Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-21 / 246. szám

1*51 •kiéli««' 11, vasárnap Egy évvel ezelőtt választotta meg a magj ai* nép a helyi tanácsokat 2 hálózata 3708 üzlettel, éspedig 2501 állami és 1117 szövetkezeti bolttal nagyobb, mint 1950. III. negyedév végén. BcruházAsok 1951. III. negyedévben a beru­házásokra fordított összeg a gyáriparban és az építőiparban 55 9 százalékkal, a mezőgazdaság­ban 18.2 százalékkal volt több, mini a múlt év azonos időszaká­ban. A gyáripar beruházásaiból 92.8 száza’ék jutott a nehéziparra, 3.6 százalék a könnyűiparra és 3.6 százalék az élelmezési iparra. A negyedévben számos üzembehe­lyezés történt. Megindult többek között a kiskunfélegyházi közép­nehéz vasszerkezeti gyár és a jászberényi aprító gépgyár ter­melése. A diósgyőri kohászati műveknél üzem behelyeztek egy 80 tonnás Martin-kemencét, a Győri Vagongyárban és a bor- sodnádasdi lemezgyárban egy-egy elektromos kemencét. 1951. III. negyedévben tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágáljon a munkások és tisztvise" lök száma. A gyáriparban és építő­iparban foglalkoztatottak száma egv év alatt mintegy 85.000 fő­ve! emelkedett. A gyáriparban foglalkoztatott nők télszáma kb. 66.500 fyvel nőtt. A III. negyed­évi munkabéralap a gyáriparban az egy évvel ezelőttit 21.4 szá­zalékkal haladta meg. A gyár- ipariján az egy főre eső ter­melés 1951. III. negyedévben 10.1 százalékkal volt magasabb mint az előző év megfelelő időszakában. Egészségügyi liálózfttunk a torv- idő-aal; folyamán tovább fejlődött.' A kórházak befagadókópessége a omlt év megfelelő időszakához vi­szonyítva 3600 ággyal bővült. A negyed úyIxhi megkezdte működését) Mi ívé tégy háza község dol­gozói örömmel vettük tudomá­sul, hogy a gy ulai járás a ku- korieahrgyüjtésben a mull hó­ién országos első volt. Nem sok idő telt el szól«, egyes községeink gyenge eredményei következtében már a negyedik helyre csúsztunk le. Szégyen ez a járásra, de különösen szé­gyen azokra a községekre, ahol nem lesznek meg min­dent. hogy a dolgozó parasz­tok idejében teljesítsék a ku­korica beadást. Doboz. Gyula­vári községek vezetői ne hagy­játok, hogy járásunk lemaradjon a kukorica hegy üjtfslicn. "ha­nem fogjatok hozzá, mint tette azt a mi községünk is. Dolgozó parasztjaink megelégedetten mondják azt, hogy kukorica- begyűjtési tervünket löfl száza­lékig teljesítettük. Nem ált ink meg ennél az eredménynél, ha­nem még nagyobb lendülettel, akarással segítjük a dolgozó parasztokat újabb győzelemre, nagyobb teljesítmények eléré- aérea kukorica begyűjtés ben. Te­kintsétek U is becsületbeli kö­telességeteknek azt, hogy rajta­tok Is múlik járásunk helyezé- ae. Ml a Nagy Októberi Szó­Nagyszámú fémmegmunkáló gé­pet, különböző bányagépeket és számos egyéb termelő berende­zést helyeztek üzembe. A mezőgazdaság a negyedév­ben 490 darab traktort és több­ezer kisebb mezőgazdasági gé­pet kapott. Villamosítottunk 30 falut, 15 gépállomást, 8 állami gazdaságot és S termelőszövet­kezeti csoportot, 28 darab külön­böző méretű hidat és felüljárót adtak át a forgalomnak, többek között a bánhídi, polgárdi és az üllői felüljárókat. A III. negyed­évben tovább bővült a vasúti vágányhálózat, elkészült aDimit- rov-téri aluljáró. A negyedév fo­lyamán számos új lakás épült, egyedül Dunapentelén többszáz lakás készült el. Ezenkívül Kom­lón, Záhonyban, Tatabányán új óvodák, általános iskolák, tanu­lóotthonok és ipari tanulóiskolák létesültek. A III. negyedévben adták át rendeltetésének a Köz­gazdaságtudományi