Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-25 / 275. szám

Fokozottabb lendülettel a begyűjtési terv minden részletében valé teljesítéséért ViUossatsU HéfU 1951 november 25 vasárnap Tanácsainknak fokozottabb len­dülettel kall baroolni a begyűjtési terv minden részletében való tel­jesítéséért. Járásaink fokozottan emelik a gabonabeadási terv tel- jeeitéeét, azonban még mindig je­lentős mennyiségű gépállomási tar­tozás van. A feladat az, hegy megmagyarázzák a dolgozó pa­rasztoknak, a gépállomás! tar­tozások kifizetése is kötelező, hiszen éppen annak köszönhetik bőségesebb termésüket, hogy a gép­állomások időben elvégezték a mun­kát. A kukoricabegyüjtésben emelke­dik a napi teljesítmény, azonban ez az ütem még mindig nem ki­elégítő, bár megyénk tervét a szál­lítási szerződéskötéssel együtt 106.6 százalékra teljesítette, járásaink nagyobb része még mindig jóval a megyei átlag alatt van. A járások versenye a 21—i értékelés szerint fey alakult: 1. Orosházi járás 112.5 «/» 2. Gyula« járás 109.5 o/0 3. Szarvasi járás 109.4 °/o 4. JVtezíS'íovácsházi járás 99.9 o/o 5< Békési járás 89.9 o/o 6* Sarkad! járás 87.6 o/0 7. Gyomai járás 84.5 o/„ 8- Szeghalmi járás 72.8 o/o Az eredmények azt mutatják, kü­lönösen a békési, sarkadi, gyomai és szeghalmi járásokban még fo­kozottabban szükség van trra, hogy a tanácsok végrehajtó bizottsági ülésein jobban foglalkozzanak a be­gyűjtés kérdésével és olyan ha­tározatokat hozzanak, ami valóban előre lendíti a begyűjtést. Hasonlóan tovább kell javítani a tojás- és baromfibegyüjtés ütemét is. Tanácsainknak alkalmazni kell a törvényt ezen a téren is, a hanyagokra, a mulasztókra vessék ki a kf rtéritést, de nem elég csak kiírni a kártérítést, gonuosKOdnl kell arról is, hogy ezt valóban ki is fizessék. A tömegszervezetek bevonásával ki kell szélesíteni a társadalmi el­lenőrzést iß,) le kell leplezni a spekulánsokat, feketézőket. Foko­zottabb jó munkával megyénk a baromfibegyüjtés ben is megszerez­heti az első helyet b erre kell tö­rekednünk. Sokat gyarapodtunk A zárszámadáshoz egy 4 tagú bizottság megcsinálta csoportunk leltárát, amit ismertettek velünk is, .azután a zárszámadást az in­tézőbizottság és néhány tszcs- tag készítette el. A csoport va­gyona az 1950. évi zárszámadás­kor 56 ezer forint értékű volt, ez az állatállomány és takar- niányíélék értéke volt Az 1950- es évet deficittel zártuk, mert 19 ezer forint adósságunk ma­radt. Ezzel szemben most az 1951. évi zárszámadáskor a cso­port vagyona 868 ezer forint, ezek épületek, állatok, gépi, gaz­dasági felszerelés, takarmány- és állat szaporulatnak az értéke, te­hát sokat gyarapodtunk. Vissza­fizettük a rövid-, közép- és hosz- szűlejáratú kölcsönöket, 116 ezer forintot. A zárszámadási kimu­tatás szerint 32 ezer forint ma­radt. Ebiből 8 ezer forintot a Jövő évre tettünk el, 24 ezer forintot pedig széjjelosztunk. Ezeket az az eredményeket szeretett vezé­rünk, Rákosi elvtára vezetésével, Pártunk irányításával értűk «1. A következő levelemben majd pontosan tudok írni a tagok ré­szesedéséről is. Sütő Ferme levelező Csorvás, »Szabadság« tsz TEBMEipSZ0V,ETItfZETI VEZETŐI/, SZÓSZÉKÉ « bem éppen dicsekedni velő, amit most Írok, de úgy gondolom, ta­nulságos lesz valamennyi termelő­szövetkezetnek ahhoz, hogy min­den erejükkel harcoljanak a mun­kafegyelem