Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-27 / 276. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' A gádorosi „Gero“ tsz pártszervezete nevelje fokozottabban a tsz tagjait Az I-es téglaprés a tervért AZ M DP BEK GY PÁR TBI Z OTTSÁGÁNAK LA 1951 NOVEMBER 27, KEDD Ara SO fillér VII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Javítsuk meg a gépállomásokon, állami gazdaságokban a szakszervezeti oktatást írta : György János, a DÉFOSZ megyei titkárságának kultúrnevelési felelőse 'A DÉFOSZ vonalán is megkezdődött az oktatás. A szocializmus építéséhez elengedhetetlen, hogy a dolgozók a marxi-Lenini elméletet elsajátítsák, alkalmazzák a mindennapi munkában. így teljesíthetjük a felemelt ötéves tervből ránkháruló feladatokat: a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását, az állami gazdaságok mintagazdaságokká való átalakítását. Az elmélet segítségével könnyebben leleplezzük az állami gazdaságokban ée gépállomásokon megbúvó ellenséges elemeket is. Feladataink napról-napra növekednek s a mezőgazdaság példája is mutatja, ebben az évben) többet tettünk, mint az elmúlt esztendőben, de naponta még többet kíván tőlünk a párt. Hogy ezt megoldjuk, ehhez kell nekünk politikai és szakmai tudásunkat állandóan növelni, mert csak az a szakszervezeti, üzemi bizottsági tag találja meg a legnehezebb helyzetben is a helyes utat, az tudja meghatározni, mit kell tenni az akadályok leküzdésére, aki politikailag, szakmailag egyaránt növeli tudását. Megyénkben négy gépállomáson és kilenc állami gazdaságban indult be a szakszervezeti oktatás és már az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, üzemi bizottságaink nagy része megértette az oktatás jelentőségét, a pártszervezet segítségével helyesen válogatta ki a hallgatók át, helyesen magyarázta meg a dolgozóknak az oktatás fontosságát. Bizonyítja ezt a békési állami gazdaság példája, ahol a tanfolyamnak 24 hallgatója van. Ebben az állami gazdaságban Medve elvtársnő, az üzemi párttitkár állandó segítséget nyújt a tanfolyam vezetőjének, Szabó elvtársnak az előadáshoz való felkészülésben. A jó munka eredménye az, hogy a tanfolyam hallgatóinak száma nem morzsolódott le, hanem emelkedett. Ugyanígy jó munkát végez a me- zőhegyesi állami gazdaság koínlós- fecskési üzemegységének üzemi bizottsága is a pártszervezet segít ségével. Itt 17 dolgozót vontak be az oktatásba, akik rendszeresen látogatják is az előadásokat, vagy a zsadányi állami gazdaság üzemi bizottsága, ahol 22 dolgozót vontak be az oktatásba és az üzemi bizottság titkárát, Aranyosi elvtársat rendszeresen segíti az előadáshoz való felkészülésben a párt- titkár elvtárs. Eredményesen harcolnak a lemorzsolódás ellen a bat- tonyai állami gazdaságban és a csorvási gépállomáson is. Csorvá- son maga a gépállomásvezető is segíti az előadó munkáját. Dolgozóink egyre nagyobb tömege ismeri fel az oktatás jelentőségét, éppen annak következtében, hogy beszélgetnek velük erről. A kom- lósfeoskési üzemegységben Karsai Hona pártonkivüli dolgozó maga jelentkezett a tanfolyamra 8 elmondta, tudja, hogy a mindennapi munka elvégzéséhez szüksége van arra, hogy elméleti tudását növelje. Az oktatási munka eddigi eredményei mellett azonban komoly hiányosságok is tapasztalhatók, különösen azokon a helyeken, ahol nem tulajdonítanak nagyobb fontosságot a szakszervezeti munkár- nak s az ezzel kapcsolati* oktatásnak sem. Példa erre a dombegyházi állami gazdaság, ahol az üzemi bizottság titkára, Eülöp elvtárs, semmi segítséget