Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-21 / 246. szám

4 1951 október 21, vasárnap i/ittaisaiotc hifts Megjavul a munka a mezohegyesi GégijavíSékau, ha jobban dolgozik a termelés motorja, az üzem! pártszervezet Mint az egész országban, úgy megyénkben is az üzemek dolgozói új válla á okkal készülnek a Nagy Októl* i Szocia'i tu For. a '.alom év- foulu lójára. A mezőhegyeei Gép- javióéban jelenleg más a gyakor­lat. Dől,•óznak, termelnek, de lel­kesedés, ünnepi készülődés vajmi kevés mutatkozik. Már a gyár be­jára ónál hiányérzete támad a belé­pőnek : a megszokott és az üze­mekben annyira természetes ver­seny táblák, élenjárókat népszerű­sítő feliratok, tapasztalatok, mód- szo ek nyilvános ismertetése, a há­nyások, fegyelmező .Lnnék építő bí­rálna, egyszóval a szemléltető agi­táció tárgyi bizonyítékai nem tá­rulnak azonnal a belépő elé. Azon­nal? Később sem, mßtt egyáltalán nincsenek. De hát hogyan is lenne, mikor nincs rendes értékelés, nincs munkaverseuy, nem tartják nyilván a jó eredményeket, nem fedik fel a lemaradókat Nem hát, mert üzemi bizottság sincs s hogyan dolgozik a szak­szervezet, ha mindössze két tagját ismé ik az üzemben. Mindez nem csoda, laza a párt­élet, hiányos a pártiegyelem. Párt- napokra, taggyűlésekre alig lehet összehozni 10—15 embert a veze­tőséggel, előadóval együtt. — így mondja C örgő János. Az üzem szive, éltető, hajtó ereje, a párt- szervezet beteg. 8 leghamarabb megmutatkozik ez a termelésben. Elárulják ezt az egész üzemre vonatkozó adatok is. A 100 foiiintm eső -termelési érték júliusban 425 forint volt. Augusztusban 380, szep­temberben 322 forintra csökkent. Nem lenne teljes a kpp, ha csak ezt festenénk meg. Az üzemben megvan minden feltétel és lehetőség a súlyos hibák megszüntetésére Az öntöde dolgozói 105 százalék­ban ieljeritik tervüket. Most újabb cikk gyártására térnek át, mégsem maga abb a selejtjük öt százalék­nál. Ez szép eredmény. Kerekes Sándor brigádvezetó rendszeresen tart értekezletet öntői részére, min­den nap munkakezdet előtt meg­vitatják a napi feladat műszaki, technikai részleteit, a jobb minőségi öntés feltételeit. Füredi Lajos gép­lakatos még szerdán beszélt bri­gádjával, hogy mégis,,, kellene nekik is felajánlást tenni, Megvi- Hogy milyen lehetőségek >rre (azóta bizonyára is­is vállalásukat). Oláh gépkovács tíz darab szár­tépő javításához 70 százalékba í hul­ladékanyagot használt fel. Nincs nyilvántartva, hogy ©z milyen meg­takarítást jelent, de bizonyos, hogy jelentős összegű. A jó szakmunkások közül többen rendszeresen foglalkoznak a gyengébbekkel, átképzősökkel, tar u ókkal Szűcs József géplakatos rendsze­resen átadja fejlettebb módszereit Csortó Józsefnek, Dinnyés József­nek, Kozma Jánosnak. Ennek nyo­mán az átvevők már önállóan dol­goznak, Szedlacsek János átkép- zősnek 104.9 százalékos a teljesít­ménye. Bogyó László géplakatos tanította meg a többieket is az ara­tógépek kötőfejeinek szakszerű ja­vításéra. Vigh Gy. Lajos 111.7 szá­zalékos eredményt ért el átlagosan, (Űzetni tudósítónktól.) Mintáz egész országion, úgy üzemünkön belül is megszívleltük Gazda Gé­za elvtárs kezdeményedé tét, a hulladéka nyagnák hasznos?tilsát s c&íft'al nemzetgazdaságunlcat se­gítjük a nyersanyagellátás te­rén. Misiden olyan anyagot amely már veszendőnek számi-lőtt, a Gazda-mozgalom tapaszt- tatain keresztül hasznosítjuk. A Gazda­mozgalmat üzemünk minden te­rületén alkalmazhatjuk. Az anyag-takarékosság terén jó ered­ményit értek él: Kovácsok Turesán János, Balogh Mihály, Seffer József és Májó Mátyás ko­vácsok, akik 90 darab 5/4 csavart készítettek el g huprád-fogaske- rék koszorúhoz eldobott vasdara- bokból, ezen munkájukkal 2.500 fo­rint megtakarítást értek el. Köszörűsük Szeleczki Béla. Havasi János a köszörűgépburkolat megrövidíté­sével és a szorítócsavar megrövidí­tésével a már elhasznált kést, amit a répavágók használnak, meg lehet köszörülni, ezen munkájukkal há­rom ezer forintot takarítottak meg. falapul véve az új kés árát.) A diffúzió csoport Siller Miéíy, Supola Pál, a dif­fúzió-csoport dolgozói az elhasznált szelepek kisebbre vágásánál a sze­lepekhez felhasználták a gumihulla­szintén mtiukamódsze,rátadó. Rend- ldvüli értékek, drága kincsek fek­szenek a dolgozók 'tea dalaiéban. Akarnak és tudnak iól dől .