Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-04 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

. Sztálin elvtár» születésnapjára..,

Pártszervezeteink népnevelőinek megtisztelő feladata Rákosi elvtárs

beszéde jelentőségének ismertetés«--------- — ---------------------------------------------------—---------— ; —1----------------- ,-------: :- M DP BÉKÉS M E C Y E I PART B l Z OTT SAGA N A K LAPJA

1951 DECEMBER 4, KEDD

Ára 50 fillér

VII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM

Dolgozók Rákosi elvtárs beszédéről

— a jegyrendszer megszüntetéséről, a mezőgazdasági áruk szabad forgalmáról, az állami és munkafegyelemről

Szombaton, este hét ómkor és var,árnap déli egy 'órakor százezreik: ipari munkásaik, dolgozó parasztok, tsz-tagok, értelmiségiek hallgatták Rákosi élvtársmk, tíz MDF Központi Vezetősége november 30-i ülésén elmondott beszéde rádióközvetítését. Százezrek és milliók vették kezükbe az újságok vasárnapi számát, hogy olvassák, tanulmányozzák a párt, a nép vezérének beszédét.

Szerte ctz országban, — Békés megyében is áj erőt adott a, dolgozó embereknek Rákosi elvtárs beszéde, ríméig megjelölte intet is, hogy mit k ll tennünk a még nagyobb eredményekért. A munkafegyelem, az állami fegye- i ym terén is megyénkben is mutatkoznak hiányosságok, — Rákosi elvtárs beszéde hozzásegít e fogyatékosságok megszüntetéséhez. A jegyrendszer megszüntetését, a mezőgazdasági áruk szabad forgalmát, az árak, bérek és fizetések rendezését örömmel fogcüUálí a dolgozók, mert látják, hogy ez népi demokráciánk nagy erejét műt Hja, — súlyos csapás drágrí hazánk ellenségei, « spekulánsok számára. Rákosi elvtárs beszédének rádióközvetítése után is különböző módon, de lényegében ugyanúgy mondották el a dolgozók: a párt, Rákosi elvtárs a még szebb élethez vezet bennünket. . . Szeretjük rí pártot, bízunk benne, a párt, Rákosi elv- társ úgy gondoskodik rólunk, mint édesrínya szeretett fiáról: Kzt bizonyítja, a jegy rendszer megszüntetése, ríz ár- és bérrendezés s a mezőgazdasági termékek felszabadítása is.

Pártszervezeteink népnevelőinek ríz a feladata, hogy clmenve a. dolgozó emberekhez megértessék velük Rákosi elvtárs nagyjelentőségű beszédét, továbbá, hogy mit jelent a jegyrendszer megszüntetése, a mezőgazdasági áruk szabad, forgalma is. Az ellenség: a jobboldali szociáUlemoktaták, a, kulálcok, a klerilcMis re- akciósok a legkülönbözőbb módon mindent elkövetnek, hogy tudatosan elferdítsék, félremagyarázzák pártunknak és miniszter- tanácsunknak határozatát a jegyrendszer megszüntetéséről, azár- és bérrendezésről és a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításáról. Az ellenség, — inem kétséges — rágalmakat, hazugságokat igyekszik elterjeszteni a hozott határozatról, hogy tgy is akadályozza annak végrehajtását, gátolja országunk további erősítését, benne Oz egyén még jobb élete kialakítását. Harcba kell indulni minden párttagnak, ■minden hazáját szerető, becsületes dolgozónak a határozat jó végrehajtásáért, mert ez egyenlő az ország további erősítésével, a béke védelmével. Rákosi elvtárs beszéde ebben a harcban jó fegyverünk, tátiuljuk meg munkánkban alkalmazni és használni, — az új eredményekért.

Rákosi elvtárs szavai ott élnek bennünk

Gombkötő István gyulai közép- paraszt is ott ült a rádió előtt. Pártoiikívüli, de mégis érezte, hogy a párt őt is, mint a többi pártonkívüli dolgozó parasztot győzelemre vitte. Győzött a terv, győzött az építő munka. Arról az estéről, amikor paraszttársaival együtt hallgatta a rádiót, — így beszél Gombkötő István:

