Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-20 / 270. szám

Zá *--------———-------------------------------------------- ViUais-aiak _ V isinszkij elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlés november 16-i teljes ülésén t»51 november 2®, kiüld Párizs. (TAS 3SZ.) A. J. Visin- szldj elvtárs beszéde elején meg­ismételte azt a korábbi megália- pitást, hogy a három hatalomnak a fegyveres erők és a fegyverzet — beleértve az atomfegyver — csökkentésének feldicsért tervében előadott javaslatai, amelyek állí­tólag arra szolgálnak, hogy csök­kentsék a háború veszélyét és fo­kozzák minden ország biztonságát — lényegüknél fokva nem felel­nek meg hirdetett céljaiknak. — Az a terv, — mondotta Vi­sinszkij elvtárs —, amelyre most a »három hatalom nyilatkozata« hivatkozik, nemcsak, hogy nem ír­ja elő az atomfegyvergyártás be­tiltását, hímem ellenkezőleg, fenn­tartja a nemzetközi ellenőrzési terv életbeléptetése után is az USA számára az atomfegyvergyártás folytatásának lehetőségét. Ez, mint ismeretes, jellemző sajátsága a üa- rueh-tervnek. Másik sajátossága az, hogy a nemzetközi atomenergia- ellenőrzés olyan szervezetét írja elő, amelynek elkerülhetetlenül az amerikai monopolisták korlátlan ha­talmához kell vezetnie, akik en­nek révén az egész világgazdaság gazdáivá, igy az atomenergiakész- letelc gazdáivá is válnának. Ez a terv ilyen módon nem a nemzet­közi ellenőrzés, hanem az ameri­kai ellenőrzés terve és semmi kö­ze sincs egy valódi nemzetközi et- | lenőrző szerv feladataihoz. Ez a terv I. Y. Sztálinnak, a szov­jet kormány vezetőjének kifejezése szerint: — az ellenőrzés megcsú­folása. A Baruch-terv alapját képező „fokozatok rendszere4 — elfogadhatatlan Magától értetődik, hogy a Szov­jetunió eddig sem fogadhatott el es most sem fogadhat el olyan ter­vet ,amely az atomfegyver betil­tása helyett e barbár tömegpusztító fegyver gyártásának és felhaszná­lásának törvényesitésér© irányul Az atomfegyver kérdésének si­nd i yen komoly megoldása sem lehetséges az atomfegyver fel tétlen betiltása nélkül. Ezt azonban az USA, Anglia és Franciaország makacsul meg­kerüli nyilatkozatában. A három hatalom nyilatkozatá­ban javasolja, hozzanak határoza - tot a fegj'verzetre vonatkozó adat­szolgáltatásról, szem előtt tartva, hogy ezeket az adatokat fokozato­san fogják szolgáltatni. Acheson úr erről a javaslatról azt mondotta, hegy »Ennek a be­jelentési és ellenőrzési rendszer­nek olyan rendszerré kell válnia, amely fokozatról fokozatra fejlő­dik.« Ezt megerősítette Eden úr is november 12—i felszólalásában. »Ja­vaslójuk — mondotta —•, hogy ezt az ügyet a legkevésbbé lénye­ges fegyveres erő és fegyverzet kategóriákkal kezdjük el, ezután tel jünk át a lényegesebb, titkosabb és ezért a velük való bánásmód szempontjából nehezebb kategóri­ákra.« De ezek a »lényegesebb és tit­kosabb kategóriák« — amint Eden mondotta — vagy »érzékenyebb te­rületek« - Acheson szavai szerint — éppen azok a kényes kérdések, araelveket a három hatalom az utolsó fokozathoz sorol, azért hogy ténylegesen. és teljesen kikerülje bt, atomfegyverről való adatszol­éul látást. Az atomfegyver, mint ismeretes, éppen ahhoz a legtit­kosabb kategóriához tartozik, amellyel a bánásmód — Eden úr kifejezései szerint — nehézségeket jelent. Éppen ez az igazi értelme a hatom hatalom által felfedezett fokozatok rendszerének. Erre a rendszerre az is Jel­lemző, hogy maga a »fokozat- rcJ-fokozaíra« való átmenet is — amint ez Acheson űr és Eden úr magyarázataiból lát­ható — azoknak a belátásától függ majd, akik az úgyneve­zett nemzetközi ellenőrzés leg- fonto abb mozgató erőit tart­ják kezükben. Itt kell megmondani azt is, hogy — mivel az atomfegyver., vagy a tömegpusztító fegyverek más fajtái a legveszélyesebb és leg-fenyegetőbb fegyverek — a ró­luk való adatszolgáltatást és min­den ezzel kaposolatos intézkedést ennek a fegyvernek a birtokosai önkényesen az utolsó fokozat ig ha­laszthatják addig, ameddig az ügy esetleg el sem jut. Természetesen nem lehet egyetérteni a kérdés ilyen felvetésével. Elfogadhatatlan az ezen az alapon felépülő álta­lános fegyverzet-csökkentési prog­ram és az atomfegyver »ellenőr­zéséről« szóló Baruch-terv alapját képező »fokozatok rendszere.