ózni V» és akarnak jobb mozgalmi életet élni. — Csinálnánk mi, de nincs aki vezessen, támogasson bennünket — mondja Csortó András DISZ- fiatal. Éppen a közelgő pártveze- tősógválasztó taggyűlés feladata, hogy megtalálják a jó vezetőket s meginduljon a jobb, a szervezet­tebb munka, a szocialista munka- verseny, biztossá legyen a terv teljesítése. Ott a lehetőség az Ősiem­ben, keressék meg az üzem szerelői, laka to ai, öntői, hogy minél e.óbb meggyógyuljon és működjön ae. üzemi pártszervezet. dákot, a gumit kenderrel körülcsa- varták és igy tömítésre felhasznál­ták, 1200 forint a megtakarítás. Javítási csoport Ráca Sándor a leeresztő csapokról levett papíilemezszélekből ki­esett darabokból vágta ki a megfe­lelő pakolást, máskor ezek mind hulladékoknak számítottak. Megta­karítás három ezer forint. Lakatosok Gajda Sándor, Kinyó János la­katosok fókszalagszegeceeléshez alu- miniumlemaz hulladékból szegecset készítettek és a fékszalagot ezzel szegecselték össze. A megtakarí­tás 480 forint. Nlintaasztalos Ferne!: i Mihály mlntaasztalos hulladékfaanyagból öntőmintákat készített. Ezzel 10.5 köbméter fa­anyagot takarított meg, pénzérték­ben 6.500 forint. Rézműves csoport Len.ezhuiladékból csőperemet ké­szítettek, 897 darabot, a csőperem árát figyelembe véve 2691 forin­tot takarítottak meg. Cukorfőzők Régi elhasznált tömítés felújítá­sával ós újraformálásával csapok, szelepek tömítésére, 960 forintot ta­karítottak meg. Nadies&n József, Mlezőhegyesi Cukorgyár. •• Üzemünk minden területén hasznosítjuk a Gazda-mozgalmat iDSZ asszonyaink a gyapotszedésből is kiveszik részüket egyenkben harc indi.lt megj tnden deka gyapotért. Ebből a rcbői tevékenyen veszik ki részü- t az MNDSZ-asszonyok is. A- tegylilízi MNDSZ-csspcrt as?zo- yai napéi ta biztosítanak egy bri­gádot, amely a közeli állami gaz­daságba, tszcs-be jár ki segíteni " munkálatokban- A brigádokba be- onják a háziasszonyokat, akik na- •i munkájuk elvégzése után 4—5 ’»át tudnak segíteni a gyapotsze- sben. Reformátuskovácsházán az NDSZ 20 tagú brigádot szerve­tt. A brigád tagjai amellett, hogy ~vt°oxn ndsz-eresen kijárt ak gyapotot « 'dm az ál-ami gazdaságba, tszcs­'HV'la j népnev.rmunkát is végeznek. trajárják az ismerősüket és igye- inéi: elmagyarázni, hogy metty- nyír; fontos a gyapot időbeni be­takarítása. Elmondják, hogy mi­lyen kedvezményekben részesül az* aki részt vesz ezekben a munkák­ban. Minden mázsa leszedett gya­pot után három méter textil jár OLVASD a Viharsarok Képét! egy-egy szedőnek. Ennek eredmé­nye, hogy egyre több asszony kap kedvet a gyapotszedéshez és a bri­gád tagjaival közösen járnak ki a gyapottáblákra. A szeghalmi asszonyok az ara­tási, csépiéül munkákhoz hason­lóan derekasan kiveszik részüket a gyapotszedésből is. Ezideig több, mint 110 asszonyt toboroztak ösz- sze az MNDSZ-szcrvezetek, akik­nek egyrésze állami gazdaságokban» másik része tszcsk-ben segít a gyapotszedés munkájában. Kondoroson negyven asszonyból állá brigád jár ki naponta a kon­dorost »Dolgozók« tsz gyapoítáb- láira, 45—50 asszony pedig az ál­lami gazdaságba. Az asszonyok kö­zött igen szép számmal vannak, akik kiváló eredményeket érnek el a gyapotszedésben. — Addig nem nyugszunk, amíg minién deka gya­pot zsákba nem kerül. Tudjuk, mi- I én n gy szü' s'ge van fejlődő ipa­runknak erre a fontos nyersanyag­ra. A mi gyermekeinknek is készül majd btlíle ruha, éppen