Egyetem 30 millió forintos költséggel készült épületét. Az emelkedés a bányászatban 4.6 százalék, ezenbelül a szén­bányászatban 3.5 százalék, a ko­hászatban 14.5 százalék, a gép­gyártásban 14 százalék, a textil­iparban 5.9 százalék, a ruházati iparban 25.2 százalék. Az építő­iparban a munkatermelékenység az előző év azonos időszakához képest 15.7 százalékkal emelke­dett, de a munkaidőt sok helyen még mindig nem használják ki megfelelően. A munkából igazo­latlanul távolmaradók száma még sok helyütt magas. a 200 ágyas dohai állami tüdőeza­natórium. Budapest XIX. kerül©-' tóban új, modern rendelőintézet lé-* tesült. Az ország rendelőintézeti háló­zata a múlt év megfelelő idő­cin lista Forradalom 34. évfor­dulójának tiszteletére vállal­juk azt, hogy november ?-ra • kwkoricabegyüjtési tervet 125 százalékban teljesítjük. Mi ál- érezzük azt, hogy népi álla­munk annyi segítséget tud ne­künk adni, amennyit mi adunk állalmiaknak. A |i közege­tekben Is épültek ugyanúgy, mint nálunk, járdák és egye­bek, villany, kultúrotthon, mo­zi és kút, melyek mind a dol­gozó nép javát szolgálják. Ez­ért adjunk több gabonát a ha­zának, ezért végezzük el az őszi búzavetést te Időben, hogy nyugodt, biztos jövőnk legyen. A községi pártbizottság ne­vében: 4RGYELAN JÁNOS MDP-tilkár. A községi tanács nevében: MAROSÁN MIHÁLY VB-elnökh. Hméieft színvonalunk emelését segíti elő az AMG- , , WmOIG&LTATAS ___ í/iUaisai&k ííéfic ___ s zakához vi-zefayitva 30 új szakren­delővel bővü.t-, a rondelőórák száma 17.6 százalékkal emelkedett. A társadalombiztosításba bevon­tak száma egy év alatt lő szaza- lékkal emelkedett. A nőknek a ter­melőmunkában való fokozott rész­vételét elősegítette a bölo6ődei há­lózat kibővítése. Egy év alatt a bölcsődékbe beíratott gyermekek száma 54 százalékkal nőtt. 1951 ül. negyedében a szervezett üdü­lésben részt vett dolgozók száma mintegy 95 ezer volt, azaz 7700-zal több, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Ezenkívül mintegy 45 ezer volt az üdülésben résztvett ipari tanulók, diákok és gyermekek száma. 1951—52. tanévben az általános iskolákba 116 ezerrel több tanuló iratkozott be, mint 1938-ban. A tan­év elején beiratkozott középiskolai tanulók létszáma a háború előt­tinek több mint kétszerese. A mun­kás- és parasztszármazású tanulók aránya eléri a középiskolákban a 65.3 százalékot, az 1937—38. tanév négy százalékával szemben. A le­ányhallgatók száma a múlt tan­évhez képest 7400-zal emelkedett. Ebben a tanévben számos új egye­tem és főiskola kezdte meg műkö­dését. Az egyetemi és főiskolai hall­gatók száma több mint 40 ezer, mintegy 25 százalékkal magasabb a mül távi létszámnál. 1951. III. negyedében a kü­lönböző szaktanfolyamokon részt­vevő dolgozók száma 52.5 százalék­kal haladta meg a múlt év hasonló időszakának 'létszámát. A negyedév­ben 990 új ipari szaktanfolyam in­dult. A kulturális színvonal emelkedé­sét mutatja, hogy a III. negyed­évben a kiadott művek példány­száma az előző negyedhez képest 43-7 százalékkal, a napilapok Ö3sz- példányszáma öt millióval emelke­dett. A mozgóképszínházak száma egy óv alatt 455-tel, a mozi látoga­tók száma közel négy millióval, a rádióeflőfizetők száma 72 ezerrel emelkedett. A szeptember elején rendezett városi és falusi könyvnapokon a dolgozók több mint háromnegyed millió könyvet vásároltak. November 4-én mutatkozik be a 170 tagú orosházi Népi Együttes Huszonhárom kultúrcsoport szó­rakoztatja, neveli és a fejlődő szo­cialista kultúrával harcra, a ter­melés fokozására