« Ez a »fokozatok rendszere« a helyzetet uralni akaró USA ke­zében alkalmas eszköz volna, hogy meghatározhataílsnul hosszú ideig elkerülje magá­ra vonatkozóan a nem kívá­natos, kényelmetlen ellenőrzési intézkedéseket s ugyanakkor ezeket az intézkedéseket má­sokkal szemben egyoldalúan megvalósíthassa. Bár az USA elvesztette mono- pólisztikus helyzetét az atomfegy­ver gyártásában, de mégis remé­li, hogy ilyen rendszer segítségé­vel kikerülheti az ellenőrzést legfontosabb fegyver, az atom és más fajtájú tömegpusztító fegy­verek termelése terén. Az összeírásra irányuló javas­lat célja, hogy a fegyverzet ösz- szeirásáról szóló szóbeszédekbe ful- lassza a főkérdést: a fegyverzet csökkentésére és az atomfegyver betiltására irányuló határozatok meghozatalát. Magától értetődik, hogy mihelyt határozatot hozunk a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról, minden állam a legrö­videbb időn belül köteles tájékoz­tatást adni fegyverzetéről. elfoglalt álláspont képmutató jel­lege — folytatta A. J. Visinszkij — különösen szembetűnő, mert éppen az USA, Anglia és Fran­ciaország, valamint az atlanti tömb egész sor más tagállamá­nak kormányára hárul a teljes fe­lelősség a koreai népre rákény- szerílett barbár háborúért. Az Egyesüli Államok kez­űéit háborúi Koreában s ép­pen ezérl az Egyesült Álla­moknak keli beszüntetni* a koreai nép ellen viselt ag­resszív háborút. Amikor az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya az úgynevezett fegyverzetcsökken­tési rendszer előfeltételeként azt a követelést támasztják, hogy szüntessék be a háborút Koreá­ban, akkor ezt nem lehet más­ként értékelni, minthogy nyíl­tan csúfol űznek a béke gondo­latából, a világ millió és millió emberének béketörekvéséből. Az Egyesült Államoknak ez az álláspontja minden szónál erő­sebben bizonyítja, hogy' az USA valójában a fegyverzet semmiféle csökkentését sem akarja. A szovjet küldöttség már elég részletesen kifejtette a fegyver­zet csökkentésével kapcsolatos állásfoglalását. A szovjet küldött­ség ragaszkodik ahhoz, hogy már most meg kell kezdeni a fegyverzet csökkentését függetlenül altó!, íolylatódik- e, vagy végetér a. háború Koreában! (Taps.) Semmiképpen sem lehel egyetér­teni azzal a tétellel, amelyet Truman állított fel s utána Ache- son és Eden megismételt, hogy a fegyverzet csökkentése terén nem lehetséges tényleges haladás, ha nem szüntetik be előbb a hábo­rút Koreában és megoldatlanok maradnak azok a fő politikai kér­dések, amelyek —- mint Truman mondta — megosztják a nemze­teket. Visinszkij elvtárs itt hangsúlyozta, hogy Ridgway úr és azok. akik szö­vetségesei a koreai fronton a békés lakosság irtásában nyilvánvalóan azért húzzák a fegyverszüneti tárgyaláso­kat, mert ez a koreai háború beszüntetésének elodázásá­hoz szükséges. A koreai há­ború beszüntetését pedig az­ért akarják elodázni, hogy ne csökkentsék a fegyverze­tet és ne tiltsák be az atom­fegyvert. Ezután megállapította, hogy a három hatalom javaslatai nem egyebek propagandamanöyemél. Visinszkij elvtárs ezután rá­tért a Szovjetunió kiegészítő ja­vaslatainak ismertetésére. Ezzel kapcsolatban többek között eze­ket mondotta: A Szovjetunió kiegészítő javaslatai: A három hatalom javaslata: propagandamanőver A szovjet küldöttség már 1946 decemberében, a közgyűlés első ülésszakán javasolta: mond­ják ki annak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének valamennyi tagállama nyújtson játékoztatást fegyveres erőiről és fegyverzetéről. A három hatalom javaslatai egyáltalán nem érintik az ag­resszív atlanti tömb szervezői ál­tal idegen területeken létesített katonai támaszpontok kérdését, holott a fegyverzet csökkentésé­nek kérdése szorosan összefügg ezzel a kérdéssel. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a támaszponto­kat, amikor a fegyverzetről és a fegyveres erőkről beszél­nek. mert az idegen területe­ken lévő katonai támaszpont a fegyverzet és fegyveres erők felhasználásának egyik legveszedelmesebb formája. Ez fontos kérdés, mert az, hogy az Egyesült Államok idegen terü­leteken szárazföldi, tengeri és lé­gitámaszpontokat létesít, az új világháború előkészítésére irá­nyuló tervek egyik jelentős lánc­szeme. i A fegyverzet csökkentésének kérdésében az Egyesült Államok kormánya, valamint Anglia és Franciaország kormánya részéről A Szovjetunió küldöttsége a november 8-án benyújtott javas­latok továbbfejlesztéseként szük­ségesnek tartja a következő ki­egészítő javaslatok előterjeszté­sét. "I A közgyűlés a népek Isiki- ismeretével és becsületér­zésével ellentétesnek, az ENSZ- tagsággal összeegyezlethetelien- nek találja az atomfegyver hasz­nálatát, mert az atomfegyver az agresszió és a tömeges ember- gyilkolás fegyvere. Ezért a köz­gyűlés feltétel nélkül eltiltja az atomfegyvert és szigorú nemzet­közi ellenőrzés alá helyezi ennek a tilalomnak teljesítését. (Taps.) A közgyűlés megbízza az atom- erő-bizottságot és a hagyományos fegyverzettel foglalkozó bizottságot, készítsen elő pe terjesszen a Biz­tonsági Tanács elé 1952. február 1-ig egyezménytervezetet, amely in­tézkedéseket ír le az atomfegyver eltiltásáról, gyártásának megszün­tetéséről, a már legyártott atom­bombák kizálólagos polgári célokra való felhasználásáról és az említett egyezmény végrehajtása felett őr­ködő szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtéséről szóló közgyűlési határozat teljesítésének biztosítása érdekében. 2 A közgyűlés ajánlja a Biz­■“* tonsági Tanács állandó tag­jainak — az Amerikai Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniásiak, Franciaországnak, Kínának és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, — hogy ennek a határozatnak elfogadásától számí­tott egy éven belül harmadával csökkentsék fegyverzetüknek a je­len határozat meghozatalakor meg­lévő mennyiségét. Teljesen érthetetlenül, a tényeket elferdítve beszélt itt a Fülöp-szi- getek képviselője arról, hogy a Szovjetunió kivételével valamennyi­en csökkentették fegyveres erőiket. Elfeledkezett bizonyos hivatalos ok­mányokról, vagy nem olvasta azokat. Nem foglalkozom most a dolognak ezzel a részével, a rész­letes vitát inkább az I-es számú bi­zottságra hagyom. Most csak annyit mondok, hogy mi a háború befeje­zése óta 33 katonai évföl vamot szereltünk le. Komulo azt hiszem tábornok. Értenie kell tehát, mit jelent 33 katonai évfolyam. Ha pedig érti és tudja ezt, akkor semmi joga sem volt azt mondani, amit mondott. A közgyűlés ajánlja, hogy ha'adéktalanul — de legkésőbb egy hónappal azután, hogy a köz­gyűlés határozatot hoz az atom­fegyver eltiltásáról, valamint az Öt hatalom fegyverzetének és fegy­veres erőinek egyharmadával való csökkentéséről — valamennyi ál­lam szolgáltasson teljes hivatalos adatokat fegyverzetének és fegy­veres ereinek állapotáról, beleértve az atomfegyvert és az idegen te­rületeken lévő katonai támaszpon­tokat is. Ezeket az adatokat a köz­gyűlés említett határozatainak el­fogadáskor meglévő állapot szerint kell előterjeszteni. /| A közgyűlés javasolja, hogy -* a Biztonsági Tanács kere­tében létesüljön nemzetközi ellen­őrző szerv, amelynek az lesz a feladata, hogy ellenőrizze az atom­fegyver eltiltásáról, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről szóló határozat teljesítését és meg­vizsgálja az államoknak fegyver­zetükről és fegyveres erőikről szol­gáltatott jelentését. Célszerűnek és szükségesnek fa­láljuk — folytatta Visinszkij elv- iára — hogy a közgyűlés elfogadja a fegyverzet csökkentésiéről és az atomfegyver eltiltásáról szóló el\i javaslatot, a világértekezleten p.