Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-20 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYE S Ü U ETEK I A pártoktatási munka tapasztalataiból A pusztaottlakai DÉFOSZ jól segíti az őszi szántás-vetési versenyt AZ M D? BEKÉ S M E CY TBI Z OTTSÁCANAK LAPJA 1951 OKTÓBER 2«, SZOMBAT Ara 50 fillér VII. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM Szilárdabb munkafegyelem a tervteljesítés feltétele Nagy feladatok előtt állnak űze­tni dolgozóink. Előttük van a ne­gyedik negyedévi terv teljesítésével nz 1951 évi terv teljesítése. Nem kis feladatról van szó, különösen, ha meggondoljuk, hogy az utolsó negyedévi terv előirányzata még magasabb mint az előző negyedek követelménye. Ez is mutatja, hogy a tervfeladatok nem csökkennek, hanem fokozatosan növekednek. A növekvő feladatok megoldása szük­ségszerűen megköveteli a munka­fegyelem további nagymértékű meg- 6zilárditását. A kizsákmányolás, munkanélküliség, éhségtől való fé­lelem országunkban megszűnt, ve­le a régi kónyszerfegyelem is o múlt rossz emléke lett. Az új szo­cialista fegyelem kialakítása még hosszas, keménv küzdelmet kíván meg. A szocialista munkafogvet- met, megteremteni egyet jelent a szociali ta társadalom végleges győ­zelmével a kapitalista rend fe­lett »Ez nehéz feladat, de hálás feladat is, mert csak akkor, ha ezt gyakorlatilag megoldjuk, csak akkor ütjük be az utolsó szöget ab­ba a koporsona, amelyben a ka­pitalista társadalom nyugszik 6 amelvet mi földelünk el.«' (Lenin- Rztálin: A munkáról.) Módosított ötéves torvünk megvalósítása a szo­t uit íztnfifc*" tynwfflwr1t>r‘ évi tervünk maradéktalan teljesí­tése új társadalmunk építésének, további fejlődésének feltétele. Ehhez a fokozottabb feladathoz erősebb, szilárdabb munkafegyelem szükséges. Mit jelont ez a gyakor­latban? Jelenti az igazolatlan mu­lasztások, késések megszüntetését, a munkanap jobb kihasználását, ál- láórák csökkentését, technológiai előírások betartását, minőség, anyag takarékosság fokozását. Je­lenti a terv minden részletében való teljesítését. A mezőliegyesi cukorgyárban naponta átlagosan. 18 igazolatlan hiányzó van. Különösen a répa lerakók között mutatkozik meg a laza munkafegyelem. A 11. és III. műszak brigádjában rend­szere* a hiányzás, hol őrt, hol az a munkás nem jelenik meg munka­helyén. Ehhez járul még, hogy *» »csonka« brigádok munkája éppen a hiányzások folytán tervszerűt­lenné, kapkodóvá válik, nem ala­kulhat ki a szocialista munka ver­seny, csökken a dolgozó tagok tor- melékenysége. Az átlagos 18 fó hiányzása havonta 5600 munkaóra- kiosóst jelent, nem számítva a* egyéb veszteségeket. Hatalmas idő­veszteség ez. Ennek a megszünte­tése biztosítaná a lerakodás za­vartalanságát, csökkentené a meg- növekedett kocsitartózkodási időt ea megszüntetné a cukorgyár 6zűk keresztmetszetét, ami éppen a le­rakodásban mutatkozik meg. Ez az egy példa is ékoson bizonyítja: mennyire szükséges a munkafegye­lem megszilárditása. De találunk példát a többi üzemben is. A lm- késc-sabai Ruhagyárban a hétfői napokon észrevehetően romlik a mi­nőség, több a szálhurkolódós, mel­lévarrás. Mit tegyen pl. a Cukorgyár szűk keresztmetszet1* megszüntetésére? A szocialista munkafegyelem kialakí­tásának feltétele a párt- és tömeg­szervezeti nevelőmunka. Meg kell indítani a népnevelőmunkát első­sorban a két elmaradó brigádban, A nevelés egyik eredményes mód­szere a szemléltető agitáció széles­körű alkalmazása. Éppen a lerako­dás munkájára kell irányítani az üzem dolgozóinak figyelmét. Maguk a dolgozók mond janak bírálatot az elmaradókról és adjanak segítő ja­vaslatot. Merjenek támaszkodni az üzem vezetői a jól teljesítő I-es műszak tagjaira. Bízzák inig őket, hogy adjanak segítséget az elma­radó brigádnak, adják ót jobb, szervezettebb módszereiket. A II, «s III. brigád vezetői pedig ve­gyék át a tapasztalatokat, szervez­zék meg jobban a munkát, szer­vezzenek egymásközött versenyt és követeljék meg a fegyelmet. Ál­lítsák példaképül a jól teljesítőket, bírálják meg az elmaradókat, fe­gyelmezetleneket már a legkisebb hiányosságnál. Persze, kész recep­tet nem lehet adni a munkatfij- gyelom magszilárdítására, de min­denütt legfontosabb a nevelő, fel- Jsiila,antiiUf, inii.nl,a A nevelőd során tudatossá válik a dolgozók előtt, hogy a fegyelem betartása saját érdekük is. Ismerjék fel, hogy u ió eredmények elérése a munka lelkiismeretes elvégzése becsülök és- dicsőség dolga. Az ideológiai ne­velés mellett elengedhetetlen kö­vetelmény a szakmai képzés. Is­merje meg a dolgozó munkaterü­lete. feladata minden részletét. Szakmai tudóra növekedésével könnyebben végzi munkáját, nem tehernek látja, hanem harcos fel­adatunk. amit szívesen old meg a béke biztosításáért. A nevelés, fel­világosítás mellett fokozni kell a munka megszervezését, az irányí­tás tervszerűségét. Így ismeri fel a dolgozó, hogy a téladatok el­végzéséhez megvan minden lehető­ség, ha igyekszik, többet termel ée többet is keres. A munkafegyelem megszilárdítá­sának másik tényezője a vezetők kemény, határozott irányítása,. Hi­szen a munkaidő rossz kihasználása pagyrészben a vezetők, mesterek, brigád vezetők liberalizmusából, el­nézéséből ered. Követeljék meg a vezetők a szigorúbb munkafegyel­met, no nézzék el az engedetlensé­get .rossz minőségi munkát, laza­ságokat. Éppen azzal szerezik meg a tekintélyt, ha szigorúan, de igaz­ságosan vezetik egységüket, hogy megkövetelik a rendet éa fegyelmet. Egyesek csak úgy ismerik a forra­dalmat, hogy az utcakövekből rak­nak barrikádot. Pedig az is for­radalmi átalakulás, amit most vég­zünk. mert embereket kell nevelni, az élenjárók formájára gyúrni. Es ezt is sikerrel kell megoldanunk, mert ettől függ ötéves tervünk győzelme. T.GyJ Hetven millió forint az orvosi rendelőintézetre A körzeti orvosi rendelői hálózat fejlesztésére az ötéves tervidőszak­ban hetven millió forintot fordí­tunk. Ez idő ala,tt 712 új városi körzeti orvosi rendelőt létesít az egészségügyi minisztérium. Dolgozó parasztságunk jobb or­vosi ellátása érdekében felemelt öt­éves tervünk 356 új falusi orvosi rendelőt állít a falvak egészség­ügyének szolgálatába. Ebből 40 még az idén megkezdi működését. Hozzuk be a lemaradást a szántás-vetésben — ezzel ötéves tervünk harmadik évének bő termését biztosítjuk Az őssá szántás-vetés munkájúi au megyénk továbbra is a 19. he­lyen áll. Tanácsaink feladata, hogy jól szervezzék meg a munkát, nép­nevelőinknek pedig segíteniük kell a tanácsok munkáját azzal, hogy megmagyarázzák a dolgozó parasz­toknak: az őszi mezőgazdasági munkák határidőre való el­végzése törvény. Őszi árpa vetéstervünket 106 szá­zalékra teljesítettük, azonban van­nak olyan járásaink, mint a gyu­lai és a sarkadi járások, Shot csak 94 illetve 93 százalékra teljesítették a tervet. Ezekben a jarosokban még nem fejeztük be az őszi árpa ve­tést, a pártszervezetek népnevelői­nek tovább kell folytatni a harcot a 100 százalékos teljesítésért. A