mozgósítja az orosházi dolgozókat. Ezek a kul- túrcsoportok az Szemekben, tezcski ben és hivatalokban születtek. A Párt, a megváltozott élet hozta lét­re őket. Kultúrmunkájukkal a sa­ját maguk és dolgozó társaik kul­túr igényeit igyekeznek kielégíteni és pótolni mindazt, amit elzárt elő­lük a testet, lelket gyötrő bűnös Horthy-iendszer. A szocialista kultúra fejlesztésé­nek egy újabb állomásához érke­zett Orosháza a 170 tagú Népi Együttes megalakulásával. Az együttes nagy célkitűzésekkel no­vember 4-én mutatkozik be az orosházi közönségnek. A 76 tagú ének, a 24 tagú szimfonikus, a 21 tagú népi zenekar, a 24 tagú sün játszó ás a 14 tagú tánccsoport- ogyüttes bemutatkozása, szereplése egy újabb felejthetetlen kultúrél- ményül szolgál az orosházi közön­ség számára. Százak és s>ázak akar­ják hallani az együttes előadásában Liszt: »Magyar ünnepi dal «-át és a többi zene- ée énekszámokat. Látni akarják a szebbnél-szebb táncszámokafc és a bemutatásra ke­rülő »Gál Anna diadala« című szín­mű két részletét. Az érdeklődés ki­terjedt a város határán túl a já­rás községeire is. 1949 augusztus 20-án lépett életbe a Magyar Népköztársaság alkotmánya. Az alkotmány 30. paragrafusának bekezdése kimond­ja: »Az áliamkalalom helyi szer­vei a megyei tanács, a járási ta­nács, a valósi tanács, a községi tanács, a városi kerületi ta­nács.« Rákosi elvtárs, a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezető­ségének 1950. február 10-én tar­tott ülésén mondott beszédéban, népi demokráciánk fejlődését ele­mezve ezeket mondotta: »Gon­doskodni kell a népköztársasági alkotmányunkban lefektetett alapelvek megvalósításáról. En­nek megfelelően irányt kell venni arra, hogy lehetőleg az idén lét— lehozzuk a falu, város, járás és megye tanácsait, amelyeket al­kotmányunk megkövetel és ^me­lyek a dolgozó tömegekkel elmé­lyítve a kapcsolatot, tovább erő­sítik demokráciánkat.« Népünk szeretett vezérének út­mutató szavai ny omán megindult a munka a tanácsrendszer ki­építésének eökószí tűsére. Az or­szággyűlés 1950 május 10-én kezdte el tárgyalni a helyi ta­nácsokról szóló törvényjavasla­tot és május 18-án a Magyar Közlönyben megjelent a helyi tanácsokról szóló 1950. évi I. tör­vény. Ezután gyors ütemben foly­tak tovább a helyi tanácsok meg­ßzambatcai délelőtt egyesével, kettesével, kisebb nagyobb csoport­ban szállingóztak kipirultarcú, csil- logósaemű lányok a Miuikaerőtaita- lékok Hivatala helyiségébe. Néhány -pero tájékozódás után máris ott­hon érezték magukat és egymást követve felcsendültek az indulók, mozgalmi dalok dallamai. Mind lány, csupa lány, Auuuskák, Mari­kák, több mint hatvanam jöttek ide. Néhány napja még az volt a nagy kérdés: menjek... ne menjek 7 Ezen gondolkoztak ők is, szüleik is. Vitatkoztak a rokonnal, szom­széddal, de leginkább saját ma­gukkal. Csábító volt az új ut: ipari tanuló lehetők. De féltek is még az ismeretlentől. Milyen lesz... hogyan lesz? — vitatták maguk­ban. Aztán határoztak Azért is vannak itt, az MTH nagyi termében, mennek valamennyien. Előkerülnek a« elemózsiás csoma­gok, esznek, beszélgetnek, do in­kább beszélgetnek. Nem lehet nom- besaélni arról, ami mindegyiküket egyformán izgatja: milyen lösz ott az élet, sokat kell-e tanulni, meg­felelek-© majd. Délután két óra­kor már valamennyien ott van­nak ,még néhány szülő is. Felhasz­nálják a még hátralevő időt, hogy mégogyszer elismételjék: »jól ta­nulj, vigyázz magadra... aztán ír­jál ám.