Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-29 / 278. szám

2 1151 november 2#, «rátörtök Víkaisawlc héftc A párlértekezletek tapasztalataiból A BATTONYAI községi párt- értekezleten kevés bírálat, ön­bírálat hangzott el, a küldöttek nem kritikailag értékelték a községi pártvezetőség munká­ját Csupán Marosi János és Balogh Irén elvtársak mond­tak konkrét bírálatot. Marosi elvtárs rámutatott, hiba volt, hogy a községi pártvezetőség tagjai nem adtak elég segítsé­get az alapszervezetek vezetői­nek. Balogh Irén elvtársnő pe­dig arról beszélt, az oktatási év megkezdésének jó eredmé­nyei elbizakodottá tették a pártvezelőséget s ezért most megmutatkozik az elmélet le­becsülése, a »lemorzsolódás« az egyes alapszervezeteknél. A községi pártvezetőség ta­pasztalatai is azt mutatják, hogy a községi pártve­zetőségeknek, a pártalap- szervezeleknek fokozottabban kell mélyíteni a párttag­ságban a bírálat, önbírálat je­lentőségét, — fejlődésünk egyik fontos hajtóerejét. De a községi pártértekezlet tapasztalatai azt is mutatják, hogy a községi pártvezetőségnek, a pártalap- szer vezetőknek alaposan szük­séges törődni azokkal a kül­döttekkel. akik Battonya kom­munistáit és népét képviselik majd, mint küldöttek a de­cember 9-én sorra kerülő me­zőkovácsházi járási pártertc- kezleten. A pártalapszervezelek bízzák meg feladatokkal a já­rási pártértekezlet küldötteit, hogy így azok jól fel tudják vetni az egyes kérdéseket, rá tudjanak mutatni kritikailag is a járási pártbizottság munká­jára. A VÉGEGYHÁZI pártértekez- let hiányossága az volt az ered­mények mellett, hogy nem fog­lalkozott eléggé olyan soron- lévő közvetlen feladattal, mint az évi begyűjtési terv teljesí­tése, túlteljesítése. A begyűjtést jól teljesí­teni csak akkor tudják Végegy­háza dolgozó parasztjai is, ha a terület pártszervezetei is fo­kozzák a tömegek között folyó politikai munkát és az ellenség elleni harcot A CSŐ 11 VASI pártér tekezle- ten Juhász elviárs is helyesen mutatott rá arra, hogy a nép­nevelőimül Ica eredményei mel­lett az agitáció gyengesége ab­ból is adódik, hogy a párt- alapszervezetek vezetői, a köz­ségi pártvezetöség tagjai nem foglalkoztak kellően a népne­velőkkel, nem tájékoztatták eléggé őket. Arról is beszélt, hogy az évi begyűjtési terv teljesítésének, túlteljesítésének elengedhetetlen feltétele az agi­táció mégjobbátétele. A GÁDOHOSI pártértekezlc- ten éberen őrködtek azon, hogy a december 9-én sorrakerülő járási pártértekezleten a lcg- méltóbbak képviseljék Gádoros kommunistáit és népét. A párt­értekezlet résztvevői által meg­választott jelölőbizottság javas­latához is hozzászóltak. A já­rási pártértekezletre küldött­nek javasolt elvtársak közül két elvtársat: Nadran Józsefet és Penkes Gézát nem fogadták el, mert nem végeztek olyan jó munkát, hogy kiérdemeljék: küldöttek legyenek' a járási pártértekezleten. Helyettük kül­döttnek választották Nagy György és Vastag Jánosné elv­társakat. A pártértekezlet hiányossága az volt, nem nézték eléggé mé­lyen és alaposan, hogy Rákost elv társ 1950 február 10-i be­széde óta milyen eredményeket értek el a pártdemokrácia, bí­rálat, ónbírálat kiszélesítése te­rén is, s milyen hiányosságok vannak ezzel kapcsolatban. A járási pártértekezletre való ké­szülődés során a gádorosi párt- alapszervezetek küldöttei Rá­kosi elvtárs 1950 február 10-i beszéde fokozottabb, elmélyül­tebb tanulmányozásával, annak helyi viszonyokra való alkal­mazásával is készüljenek hoz­zászólásaik megtevésére. Megnyílt a Szovjetunió III. összövetségi békeértekezlete Moszkva. (TASZSZ.) Moszkvá­ban november 27-én megnyílt a III. összövetségi békeertekezlot, amelyen a szovjet népnek több) • mint ezer küldötte vesz részt. A