nem ad a tanfolyam vezetőjének, bár erre a járási DÉFOSZ-titk-ár többször felhívta a figyelmét. Ebben a gazdaságban az oktatás megkezdései előtti időt nem használták fel arra az üzemi bizottság tagjai és a népnevelők, hogy a dolgozókkal elbeszélgessenek az oktatón fontosságáról. Ennek a következménye az, hogy már a beindulás napján lemorzsolódás volt. Hasonló a helyzet a sarkad keresztúri állami gazdaságban és a sarkod! gépállomáson, ahol az üzemi bizottság titkára nemhogy segítette volna, hanem akadályozta az oktatás megszervezését. Kern kezdődött meg az oktatás a békéscsabai gépállomáson sem, ahol az üzemi bizottság tagjai maguk is lebecsülték az oktatás jelentőségét. A felsőnyomási állami gazdaságban csak a héten kezdték meg a dolgozók beszervezését a szakszervezeti oktatásba. Általában keveset' foglalkoztak az üzemi bizottságok a fiatalok és a nők bevonásával. Ezen sürgősen javítani kell, nem szabadi szemelni téveszteni azt, hogy a fiatalok csak úgy válhatnak a termelés roliamosapatává, a nők csak úgy vehetik ki részüket jól a munkából, ha állandóan tanulnak. Az oktatás hiányosságaiért első- j sorban az üzemi bizottságok felelősek. Foglalkozniuk kell többet és jobban az oktatás kérdésével, de ugyanakkor maguknak is példát kell mutatni a tanulásban. Ezen a téren pedig van még javitani- való. Akad nein egy olyan üzemi bizottságunk, melírnek tagjai igyekeznek különböző kifogásokkal kibújni a szakszervezeti oktatásban való részvétel alól. Üzemi bizottságaink tagjai osak úgy végezhetnek eredményesebb, jobb munkát, ha élnek a párt által biztosított lehetőségekkel, ha tanulnak. A hiányosságokért felelősség terheli a DÉFOSZ járási' titkárságait, de magát a DÉFOSZ megyei titkárságát is: az itteni munkatársak nem minden esetben adtak kellő segítséget az oktatás megszervezéséhez. Meg kell gyorsítani a mélyszántás ütemét és fordítsunk nagyobb gondot a minőségre is Az őszi mélyszántás időben való elvégzésével a szárazság ellen harcolunk, Tszcs-ink és számos egyénileg dolgozó paraszt példája is bizonyítja, ahol gépekkel kellő mélységben és időben végezték el a mélyszántást, ott a föld egét« telén át kellő mennyiségű csapadékot tartalékolhatott, jól fejlődtek a távúévá kapósok s nem volt ritkaság a 30 mázsás kukorica, a 200 mázsás cukorrépa. Jövőévi jó termésünkről van szó most is, amikor aa őszi mélyszántás időben való elvégzéséért harcolunk. Ezen a téren pedig sok még a tennivaló. Járásaink körűi a legjobb eredményt a békési járás érte el, ahol az őszi mélyszántás! tervet 71 százalékra teljesítették» Az elmúlt héten azonban csökkent a munka lendülete, mert egy hét alatt csupán egy százalékot nőtt a felszántott terület mennyisége. A második helyen álló szarvasi járásnak is fokozni kell az iramot, ha határidőre lie akarja fejezni a mélyszántást, mert csupán 62 százaléknál tart. Hogy a járás mielőbb elérje a ‘ 100 százalékot, ahhoz több segítséget kell adnia a szarvasi gépállomásnak, ahol a kondoromhoz hasonlóan, minden gépen meg kell szervezni a két műszakot. Sok a tennivaló a sarkadi, gyulai, mezőkovácsházi, orosházi és gyomai járásokban is, ahol a torvteljeef- téfl még az ötven százalékot sem érte el. A legrosszabbul a szeghalmi járásban megy a munka, ahol a tervteljesités mindössze 38 százalék, a 20-i értékelés szerint. Meg kell gyorsítani a mélyszántást, de ez természetesen nem mehet a minőség rováséi». Tanácsainknak fokozottabban ellenőrizniük kell, hogy kellS mélyen szántanak-* és elen- őrizni kell azt is, bogy a gépállomások