megszilárdításáéit. Nálunk a munkafegyelem meg­lazult. Az ellenség kárörvendve pézta b kürtői te: »felbomláshoz kö­zeledik a csoport«. Persze ez kö­zel sem állt de az tény, hogy a csoportunkba beférkőzött el­lenséges elemek egységbomlasztó munkája érezhető volt. ötszáz- nyolcvankilenc kataszteri hold föl­dön 62 tagunk volt. A hatvankét tagból a megnövekedett jószágállo- mányunlc igen *ok dolgozót fog­lalkoztatott. De még ilyen létszám mellett is igen jó munkát vé­gezhettünk volna, ha én magam is igyekeztem volna minél jobban kiépíteni a szövetkezet »tisztika­rát«. Noha ezt háromizben meg­próbáltam brigád-munkacsapat szervezésével, azonban ez meghiú­sult, mert nemhogy támogatást kaptam volna egyesektől, hanem inkább, mint pl. Kiss Géza és még egy jónéháuyan, csak kifogá­soltak mindent, de saját magúid nem mutattak példát. Kiss Gé­zát a tez vezetőségének újravá-1 lasztijakor leváltottuk, ő maga pe­dig kilépett a csoportból. Teháll ez is mutatja, hogy nem volt szív­ügye a csoport erősödése. Jólle­het, hogy mi ia hibásak vagyunk abban, hogy Kiss Géza igy vi­selkedett; Nem figyeltünk fel kellő Idő­ben arra, hogy a felesége ál­landóan a feulákok között mászkál és szít a fekélyt, amit később Kiss Géza terjesztett, • felesége a Mákoktól hozta. Súlyos hiba volt, még az, hogy köz­tem és Szító Imre üzemi párttitkár elvtára között állandó súrlódások voltak, ami később nem egyezer aaemélyas ügyekre terelődött. Szító Imre elvtárs többször jött azzal, Levél azokhoz, akik még mindig kételkednek Mostanában sok szó és vita merült fal a kőrös- nagyharscmyi »Kossuth« termélőszövalkezst* csoport tagjainak jövedelme körül a költség egyénileg dol­gozó parasztjai között. Sokan kételkednek, amikor azt hallják, hogy egy-egy csoporttagnak IS—20 gnázsa túrna került a kamrájába és 30—40, »öt 60 mázsa kukorica a padlására. Hát erre a sok mende­mondára elhatároztam, hogy utánajárok a dolognak és megkeresem az igazat. Azt láthatja ugyan min­denki, hogy a tagok egyre-másra Pasaik a szebbnsl- szebb ruhákat, lábbeliket, bútorokat, azért nézzük teák meg közelebbről a tagok éledét. Elmentem több tagnak a lakáóAzt, s ott a helyszínen győződ­tem meg az igazságról. Kormány Károly másod- magával, 82 éves fiával van bent « csoportban' A tavaszon lépett be a csoportba, ketten 400 •»««- Ifőegységet szereztek. A pénzelőlegen hívül, mely ’jó pár ezer forintot tett ki, kerestek 28 mázsa bu­tát, 10 mázsa árpát, 60 mázsa kukoricát, 16 mázsa takarmányrépát, 30 mázsa hioemassénat, ISO kiló cukrot. Azonkívül 800 kvadrát veteményföld is »olt mindenegyes tagnak, ahol megtermett az évi krumplijuk, zöldség féléjük. Négy és fél kocsi malma is jutott a tagoknak. —* Elvtársi — mondja Károly bátyám öröm­esei,, amikor érdeklődtem mindez iránt — soha nem ’értem el, mióta megvagyok, hogy házunknál ál­landóan pénz lágyén, pedig már a 62 évet meg- báladUpm. Tavaly, mag azelőtt, még a csoportban •am voltam, sokszor összezördültem az asszonnyal ■ kis dohány romlómért, mert bizony, mm egyszer megtörtént, hogy még 80 fillér sem mit a háznál És most? Egy pár százas állandóan van körülöt­tünk. Ezt igy hidd al, ahogy mondom — tette hozzá nyomatékosa». Majd égy kicsit elmosolyodik: most az asszony szatyorral hozza a dohányt, nem fogy ki a házból soha. Aztán még ruhánk is van. Ezelőtt két-három