Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-18 / 269. szám

A termelési értekezlet a tervtelfesítés újabb hajtóereje rp-----------------------------------------­------------------------------------ I/ihai&atek képe , J S51 mufmh r 18, vasárnap A MAGYAR SAJTÓ NAPJA 'Keltőnek ki kell menni, ha még wry ember be akar férkőzni a bá~ tii/arésgleg ebédlő termébe■ Terme­lési értekezletre gyűltek &ssze pén­teken este a békéscsabai T é: la gyér bányaüzemének dolgozói s a jó előkészítést és a fokozott érdeklő­dést bizűwyította a zsúfolt t etern­it okos > eh társnak tett fogadalom teljesítésének értékelése- és a továb­bi feladatok, az 1951-es tért mi­előbbi befejezése, «olt az értekezlet anyaga. Tomka Mihály munkave­zető tartott* a beszámolót és el­mondotta Jkoyy n erősödőit üumtré- szűkben a mvnkawrteay, szilárdult a munkafegyelem. Ki a felelős? Pepó Mátyás volt az első fel­ezőiül«, javasolta, hogy mindenek­előtt vizsgálják meg az tí.űaö ér­tekezlet határozatait. Tónika elv-, tár« előkereste a régi jegyzőköny­vet 8 felolvasásba kezdett. Mindjárt az első tételnél, a csille kérdésénél megindult a vita lavinája. Megá£- lapííották, hogy az elmúlt értekez­let óta nem javult a helyzet, mert a gépműhely most sem javítja gyorsabban a csilléket és sok idő elvissz azok hiánya miatt. Sori* ve­tődnek fel a problémák és mind­jobban kibontakozik, hogy az előző értekezlet határozataiból nem va­lósítottak meg semmit. Kit terhei a felelősség? Sztaakovies Gábor fib- e'nftfc elmondja, hogy továbbították a javaslatokat a vállalat vszetőség- neb, de ellenőrzés nem történte Most az értekezlet megmutatta, hogy milyen nagy hiba az ellenőr­zés hiánya. Aztán felvetették a tervszerűbb anyagszállítás kérdését. — Tfermel- nénk többet, de a Il-ee telep nőm tudja felhasználni az anyagot. így sok. a felesleges ácsorgés,. — mon­dották. Baka Mihály, a téglaprés Kétéves állaUenyészléei tér viliik végrehajtás* komoly fel­adatot ró term rtfetefiv ékezete­inkre. esoporljainkr* Is. A terv végrehajtásáért folytatott mtm- k l.fcan vannak már komoly eredmények, de ugyanakkor vannak hiányosságok is. A jó tapasztalatok széles körben való ismertetése, valamint a hiány osságok meüszüulelése ér­dekében a Viharsarok Népe szerki sztősége az orosházi tsz, valamint tszes-k párttitkárait, elníkrll, áilattenyésztö-brigád vezetőit és legjobb dslgozólt Megyénk az őezi búzavetéütervét a november 16-i étékelés szerint 99 «zúzalékra teljeeítette. Járásaink közül az orosházi, szarvasi ée a gyulai járáieok érték el a száz ezá- nalékot, de többi járásainkat is csupán néhány tized százalék vú- Iftaztja el a befejezéstől- A mező­kovácsházi járás tervét pántok es­tig 99.8 százalékra teljesítette, a jjárásban egyedül Mezőhegyesen ta­pasztalható lemaradás. A békési já­rásban Békés ée Murony hátráltat­ják a vetés befejezését. A lemaradt községekben fokozottabb lendülettel kell. végezni a munkát, ki kell hasz­nálni a nap minden percéi, hogy minél hamarabb befejeződjön a ve­tés, mert a ködös, esős idő be- KÖtával mindennapi késedelem a 'termés rovására megy. A búmvetésterv teljesátéso mel­lett fokozottabban hell mozgósítani a dolgozó parasztokat a mélyszántás üzemrész küldői te szólalt fel. — M i az óba annak, hogy nem ! apunk. rendesen agyagot a bányától? Min­den szállítmány után 15 percet kell várakoznunk a következőle és ez már egész héten így folyik. ■- Toszaezki Búi, a 2-es kotró gép­kezelője igy válaszol a bányával együttműködő présüzemiéez küldöt­tének : — mi kotrók, szedünk annyi agyagot, hogy csak győzzék elhor­dani. Szilárdabb munkafegyelmet Hol akad hát el az anyag? Var­ga Mátyás motorkezelő felel meg a kérdésre. — Rossz volt a csitle- yoniafómoter. Leégett. A másik mo­tor már másfél hete javításban van és még mindig nincsen kész. Ez a nagyobbik hiba. A má-;ik az, hogy ß