Rákosi Mátyás elv társ szavai olt élnek bennünk, mintha most Is hallanám: »Emlékezzünk a 30- as évekre, amikor egyik jó termés a másikat követte, de a bú- Ka métermázsáját 6—7 pengővel vesztegették és a parasztság eladósodása, a jó termés dacára, ugrásszerűen megnőtt.« Valóban így volt, féltem magam is többet termelni, mert akkor nem volt ára. Most pedig azért dolgozom, bőgj' minél többet termeljek. Ma jól jár a paraszt, ha sokat termel. Én- 563 százalékban teljesítettem a kenyérgabonabeadásom,, a kukoricát 200-ra, a tojást- és baromfit pedig 110 százalékban. Becsületes árat kaptam érte, meg szabad lett a piac is. És most, ahogy Rákosi elvtárs beszélt, úgy érzem, én is részese vagyok annak az eredménynek, hogy a párt javaslatára a kormány eltörölte a jegyrendszert. Paraszttársaim sokszor panasz-’ kodtak, pedig sohasem volt a parasztnak jobb dolga, mint ma. Ki adta el például kilónként 30 forintért az élő libát, ha nem én £s a többi paraszttársam. Ma úgy éreztem, hogy a párt óriási munkát végzett és egészen közel jött hozzám. Valahogy gondolkodóba is estem, hogy miért »kevés« a zsír, miért kevés a »disznó«, azért, mert én sem úgy csináltam mindig, ahogy kellett volna. Maa zsír, mert azt mondtuk: nem érdemes disznót hizlalni. De most meggyőződtem, hogy érdemes, mint ahogy érdemes volt beadni a gabonát, mert a dolgozók szabadon jutnak most már hozzá s a beadott terményekért kormányunk olyan árat fizet, hogy a múlt terményáraival egy napon nem is említhető. És az a véleményem: ha nem használ a szép szó a beadást hanyagolólcnak: a törvény szerint meg kell őket büntetni.

Békét akarunk...

A békéscsabai Épületasztalos- ipari Vállalat ebédlőjében hallgatta Rákosi elvtárs beszédét Kacsán Pál asztalos is, dolgozótársaival együtt.

— Bizony igaz minden szava Rákosi elvlársnak, nagy gondot okozott itt mindannyiunknak a spekuláció, meg a feketézés. Flanelt, vásznat, meg, ami kell gyereknek, asszonynak, nem igen lehetett kapni, elfogyott, mire mi odaértünk, »C« jegyem meg nem volt. Ugyanis volt 5 hold földem, de beadtam, mert csak nyűg volt az emberen. Itt, a műhelyben is nem győzött az ember

A kaszaperi „

Hosszú vitatkozás követte Rákosi elvtárs beszédét a kaszaperé »Lenin« tsz-b-en. A munkafegyelem: megjavításával kapcsolatos teendők-' ről, majd a beszédnek azon részéről esett a legtöbb szó, ahol elmondta Rákosi elvtárs, komoly gyengéje a szövetkezeteknek, hogy: nem elég erősen fejlődik az állat- állományuk. Ez pedig saját fejlődésüket, da az egész közellátást is hátráltatja, Bizony a »Lenin« tsz sem fordít kellő gondot- az állat—

mindez, és hogy lesz ez megszüntetve. Békebizottsági titkár vagyok, sokan fordultak hozzám, de olyan világosan, mint Rákosi elvtárs, nem tudtam választ adni. Nagyon igaza van abban is Rákosi elvtársnak, hogy a jegyrendszer háborús rendszer. A jegyrendszert mi most megszüntettük, ebből is láthatja mindenki, hogy békés életet építünk, békét akarunk. Mi munkával harcolunk a békéért s hogy jól harcoltunk eddig is, éppen a jegyek eltörlése bizonyítja.

P. Szász Gábor tervfelbouló így nyilatkozott:

— Igen helyeslem a jegyrendszer megszüntetését Aki dolgozik, az mind jói járt ezzel a rendelettel. Aki még most is zúgolódik, az vagy a feketézési lehetőség elvesztését sajnálja, vagy nem szeret dolgozni De még mást is látok Rákosi elvtárs beszédében. Nem kevesebbet, mint azt, hogy országunkban minden nehéz feladatot a párt old meg és olyan intézkedéseket hoz, ami az egész nép érdekét szolgálja. Én pártonkívüli vagyok, de érzem, hogy értem is éppen úgy küzd a párt, mint a tagjaiért.

Lenin“ tsz-ben

állomány szaporítására. Egy esztendő alatt, — holott megvolt rá a lehetőség — 12 darabról csupán 13 darabra szaporították a tehenek számát.

A munkafegyelemről id. Kűri István növénytermesztési brigádvezető beszélt: — A mi répánk egyrísze is ott van még szedetlen, — mondta — pedig, ha valamennyi tagunk részt vesz a betakarítás munkáiban, már régen kiszedhettük volna.

gam is oka vagyok, hogy kevés

magyarúzgatni, hogy miért van

Meg kell találni a módját annak, hogy mindazok a tagok, »kik mostanában nem járnak ki dolgozni, — kijöjjenek.