ezéit igyekszünk minden erővel biztosí­tani a gyapotbetakoritás teljes si­kerét — mondják az asszonyok. Takarékoskodjunk... . Partunk nap, mint nap takaré­kosságra hívja fel figyelmünket és mi sok esetben meg is fogadjuk, ozít, azonban nem egyszer elfeled­kezünk a fogadalomról. így van oz Nagykamaráson, ahol a földmű- vessző vetkezet kocsmájának folyo­sóján a műtrágya szana-szét van hordva, össze van tiporva. Ggy néz ki, mint egy sze­métdomb. Nagyon sok megy tönk­re, sáros lábbal lehordják az udvar­ra, pedig az udvart aligha kell műtrágyázni. Itt pedig az törté­nik. Azt mondják az illetékesek, nem tudják hová tenni. Pedig csak sz(-‘jjol kellene nézni, egészen biz­tos, van megfelelő hely a csoport­nál, vagy a szövetkezetnél. Ha meet lemérnénk, hogy mennyinek kel­lene tenni a műtrágyának, egészen biztosan több mázsával kevesebb volna. Mert az viheti, aki akarja. Gondoljunk csak arra: mennyi munkába került, amig elkészült s arnig ideszállitották. Becsüljük meg, mert az is a miénk és azért küld­ték, hogy még többet termelhes­sünk valamennyiünk javára. G. Tóth János levelező, Nagykamarás. A tervteljesítés élharcosai NÄDASDI .rozsra' elvtára, a Mc- zőhegyesi Cukorgyár rakodó bri­gádjának vezetője. Megköveteli a munkafegyelmet, rendszeresen be­osztja a munkát, ennek nyomán 176.6 százalékos eredményt érnek el. Nádasdi József 210 százalékra teljesiti egyéni tervét. i-.*—ANDRÁS cl’.táio, a bé­késcsabai Magasépítési Vállalat acstelepének gépkezelője. Fűrészgé­pét szocialista megőrzésre vette át, azóta minden üzemzavar nélkül dolgozik. Munkamódszerét rendsze­resen átadja. 189 százalékos átlag­teljesítménnyel harool a terv tel­jesítéséért. JUHÁSZ JÓZSEF, a Mezőhégye- si Gépjavító esztergályosa. Tervé­nek teljesítésében 113.6 százalékos eredményt ér el. Párttag. A Cu­korgyár részére készítendő végte­len-csiga munkálatainál 36 órát dolgozott egyfolytában, hogy a Cu­korgyár mielőbb megkapja a fon­tos géprészt. VITAI JÁNOS cl Has, u MZző- hegyosi Cukorgyár termelési osztó­jának vezetője. Szakszerű irányitó és szervező munkája nyomán a Mezőhegyest Cukorgyár el őnek tel­jesítette a szerződ totési és vetési tervet. November 7-re vállalta, hogy a szállítási tervet 5 száza­lékkal túlteljesíti. ME3ÖVAM PÁL BVai’te AfiJiós-' sál dolgozik együtt. ’ PártonlcivüÖ, rendszeresen jár népnevelő mim» kára a dolgozó parasztság közó. Élmunkás, munkamódszerátadó. 182 százalékos átlagos eredményi ér ©1 terve teljesítésében. NIDI. AS JÓZSEF, a Mezőhegyes! Gépjavító aratógépszerelője. Pán tonkivüli népnevelő, munkaidejét nek minden percét kihasználja^ munkamódszerét rendszeresen ábj adja. Ö tanította Berki Lajos, Szolt nokl Zoltán fiatal szakmunkásod kát, akik már 129 4 %-os eredményi érnek el tervük teljesítésében. A békéscsabai Gépihurkoló Kisiparosok Termelőszövetkezete október 16-án, kedden reggel in­dította meg üzemét ünnepélyes ke­retek között. Az ünnepségen megje­lentek a KISzÖV, a KIOSz me­gyei titkársága és a KIOSz békés­csabai csoportja képviselői. Romvári György, a szövetkezet igazgatósági elnöke méltatta a szövetkezet meg­alakulására!: jelentőségét, majd a tagok nevében ígéretet tett a to­vábbi feladatok sikeres megoldá­sára. — .. .megfogadjuk, hogy a szövetkezetünk falára írt jelmon­datok nem üres frázisok lesznek, hanem munkánkkal, egységünk ere­jével kitöltve valósággá válnak —» mondotta. Az új üzem alakulása al­kalmából az aiábbi dísztáviratod küldték Rákosi elvtársnak: ; »Szeretett Rákosi Elvtárs! Mi, a békéscsabai GépihnrkeBf Kisiparosok KTSZ dolgozói kot. lek ti v munkánk megkezdésekor üd­vözletünket küldjük önnek és meg­fogadjuk, hogy legjobb tudásunk­kal és megfeszített munkával har­colunk az ötéves terv mielőbbi tel­jed teréért és éberen őrködünk, hogy országunk ne rés, hanem erős bás­tya legyen a béke frontján.«

Next

/
Thumbnails
Contents