évben akadt meg egy ruhadarab rajtunk és az idén már vettem a fiamnak három öltöny ruhát, kettő ebből ünneplő. Egyik ruhához boxcsizmát vettem, a másikhoz cipőt• A lányom­nak bútort, az asszonynak négyrendbeli ruhát* Szóval el sem tudom magyarázni, mennyi mindent vettünk már. Tan négy szép húzónk, mázsán fe­lül vannak. Kocadisznó, fejőstehén és még a zár­számadáskor vagy háromezer forint jön « házhoz* A négy hold juttatott földemből bizony nem futotta volna ennyire. Örülök neki, hogy mm gondolkoztam rajta sokáig, hogy belépjek-e a csoportba. Ugyanígy áll a helyzet Máté Gyulánál is, Fi pai Sándoroknál is, aki ezelőtt a bukik földön harma­dos volt, s most pedig 18. mázsa búzát tett be a kamrába. Tehát igy áH a helyzet, ez az igaz­ság a körösnagy harsányt »Kossuth« tszcs-ben Gond nélkül élnek és örömmel dolgoznak a tagok, mert látják azt, hagy munkájuknak megvan a gyümölcsei. Ezt a levelemet az egyénileg dolgozó parasztok között fennálló vitára írtam azért, hogy ezek az adatok a valóságnak megfelelnek s fwAi- mennyi egyénileg dolgozó paraszt, akik még ké­telkednek, gondolkodhatnak felőle, mert én ezek­ről meggyőződtem, K- NYÍRI IMRE levelező, egyénileg dolgozó paraszt, Körösra jyharsány. hogy ezt és ezt hallotta, úgyszin­tén én is Szító elv társnak non» egyszer mondtam, hogy ezt, meg ezt mondtad rólam. Ez persze szin­tén a munkafegyelem rovására ment, elvonta figyelmünket a szö­vetkezet ügyeitől. Azokat az órákat ha számba vennénk, melyeket el­mulasztottunk, pl. csak a munka kései megkezdésével, igen sok mindenre futotta volna. Pl. Kiss András, ifj. Fazekas Ferenc és még egy jónéhányan reggel 8 óra­kor meg még ennél később jártak munkába. Jól fent volt már a nap, amikor az igákat is munkába tudtuk állítani. Szdtó elvtárs ie külön, én magam is külön gondolkoztam azon, mi ennek az oka, hogy a tag­ság megfeledkeaett arról: en­nek a szövetkezetnek minden­egyes röge as övé, a sajátja. Szító elvtárs a nyár közepén jött erre rá, hogy az ellentétet köztem' és közte Patócs László, cso­portunkba befurakodott kulákbarát csinálta. Patócs Lászlót kizártuk a cso­port tagjai sorából. Egy tag­gal ismét kevesebben lettünk, de éreztük valamennyien, hogy erősebbek lettünk. Megszűnt a viszály közöttem és az üzemi párttitkár elvtárs között, szi­lárdult a tagság között a mun­kafegyelem. Addig azonban sok kár szárma­zott ebből. Pl. 16 kát. hold za­bos borsóból a csoport nem vá­gott le egy szálat sem, ami pedig körülbelül nyolc mázsa takarmányt jelentett holdanként, a 15 hold­nál 120 mázsa takarmányt. Cu­korrépánk is volt olyan 3 és fél­hold, amelyiken elmaradt az egye- lés: Továbbá a 16 hold kertészetből 8 és fél holdat tudtunk bemun­kálni. A szénát, vörösherét idejé­ben nem tudtuk betakarítani, a rendben ment tönkre. Óriási kár származott ebből, ami szégyen va­lamennyiünkre, hogy az állami kölcsön visszafizetését sem tud­tuk teljesíteni, a mi, a rósz, ha­nyag munkánk miatt fejőstehénként kezeltük az államot. Hiába mozgósítottuk a család­tagokat a széna összehordására, esetleg 8—10 kijött, a többi ottr- hon maradt, mert Patócs László teleszájjal kürtölte; úgy sem,lesz. meg a kenyeretek. Mind e hibák dacára a zár­számadás igazolja, hogy azok ■ dolgozók, akik szorgalmasan kijártak, mint pl.; Pogányi La­jos, Marcső Lajos, Takács Já­nos, Kulcsár Sándor