bb-u több bekövetkezik az, amit Rákosi Mátyás mon­dott: »A Szovjetunió példájára mi is árleszállításokat hajtunk végre.« lezettségüket Hozzájuk hason­lóan szerkeszti a dalos rigmuso­kat és énekli ki a jól teljesítőket és a hátul kuUogókat a csorvási kultúrotthon nemrég alakult szín­játszó- és tánccsoportja. Minden kultúrotthon vezetősé­gének az a feladata, hogy a tö- megszervezetekkel együttműköd­ve, színjátszó- és tánccsoporto­kat, zene- és énekkarokat szer­vezzen, ahogy azt a battonyai kultúrotthon vezetősége is tette. Ezeknek a kultúrcsoportoknak a Szabad Föld Téli Estéken és más alkalmakkor való gyakori szerepeltetésével segítsék elő fo­kozottabb mértékben a napi fel­adatok végrehajtását, fokozzák a béke megvédéséért, a külső- és belső ellenség ellen vívott harcok Állítsák e cél szolgálatába a könyvtármozgalmat is, rendezze­nek könyv- és képkiállításokat. Kövessenek el mindent, hogy a falu dolgozóival megszerettessék a kultúrotthont. Helyi tanácsaink s a kultúrotthonok vezetői ta­nuljanak e téren is a szovjet klubok vezetőitől A Szovjet­unióban 60 ezer kultúrintézmény működik. A szovjet kormány —, de műiden funkcionárius is — különös gondot fordít a falusi klubokra s ezért mindegyikben igen változatos, jó kultúrmunka folyik. Előadásokat, vitákat ren­deznek a kül- és belpolitikai kérdésekről. »Kérdés és felelet- esteket«, találkozókat rendeznek, melyeken a dolgozók sok kérdés­re kapnak választ s melyeken ki­váló mezőgazdasági szakemberek­kel, sztahanovistákkal, Sztálin- díjas tudósokkal ismerkednek meg. Ezenkívül »Népi demokra­tikus estéket« rendeznek, képki- átlit ásókkal egybekötve s így is­merkednek egy-egy népi demo­kratikus ország fejlődésével, dol­gozóinak életével s kultúrájával. Százféle mód és lehetőség van arra, hogy megyénk kultúr- otthonaiban változatos és szóra­koztató módon megszerettessék a dolgozókkal a tanulást s elérjék a művelődésnek azt a fokát, ami­lyenre szükség van saját maguk, családjuk és dolgozó népük éle­tének jobbá és szebbétételéhez. A kultúrmunka hálás feladat Egyben kötelező is minden kom­munistára, funkcionáriusra és műiden becsületes emberre. Bé­kénk védelme, ötéves tervünk si­kere, a szocializmus építése te­szi ezt kötelezővé mindannyiimk számára. A tudás, a műveltség fejlesztésével erősebbek, egysége­sebbek leszünk s gazdagabbá tud­juk tenni szép, szabad hazánkat. Kukk Imre iVem fogjuk most már a feketézők zsebeit duzzasztani Táti Lászlónéoak, okányi négy­holdas kisparaszt feleségének még az arca is kipirul, amikor pár­tunk és kormányunk új határo­zatáról beszél: — Végre, hogy jött egy olyan Intézkedés, ami véget vet a spe­kulációnak, feketézésnek — mond­ja. — Rákosi elvtárs njindíg tud ja, mi fáj a dolgozóknak. Bi­zony, én is sokszor ökölbeszorí­tott kézzel jöttem ki az üzletből, mert, bár csak néhány órával előbb hallottam^ hogy van fla- neil, vagy karton, de mire oda­értem, már mindennek hült he­lye volt. Felvásárolták a lculákok^ meg olyanok, akik ebből üzletel­tek. A mi községünkbe is liány- szor jöttek le Pestről, vagy más városból és kínálgatták a szebb- nél-szebb kartont, ágyneműanye- got. Természetesen jóval maga­sabb áron, mint az üzletben. Ee honnan volt nekik? Csak onnan, hogy felvásárolták, még mielőtt a dolgozók hozzájuthattak vol­na. Én is szemtanúja voltam, amikor például egyszínű festő­anyag méterét 70 forintért kínál­gatták. Most aztán vége a spekuláció­nak, amikor kell, mindig vehe­tünk a boltban, nem fogjuk most már a feketézők zsebét duzzasz­tani

Next

/
Thumbnails
Contents