használják-e az elő- hántés ekét. Mivel a gépi szántás minősége sokkal jobb, mint a fogaterővel valló szántásét arra kell törekednünk, hogy a lehetőség szerint géppel szántsunk. Ennek eléréséhez kell megszervezni gépállomásainkon • keit műszakot mindenegyes erőgépen. Ahol pedig nem úlL elegendő traktor rendelkezésre, ott mog kell szervezni, hogy a dolgozó parasztok négy lóval összefogva végezzék a szántárt, 8 akik így élenjárnak, azokat népszerűsíteni kell a többi dolgozó parasztok előtt. A Viharsarok Népe ankétja a minisztertanács állattenyésztésről szóló határozatának betartásáról az orosházi tszcs-kben Álla (tenyésztésünk fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtása mezőgazdaságunk egyik főfeladata. Betartása ugyanúgy kötelező, mint bármely rendeleté, mert dolgozó népünk felemeUco- dését szolgálja, hiszen ötéves tervünk szerves része. A határozat megjelenése óta közel egy esztendő telt el. Megállapíthatjuk, hogy többek között lerrnelőcsoport jóink, termelőszövetkezeteink sem tettek eleget részleteiben, a határozatnak. A Viharsarok Népe szerkesztősége ezzel kapcsolatban értekezletet tartott az orosházi tszcs-k, tsz-ek elnökei, párttitkárai részére. Az alábbiakban. beszámaHumk arról, hogy mit ír elő a minisztertanácsi határozat, mit tettek ennek betartása érdekében és mit, miért kell tenniük a továbbiakban: Nyolchónapi börtönre ítélték Papp György, mO -őkováesbázi ku- lák, volt ma'omtulajdonos állt a napokban a battomyai járásbíróság »lőtt. Papp György kóláknál november 20-án kint járt az elszámoltató bizottság. A kulák a bizottság előtt letagadta termenykész- letét, kukoricájának -egy részót a padláson, az eresz alá, a kémény a terményrejtegető kulákotl mögé eldugta, hogy nehezebben fe- * dezzék fél, még dohánnyal is letakarta. A battonyai járásbíróság Papp György kulákot 8 hónapi börtönbüntetésre, kétezer forint pénzbüntetésre, kétezer forint vagyonelkobzásra, valamint 35 mázsa kukoricájának elkobzására Ítélte. Az évi tejhozamot ■ zsírtartalom fokozása mellett országos átlagban, tehenenként 1951-ben 20« literrel, 1952-ben további 200 literrel kell emelni. (A minisztertanács állattenyésztési határozatából.) Kovács Mihály elvtára, » »Vörös Csillag* tea elnöke az értekeid«- ten elmondotta: ő részrtvett a Szovjetunió mezőgazdasága élenjáró dolgozóinak értekealetén, azonban a tehenek napi háromszori fejősét mégsem valósították meg. Ezt csak akkor teszik meg, ha előbb fejőnői munkacsapatot és takarmányt* munkacsapatot szerveznek. Horváth elvtársnő és Mórooz elv- társ, a »Dózsa* ten küldöttei szintén arról számoltak be, hogy nem vezették be náluk sem a napi háromszori fejért. Igen helyes a fejönök munkacsapatának és a takarmányos munkacsapatnak a megszervezése, de hiba, hogy ezzel kéznek. Még na gyóbb hiba, hogy emiatt húzódik a napi háromszori fejez bevezetése, melyet éneikül is meg kellett volna kezdeni. Ez hátráltatja a minisztertanácsi határozat végrehajtását. Mit nyernének a háromszori fejőssel 1 A megkezdéstől számított 5—6 nap műim a régi takarmányozás mellett is legkevesebb egy liter tejjel kapnának többet tehenenként A »Vörös Csillag« tsz 16 tehetne mellett — a napi 5—6 literes tej- átlagukat számítva —■ az igy nyert tejtöbblet annyit jelentene, m'ntha a mostani tejhozammal három tehénnel többet fejnének. Ennyivel lenne több jövedelmük a tsz tagjainak, a tehenészek egyéni jövedelme is magasabbra szökne. Az ország szempontjából az lenne az előnye: újabb 16 család jutna tejhez. 