« Az MT megyei hivatala részéről Jávorosik Sándor "elvtirr »«szélt az izgatott lányoknak. El­mondja, hogy országunknak, a vas. az acél országAvfe kell lenni. szervezésének munkálatai. 1950. július 15-én a megyei tanácsok és Budapesten a városi ta­nács megkezdték működésüket. Augusztus _ 15-én pedig- megala­kultak a budapesti kerületi taná­csok, továbbá a járási és városa tanácsok. A tanácsok tagjait, — ideiglenesen — a Magyar Füg­getlenségi Népfront illetékes he­lyi szervei delegálták, az orszá­gos tanácsválasztások megtartá­sáig. Egy évvel ezelőtt, 1950. október 22-én került sor a ta­nácsválasztásokra, amikor a ma­gyar dolgozók országszerte lelkes öntudattal adták le szavazatukat a Magyar Függetlenségi Nép­front jelöltjeire. A békét védel­me«», új szocialista hazáját ke­mény munkával építő magyar nép számára újabb diadal napja volt 1950. október 2‘2-e: népünk összeforró ttságát, egységét ismét fényesen bizonyította be ez a nap: az összes leadott szavazatok 97.8 százaléka a Népfront je­löltjeire esett. Ennek az egy­ségnek és összeforrolfaágnak, « szocializmus építése, a béke ügyre iránti hűségnek és tántoríthatat­lan ragaszkodásnak jegyében kezdték meg működésüket taná­csaink az egész dolgozó nép ja­vára. Helyi tanácsaink országszerte; ünnepi ülésen emlékeznek meg az évfordulóról. — Ehhez pedig lakatosok, e*»- tersályosok, marósok, vasasok kel­tenek. Erőműveket, kohókat, gépe-1 két faoll csinálni, hogy megköny- nyítsük az ember munkájút. A mozdulatlan, hideg" vasból Jjpll al­katrészeket szakértő munkáskezek-. nők megmunkálni, harcolva on anyaggal, szerszámmal, hogy mű­ködő, fejlettebb munkát végző szer-1 kezeteket, nagy erőt kifejtő gépe­ket készítsenek. Munkaruhát, szép egyenruhát kapnak, fizetést a tanulóidőre. Pár-, huzamosan elméleti és gyakorlati oktatásban vesznek részt s két év múlva, mint képzett szakemberei* altnak be a komoly terinelőmuar- kálut Szabó Zsuzsanna, aki Orosházá­ról jelentkezett, válaszolt társai ne­vében. — Elhatároztuk, hogy szakmunkások leszünk, lelhasznál juk a lehetőséget és meg- igérjük, hogy elsajátítjuk a tudo­mányt, jó szakemberekké leszünk. ’»Megnyergeljiik a technikát«, urai •eszünk a gépeknek, anyagnak f* úgy építjük a mi hazánkat, hogy) as mielőbb az aoét országa legyen, Igv köszönjük meg Rákosi elvtársi nak, Pártunknak, hogy új lehető­séget tárt elénk s megnyitotta » lányok, a nők el iát is az ipari szakmunka kapuját. Kemény tapssal vállalták a töb­biek is Bzabó Zsuzska iógadaíi mát. Elhangzanak még az utolsó anyai intelmek. Azután elindul a büszke lány csapat a vasotálkwnaa felé, az új élet felé. A kukoricabegyüjtés élharcosai PAPP DANIEL, mezőierényi háromholdas dolgozó paraszt, be- ; adási kötelezettségén felül 5 mázsa 54 kilő kukoricái adott be C-jegyre. LAUKÓ MIHÁLY, mezőmegyeri háromholdas dolgozó pamizt három mázsa kukorica beadásával 200 szá&.ilikot teljesített. ; MÚZSÁI OYULA, körösuagyharsányi ötheldas I-es típusú tszcs-tag 121 százalékra teljesítette kötelezettségét és két mázsa morzsolt kukoricára szerződést kötött. OULYAS SÁNDOR, biharugrai négyholdas dolgozó paraszt be­adási kötelezettségének 300 százaié hij/ai tett eleget. KORA SÁNDOR, sarhadkeresetúri ötholdas dolgozó paraszt 202 seáarlékra teljesítette kukoricabeadási előirányzatát. A munkások és tisztviselők számának emelkedése, a munkatermelékenység alakulása Egészségügyi és kulturális eredmények Dobos, Gyulavári község vezetői, ne hagyjátok, hogy járásunk lemaradjon a kukorieabegyüjtésben Elindult a büszke lánycsapa!... Újabb 62 lány jelentkezett tanulónak a vasiparba

Next

/
Thumbnails
Contents