Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-11 / 237. szám

1951 október If-, es ül űrt ok 5 ViUaisaiok VUfit A gyulai Harisnyagyár nőszervezete támaszkodjon a tömegekre és javítsa meg munkáját nem foglalkozik a legfontosabb fel­adatokkal, nem mozgósítja a dol­gozókat a terv maradéktalan tel­jesítésére, anyagtakarékosságra, a minőségi munka fokozására. De nem folytat megfelelő nevelő, fel­világosító munkát sem a dolgozók között. Éppen, a bókok öl csőn jegy­zésben mutatkozott meg, hogy a gyulai Barisnvagyárban is van el­lenséges megnyilvánulás. Foglal­kozzon a nőszervezet a közellátási kérdésével, mondják el a dolgo­zóknak, hogy van nehézség, de rá kell mutatni, hogy miért, ismertetni kell velük például a mostanában leleplezett sarkadi árurejtegető kulákok ese­tét, meg a helyi példákat és ugyan­akkor fel kell hívni a figyelmet, hogyan lehet ezen segíteni. Éppen a dolgozók jobb munkája, az anyag­takarékosság, a terv maradéktalan, teljesítése a legjobb módszer ar­ra, hogy megszűnjenek e nehéz­ségek és főleg megszűnjenek azok az okok, melyek mindezt előidé­zik. Nevelni, felvilágosítani, az előttük álló feladatokra mozgósí­tani kell a dolgozókat. Ez azt MiS'DsSZ-szervezet elsőrendű fel­adata. És éppen ezen a téren tesz keveset a barisnyagyóri szervezet. Nőnap, vezetőségi ülés hosszú ideje nem volt. Az alkotmányi verseny­ben, békekölcsönjegyzésben az MNDSZ nem segített A vezetőség arra hivatkozik, hogy Gyepes Petemé ügyvezető nemi irányit, nem vezet, nem határozza, meg a feladatokat, mostanában per dig beteg és nem jár az üzembe. Hosszú hónapok azzal teltek el, hogy a nőszervezet vezetőségi tag­jai várták Gyepes Petemé elv- társnő megbízását, irányítását. Ugyanakkor megfeledkeztek arról; a megbízatásról, amellyel az üzem nődolgozói ruházták fel őket, ami­kor a nőszervezet vezetőségébe vá­lasztották. De felelősség terheli mindezért, az üzemi pártszervezet vezetőségét is. Nem vette figye­lembe korábban a kisebb hibákat, nem foglalkozott az egyéni fele­lősség kérdésével a nőszervezet ve­zetőségén belül. Elsőrendű feladat most, hogy életképessé, ©réssé szer­vezzék áz üaemi MNDSZ' szerveze­tet, hogy az mielőbb bekapcsolód­jon az időszerű feladatokra való mozgósításba. Ehhez a munkához megvannak a feltételek, mert a» üzemben máris több olyan MNDSZ tag van, aki példát mutat a ter­melésben, anyagtakarékosságban, felvilágosító munkában és szíve­sen csatlakozik minden olyan­mozgalomhoz, mely segiti őt cél­ja megvalósításában: a terv telje­sítésében, saját maga és az ország jólétének emelésében. (T. Gy.j Földművesszövetkezeteink vegyék figyelemlse a dolgozók bírálatait Az elmúlt héten- lapunk hasábjain Knyihár János elvtárs levél­ben tárta fel a fölJműresszö vet kezetek átvevő helyein, lévő hiányos­ságokat. A bírálat elhangzott, .de földművesszövetkezeteink egy­részt továbbra is éppen úgy végzi munkáját., mini eddig. Er­ről tanúskodik az alábbi két levél. Miért halad lassan Kamaton a kukoricabegyüjtés ? 0 jugoszláv dolgozók hősi harca A gyulai Harisnyagyár nődol- jozói között is mind többen tesz­nek vállalásokat a terv teljesítésé-' ne, illetve túlteljesítésére s igy- készülnek a Nagy Októberi For­radalom 3-t. évfordulójára. A fel­ajánlásokban már jelentős eredmé­nyek is mutatkoznak. Tóth Júlia, » helyi MNDSZ-saervezet gazda- aagvezetője öttagú »Kongresszusi« brigádjával vállalta, hogy 300-ról 30ö-re emeli a napi egységterme­lést. Vállalásukat túlhaladták, f. átlagosan 330 egységet érnek el naponta, de eredményüket tovább1 fokozzák. Hasonló eredmények ta­lálhatók a többi MNDSZ asszo­nyoknál is. Gyepes Petemé, Kin­csőé Józsefnó, Pillinger Károly- né, Kürti Júlia és a többiek mind jó eredményeket érnek el. De van az MNDSZ-tagok között olyan is, aki nem éri még el a 100 száza­lékos