küldöttek hatalmas lelkesedés­sel választották meg az értekezlet díszeinökségébe az SZK(b)P Köz­ponti Bizottsága politikai irodá­jának tagjait, ólén a dolgozó em­beriség vezérét, a béke nagy zászló­vivőjét, I. V. Sztálint. Borisz Grekov akadémikus meg­nyitó szavai után az értekezlet el­fogadta a két napirendi pontot: a szovjet békevédelmi bizottság be­számolóiját, a Béke Világtanáosnak az öt nagyhatalom békeegyozmé- nyét követelő felhívásával kapcso­latos aláírásgyűjtésről a Szovjet­unióban és a békeharc soron lévő feladatából. A beszámolót Nyikoláj Tyiho- pov író, a szovjet békevédclmi bi- •ottság elnöke tartotta. Beszédében megállapította, hogy a szovjet em­berek az emberiség összes haladó erőivel együtt aláírásukkal azt fe­jezték ki, hogy változatlanul ké­szek következetesen harcolni a bé­kéért és a népek közötti barátság­ért. »A Béke Világtanácsnak az öt nagyhatalom békeegyezményét követelő történelmi felhívását 117 millió 669 etaer 320 szovjet ál­lampolgár irta alá« — jelentette ki Tyihonov. Nyikoláj Tyihonov a továbbiak­ban arról beszélt, milyen hatalmas1 lelkesedéssel folyt le a Szovjetunió­ban a békealáirásgyüjtós. Majd lámufa’ott arra, hogy a békeab.iiúa-* gyűjtési kampány eredményei a szovjet nép békeszeretetéről, a né­pekkel való együttműködésre irá­nyuló törhetetlen akaratáról tanús­kodnak. Megállapította, hogy a szovjet nép biztos szövetségese e Olvasd a Társadalmi Szemle minden szórnál. Elméiéit feflődésedet seafli elől világ békebarcösainak, a békéért pe a népek biztonságáért folyó ha­talmas küzdelemben. Nyikoláj Tyihonov beszédét ezek­kel a szavakkal zárta be: »Felhívjuk a világ népeit: erő­sítsétek az országok közötti baráti kapcsolatokat, a reakció és a ha­béi: A koreai fegyverszüneti tárgya­lásokat folytató küldöttségek no­vember 27-i teljes ülésén jóvá-1 hagyták az albizottságnak a má­sodik napirendi pontra vonatkozóan kötött megegyezését, továbbá a de­markációs vonalat is, amelyet a jelenlegi frontvonal alapján vont meg, majd fogadott el november 27-én. délelőtt az albizottság. A jóváhagyott megállapodás szerint a megvont demarkációs vonalat nem változtatják meg, ha a fegyver­szüneti megegyezés harminc napon belül létrejön. Nam ír tábornok, a koreai nép­hadsereg ős a kínai népi önkénte­sek küldöttségének vezetője rámu­tatott, hogy a fegyverszüneti meg­Róma. (MTI) Rómában ée kör­nyékén hétfőn és kedden is foly­tatódtak a nagyszabású tüntetések az olasz fővárosban tanácskozó at­lanti tanács politikai ée katonai veze­tői ellen. A békeharcosok hétfő dél­után Róma egyik kerületében tün­tető gyűlést tartottak. A gyűlés színhelyén áthaladó amerikai ka­tonai gépkocsi sofförje szándékosan elgázolta Irmina Mm isméit béke­harcost, aki egymagában tizennyolc­ezer békealáírást gyűjtött. Súlyos sebesülésekkel szállították kórházba. Az amerikai sofför tovább akart hajtani. A felháborodott tömeg azonban körülvette és a gépkocsi ablakait betéte. Amikor rendőrök ború sötét erőinek minden mes­terkedése ellenére. Mi hívei va­gyunk a más országokkal való gaz­dasági és kereskedelmi kapcsola­tok megerősítésének és kiterjesz­tésének. Még jobbon kiszélesítjük és megerősitjük a béke híveinek nemzetközi arcvonalát.« oél, amelyre a koreai-kínai kül­döttség állandóan és határozottan törekedett és ha mindkét fél lat- baveti együttes erőfeszítéseit, meg­van a lehetősége, hogy a fegyver- szünet kérdésében bárminő napon belül megegyezés jöjjön létre. Minthogy a napirend második pontjának kérdésében megállapodás jött létre, a küldöttségek teljed ülése áttért a napirend harmadik pontjának megtárgyalására. A har­madik napirendi pont elnevezése: »Gyakorlati rendszabályok kidolgo­zása a tűzszünet és fegyverszünet megvalósítása érdekében, Korea határain belül. Köztük tűzszünet és feltételeinek betartását ellen­őrző szervezet felhatalmazásának, funkcióinak és összetételének meg­állapítása.