Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-05 / 283. szám

2 fB.>1 december 5, szerda ViUai&aialt hé-yit A koreaí-kínaí küldöttség kiegészítő javaslatot tett a fegyverszüneti tárgyaláson fejü'verszüneti bizottságot kril Koszon. Az Uj Kína Hírügy­nökség tudósítója jelenti: A ko­reai fegyverszüneti tárgyalások küldöttségeinek hétfői ülésén kül­döli cink ismételten foglalkoztál# a másik félnek a napirend 3. pontjával kapcsolatos indokolat­lan javaslataival és képtelen kö­veteléseivel. Kifejtették, hogy a koreai nép sohasem tűrhet el semmiféle beavatkozást sa­ját védelmi berendezései irányít ásá n a k sér Ihetrt len jogába és nem engedheti meg, hogy a másik fél felderíti» célokból szabadon köziek ért­hessék a Koreai Népi Demo- kralikus Köztársaság bármely részében. A másik félnek ez a két észsze­rűden javaslata nyilvánvalóan a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság szuverenitásának aláak- názására irányul, egyáltalán nem függ össze a katonai fegyverszü­nettel és részünkről semmiesetre sem fogadható el. A napirend 3. pontja kérdésé­ben a küldöttségek multheti ülé­sein mindkét részről elhangzott érvekre való tekintettel, a koreai­kínai küldöttség hétfőn délután két kiegészítő javaslattal bőví­tette eredetileg előterjesztett öl alapvető elvét. Küldötteink egy­ben rámutattak, hogy a most előterjesztett 7 alapvető elv egy­séges egészet alkot és nem vá­lasztható el egymástól. Ezek az elvek magukban foglalják a má­sik fél javaslatának minden ész- szeríí részletét. A napirend 3. pontjának gyors rendezése ezek- nián teljesen a másik félnek, r hét alapvelő elv tekintetében ta­núsított magatartásától függ. Javaslatunk hét alapvető elve a k&VfctlvCZn • I. Mindkét fél összes fegyve­res erői — beleértve a száraz­Amerikai hadifogoly leleplezései az amerikai katonák koreai kegyetlenkedéseiről földi, tengerészen és légierő re­guláris és irregularis egységei­nek minden fegyveres személy­zetét — a fegyverszüneti megál­lapodás aláírásának napján nicg- sziinfetik az ellenségeskedéseket. 2. Minőkéi fél összes fegyve­res erői a fegyverszüneti megál­lapodás aláírásától szám doll há­rom napon belül visszavonulnia!» vi demilitarizált övezetből. 3. A katonai demarkációs vo­nalai felező vonalnak tekintve, mindkét fél összes fegyveres erői » fegyverszüneti megállapodás aláírását követő öt napon belül visszavonulnak a másik fél mö­göttes területein lévő partmentt szigetekről és vizekről. A rend és a biztonság fenntartása érdt- Uében mindkét félnek teljes joga van, hogy megtegye a szükséges lépéseket olyan katonai szemé­lyek ellen, akik a meghatározott időszakban indokolatlanul nem hajtják végre a visszavonulást i .Mindkét fél fegyveres erői­nek lilos a demililarizált övezet­be lépni, vagy e terület ellen bármiféle fegyveres cselekménye­ket végrehajtani. 5. Mindkét fél részéről egyenlő számban kijelölt tagokból átló nő úgy vélekedik, hogy a Gab- nai elvtársra rábízott pártmimka túlságosan >túlterheli« Gabnai elvtársat s különben is a párt­munkáért nem fizetnek neki. Né­zetem szerint, amikor valaki úgy nyilatkozik, hogy »a pártmunká­ért nem fizetnek«, az lebecsüli a pártot és nem méltó arra, hogy a párt továbbra is támogassa őt. A községi tanács végrehajtóbi­zottságának titkára, aki »elvtárs­nő« is, kijelentései után úgy lát­szik, nem ismeri és nem tudja azt, hogy mit jelent a párt, mi­lyen megtiszteltetés és kitüntetés pártmunkát végezni. Azt tanácsolom a tanács titká­rának, hogy a jövőben gondolja | alakítani, amely egy idein legesen felelős konkrét rendszabályok ki­dolgozásáért és az egész fegy­verszüneti megállapodás végre­hajtásának ellenőrzéséért, kivéve e javaslat 6. pontjában részlete­sen meghatározóit ellenőrzés l'cl- adaiait. fi. A katonai fegyverszünet tar­tósságának biztosítása, valamint a két fél magasabbi'okú politikái értekezlet® megtartásának elősegí­tése érdekében mindkét fél ksí­iéi ez i magát, hogy semmiféle ürüggyel sem hoz be Koreába katonai csapatokat, fegyvereket, vagy lőszerekéi. 