Közösen elhatározták a jelenlevők, hogy már a következő napon elindulnak és mozgósítják a fez valamennyi tagját a répa kiszedésére. Oraveoz András pl. vállalta,- hogy Vízhányó Peteméhez, Prágai IllósnAhea és Juhász Békáiéhoz látogat el.

*

Csefce Antal, a nagyszénás! gépállomás traktorietája Rákosi elvtárs beszédével kapcsolatban ezeket mondotta:

— Én összehasonlítom a mi országunk helyzetét a kapitalista, országok helyzetével. Hogy milyen nagy a különbség a két rendszer között, bizonyítja ezt a nagyjelentőségű határozat is. Nálunk) nemcsak az árak emelkednek, de egyidejűleg emelkedik,» fizetés is, m-ig a kapitalista országokban csoki az átrak nőnek ugrásszerűéin, a dolgozók fizetése pedig messze ólmai rád mögötte. A mi kormányunk! azért hozhat ilyen határozatokat^ mert országunk egyre erősödik^ egyre növekednek az ipar és me-j zogazdaség terén elért eredményes ink.

Feladatunk tehát, hegy valamennyien még jobban dolgozzunk és még tovább növeljük a termelés terén elért sikereinket

Én eddig őszi tervemet 104 százalékra teljesítettem, de azon leszek, hogy ezt napról-napra további fokozzam és jobbon hozzásegítsem « gépállomást, őszi tervének man, déktalan teljesítésébe?;, a munkafegyelem megszilúrditásához, — n munkafegyelem terén nálunk ie vaunak hibák.

Őrködjünk, nehogy visszaélés történjék

Rákosi alvtárs beszéde nagyjelentőségű a dolgozók életében — mondta Bohus Antali, kéthddee orosházi dolgozó paraszt. — Bn mint liékebiaottsági tag úgy érzem, hogy a jegyrendszer megbüntetése és a szabod áruforgalom helyreál,ittasa egyben azt is jelenti: erű* sebbek lettünk a béke frontján, hatalmas csapást mértünk az ellenségre, De egy percig sem szabad art« gondolni, hogy ezzel megsemmisítettük az ellenséget. Tovább kefll harcéiul ellenük úgy, hogy mi, bé- kebizottsíigi tagok is mozgósítjuk a dolgozólait a rendeletek betartására. Elsősorban a begyűjtésben elmaradottakat kell figyelmeztetnünk az állami fegyelem, szigorú betartására. Nem tűrhetünk meg — Rákosi eilvtárs igy mondotta — semmiféle lazaságot. Ezért éberen őrködünk a piacon, nehogy visszaélés történjék, nehogy spekulálásra használják fel egyesek a szabad áruforgalom előnyét. Tehát meg ke)! szervezni a társadalmi elfenőrzréé azért, hogy eddig elért eredményeinkéit megszilárdítsuk, sőt tovább fokozzuk. A tanácsnak is fokozottabban kell őrködni az ajlLami fegyelem maradéktalan betartásán

Jobb munkával köszönjük meg

Gerics István levelező, 3 hol das egyénileg dolgozó paraszt írja Magyarbáuhegyesről:

Mi is figyelmesen hallgattuk Rákosi elvtárs beszámolóját. A beszéd után megindult a vita,« beszélgetés, éreztük, valameny- nyien, hogy mit mulasztottunk, mit kell csinálni. Krizsán József dolgozó paraszt azt mondotta: »Tojás- és baromfi- beadási kötelezettségemet elmulasztottam és úgy érzem, hogy én nem is vagyok olyan részese ennek a nagy örömhír nek, mint azok, akik az állammal szembeni kötelezettségüket teljesítették, A legrövidebb időn belül én is teljesítem kötelességem, nehogy én gátoljam a* az ország előrehaladását. «Az áu Pató István dolgozó paraszt helyeselte a határozatot, a többiek is mind örültek, éu is. Jobb munkánkkal köszönjük meg Rákosi elvtársnak, ;irtunknak ezt a határozatát.

Ketten a tervteljesités élharcosai közül

SZÉKELY ERZSÉBET, az Alföldi Szövőgyár csévélő je. Az üzemi DISZ szervezet lelkes tagja, rendszeresen resztvesz az oktatásban, társadalmi munkában is élenjár.

KÁROLYI JÁNOSNÉ, a mezőbe- rónyi Alföldi Szövőgyár csővel 6- nője. Pártonkívüli népnevelő, mindennapi munkája mellett r ndsao- res felvilágosító munkát is folytat dolgozótársai között.