« jelentek meg a színhelyen ée igye­keztek a tömeget szétoszlatni, még nagyobi arányú tüntetésre került sor a kormány és az amerikai imperia­listák ellen. A forgalom az egész környéken egy órán át szünetelt. A római dolgozók a rendőrség intézkedése ellenére kedden délután négy ómkor a város minden ré­széből nagy tömegben vonultak a város központjába, hogy tüntesse­nek a Rómában tanácskozó impe­rialista vezetők ellen. A tüntetés során mintegy kétezer tüntetőt őrizetbe vettek. Nagy tüntetések ée tiltakozó gyűlések voltak a róma- körnvéki községekben is. A fegyverszüneti tárgyalásokat folytató küldöttségek november 27-én jóváhagyták a napirend 2. pontjában létrejött megegyezést Peking. (TASZSZ.) Az Uj Ki- állapodás gyors megkötése olyan na Hírügynökség jelenti Keszon­Durva amerikai provokációk Rómában az atlanti tanácskozások ellen Irányuló tüntetések során A Sztálini Alkotmány — a békeharc zászlaja Sztálini Alkotmány Napja mindig a Szovjetunió egyik legörömteljeaebb népi ünnepei közé tartozik. Ez a nap a szocializmus építésében elért történelmi győzel­mek ünnepe, do ugyanakkor a bé­kéért, a demokráciáért, a szocia­lizmusért harcoló haladó emberi­ség ünnepe. Eenen a nagy ünnepen a szovjet nép, megvonva a hatalmas győ­zelmek mérlegét, fennhangon hir­deti: »Éljen a nagy Sztálin, a Szovjetunió alkotmányának megte­remtője!« A Sztálini Alkotmány egyszerű és tömör nyelven beszél a szocialista társadalom politikai és gazdasági alapjairól, az állom berendezésé­ről és felépítéséről, a szovjet pol­gárok jogairól és kötelességeiről. Visszatükrözi az első szocialista ál­lamnak: a munkások és parasztok államának csodálatos képét. Arra mutat, mint Sztálin elvtárs mon­dotta, hogy a Szovjetunióban olyan társadalmi rend jött létre, amely a dolgozók javát, hasznát szolgálja. A Nagy Októberi Szocialista For­radalomtól 1936-ig, a Sztálini Al­kotmány elfogadásáig, a szovjet ál­lam óriási utat tett meg. Mind szo­ciális, mind pedig gazdasági sí­kon mélyreható változások mentek végbe az egész országban. 1936-ra a népgazdaság valamennyi terüle­tén felszámolták a kapitalizmust s az ipar és a mezőgazdaság előtt a gyorsiramú fejlődés beláthatatlan távlatai nyíltak meg. agyszerű ée megcáfolhatatlan tény: a Sztálini Alkotmány lerögzíti, hogy a szocialista rend­szer teljes győzelmet aratott a szov­jet hazában. Ugyanakkor mélyre­ható változások következtek be a szovjet társadalom osztói yezerkeze- tében is. Többszörösen megsokszo­rozódott a Szovjetunió gazdasága és ereje, felvirágzott a szocialista kultúra ée szüntelenül nő a nép anyagi jóléte. »A gazdasági épí­tés területén ez év első tíz hónapja alatt végzett munkánk eredményei azt mutatják, hogy az 1951-es nép- gazdasági tervet teljesítjük és tül­te! jesitjük. Az ipari termelés a múlt évihez viszonyítva több mint IS százalékkal emelkedik és két­szerese lesz a háborúelőtti, 1940. évinek« — állapította meg Berija elvtárs, az Októberi Forradalom 34. évfordulója alkalmával mondott be­szédében. Nem csoda, ha ilyen gy őrei ram ú fejlődés mellett a szov­jet emberek, összehasonlítva saját életüket a kapitalista országok né­peinek életével, jogos büszkeséggel ünnepük meg a Sztálini Alkotmány Napját, mert hiszen saját szemük­kel látják a szocialista rendszer hal. latlan fölényét a kapitalista rend­szer fölött. Szovjetunió alkotmánya ar- ról tanúskodik, hogy amiről a dolgozók milliói álmodtak és álmodnak ma is a kapitalista országokban —, a világ pgyhatu- dán: a szocializmus országúi cin már megvalósult. De tanúskodik arról is — és ezt a népi