motorok javítását a sínpályán, a vonalon végzik s feltartják a többi kocái közlekedését. Javításoknál félre kellene állítani a rossz kocsit egy üres vágányra és akkor nem zavarná a forgalmat. — Békészki Mihály a következő felszólaló; — Az 1-es kotrónál a vízszivattyú nem működik rendesen, félüzem­mel nyomja Crak a vizet Szóltam a karbantartó lakatosnak. »Káurfujták a fél ötöt, ma már nem csinálom meg, majd holnap«. Ezt felei te a a munkahelyet egészen elönti a víz. Jlát igy ma már nem lehet U-szúfm! Nálunk, a bényarésjíüg- nél ilyen nines. Ha eaál a munka­vezető, hogy sürgős munka van. akkor nincs »fed öt*, meg nincs »lefújás«, hanem csináljuk ha keil, egész éjszaka is. Elvégre a terme­lésről, az üzemről van szó. Nagyobb tervszerűséget Elender András, az 1-es kotrógép kezelője arról beszélt, hogy kevés a csille a bányában s ebből ered héttőn este fi órára értafcez- lelre hívta össze. Az értekez­let az orosházi városi pártbi­zottság szék házában lesz meg­tartva. Az értekezlet tárgya: az állattenyésztési terv végre­hajtása, lat ármány biztosítás s * szovjet módszerek alkalma­zása az állattenyésztésben. Az értekezlet célja, hogy a részt­vevők saját tapasztalataik alap­ján megvitassák u további tennivalókat az állattenyésztési terv maradéktalan végrehajtá­sáért elvégzáaére ie. A következő esz­tendőben csak úgy biztosíthatunk a kapásoknál ie jó termáét, ha időlien ée kellő méfyeőgben végez­zük a mélyszántást. A miniszter- tanáce határozatában megszabott ha­táridőig 12 nap van hátra b hogy teljesítsük is erre az időre mély- szántási tervünket, késedelem nél­kül, fokozottabb erővel kell hozzá­látni- A legjobb eredményt eb­ben a munkában a békési járás érte el, ahol számos termel ócaopovt máj.' befejezte a mélyszántást, ma­ga a járás 70 százalékra teljesítette tervét. Békés után a szarvasi já­rásban halad legjobban a munka, ahol a tervet 50 százalékra telje­sítettek. Sokat kell/ javítani az orosházi, sarkad i, mozökováceházi járásokban és Békéscsabán, ahol n tervbe!jemtés alig haladja meg a 30 százalékot. a kotrók felesleges gép-állá-*, meg a prófcüzeniek hullámzó anyagellá­tása is. Elmondja, hogy tulajdon­képpen megvannak a kocsik, do szanaszét a gyár területén, hol fe­lig. hol tele szeméttel. Mikor javí­tásba küldünk egy kocsit és ott elkészül, mi csak későn értesülünk róla. Addigra a jó kocsit elhord­ják máshová.« Javaslom, hogy szed­jük össze és számozzuk meg a bánva kocsijait és akkor zavartala­nabb lesz a szállítás,« Miliők Fe­renc, a 4-es kotró kezelője azt javallta, hogy a 4-es ég 5-ös kot­rók között ne közlekedtessék egy­mással szemben a csilléket, mert ebből sok időkiesés származik. Egy másik dolgozó javasolja, hogy már most szerezzék be a szükséges mennyiségű ásót, csákányt, mert ha bejön a fagy, akkor már késő lesz ezekért szaladgálni. Ezzel kap­csolatban többen elmondj ált 8 ma­ga az üb-ekiök i«, hogy ásót, eeá- kányt nem lehet kapni. Számos kér­dés, hiba felvetődik s majd mind­egyikhez értékes javaálatok, egész­séges ötletek is társulnak. Érzik az üzemrész dolgozói, hogy a bánya- részleg jó munkája az egész üzem termelésének alapja, a tervteljesí- tés legfontosabb feltétele. Ilyen ér­telemben fogadják meg együttesen, hogy nemcsak teljesítik, hanem je­lentősen túlteljesítik Sztálin elv­társ születésnapjáig az 1951. évi tervet. A határozatok megvalósításáért Tekintettel an*, hogy e bánya­üzem mostani munkájában a leg­több munka a gépműhellyel kap­csolatos, háromtagú küldöttséget vá­lasztanak, amely részt vesz a gép­műhely! dolgozók következő napi termelési értekezletén és ott szemé­lyesen tolmácsolja a bányamunká­sok problémáit, határozatait. Elha­tározzák az értekezleten akt fe. hogy közös levelet írnak a kézi­szerszámokat gyártó vállalatnak, mett vagy az üzem terme léében, vagy az elosztásban lehet a hiba, amiért