7. A 6. pontban foglalt rendel­kezés végrehajtásának szigorú el­lenőrzése céljából mindkét fél hozzájárul ahhoz, hogy a koreai háborúban semleges nemzetek képviselőit hívják fel olyan (el­lenőrző sz.erv megalakítására, amely felelős a demililarizált öve­zeten kívül eső, mögöttes terii- Ieteken lévő, mindkét fél kölcsö­nös megegyezésével megállapított kikötők felügy eleiének ellátásáért és ennek a felügyeletnek ered­ményéről jelentést lesz a fegy­verszüneti bizottságnak. meg jobban kijelentéseit és gon- dolkozzdn el a történteken s akkor bizonyára rájön, meny­nyire helytelen és elítélendő a kijelentése. Véleményem szerint minden párttagnak, tagjelöltnek kötelessége párlmunkát végezni — díjtalanul. És láthatja, tud­hatja azt minden dolgozó, hogy a kommunisták áldozatot, fárad­ságot nem kímélve, végzik a nép­ért a kitüntető pártmunkát. Szabó György, Szabadkígyós. * A Szabó elvlárs által leírtak­hoz nem kell semmit hozzáfűzni, — írásából a községi tanácstitkár elvtársnő, de mások is sokat tanulhatnak. A szitbudkigyósi tanács titkár» lebecsüli a pártmunkát A községi tanácstitkár elvtárs­Munkához látott az almáshamurási új pártvezetőaég Már több, mint egy hete vá­I’ekiiig. (Uj Kína) Az Uj Kín» hírügynökség jelentése szerint a Kínai Vöröskereszt Társaság ameri­kai hadifoglyok nyilatkozatait hoz­ta nyilvánosságra, hogy a világ a maga leplezetlen valóságában lássa az ENSZ és csatlósai áltál folyta­tott könyörtelen és barbár agresszi­óé háborút. Az egyik ilyen nyilatkozatban az amerikai 1. gépesített hadosztály egy katonája a többi között elmon­dotta, hogy hadosztálya többszáz falun vonult keresztüli fosztogatva és gyilkolva. Az amerikai- kato­nák mindent elvettek a polgári lakosságtól, amit csak megkívántak. Gyakran hurcoltak ét asszonyokat, erőszakoskodtak velük. Az amerikai katonák többízben berontottak a há­za M ja és minden ok nélkül felgyúj­tották azokat. A hadifogoly ezután megemlí­tette, gyakran előfordult, hogy ame­rikai tiszteik koreai hadifoglyokat Madtak a délkoreai rendőrségnek és engedték, hogy azok megkínozzak és agyonlőjjék a foglyokat. Sok ilyen esetnek volt a szetntanúja. »Fogságbaeeésem óta egyre job­ban felismerem a valódi helyzetet-, látom, hogy miként szedtek rá bennünket, látom, hogy a kínaiak igaz barátaink. Bz a háború nagyon Város az amerikai népre, amely egy •aaroknyi tőkés profitjáért áldozza fel fiait« — jelentette ki nviíat- kinjiala befejezéséül az amerikai ha­di ingoly. lasztottuk meg Almáskamaráson pártszervezetünk új vezetőségét. Megkérdeztük a pártoniívüli dol­gozókat is, hogy kiket látnának a legszívesebben a pártvezető­ségben. És ez is segítséget adott ahhoz, hogy a legjobbakat vá­lasztottuk vezetőinknek. A -tagság lelkesedéssel választott, újból be­választották a pártvezelőség be Teklesz János párttitkár elvtár- sat, aki fáradságot nem ismerve, végzi munkáját. A pártonkívüli dolgozók virágcsokrokkal jöttek üdvözölni az új- pártvezetőséget, meg a párttaggyűlést. Az új pártvezetőség megkezd­te a munkát. És ennek az is az Kormányunk a gyapottermelő fcszos-knek és egyénileg dolgozó, parasztoknak a szerződésben biz-, tositott áron felül még öt méter textilanyag vásárlására kedvezmé­nyes utalványt is biztosított. A kedvezményes textilutalványra a termelők méterenként 10 forinttal