teljesítést, van olyan, aki nem csatlakozott még a tervtelje- eitésre tett vállalásokhoz. Vau te­hát tennivalója az MNDSZ-szer-, vezetnek, de különösen sok a fel­adata a minőségjavítás, anyagta­karékosság terén. Például az üzem1 kötődéjóben egyedül Vecsernyés Bemáthné brigádja tett anyagta­karékossági vállalást és havi öt kiló fonal megtakarítást ért el. Oka unnék, hogy az üzemi nőszervezet N A kmyórgabonabegyüjtéreol egye­temien igen nagy fontossággal bir a kukorica mielőbbi begyűjtése. A kukorica begyűjtésétől döntően függ kétéves állatenyószitési tervünknek a megvalósítása. Dolgozó parasztsá­gunk szorgalmasan hozzálátott a kukoricaszedéshez, hogy minél ha­marabb betakarítsa és végezze az őszi agán fás és az őszi gabonák vetési munkálatait, hogy ezáltal biztosítsa a jövőévi kenyér- és ta­karmánygabona bő termeset. Dol­gozó parasztságunk zöme megér­tette, hogy csak úgy várhat sa­ját államától segítséget, kedvez­ményt, ha elsősorban a törvénynek, a törvény által előírt köteloaett- séaének eleget tesz, azon túlmo nően pedig minden mutatkozó fe­Rndrőd község a kenyérgabona- begyűjtésben igen jó eredményt ért al, a kukoricabegyüjtés azonban nem halad kellőképpen. A kukorica- begyűjtést mindössze 40 százalék­ban teljesítették. Hiba mutatkozik magánáL a földműveeszövetkezetnél ja. Nem vette figyelembe a bő- aégee kukoricatermést és alig biz­tosított raktárhelyiséget. Ennek kö­vetkezménye az, hogy többizben vissza kellett vinni a kukoricát a dolgozó parasztoknak, mert nem volt hova helyezni. Mostmár több raktár van biztosítva, de az átve­vőhelyek nincsenek tudatosítva a dolgozó parasztokkal. Ebből aztán az következik, hogy két-három helyre kell vinni a kukoricát, míg átveszik. Nemcsak a kukoricabe- gjfcjtée halad rosszul Endrödön, rosszul halad a kukoricára való szerződéskötés is Községünkben még csak 14 dolgozó paraszt kötött eddi? szállítási szerződést kukori­lesleg gabonát élad a nép állaniá­nak. De hiba van nálunk, a föld­mű vessző vetkezetnél, nem gondos­kodott idejében elég férőhelyről* így adódott elő, hogy dolgozó pa­rasztságunk fn ég mindig két-bá­rom napot is eltölt egy szekér ku­korica átadásával. Mert, ha be­ment a szövetkezetbe, nem tud­ták megmondani az ottlévők, hogy aznap hol veszák át a kukoricát, így a dolgozó paraszt kénytelen volt visszavinni a terményt és más­nap újra elment, »miáltal sok mun­kanapot elszalajtott, ugyanakkor m terv teljesítésében lemaradás mu­tatkozott. Nagyobb gondot a szö­vetkezeti átvev őbaly eken! Jantyik Lajos, Kamut. cára. Ezen haladéktalanul javítani kell, ha nem akarjuk azt, hogy községünk az utolso helyre ke— • rüljön. Meg kell javítani a föld­művesszövetkezetnek munkáját, nem lehet járkáltatni a dolgozó parasz­tokat ide-oda, akkor, amikor a kö­telezettségüket akarják teljesíteni. Eredményeink fokozására azonban fontos, hogy a tanács is nagyobb feladatnak tekintse a begyűjt*-V, minden lehetőséget ragadjon meg arra, hogy a kukoricabegyüjtésben úgy, mint a gabonalregyüjtésben is első helyre kerülhessen Endréd köz­ség. Sztanyik Károly, Endréd. nélkülözhetetlen oz agitáció» munkában R mezőtúri építkezés dolgozói a temeljesítésért A békéscsabai Magasépítési Vállalat mezőtúri építkezésén erős lendületet vett a munka- módszcrátaclási mozgalom és en­nek eredménye megmutatkozik a dolgozók termelékenységének emelkedésében, a terv teljesíté­sében. Sitz György sztahánovista kőműves rendszeres munkamód­szerátadása után Ancsin János kőműves 4 tagú brigádja 123 százalékra, Kiss Juhász János 8 tagú brigádja 121 százalékra emelte átlagos teljesítményét. Ga- lovich János munkamóds-zerát- adása nyomán a Retter ácsbri­gád 199, Szabados-brigád 191, Kovács-brigád 167, Kolimár-bri- gád 183 százalékra emelte átla­gos teljesítményét. Az élenjáró módszerek elterjesztésében