elvtársak, azoknak fejenkint 300 mun- kargysügük is le t és több mint 11 mázsa búzát vittek haza. Persze valamennyien éreztük Ba­ját zsebünkön az elszámolásn/i I űrt. hogy nem dolgozott mindenki ren­desen a csoportban s igy a tei- méseredményünk sem lett olyan magas. Itt szeretném elmondani Fazekas Margit elvtársnő felé is, aki ma kevesli, amit a csoportban keresett, azonban egy cseppet sem sokalta azokat a napokat, ame­lyeken. nem jelent mag a szövet­kezetben dolgozni, hogy én és a cso­port valamennyi kommunistája bi/zá- munkat adtuk Fazekas Margit t lv- társnőnelc; megválasztottuk üzemi pártszervezetünk egyik vezetőségi tagjává. Mi példamutatást, segít­séget kérünk az elvtársnőtől, oly ;n segítséget, amilyent Takács Jam* elvtárs és a többiek adtak, akiit naponta ott vannak velünk, har­colnak a szövetkezet megerősítésé­ért, valamennyiünk jobblétéért. Most, a minisztertanács határo­zata megjelenése óta, amely meg­szabta valamennyi vezető feladatát, javadalmazását, érzem igazán, hogy mennyire fejtük mi az államot, mert a tervünket nem teljesítet­tük. Most látom igazán, hogy nqpu tűrhetjük meg a legkisebb fegye­lemsértést sem. Előfordult olyan eset, hegy Lwnkán György, a szövetbebi­tünkbe beférközfftt ellensége* elem az igen szcrgalmas bn- gádvezetönknek tűvel össze­szurkálta kerékpárgumiját az­ért, hogy ne tudjon kimenni ellenőrizni a munkát. És mi akkor mindezt meghűlt* nélkül hagytuk. A minisztertaná<» határozata után elhatároztuk a tag­gyűlésen, hogy híírom önálló-bri­gádot létesítünk és négy munka­csapatot. Mivel kevesen vagyunk, úgy láttuk jónak, hogy az igákat nemcsak a brigádoknak, hanem a munkacsapatoknak is kiadjuk, mert igánk van elegendő ehhez. Egret említek mag a tervünkből, az ál­lattenyésztést. Azt, hogy 105 da­rab anyakocánk van melyeknél el leéli érni a kétszeri fiaztatúsnát legalább a tiz malaoot, ami Í050 darab malaoot jelentene, 4—5 hóm.- pon belül express hizlalással 120 kilóra hizlaljuk, ami legalább egy­millió 300 ezer forintot tesz ki. Az 1951—52-es gazdasági évben meg kell, hogy teremtsük mi is és meg is teremtjük az «lapot, hogy mindenben átvegyük a szín­jét elvtársak módszereit. Mindezek végi\?aajtásához azonban az kell, hogy én magam úgy, mint a töb­bi most megválasztott vezető helyt­álljon, töltse be azt a feladatot, melyet Pártunk, a dolgozó re y, .itt a szövetkezeten belül is reá bí­zott. Blága József, »Előre« tears elnöke Zsadány. Éjjel-nappal szántanak a traktorok, hogy idejében befejezzük a mélyszántást Az őszi betakarítást 80 száza­lékban végeztük el eddig, de ipar­kodunk, hogy a még kintlévö dolgokat egy' héten belül betaka­rítsuk. A gyapotunknak 90 száza­léka bent van, a takarmányré­pánk 80 százaléka be van kazalba rakva. Halad a munka elég gyors ütemben, mert megértette tagsá­gunk, hogy az idő télnek köze­ledik és hamarosan be kell hozni a lemaradást. Cukorrépatermé­sünk holdanként nem messze jár a 300 mázsához és így a 40 hold répa is nagy jövedelmet ad csoportunknak. Nagyban folyik a mélyszántás is, ami idáig 70 százalékban van elvégezve. Trak­toristáink szántanak éjjel-nappe , hogy idejében befejeződjön a mélyszántás, mert így tudjuk ta­vaszi vetésünknek összetárolni » nedvességet s így nagyabb lesz a termésűnk. Csettár Sándor levelező Nagyszénás, ;.Lmin Nz.

Next

/
Thumbnails
Contents