eredménye, hogy jobban felvilá­gosítjuk a dolgozó parasztokat a kukorica-, tojás-, zsír- és élőál­latbeadás teljesítésének, túltelje­sítésének jelentőségéről. De azon is vagy mik, hogy meggyőzzünk minden dolgozót arról, mit je­lent az évi begyűjtés teljesítése, túlteljesítése sajátniagia és az or­szág további felemelkedése szem­pontjából. A pártvezetőség tagjai segítik a népnevelőket s a nép­nevelőértekezleten megbeszéljük a teendőket, hogy községünk is minden téren jő eredményeket érjen el. Kollárifc György levelező, Almáskamarás, olcsóbban vásárolhattak flanellte Kormányunk újabb intézkedése alapján a Gyapottermeltető Válla­lat felemelte az eddig tízforintos; kedvezményt tizennyolc forintra. A vállalat a már kiadott utalványo­kat átírja a magasabb összegnek- megfelelően. Méterenként 18 forintos kedvezményt biztosít a Gyapottermeltető Vállalat a textilutalványokra N. DANYILON ; lí győzelmes szocializmus alkotmánya TIZENÖT ÉVVEL EZELŐTT, 1936 december 5-én a Szovjetek! VIII. rendkívüli Ö ószövetségi, Kongresszusa elfogadta a Szovjet­unió új alkotmányát. Az alkotmány­tervezetről szóló beszámolót I. V. Sztálin tartotta. A szovjet nép nagy' vezére megrajzolta azoknak a nagy', győzelmeknek ragyogó képét, me- Iveket a szovjet nép a Bolsevik Párt vezetésével aratott a szocia-» lizmusért vívott harcban. Sztálin elvtárs beszédében az új alkotmányt »történelmi okmány­nak« nevezte, amely »egyszerűen éfs tömören, szinte jegyzőkönyvi stí­lusban tárgyalja a szocializmus győzelmének tényeit a Szovjetunió­ban, azokat a tényeket, amelyek,' a Szovjetunió dolgozóinak a kapi­talista rabságból való felszabadu­lásáról beszélnek, a széles, végig következetes demokrácia győzelmé­nek lényeiről a Szovjetunióban«, A szovjet nép az Alkotmányt láng-* eszű megalkotója iránti forró szere­tettől eltelve, Sztálini Alkotmány­nak nevezte el A Sztálini Alkotmány alapját a szocializmus elvei képezik: a ter­melő- és munkaeszközök szocia­lista tulajdona, a kizsákmányolás és a kizsákmányoló osztályok fel­számolása. A SZTÁLINI ALKOTMÁNY a Szovjetunió minden polgára számá­ra biztosította, hogy képességei­nek megfelelő munkát kaphasson. A. szocializmus a milliós tömegek alkotó kezdeményezéséből kiindulva Utat nyitott a dolgozók öntevékeny­ségének, s ez elvan. gyors és kor­látlan fejlődés forrása lett, amilyet nem ismer és nem ismerhet a ka­pitalista társadalmi rendszer. A szovjet munkások és kolhozparasz- tok milliói bizonyságot tesznek ma­gasfokú szocialista öntudatukról, állandóan emelik a munka termeié- kenysé-gét, tökéletesítik a munka­eljárásokat és mim kam óds zffréket. A Sztálini Alkotmány mélysé­gesen nemzetközi. Nem tűr meg semmiféle nemzeti elnyomást és egyenlőtlenséget. A társadalom ál­lami, gazdasági és kulturális éle­tének minden területére megálla­pítja valamennyi nemzet és faj egyenjogúságát. A lenini-sztálini nemzetiségi politika valóravéltása azt eredményezte, hogy a Szov­jetunióban az egyes nemzetek kö­zött megaoélozódntt a barátság e a Szovjetunió szabad és egyenjogú népei egységes, baráti családba for­rót tok össze. Valamennyien egy­formán élvezik a szocialista élet javait és szoros együttműködéssel mozdítják elő a szocialista ipar, mezőgazdaság, kultúra és tudomány fejlődését. A Sztálini Alkotmány lerögzíti, hogy a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége a munkások és parasztok szocialista állama. A Szovjetunióban minden hatalom a város és falu dolgozóié, akiket a dolgozók küldöttjeinek szovjetjei képviselnek. A Sztálini Alkotmány megerősítette a valóban demokra­tikus választási rendszert, mely­nek alapján a dolgozók küldötténél szovjetjeit a Szovjetunió