a mű­szaki vezetőség is sok segítséget adott olyanképpen, hogy bizto­sította a fokozottabb anyag és technikai eszköz szükségletet, biz­tosította a műszaki előfeltétele­ket. Az erősödő munkamódszer- átadási mozgalom mellett az anyagtakarékosság terén is foko­zódó eredményeket érnek el az üzem dolgozók A Gazda-mozga­lom során Rónai Ádára ácsbri­gádja 0.4 köbméter deszkaanya- got, Balogh József kömüves- brigádja 0.1 köbméter habarcsot, a műszakiak 600 darab téglát ta­karítottak meg az elmúlt 10 nap­ban. Különböző aKvagmeglakan- íá .okkal 1753.18 fo;mt megtakarí­tást értek el. Javult az üzemben a munkaidő kihasználása is, az elmúlt dekád időszakához viszo­nyítva, most lényegesen kevesebb volt a későnjáró, az üzemen- belüli tétlenség. Míg az elmúlt dekádban 67 munkaóra volt a veszteség, most ez lecsökkent 18.45 órára. Ezeket az eredmé nyékét tovább fokozzuk, hogy tervünket maradéktalanul telje­síthessük s egyben így készü­lünk november 7-e méltó meg­ünneplésére. Boros István levelező. A fasiszta Tito-Rankovics klikk ellen hősi harcot vivnak a jugoszláv hazafiak. Ez a harc rendkívül ne­héz körülmények között folyik. Az amerikai imperialisták belgrádi rab­lóbandája minden erejét megfeszíti, hogy teljesítse a washingtoni ban- dafőriök pa a rcsaib s hogy az Egye­sült Államok gyarmatává és stra­tégiai támaszpontjává züllessze Ju­goszláviát. A legfontosabb válla­latok, ércbányák, és szénbányák mans az amerikai monopóliumok tulajdonában vannak. Az elmúlt esztendőben Titoék 600 különböző jugoszláv vállalatot juttattak csőd­be. Persze az amerikai monopóliu­mok mindjárt kaptak az alkalmon és megkaparintották ezeket a vál­lalatokat. Tito óoeánontúli »jótevői« most már nemcsak hadi és straté­giai nyersanyagot szállítanak ki az országból, hanem élelmiszereket is s ezzel éhségre kárhoztatják a jugoszláv dolgozókat. Amerikai parancsra mestersége­sen fejlesztik a hadiipart, ugyan­akkor hihetetlen zűrzavar uralko­dik a gazdasági életben. A köz­szükségleti cikkek gyártása szün­telenül csökken. Az elmúlt évben például 21 százalékkal csökkent az ipari termelés általános színvonala, a közszükségletokre termelő ipar­ágakban 50 százalékos esés mu­tatkozott. Az utóbbi időben egész sorát ad­ták ki az olyan törvényeknek, ame­lyek tovább erősitik a kapitaliz­mus hadállásait Jugoszláviában. Ti­to ténylegesen visszaadta a vál­lalatokat régi gazdáiknak. A mi­nap újabb rendelet jelent meg, amely eltörli a »tervgazdálkodás« utolsó maradványait is. Mint a többi kapitalista országokban, Ju­goszláviában is a vállalatok tulaj­donosai döntik el a jövőben, mi­lyen és mennyi árut termeljenek, az arukat, pedig »a piacon határoz­zák meg, a kereslet és kínálati alapján«. Visszaállították a lak li­báink magántulajdonát is. Belgrád- ban már többezer olyan bérházat bocsátottak áruba, amelyet a há­ború után államosítottak. A kapitalizmus »áldásait« a ju­goszláviai népek mar saját bőrükön tapasztalhatják. Az állami költség- vetés több mint kétharmadát fel­emészti a fegyverkezési hajsza. A szánalmas alamizsnák, az ameri­kai és angol kölcsönök, továbbá az adóterhek fokozása nem fedezik a hatalmas államadósságokat. Ta­valy például már 60 milliárd di­nár volt a költségvetési deficit. Ilyen körülmények között- nem cso­da, ha Titoék most már egyre gyakrabban veszik igénybe az adó­prést, ami kétségtelenül katasz­trofális inflációhoz vezet. A drága­ság már most elképesztő mérete­ket ölt. A közszükségleti cikkek árai a Tito-klikk garázdálkodásai­nak évei alatt hétszeresükre emel­kedtek, a munkanélküliek szomorú serege is rohamosan nő. Csupán a múlt évben 170 ezer dolgozó Szilágyi Lajos körösnagyhar- sáuyi kulák háza padlásán 2 zsák kenyérlisztet, 2 zsák finom­lisztet, 1 zsák pótvetésre kiadott, de fel nem használt búzát fala­zott