demokráciák példája is bizonyítja, — hogy ami a Szovjetunióban mir megvalósult,' teljes mértékben megvalósítható más országokban is. A Szovjetunió alkotmánya a népi demokratikus országok dolgozói számára, továbbá a kapitalista, a gyarmati és fiiggei országok népei számára cselekvőn programot jelent, amely megmu­tatja az ntat a békééit, a szabad­ságért és a szocializmus győzel­méért folytatott harcukban. »A világon az elmúlt év folya­mán még élesebben elhatárolódott a két pólus, a két vom/.:’o-i köz­pont« — mondotta Berija elvtáre említett beszédében. — Egyfelől a szocializmus ée a demokrácia Szov­jetunió vezette tábora, másfelől a» imperializmusnak az Amerikái Egyesült Államok vezette tábora, A kiéleződött nemzotközi helyzet­ben tehát felmérhetetlenül megnőtt a Sztálini Alkotmány szelleméből fakadt történelmi győzelmek jelen­tősége. ^j^onruínyunk politikájának, külpolitikájának alapja ® béke eszméje — mondotta Sztálin elvtárs a Bolsevik Párt XIV. kon­gresszusán. A Sztálini Alkotmány zászlaja alatt a Szovjetunió követ­kezetesen harcol a háború elhári- táeáért és a béke megőrzéséért j az ENSZ minden ülésén, a Bizton­sági Tanács ülésein, a Külügymi­niszterek Tanácsának ülésszakain 'leleplezi a háborús uszítok terveit és konkrét javadatokat tesz e beke biztosítása érdekében, önzetlenül vé­delmezi a népek jogait és szuvere­nitását. A béketábor élin haladó Szervjot- unió Sztálini Alkotmánya hatalmas erkölcsi erő és reális támasz -«r egész haladó emberiség számára • békéért, a szocializmusért, az im­perializmus eVen folyó harcában. A szovjet nép számtalan esetben bebizonyította, hogy a Bol evük Párt és Sztálin elvtárs irányításával ha­talmas feladatokat képes megoldani. A Sztálini Alkotmány zászlaja alatt a Szovjetunió dolgozói óriási utat tettek meg és világtörténelmi győ­zelmeket arattak. Ez alatt a zászló alatt, amelyet a nagy Sztálin emel magasra, a szovjet nép biztosan ha­lad előre, a kommunizmus felé. Sztálin elvtárs 72. születésnapjának tiszteletére: Újszalontán versenyre keltek a dolgozó parasztok a mélyszántás gyors befejezéséért Néhány hét választ el bennün­ket a világbéke őrének, Sztálin elv­társak 72. születésnapjától. Erre a napra a világ minden dolgozója készül. Mi békés, építő munká­val, az imperialista elnyomásban lévő dolgozók pedig a tőkések el­leni harccal Mi is Sztálin elv­társnak tartozunk legnagyobb há­lával. Ezért ölt mindennap na­gyobb méretet a munkaverseny, nemcsak gyárakban, bányákban, Iranern falvakban is. Nálunk, Uj- szalontán a dolgozó parasztok versenybe léptek a mélyszántás gyors befejezéséért. Közöttük Ár- gyelán Mihály, Dani Ferenc, Pel- ruzsán Mihály, Balogh János, Gombos Péter, ifj. Jakucs Sán­dor, Szabó Ferenc, Deák Gábor és még többen egyénileg dolgozó parasztok, akik vállalták: Sztálin elvtárs Jránliliálájukjeléül a mély­szántást november 26-ig befej a- zik. A kiértékelés szerint l>e Is fejezték, de folyik a monks a határ minden részén, hogy ne csak ezek a dolgozó parasz­tok, hanem az egész község ide­jében befejezze a mélyszántást. A lömegszcrvezelek is különböző felajánlásokat tettek községünk­ben. A DISZ a tanácsháza előtt emelt szovjet emlékművet körül­keríti és környékét rendbehozza. Az MNDSZ a népkönyvtárat olyan megfelelő helyre viszi át, ahol biztosítani tudják az ol­vasóterem létesítését. A földmü- vesszövetkezet dolgozói vállal­ták, hogy a tej ál vevőhelyig —, ahol ősztől-tavaszig a dolgozók térdig járták a sárban — járdát fognak készíteni. Ehhez á tanács vállalta, hogy anyagot biztosit, így is csinosítjuk, szépítjük köz­ségünket, így is kifejezzük há­lánkul Sztálin elvtársnak, a világ- béke nagy őrének. Tóth Imre levelező. Ujszalonta.

Next

/
Thumbnails
Contents