~ dig majd meg kell vizsgálni - méghozzá szélesebbkövű összetéte­lekben, a világ valamennyi orszá­gának részvételével az ezekből a javai átokból következő, az értekez­let valamennyi részvevőjére vonal­kozó konkrét kérdéseket. Javasoljuk, hogy a fegyverzet csökkentésével foglalkozó világérte- kezletről szóló indítvány kiegészí­téseként már a jelen közgyűl s tárgyalja meg azt a kérdést, hogy egyharmadával csökkentsék az l hatalom fegyveres erőit és tár­gyalja meg az atomfegyver eltil­tásának kérdését is. Mély meggyőződésünk, hogy amennyiben az eddig még rendezel- len' nemzetközi kérdések rendezési­ről — az amerikaiak Koreáiban fo­lyó agresszív háborújának raes- szüntetésóről, a fegyverzet csökken­téséről stb. — szóló java Tatok va­lóban az Egyesült Államok, Nagv - britannia és Franciaország törek * vését fejezi ki, annak a három ha­talomnak törekvését, amely az at­lanti tömbben vezetőszerepet ját­szik és amelynek magatartása több más állam kormányköreiben i* megszabja a politikai légkört — akkor a közgyűlés előtt valóban megnyílik az út, hogy komoly és felelősségteljes határozatokat hoz­zon. Mély meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió javaslatai lehetővé te­szik a közgyűlés számára, hogy bátran és határozottan elinduljon ezen az úton — fejezte be besze­det A. J. Visinszkij. Válasz Urbán Pál tanuló levelére: A Lenin-úti „TÜZÉP-telep“ ma újra megnyílik A napokban levelet kaptunk Ur­bán Pál, békéscsabai általános isko­lai tanulótól. Többek között ezeket írja levelében: »Mikor reggel isko­lába megyek, látom, hogy aTÜZEP Lenin-úti telepe előtt álldogálnak a dolgozók, de nem vásárolhatnak tüzelőt, mert a telep állandóan zár­va van. Nem tudom, mi lehet az oka, igy a III., IV. kerületi dol­gozók hiába ácsorognak tüzelőért. Ezt a levelet azért írtam a Vihar­sarok Népének, mert tapasztaltam már, hogy a dolgozók újsága sok panaszon segített«. A levelet elküldtük kivizsgálásra a TÜZEP-hez, ahonnan meg is ér­kezett a válasz. A többi között ezt írják válaszukban: »Közöljük, hogy a Lenin-úti telepünk átmenetileg november 1—20-ig zárva volt, ei- idő alatt Thurzó-utcai telepünkön üzemi és intézményi dolgozók kész­pénzes akcióját bonyolítottuk let's ehhez több munkaerő volt szük­séges, melyet a két telep dolgozói­ból állítottunk össze. Örvend ete­tőn y ként kell megállapítani, bog;' ifjúságunk ilyen közérdekű prot- lémákkal is foglalkozik. Közöljük: Lenin-úti telepünk © hó 20-ún is­mét nyitva lesz.« Most látom, milyen szép egy ipari taouléleány élele Én, mint a Viharsarok Népe, Pártunk megyei lapja régi leve­lezője mindig örömmel számolok be itteni munkámról -és tanulá­somról is. Ipari tanuló vagyok, a kőbányai 20-as számú tanmű­helyben tanulom a vasesztergá­lyos szakmát. Nagyon szeretem a gépeket. Már egészen megis­merkedtem velük, boldog vagyok, ha egy gépen egyedül dolgozha­tok. Amikor először álltam a géphez, kicsit félénk voltam, de most már leküzdöttem ezt. Most már látom, hogy milyen szép is ez a szakma és minden odaadással tanulok, hogy sikeresen elsajátíthassam, szakember lehes­sek. Két műszak van nálunk, egy délelőtti és egy délutáni. Mindig, mielőtt elkezdek dolgozni, átve­szem a megmunkálandó darabok '! megvizsgálom a gépem, hogy jó-e. Leolajozom és csak igy kezdek munkához. Én már esztergáltam csavarokat, fúrtam anyagokat. Ha nem tudunk valamit, megkérdez­zük az oktató elvtárstól, aki türel­mesen megmagyarázza és segít ki­javítani hibáinkat. Üzemünkben én vagyok a bizalmi, brigádvezető­helyettes és dicséretet kaptam szor­galmamért. Természetesen ezt nem dicsekvésből Írtam le, hanem az­ért, hogy mások is lássák, milyen ma egy ipari tanuló élete az üzem­ben, ahol annyi szeretettel és gon­doskodással veszik körül. Budapest. Békán Rozália, ipari tanuló.

Next

/
Thumbnails
Contents