nem lehet kapni ásókat és csákányokat. Mihók Ferenc még felveti, hogy a jegyzőkönyvbe fog­lallak most már ne sok haiaeztárt szenvedjenek, mert az egész üzem érdeke, a iervteljesítós érdeke kö­veteli meg a határozatok teljesí­tését. Sztankovics Gábor üb-elnök Ígéretet tesz, hogy az eddigi ta­pasztalatokon okulva az üzemi bi­zottság mindent megtesz a felve­tett és megvalósítható javaslatok, a hozott határozatok bevezetésére. A csorvási gépállomáson Ungor Mihály elvtárs brigádja övi tervét 60 százalékra teljesítette eddig s igy a gépállomás legjobb brigádja lett. Ungar elvtárs rendszeresen ellenőrzi a brigád tagjainak mun­káját s gondot főre i. arra is, hogy brigádja minden tagja résztvegyen a politikai oktatásban. Rendsze­resen beszélget a tanulás fontossá­gáról a dolgozókkal s igy elérte, hogy brigádjának minden tagja szak­mailag, politikailag képezi magát. * Kolarovszkt János elvtárs szin­tén a csorvási gépállomás egyik brigádvezetője. Maga is politikai iskolavezetőnek lett beosztva, de nem tartotta meg rendszeresen aa iskolát s brigádja tagjait sem vi­lágosította fel az oktatás fontos­ságáról. Részben ennek is tudható be, hogy brigádja őszi idénytervét mindössze 37 százalékra teljesí­tette. * Ficzere János, a szabadkigyósi 1952 február elsején lesz tíz-, esztendeje annak, hogy megje-» lent a Magyar Kommunista Párt lapja: a Szabad Nép első •zárna. A Szabad Nép, a ma-i gyár kommunista sajtó az elnyo­matás sötét éveiden, a felszaba­dulás után — Révai elvtárs sza­vaival — '»a nemzet boldogabb jövőjéért küzdve harcol a szo­cializmusért. A néppel halad együtt tűzön, vizen át-« A pártsajtó fegyver a dclgoző nép kezében, — a tartós béké­kéért, a szocializmus építésé­ért felyő harcban. Leni t, Sztá­lin, Rákosi elvtírsak tanításai nyomán leleplezi a háborús, gyújtogatókat, ügynökségeiket, cinkosaikat. A pártsajtó utat mutat a dolgozóknak, buzdít, lelkesít Révai elvtárs irta 1946 március 24-én: »A mi sajtónk segíti a Pártot a tömegek éb­resztésében, öntudatra nevelésé­ben, szervezésben. A kommunis­ta sajtó élete összeforrt a Párt életével.« A Szabad Nép meg­jelenésének tizedik évfordulóját, 1952 február elsejét — ezt kö­vetően minden év február 1 nap­ját, — a minisztertanács haté­Az alsó- és középfokú iskolák és óvodák nevelőinek és igazgatóinak, továbbá az ipari üzemek műveze­tőinek, a MÁV és posta havibéréé alkalmazottainak keresete munká­juk jelentőségéhez és a feladatuk­kal járó felelősséghez viszonyítva elmaradt a népgazdaság egyéb te­rületein. dolgozók munkabérétől. Ezért a Magyar Népköztársaság minisztertamLcsa. —= a Magyar Dol­gozók’ rajtjának és a Szakszer- veaetok Országos Tanácsának kezde­ményezésére — rendelteteket ho­zott az emütett dolgozók munka­bérének emelésére, ezzel is alá­húzva a népgazdaságban, illetőleg kulturális terén végzett munkájuk fontosságát. A köznevelési alkalmazottak bér­emelése a középfokú és általános iskolák és ÓYÓdák valamennyi neve­lőjét és igazgatóját egyaránt érinti. Az óvónők fizetése átlag tizenhá­rom százalékkal, az általános is­kolai nevelőké átlag tizenhét szá­zalékkal, a középiskolai nevelőké pedig közel tizennégy százalékkal emelkedik. A kezdő köznevelési al­kalmazottak fizetése havi. kiienc- ven-ezázhúsz forinttal lesz több az eddiginél. Emelkedik a túlórák dí­jazása és díjazni kell a kötelező órákon felül ellátott helyettesítést gépállomás főgépésze Jól Végzi munkáját, lelkiismeretesen, gondo­san kijavítják a gépeket és igy a gépállomáson kevés a műszaki kiesés. Napi munkája mellett he­lyettesit! Frankó Andrást, akit brigádvezető iskolára küldtek. Fi­czere János rendszeresen ellenőrzi a brigád munkáját s szakmailag is tanítja a traktoristákat. Brigád­ja őszi tervét eddig 87 százalék­ra teljesítette, 85 százat&os fizem- anyagfogyasztás mellett. * Gépállomásaink mezőgazdászai­nak