cl. Héthónapi börtönre, ezer forint pénzbüntetésre ítélték. lel. Balogh József orosházi ku­lák 699 kiló sertésbeszolgúKalási kötelezettségének nem tett eleget s ezenfelül az elszámoltatási bi­zottság előtt eltitkolta, hogy pad­lásán 200 kiló árpa és 312 kiló buza van elrejtve. Egyévi börtön­re ítélték és a feltárt gabonát elkobozták. Idős Trnyik András volt kn- pec 1951. szeptember 22-én Kon­dorosról 7 mázsa csövestenßerif került az irtodra. »Az ara úgyis al»* csony életszínvonal újabb csőkké* nése komoly szociális elégedetlen­kedést válthat ki« — irta panaszos hangon nemrégiben a »New York Timos*. Ettől rettegnek a belgrádi banditák is s éppen ezért tovább­fokozzák a gestapo-terrort. E/idő­szer int több mint 200 ezer hazafi sínylődik börtönökben és koncen­trációs táborokban. Ebben az évben a titoisták körülbelül 10 ezer »gya­nús« szakszervezeti aktivistát vál­tottak le a »tisztogatások« során, akik a belgrádi szakszervezeti zsol­dosok politikáját nem helyeselték. Azonban tem a »tisztogatás«, sem a szörnyű terror m>m akadályoz­hatja meg többé a jugoszláv dol­gozók harcát a népelleaee júdások fasiszta rémuralma ©Ion. Az anti­fasiszta mozgalom élén az illega­litásban dolgozó kommunistáit ve­zetésével a jugoszláv munkásosz­tály jár. A harc formái igen vál­tozatosak: Si ti otálják a haditerme­lést és tömegeden hagyják el mun­kahelyeiket a dolgozók. A jugoszláv hazat alt ellena.lá a következtében n hadiipar tervteljesítésében 30 szá­zalékos lemaradás mutatkozik. A »Borba« című titoista szennylap is beismeri, hogy a hadiépítkozése- kot tömegesen elhagyják a mun­kások. Szerbiában például február­ban a munkávok 35 százaléka tette le a hadiépífckezéseknél a szerszá­mot, márciusban már 67, júniusban pedig 71 százalék hagyta el mun­kahelyét. A Králevo-Sztoib-i vasútvonalon dolgozó kényszermunkások felrob­bantották az a'arutoti, a Szta- lecs—Niia-i voinal-na pedig ka- dianyagra'ctárt repítettek a le3 vegőbe. Prizren városban meg­ölitek két titoista rendőr­tisztet, majd néhány nap múlva Vucsitrn városban egy titoista gyű­lésen bomba robbant. Negyven tí- toisla megsebesült. Tavasszal több- tízezer munkás sztrájkolt az Adria- tenger kikötőiben, Isztriában, Szer­biában és az ország más vidékein. A va n tarok fokozódó ellenállá a mi­att a titoista titkosrendőrség szervei most minden vonatra elküldik ügy­nökeiket, hogy »megakadályozzák a szabotázs-cíetekmények végrehajtá­sát.« Fokozódik az ellenállás a pa­rasztság soraiban is: a parasztok megtagadják a gabonabeszolgálta­tást, nem hajlandók elmenni kény­szermunkára s igen sokan belépnek a partizán-csoportokba. Ezek a tények kétséget kizáróan igazolják: már eleve kudarcba ful­ladtak a tervek, amelyeknek célja, hogy Európa szabadságszsrető né­pei elten ágyú töltelékként felhasz- i nálhassák a j ugoszláv népet. A munkásosztály vezetésével egyre ha­tározottabban lépnek fel Jugoszlá­via dolgozói az amerikai háborús gyújtogatok és a titoista bérencek ellen, — elszántan harcolnak so­kat szenvedett hazájuk ;SZBviadKVgá- nak és függetlenségének kár ívé cs­ért. szállt'ott engedély nélkül Békés­csabára eladás céljából. Egyévi börtönt, 800 forint pénzbüntetést kapott. Lipták Pál szarvasi kulák 10 mázsa cukorrépát állataival ete­tett fel. Egyévi börtönre és 3200 forint pénzbüntetésre ítélték. Özv. Cs. Lzabó Albertné gyo­mai feulák, temetkezési vállal­kozónál befalazva nagymennyi­ségű textil, selyem és ágynemű­anyagot találtak, többek között 110 méter textilt, 165 méter se­lyemanyagot, 250 kiló lisztet, 69 ki ó háziszappant. Három év és 6 hónapi börtönre, 3 ezer forint pénzbüntetésre, 35 hold föld el­kobzására »lé'lék » Meg kell javítani a földműves&sdvetkexet munkáját Szabotáló knlákokat ítélt el a bíróság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents