Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-16 / 241. szám
1951 október IS, kedd _________________________________ {/iUat&auUt Hcfit . P urpur György tanácstag példát mutat 3 »Szorgalmas népek lalaxak a mi fal mik bun a — mondogatják Kót- egyházán az emberek. Ez azonban nem mindenkire egyformán érvényes, mert hisven a múlt héten a búza vetés előirányzatának csak 15 százalékát vetették el a község egyéni dolgozó parasztjai. De akik szorgalmasak, azok közül is az egyik legszorgalmasabb» dolgozó paraszt a hatholdas Purpur György tanácstag. A jók között new« elsőnek wan felírva a tanácsházán lévő dicsérőtáblán. Purpur bácsi nem fiatal már, de azért mindennap kint dolgozik a földeken. Az őszi árpát már több mint 2 hete elvetette, igen szépen zöldéi. A múlt héten a búzát is a »földbe tette«, »ügy van vele, — mondta el Purpur néni félje gondolatát, — hogy csak minél hamarább földben legyen a vetőmag, mert jöhet az esős idő és milyen' jó akkor, ha már ott találja. Gyorsan kikel és még az ősszel, a jó időben szépen megnövekszik.« Igaz, sokan vannak Kétegyházán is, akik úgy »szorgalmaskodnak«, bogy a szántás-vetés gyors elvégzése helyett a kukoricaszárat már most hordják hazafelé. Pedig inkább azt tehetnék, hogy előbb csak a föld szélére raknák le, hogy a vetőszántás után mielőbb végleges helyére jutna a vetőmag. Ezzel már több mázsa gabonatöbbletter- més tenné meg első lépéseit e dolgozó parasztok kamrája felé. Több pedig caak akkor terem, ha idejében elvetik a magot. Purpur György azonban nem a szárhordással bajlódott, ráér arra később is — gondolta. Persze ő is volt kint valamennyi kukorioa- ezárért a földeken, de nem haza, hanem a közös silózóba vitte. SO mázsát silóztat A Nagyváradi-utca környékén, — de a falu más részén is hasonló a helyzet, — sokan bizalmatlanok a silózás iránt. Várakozón tekintenek afelé: hogy sikerül Purpuréinak ? Az biztos, hogy csakis ők veszik hasznát, mert minden 10 kiló silózott takarmány után egy liter tejjel többet ad a tehenük. Mikor aztán a silózást elintézte Purpur bácsi, továbbfolytatta és végzi a szántás-vetés munkáját mások részépe És nagyon helyesen teszi. Annak a törvénynek tesz eleget ezzel, hogy minden fogatos még másnak is szántson a magáén kívül; másokat is hozzásegítsen a bővebb terméshez. Ugyanekkor ezzel a békét is védi. Szóbeszéd közben, — amint az napjainkban mindig lenni szokott, — Purpur néni a békéről is említést tett. — Tán’ nem tudják elég biztosan, mégis úgy igaz: hogy ilyet! egyszerű,• mindennapi tettekkel, a korai szántás-vetéssel, a silózás,sál, mások segítésével a békét védik. Ezért helyes lenne, ha Kétegyházán a tanácsnál az olyan bókehareos dolgozók nevét, mint Purpurt György tanácstag, szebb, díszesebb táblára imák fel. És mellé még1 azt is oda tennék, hogy miben mutatnak példát. A táblát pedig olyan helyre függesztenék az udvar felöli helyről kívülié, hogy aki csak arra megy, mindenki lássa meg messziről és fogja el a vágy: »bárcsak a mi nevünket is már holnap odaírnák.« (í. g.) Hogyan valósítja meg a kevermesi tanács a minisztertanács növénytermelésről szóló határozatát ? Ke, érmés község pálosverseny. társa Domfiegyháza. Le galábbis így mondják Kevermesen, a tanácsházán a dolgozók, ha megkérdi valaki. A tanácsháza falán lövő táblákról ezt ugyan senki mer nem tudja. De úgy látszik, a kevermesiek nem nagyon kérdezgetik: hogyan folyik a verseny a két község , között? De minek is kérdenék? ,Hogy nem folyik, hanem áll, az abból is meglátszik, ami nincs kiírva. Pedig ki kellene írni; melyik község hol tart. Megtudnák azok, akiket illet, az árpa sincs Leddig még elvetve, pedig hol van már a határidő: szeptember 15? Búzából meg alig néhány holdat vetettek, még több mint 2100 hold, ami vetni való. A vetószúntás csak 20 százaléknyi volt még a múlt héten, pedig nincs már messze október 25, az az időpont, amikorra az egyéni parasztoknak búzaveté- eiiket el keli végezni. Kevermesen most még úgy vannak. hogy a minisztertanács határozhat, a tanács — úgy látszik, — *y.t nem sokba nézi; a dolgozó parasztok meg csak úgy gondolomra végzik a napi munkát. Most éppen a kukoricakórót hordogatják, pedig vetni kellene. Peisae. tud róla a tanács, de mit is csinált eddig? Bizonv. főbb mindent megtehetett volna. A minisztertanács azért határozott. hogy azt végre is hajtsák. A szeptembervégi tanácsülésen foglalkoztak vele. Petró Mihály, az állandó mezőgazdasági bizottság elnöke, akkor jól szólott arról ie, hogy a vetés alá 20—22 centire szántsanak, — ahogy azt a törvény előírja, — mert úgy lesz igazán jó, bőséges terméé. Azóta pedig? Mindettől nem sokkal több történt. Szombaton még egy példamrftató tanácstag neve eom volt a dicsőségtáblára kiírva. Nem is tudnak arról a tanácsban, hogv csak egy is lenne ilyen a tanácstagok közül. Kit kövessenek hát akkor a kevermesi dolgozó parasztok, ha nincs példaadás? Egye- i dűl Kun Szabó Pál nyolcholdas dolgozó parasztról tud csak a tanácstitkár, (de ő nem tanácstag) aki elvégezte már az ősziárpa, meg a búza vetését. De Kinyi fáradtságot nem vettek hozzá, hogy nevét kiírják. \ tanácselnök elvtárs úgy védi: »hát csak nem részletezzük, nem kérdezzük személyesen, hogy a tanácstagok hogy végzik a munkát, díszen sok időbe telik. Majd, ha jelentik a dűlőfelelősök, akkor megtudjuk.« Most aztán itt az eredménye. Egyet még megtehetnek a tanács vezetői és ez igen fontos, nem mellékes dolog. A vb. tagjai ßs akik a tanácsból legjobban megértik, beszéljenek a többi tanácstaggal arról, hogy mi a tennivaló. Biztosan megértik, ha jól megmagyarázzák és akkor majd elmondják választóiknak is. így a több mint száz tanácstag meg póttag felvilágosításával is már nagyban előre- londül a szántás-vetési munka. Kovar mese n. most akik szántanak is, 10—12 centinél mélyebbre nem eresztik az ekét. Sok helyen az a mondás járja, a kulák terjeszti: »csak annyira szánts, különösen a búza alá, hogy az elvetett mag hallja a haJ angszót.« A tanács azonban mit sem tett ez ellen. A legutóbbi vb. ülésen még szó sem esett arról, hogy a minisztertanács határozata 20—22 centi mélységű vetőszántást ír elő és ellenőrizni kellene. Hét kulákob, Németh Józsefet, Hevesi Józsefet és másokat szabotáláson értek, nem vetettélv el időben az ősziárpát. De, hogy milyen mélyen szántanak a vetés alá, ezt a kulákoknál sem nézték meg, még csak nem is gondoltak rá. Most »megkapták a magukét«, de nem elegendő a kulálcokat csak megbántani, le is kell leplezni mindenki előtt. Akkor gyűlölik meg őket a dolgozó parasztok, a szántást, vetést is akkor végzik el időjében a minisztertanács határozata szerint, ha megértetik velük, hogy a korábbi és mélyebb szántás több vizet tárol, erősebb lesz a növény, nagyobb lesz a termes. Es jgy látják meg, a bő terméstől akarja a dolgozókat megfosztani a kulák. A kevermesi tanácsnak gyorsan keH'-ceetekedni, sok múlik rajtuk. A törvények végrehajtásáért a ta- ~ náes a felelős. A tanács munkájáért meg a községi pártszervezet. (*>■ 3-) Az 1952-es tervismertető termelési értekezletek előtt •Az elkövetkező napokban, október 17-tól 24-ig tartják üzemeinkben az 1952-es tervet ismertető termelési értekezleteket. A szocialista munka alapja a tervszerű termelés. Uj társadalmat építünk, elengedhetetlen, hogy összességében és részleteiben jó tervekkel induljunk nagy feladataink megvalósítására, annál inkább is, mert az 1952-es évben még a folyó évinél js nagyobb célkitűzések, hatalmasabb tettek megvalósítása vár ránk. Különösen fontos tehát, hogy üzemeinkben jól szervezzék meg a termelési értekezleteket, amelyek a jövő év tervét hivatottak előkészíteni. A termelési értekezletek megszervezése elsősorban üzemi bizottságaink feladata. Szakszervezeti funkcionáriusaink a nagyobb eredmények biztosítása érdekében a vállal atvezetőséggel együtt külön tervet dolgozzanak ki az értekezletek előkészítésére. Határozzák meg eb- betp a tervben az értekezletek idejét, helyét, előadóját. Részletesen foglalkozzanak az agjtáeióval, hogy az üzem, vállalat valamennyi dolgozója legalább három nappal az értekezlet előtt ismerje a napirendet, az értekezlet célját, jelentőségét. A bizalmiak segítségével egyéni agjtáeióval, szemléltető agitációval, hangoshjradón keresztül biztosítsák', hogy a dolgozók minél nagyobb számban vegyenek részt az értekezleten. Jó előre készüljenek fel, hogy javaslatokat tehessenek a belső tartalékok fokozottabb kihasználására, a terv teljesítésének feltételire. Minél nagyobb szómban vegyen részt az értekezleten az ifjúság, de nagy gondot kell fordítani arra, hogy megjelenjenek a sztahanovisták, műszakiak. Beszéljenek munkájukról, a felmerülő nehézségekről és tegyenek javaslatot azok leküzdésére. Az 1952-es tervről szóló beszámolókat a vállalatvezetők, több üzemegység - esetén műhelyfőnökök, építésvezetők tartsák meg. A beszámolóban ismertetni kell a műhely, üzemrész 1952. évre előirányzott tervót. Ezen belül elsősorban a termelési tervet, emellett azonban nagy gondot kell fordítani s műszaki fejlesztés, önköltségcsökkentés, anyag- és munkaügyi tervek ismertetésére. A tervek ismertetésénél arra kell törekedni, hogy a legfontosabb számokat tettessük a dolgozókkal. A beszámoló ne legyen száraz felsorolás, hanem élő, helyj példákkal alátámasztott'. Különösen fontos, hogy mozgósítsuk dolgozóinkat a belső tartalékok fokozott feltárására. Ismertessük az üzem Gazda-mozgalmának eddigi eredményeit, mutassunk rá arra, hogy egyszerű ötletekkel, újabb módszerekkel milyen óriási erőforrásokat sikerült felszínre hozni. Ugyanitt ismertessük azokat a mű- ’ szaki fejlesztési intézkedéseket, amelyeknek segítségével a tervet teljesíteni lehet. Az értekezleteket feltétlenül úgy kell megs zár veznj, hogy a dolgozók hozzászólásaikban maguk tárgyalják meg a termelés, .ernielékenység, anyagtakarékosság problémáit, feltárják a hibákat s javaslatokat tegyenek azok megszüntetésére. Csak ilyenformán érhetjük el, hogy maguk a dolgozók alakítsák kj — természetesen a törvényben lefektetett irányelveknek megfelelően, — az üzem tervét-. A dolgozók javaslatait természetesen nemcsak a jövő évi terv elkészítésénél kell figyelembe venni, lianem törekedni kell arra, hogy az értékes módszerek, ötletek minél előbb megvalósuljanak és már az 51-es tervünk teljesítését is segítsék. Nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy a mostani terv- ismertető értekezletek sikere feltétele az 1952-es év teljesítésének. Éppen ezért üzemi pártszervezeteink fokozottabb segítséget - adjanak az értekezletek jó előkészít tétében, megszervezésében s mint minden egyéb feladatnál, úgy itt is feltétlenül érvényesüljön a kommunista példamutatás. „Sztahanovista műhely66 lett a Pamutssövő automatassövő üzemrésze Vasárnap déhsfáa vagy ünnepre gyii\tsk össze a békéscsabai Pamutszövő dolgozói. A pamutszövőiparban, elsőnek érték el, hogy egy egész üzemrészük: az automata-szövő sztahanovista műhely lett. A békéscsabai