a munka minőségi elknCrztae mellett fontos feladata az k, hogy segítse a termelőcsoportok mun­káját. Jói végzi ezt a feladatot Varsányi Mihály elvtárs, a békés-1 csabai gépállomás mezőgazdásza. Rendszeresen látogatja a tszcs-ket, (segít a tervfcébzitésben 8 tanácsokat ad a növénytermesztő brigádok­nak, hogyan végezzék a munkát, hogy»« alkalmazzák a korszerű ag­rotechnikát. rozaia a Magyar Sajtó Nap­jává ny ilvánitetta. Hazánk dolgozó népe szereti a Pártot, Rákosi elvtársat. Eb­ből eredően szereti a párt-ai- tót, amelynek segítségével a Párt naprál-napra, sőt órárői-órára be­szel a dolgozó tömegekkel. Az újtipjisú magyar sajtó megbe­csülést szerzett a dolgozó nép széles tömegei között. A mi­nisztertanács határozata február elsejének a »Magyar Sajtó Nap­jává« nyilvánításával kifejezi a dolgozó nép érzéseit, — benne van a nép szereteti az újtipusú sajtó és annak muakásai iránt. A dolgozó népnek az líjtiuusií magyar sajtó iránti nagy bizal­ma, szeretet® arra kötelezi a magyar sajtó minden munkását, a Pírt megyei lapja: a Vihar­sarok Népe munkás; it is, hogy fokozottabban tar.uljanjk az élen­járj szovjet sajtótól- Minden érö­véi arra kell törekednünk, hogy a Pírt megyei sajtója is min­den sorával, minden szavával oly híven, bátran képviselje a munkásosztály, a dolgozó nép, 0 szocializmus, a béke ügyét, mint ahogy a szovjet sajtó kép­viseli. io. Mindezen felül külön fiaeté#- emelósben részesülnek az osztályfő­nökök, a szakkörvezetők, az össze­vont osztályok tanítói ée a tanyai iskolák nevelői. A művezetők fokozott megbecsü­lését és a termelés vezetésében, betöltött fontos szelepüket hang*/ súlyozza a művezetők munkabéréi rőt szóló rendelet, »mely átlaga < sau tiz százalékkal növeli a. fő* művezetők, művezetők és (telted* művezetők fizetéséé. Emud is na­gyobb mértékben emelkedik « Je gr jelentősebb iparágak, például a ko­hászat művezetőinek káresete. A művezetők bérének nagysága • vállalatokon belül az egyes üzem­részek és műhelyek fontosságához igazodik. A MÁV havibéres alkalmazottai­nak alapbére általánosan emelkedik. Az átlagosnál nagyobb emelésbe* részesülnek a 17—25 feéroeztályba sorolt dolgozók és átelában mind­azok, akik fokozott felekísfeeííeí járó munkát végeznek. Enrolls fe nragasabb bérosztályba sorolnak tok fontos munkakört, elsősorban » forgalmi, a vontatási, a pályafenn­tartási és távkezelóai szolgálatban. Az új prémiumrendszer magasabb keresetet biztosít a nagyobb telje­sítményt elérők számára. A posta lravibéres alkalmazottai­nak alapbére is átlagosan emelke­dik. Ezen belül nagyobb emelésben részesülnek a műszaki ée forgalmi szolgálat dolgozói. A postánál re magasabb bérosztályba sorolják a munkakörök jelentős részét. Elren­delte a minisztertanács, hogy « következő években fokozatosan egyenruhával kell ellátni — az al­kalmi dolgozók és a nem kineve- aatt órabéresek kivételével — a posta valamennyi napi hat órán túl foglalkoztatott dolgozóját, »kik eddig egyenruhát nem kaptak. Az újonnan egyenruhái* jogosultak • ruha árénak felét térítik. A fonti bérrendezés következté­ben a köznevelési alkalmazottak, a mű vem tök. a vasutasok és a pos­tások keresete évenként mintegy 200 millió forinttal emelkedik. A köznevelési alkalmazottak, n vasutasok és postások tnagm-alrb 11- aetéséről ezőló rendeletek 1952. ja­nuár 1-én lépnek életije, a műveze­tők pedig már 1951. november 1-től kezdve kapják a magasabb fiae- téet. A Viharsarok Népe szerkesztőségének értekezlete az állattenyésztési terv végrehajtásáért eúzavelésünhet 99 százalékra teljesítessük, racs! már fakozaitabban gsssdot kell fordítani a méivszántási terv teljesítésére Gépállomásaink, traktoristáink az őszi tervért A minisztertanács rendeletéi a köznevelési alkalmazottak, a művezetők, a vasúti és postai alkalmazottak bérének emeléséről

Next

/
Thumbnails
Contents