8 ha a napi kétszeri tisztogatást betartanak, tehenenként újabb fél literrel lenne több naponta a tej. A naponkénti jártatás szintén emeleté a tejhoeamot. Arról nem is be szf'lve, hogyha bevezetnék az egyedi takarmányozást s minden ezzel járó szovjet tapasztalatot, még több tejet kapnának. A sertések hizlalásánál országos átlagban 100 kg abraktakarmány után 1951-ben 17, 1952-ben 18.5 kg, ezenbelUU. a termelőszövetkezetekben pedig 1951-ben 17.5, 1952- bea 19 kg súlygyarapodást kell elérni. (A minisztertanács állattenyésztési határozatából.) Az értekezleten szó volt arról is, íhiojgay a »Dózsa* tsz-nek mar jó egy hónapja javasolták a. járási tanács szakemberei a sertések napi átlagos 210 dekás takarmány adagjának 250—300 dekára való felemelését, úgyszintén a szemestakarmány helyett darával való etetését. Természetes, az említett javaslat meg nem valósítása is hátráltatja a minisztertanácsi határozat betartását, de a csoport kára is-. A darával való etetés Jegloevesebb négy — át százalékkal nagyobb súlygyarapodást jelent. Az adagolásnak ez a módszere pedig késlelteti a sertések hízását, ezáltal népünk ellátását. A rejtett takarmánytartalékok feltárása és felhasználása érdekében a földművelésügyi miniszter, valamint a megyei, járási és községi tanácsok... gondoskodjanak arról, hogy elsősorban a kukoriqaszár és a répaszelet felhasználásával az állami gazdaságok és teimelószó* ékezetek... számosállatonként 7 köbméter silótakarmányt készítsenek. (A minisztertanács állattenyésztési ha tározatából.) Nagy Mihály elvtárs, a »Kossuth* tszcs elnöke ( a csoport október 1-én tért át az I-es tipusríl a III-ro) elmondotta, hogy most kapnak majd sertés- és szarvns- marha-tenyósztörzaet. A takarmányt a tehenek részére úgy akarják biztosítani, hogy a kukoricaszáiat fd- tépetik, kazlakba rakják, a répaszeletet is külön teszik el, etetés előtti egy-két nappal keverik össze. Azért csinálják igy, mert a csoportban az a vélemény alakult ki: ne silójv- zanak, mert Jünkre megy a takarmány. Nyilván ez sem jelenti a minisztertanácsi határozat betartását. A takarmány ilyenfajta felhasználása a csoporttagok hátrányára l nne, mert igy a kukoricaszár nem válna olyan élvezhetővé a tehenek szármára, minilta silóznák. Az ptdig nem igaz, hogy silózással « takarmány megromlik. A földművelésügyi miniszter gon doskodjék arról, hogy ■ fertözó be tegségek megelőzésére és ellopására elsírt rendszabályokat... termelósz*- * elkezdek... maradéktalanul betartsák. (A minisztertanács határomiéból.) Az értekezleten említést tettek arról is, hogy a járási tanács részéről 1950. január óta többször figyelmeztették a »Vörös Csillag! tös-t: a fertőző sertősbetegségek elterjedi*» ellen tartsák be az óvórendszabályokat. Azóta már két see- tóstenyésztörzsük »fertőző elvetélő« betegséget kapót. Több mint két hete újabb sertés torzsot kaptak, as óvrendszabályokat (fertőtlenítért) eddig nem valósították meg. A minisztertanácsi határozatnák ez a megsértése mindenelcelőtt a tszcs kárát okozza, de nagy kár népgazdaságunknak is. Itt halogatásra nincs idő. , OVO A Viharsarok Népe szerkesztőségének ezen az értekezletén az is kiderült, hogy a járási tanács állattenyésztési szakemberei, — bár több esetben segítettek — korántsem nevelték kellően a tszcs-k dolgozóit a minisztertanácsi határozatok betartására. Nem kisebb a felelősségük e téren a pártszervezeteknek, a kommunistáknak sem, nem győzték meg a dolgozókat azoknak a módszereknek előnyeiről, amelyeket oly nagy sikerrel alkalmaznak a Szorjrt-nióban,