valamenv- nyi polgára választja általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos sjfcrvazással. IGEN SOK BURZSOÁ ÁLLAM alkotmánya hangzatosán beszél ál­talános, egyenlő, közvetlen és tit­kos választójogról, valójában azon­ban ez a nép aljas félrevezetés©. A kapitalista országok dolgozó töme­geit, számtalan fondorlat útján, a valóságban kizárják a választások­ban »,-iafó részvételből. Például az USA 1950 november 7-i kongiesz- eziisi. választásai alkalmával 98 mil­lió választási korhatárt óléit sze­mély közül mindössze 40 millió ember vehetett, részt a szavazáson. A kapitalista államok alkotmá­nyaiban hirdetett burzsoá demo­krácia keresztül-kasul hamis és a burzsoá -diktatúra elkendőzésére szolgai. I. V. Sztálin, leleplezve a burzsoá alkotmányok képmutató frázisait, rámutat a kővetkezőkre: »Beszélnek az állampolgárok egyen­lőségéről, de elfelejtik azt, hogy n valóságban nem lehet egyenlőség a munkáltató és munkás között, a földbirtokos és paraszt között, ha az előbbieknek vagyonuk van, po­litikai súlyúk a társadalomban, az utóbbiak pedig mindkettőtől meg vannak fosztva, ha az előbb vk ki­zsákmányolok, az utóbbiak- pedig kizsákmányoltak.« A szovjet alkotmány nem is­mer semmiféle korlátozást és meg­szorítást, ami annyira jellemző a kapitalista államok alkotmányára. A Szovjetunióban a munkához való jogot a népgazdaság szocialista szervezete, a szovjet társadalom termelőerőinek szakadatlan növe­kedése biztosítja. A Szovjetunió« ban 1950-ben a munkások és al­kalmazottak száma, 1940-hez ké­pest, 7,700.000 fővel volt több. A SZOVJETUNIÓBAN az, üdü­lés jogát a munkások és ulknl- •mazottak részére megállapított évenkénti fizetéses szabadság bizto­sítja. Minden szovjet állampolgár ingyenes orvosi segélyben részesül, rendelkezésre áll a gyógyfürdólie- lyek, szanatóriumok és üdülők ki­terjedt hálózata. A Szovjetunió alkotmány« bizto­sítja a ßzovjet állampolgároknak a művelődés jogát. A Szovjetunió­ban megvalósult a gyermekek köte­lező általános ingyenes oktatása a hétéves iskolákban. A főiskolákon és technikumokon az idén 2,720.000 hallgató tanul. A Smvjetunió polgárai számára törvény biztosítja a szólásé zab ad sá- Jjot, a sajtószabadságot, gyülekezési szabadságot és ehhez biztosítja az anyagi alapokat is. A Szovjetunió alkotmánya rend­kívül nagy nemzetközi jelentőségű. Erkölcsi ösztönzést jelent a világ dolgozói számára, programot ad a felszabadításukért vívott harcukhoz. A Sztálini Alkotmány a népek közti barátság és a békeharc lo­bogója. A Szovjetunió népei a Sztó- lini Alkotmány zászlaja alatt me­netelnek a kommunizmus győzelme felé. Hetven angel náncéigépkocsi gyilkos támadást intézett Szuez határában az egyiptomi rendőrség ellen Kairo (MTI.) Hétfőn a Szuezi- csalornaövezetben tartózkodó an­gol csapatok az angol-egyiptomi szerződés felmondása óta legsú­lyosabb provokációs támadásu­kat intézték a csatornaövezetben szolgálatot teljesítő egyiptomi rendőrség ellen. Az angol csapa­tok támadásáról az egyiptomi kormány hivatalos jelen lést adott ki. A jelentés szerint — közli a newyorki rádió — a súlyos ösz- szetűzés úgy kezdődött, hogy páncélgépkocsikkal megerősítelt angol katonai rendőrosztagok tü­zet nyitottak egy egyiptomi rend­őröket szállító teherautóra. A hi­vatalos jelentés szerint az össze­csapás során 29 egyiptomi és an­gol halt meg. A sebesültek szá­ma nyolcvan. Az angoloktól pro­vokált összecsapás három óra hosszat tartott. Az angol támadás a Szuezből Kairóba vezető álon történt, közvetlenül Szuez város határánál. A szuezi kormányzó jelentése megállapítja, hogy a tá­madásban 70 angol pánoélgépko- csi vett részt

Next

/
Thumbnails
Contents