betakarítási munkák közül kukon ;a törést 98, a szárle taka­rít ist 91 százalékban végeztük el. Ezzel a munkával azonban nem haladt együtt a szántás- vetés munkája. Megyénk az őszi búza vetési előirányzatot 13 százalékban teljesítette az ok­tóber 15-1 értékelés szerint. Bár ez a szám jelentős emelkedést mutat a 10-i értékelés 3.8 százalé­kúval szemben, mégis még mindig nem tettek meg mindent a járási pártbizottságok á&-tanácsok, vala­mint a községi pártszervezetek ée tanácsok az őszi munkák megjaví­tásáért, A legjobban álló gyomai járás is csupán 21 százalékra telje­sítette tervét. A gyulai és szeg­halmi járások 14 százaléknál tarta­nak. A mezőkovácsházi járásban, a vetőszántás ütemétől elmaiadt a vetés. A járás a vetőszántásra vá­ró terület 42 százalékán végezte el a munkát, a vetésterületi elő­irányzatát azonban csak tíz szá­zalékra teljesítette. A legnagyobb lemaradás a búza vetésnél, a sar­kadi és békési járásokban van. Nem teljesítettük határidőre, szeptember 15-re az őszi takar­mánykeverék vetési előirányza­tát sem* Községeinkben erre fordítottak a legkevesebb gon­dot, népnevelőink nem tudták megértetii a (klgozó pora z ok­kal, hogy a tckj rmánytemielés növelése nélkül nem lehet sző az állattenyésztés növeléséről sem­Az őszi takarmánykeverék vetésé­ben élenjáró orosházi járás is csu­pán 39 százalékra teljesítette ter­vét. A szeghalmi, békési és sar­kadi járások a lő százalékot sem érték el. Amellett, hogy meg kell gyor­sítani a vetés iramát, a szán­tás minőségén is sokat kell ja­vítani. A Szovjetunió kolhozainak tapasz­talatai bebizonyították, hogy a bú­za alá mélyszántást kell vegezaoi 130—22 centiméter), mert az ilven magágyban sokkal kedvezőbben fej-« tőrük a búza, mégsem használjuk Tel ezt a tapasztalatot megyénk­ben. Népnevelőink nem mondják e! ezt a dolgozó parasztoknak, Mezó- megyeron például nem egy dolgosé paraszt egyáltalán nem is hallott a mélyebben szántás előnyeiről ■ így a 8—12 centiméternél nem M szántanak mélyebben búza alá. Nem használják fel népnevelő­ink kellő mértékben a tudo­mányos kíséri tek eredményeit sem- Ei kell mondanlok és he­lyi példákkal be is lehet bizo­nyítani, hogv pl- a késői vetés nem tud kellően bokrosodéi s így sokkal jobban ki van téve a kifagyás veszélyének­Megyénk minden egyes községé­nek harcba kell indulnia a lemarei dns behozásáért, mely egyben jövő évi bő termésünk biztositéka ia. Ezt a harcot pedig pártszervezet tóin kitek kell vezetniük. Jó nép­nevelőmunkával s az ellenség el­letni szívós harcon keresztül ér­hetjük el. hogy a vetés mielőbbi befejezésével biztosítsuk ötéves tere vünk harmadik évének bő termését. Több gyapotot szednek le a nagyszénási Lenin tsz-ben is, ha bevezetik a szovjet munkamódszert A nagyszénási »Lenin« termelő­szövetkezetnek 80 katasztrális hold gyapotja van, amely a kései vetés ellenére is a hét elejére már érett, »kovadte. Az asszonyok és leányok nagy munkakedvvel fogtak hozzá a szedéshez. Eleinte a maguk mód­szere szerint: egyik sorból á má­sikba kapkodva szedték a gyapotot s igy 12—13 kilogrammos volt napi eredményük. Később, amikor rájöttek arra, hogy az egy suton való haladással nagyobb eredményt tudnak elérni, megjavult a napi tojesítmény: csütörtökön már Gyu­A nagyszénási »Lenin« tss dol­gozói talán nem értették meg ezt, vagy talán nem tudnának a fejű­itekhez hasonló eredményt elérni? Igen helytelen volna ilyen állás­pontot foglalni ebben a kérdésben. A hibát egészen máshol kell