Vigadó nagytermében megtartott ünnepségen résztvelt K. Nagy István elvtárs, Pártunk MegyehizcMsága részéről, Lipták Pál élvtárs, a békéscsabai Városi Pártbizottság titkára. Elsőnek Gönci elvtárs, a köny-1 egyik feltétele volt, hogy 18 gényűipari minisztérium kiküldött» szólalt fel. — Mikor utoljára itt voltam, a szakéaervezet kongresszusi zászlóját adtam ót az üzem dolgozóinak. Akkor ígéretet tettek, hogy tovább fokozzák az eredményeket és sztahanovista műhellyé fejlesztik asi automata szövőt. Rendkívüli eredmények születtek azóta. A »Szta- bánov-műhely« óim elnyerésének A kukorica begyűjtés élharcosai RAU JÓZSEF, mezöberónyi tizenkétholdas dolgozó paraszt 16 mázsa 29 kg kukorica beadásával 160 százalékot teljesíteti U. TÓTÉ IMRE, köröstarcsen IS holdas középparaszt 452 kg-os kötelező beadás helyeit 13 mázsa 18. kg kukoricát adott be » ezzel 290 százalékos a teljesítése. O. BALOGH JANOS, murányi nyolcholdas dolgozó paraszt, 6 mázsa kukorica beadásával kötelezettségét 400 százalékra teljesítette. SKORKA PALNÉ, esabacsüdi négyholdas parasztasszony 278 kg kukorica helyett 596 kg-ot adóit be s ezzel 214 százalékot teljesített. K. KOVÁCS ISTVÁN, nagykamarás^ 8 holdas dolgozó paraszt 10 mázsa 87 kg kukorica beadásával kötelezettségét 340 százalékra teljesítette. EABÓ GYÖRGY, békésszerrtandrásj tízholdas dolgozó paraszt 412 kg kukorica helyett 12 mázsa kukoricát adott be s eázel teljesítése 291 százalékos. pes rendszerről 20 gépre térjenek át. Ma 24 gépes rendszerben dolgoznak Emelkedett a géphatásfok, a termelékenység s megmutatták az eredmények, hogy mennyi tartalék van még az üzemben. Az eredmények mellett azonban vannak még hiányosságok. Szüntessék meg azokat, hogy tovább haladhassanak a dolgozók most már a »Szfcahánovgyár« büszke óiméért, — mondotta többek között. Beszéde után az új sztahánovisták okleveleit osztották ki. Szabó Györgyéé, Gyeb- nár Mihály, Kovács Pál, Molnár Károlyné és a többiek meghatódva, zengő taps közben vették át a sztahanovista okleveleket. Bo- tyánszki Ilona sztahanovista szövőnő a következő szavakkal vette út a kitüntetést: — Nagy örömmel veszem át, mert érzem, hogy értékelik, megbecsülik a dolgozók munkáját. Tudom, hogy ez csak olyan országban lehetséges, mint a miénk, amelyet olyan Pált vezet, mint <* Magyar Dolgozók Pártja. Ezért vállalom az Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, hogy évi tervemet november 20-ra befejezem, 98 százalékban első osztályú árut gyártok. Botyánszki Ilona egyéni fogadalma mellett ismertette üzemrésze vállalását is: »... november 30-ra befejezzük évi tervünket. 740 ezer méter anyagot gyártunk terven felül, 96 százalékról 98 és fél százalékra emeljük minőségi eredményünket.« A sztahanovista oklevelek kiosztása után Gönci elvtárs átadta Major Andrásnak, az automata szövő teremmesterének a »sztahanovista műhely« címet igazoló oklevelet. K. Nagy István elvtárt* ezekután a »sztahanovista-üzem« cim elnyerésének jelentőségéről beszélt. Majd felhívta az új sztahánovisták figyelmét, hogy a sztahanovistát nemcsak saját eredménye után Ítélik meg, hanem abból ifi, hogy milyen széles körben adja át munkamódszereit dolgozó társainak így érhetünk csak el általános emelkedést. Beszéde után még több felszólalás következett, végezetül Névé Mária, az üzemi DlSZ-szer- vezet titkára beszólt az ifjúság, feladatáról: — Nem bízzuk el magunkat és továbbfolytatjuk küzdelmünket, hogy a »Sztahanovista műhely« cim elnyerése után megszerezhessük a »Sztahanovista gyár« címet. Ezután az üzem kultúrgárdája vette át a szót és szavalatokkal* az üzem életéből vett jelenetekkel szórakoztatta a réfizvevőket.