keresni. Elsősorban ott, hogy a »Lenin« tsz vezetői a kukoricatőréa, szár vá­gás, szántás-vetés és a cukorrápv- szedés sürgős munkái mellett nem fordítanak kellő gondot országunk egyik legértékesebb ipari növé­nye, a gyapot termésének betakarí­tására. Nem tették meg a keltő intézkedést arra, hogy mindenegyes dolgozó nőt és családtagot mjogo­sítsanak erre a területre. Nem ismertették a gyapotszedő dolgozókkal a szovjet módszereket és nern is küzdöttek bevezeté­séért. De hiba az is, hegy elma­radt a kellő felvilágosító munka, nem terjesztették ki a versenyszel­lemet, amit az is bizonyít, hogy rik Pálné 18, Luptovics Jánosné, Bartolák Mária és Róza 17 kiló 90 deka gyapotot szedett. De hol van még ez az eredmény az oros­házi »Dózsa« tsz-ben Szekeres Mik- lósné és Szabó Andorné napi. 32 kilogrammos, vygy a mezőoerényi állami gazdaságban Nagy János 37 kilogrammos, de különösen Kovács Erzsébet, a békési állami gazdaság dolgozója 119 kilogrammos eredmé­nyéhez képest, akik úgy tudták ezt elérni, hogy alkalmazták »szov­jet módszereket. Megértették hogy a szedésben élenjáró dolgozókat nem népszerűsítik, nincsen versenytio.a. Mit kell tenni a nagyszénási »Lenin« tsz vezetőinek, hogy »hi­bát kijavítsák, a lemaradást (le­hozzák. Elsősorban követniük kell a kondorősi »Dolgozók« tsz, a bé­kééi, mező herényi és a többi ál­lami gazdaságok vezetőinek példá­ját, akik mindent megtettek an­nak érdekében, hogy a gyapotsze- dési munka jobb megszervezéséi biztosítsák, a szovjet munkamód­Miklós Mihály kunágotai kulák állt a napokban a battonyai járás- hiróság előtt, mert két hold őszi- árpa vetését elszabotálta. Hathó­napi börtönre, 4000 forint pénz- büntetésre ítélték A békéscsabai járásbíróság Machlik Mihály bé­késcsabai kulákot. mert két é" fél hold földön nem végezte el az ősziárpa vetését másfélévi börtön­re, háromezer forint pénzbüntetésre szeneket bevezessék éa elterjesszék. Meg kell magyarázniuk a tsz dol­gozóinak, hogy milyen előnyökkjl jár a gyapotszedés meggyorsítása, biztositaniok kell aziokat a feltétele­ket, amelyek lehetővé teszik a szov­jet munkamódszerek alkalmazását; külön területet kell kijelölni egy-egy szedő részére Biztosítani kell személyenként két darab osztályozókötényt és minden 10—12 dolgozó után gyapotéi bor­dókat kell beállítani, hogy a gya­potszedők ne töltsék ezzel felesi ere­sem az időt. Igen fontos az is, bogy a munkacsapatvezetők figyelemmel kísérjék a munkát, ha arra szüksjg van, megfelelő időben adjanak re- sítséget, bírálják meg a rosszul dol­gozókat és népszerűsítsék az élen­járókat. A pártszervezetnek pe­dig feladata, hagy a népnevelők Ire vonásával értesse meg a dolgozók­kal a gyapotazedés jelentőség't. EL lenőrizao a pártszervezet, a ter­vez» tőség a munkacsapat- és bri­gád vezetők munkáját. A kommu­nisták példamutató munkájukká! lelkesítsék a pártomkívüli dolgo­zókat. ( őr.) és 1.0 ' hold föld elkobzására ítélte. Marik Mihály békééi csabai kulákot három hold őszi« arpavetés elszsabotálása miatt ugyanilyen büntetésre, mig Zaho* rán János békéscsabai kulákot — aki már büntetve volt hasonló cse­lekmény miatt — két és fél évi börtönre, négyezer forint pénzbülH tetősre és ingatlan vagyona feleró» szónok elkobzására ítélték. minden kiló gyapot pusztulásával 3 méterrel kevesebb lepedővászon, vagy 7 méterrel kevesebb batiszt jut a dolgozóknak Az őszi vetést elszabotáló kulákokat ítélt el a bíróság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents