Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-11 / 237. szám
mí »Moher It. csütörtök----------------------------------- ViUaisauUc héfic _ Békéssámsonban megteremtették a feltételeket a „begyűjtési hét66 győzelméhez Sűrű egymásután haladnak a sámsoni utcákon a kukoricával megrakott szekerek az átvevő he- yok felé. Nem igen kell itt ke- é6gélni, hogy mene vannak az. 4vevőhelyek, a villanykarókon haul más kék nyilak jelzik, merre :ell menni. Lendülettel megy itt a munka & meg is látszik az eredménye. I község kéh nap alatt 70 száza- ékről 96 százalékra »tornázta« fel svi begyűjtési eredményét. Ala- >osan felkészültek a »begyűjtési xét í-re. A nyilvántartás körül nem roit nagyobb hiba, mert a mező- jrök minden nap jelentették, hol. törnek s ezt be is jegyezték állan- lóan. A vételijegynél volt itt is Sej. És bizony ha ebben hiba van, i legjobb nyilvántartás se jó, hiszen nem lehet megállapítani, kik maradtak el, kik azok, akik törés után nem vitték be egyenest a kukoricát. Elhatározták közösen a tanács dolgozói, hogy segítenek rendbehozni a vételijegyeket a szövetkezetnek. Rászántak egy-két órát még az éjszakából is, — úgy gondolták, a .begyűjtési hét* sikere nemcsak a szövetkezet, meg a nyilvántartás ügye A népnevelőkkel a pártvezetőség beszélt. A jóirfclitkár elvtám jó érvekkel látta el őket. Kiszámították például, hogy a község 2000 kát. hold kukorioavetése, ha a leggyengébb eredményt is számolják, — 20 mázsát, (de enr.él jóval több van) akkoris 400 Vagon kukorica van a faluban. A beadás ebből 58 vagon. Bőven jut tehát a teljesítésre, »C« jegyre is, sőt a feleslegből még szabadpiacra is kerül, ha a község eleget tesz kötelezettségének . Ez volt az előkészítős, a feltételek megteremtése a sikerhez. Vasárnap aztán elindultak a népnevelők a névsor alapján és meglátogatták azokat, akik elmaradtok, vagy a szükségesnél jóval több felesleggel rendelkeznek. Elmondták, hogy a »C«-jegyes kukorica utón 25 forintos textilutalvány jár, vagy lábbeli, amire éppen szükség van. És a szállítási szerződéskötéssel meg még több kedvezmény, 35 forintos utalvány, meg a 10 forintos felár. A szabadpiacról ie beszéltek. Hla a község teljesiti a takarmány-, meg kukoricabeadási tervét, mindenki szabadon rendelkezik a feleslegével. A népnevelőmunka nem volt eredménytelen, már az első nap jóval több kukorica gyűlt be, mint az előbbi hét bármelyik napján. De már az első nap megmutatkoztak a hibák is: »szűk a kereszt- metszet« az átvevőfielyeken, meg a vételijegyzésnél. Látták, ha igy haladnak, megint csak nem jutnak előre, tarthatatlan dolog, hogy 4—5 kocsi álljon mindig az átvevőhelyek előtt, — különösen most, hogy úgy sürget az őszi munka is. Nem ie sokat gondolkoztak, menetközben javítottak a hibán Megszaporitották az átvevőhelyek, számát és kint Cserepesen, Gyulamezőn, meg Pusztaszöllősön ott helyben vételi jegyzik is a kukoricát, hogy ne kelljen 10—12 kilométerről csak a vételijegyért bejönni a faluba. A hangos híradó ie a »begyűjtési hét« sikerét szolgálja. Egymásután, olvassák be, hogy Benkó János 10 holdas középparaszt 561 százalékot teljesített, Rostás Mihály ötholdas- 420-at. És ezeket a dolgozó parasztokat másnapra már be is vonják a népnevelők közé. Jól megy a munka, de azért akad hiba is. Például a tanácstagoknál. A tanácstagok 15 százaléka, hátralékos. Most úgy határozott a vb, hogy személyesen lelátogatnak mindenkit, beszélnek velük, hogy kötelessége minden tanácstagnak1 élenjárni, — éppen úgy, mint Sélei János hatholdas tanácstagnak, aki a gyulamezői dolgozó parasztokat sorra meggyőzi a beadás időben való teljesítésének fontosságáról. Az 5—10 százalékos felemeléseknél is javítani kell. Bizony ezt sem. alkalmazták minden esetben a törvénynek megfelelően és a 'szállítási szerződéskötésre is sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mert anélkül nehezen teljesítheti Békés- sámson a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére tett vállalását/ hogy a »begyűjtési hét«-en elérik a 100 százalékot, utána pedig a 20 százalékos túlteljesítésért indulnak harcba. A szovjet tapasztalatok felhasználásával az élenjárók közé törnek a szabadkígyós! gépállomás dolgozói Alig nraa el két hete, hogy a hazánkban tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség egyik csoportja meglátogatta a szabad- kígyósi gépállomást Ez a látogatás mélyen belevésődött minden gépállomási dolgozó emlékezetébe. És ez meglátszik a munkájukon is. Számos munkaterületen vezették be azokat a módszereket, amelyeket Kekin, Clvenko és a többi szovjet elvtársak javasoltak. Fellendült a munkaverseny — Hiba volt nálunk a munkaverseny körül — mondja Kovács Lajos elvtárs, a gépállomás vezetője. — Megszerveztük mi, — de csak papíron. A valóságban sem a brigádok, sem az egyének között nem tudatosítottuk úgy, ahogyan kellett volna. Nem gondoskodtunk a versenyfeltételekről sem. Előfordult pl. olyan eset, hogy két traktor szántott egy földtáblában, körbejártunk egymásután. így volt ez akkor is, amikor a szovjet elvtársak itt jártak. Kekin elvtárs azonnal felhívta a figyelmünket, mennyire helytelen ez. A traktorosok, ha így szántanak, nem tudnak versenyezni. Azóta már minden traktor külön-külön területen szánt. És a verseny is fellendült A legutóbbi kiértékelésnél például az > Úttörő <<-bri- gád volt az első, mely 32 százalékra teljesítette tervét Egyénileg Balatoni Károly volt az első: 49 százalékot teljesített. De nem sokkal maradt el mögötte Fáber Mihály sem, aki 45 százalékban teljesítette őszi tervét és már ígéretet is tett, hogy a legközelebbi kiértékelésnél az övé lesz az elsőség. Egyéni terveket készítenek A szovjet küldöttek látogatásáig ágy volt az a vszabadkí- gyósi gépállomáson is, hogy a traktoristák csak a munka megkezdése előtt, reggel kapták kézhez a munkautalványukat. Tehát csak reggel tudták meg, hogy aznap hol fognak dolgozni Most már előre egy héttel tudja minden traktoros, hogy melyik terület az, melyet neki fel kell szántani. Ez hozzásegíti ahhoz, hogy sajátmaga is külön tervet készítsen a munkák gyors elvég- iésére. Gondoskodott a gépállomás ve- Betősége arról is, hogy minden traktorista ismerje, milyen területet kell felszántani a hátralévő időtlen, hogy a gépállomás a »érvét határidőre teljesíthesse. Pallér István, a gépállomás vezető mezőgazdásza pontos ütemtervet készített, amelyben fellün- tette, hogy egy-egy traktornak 10 nap alatt 66 normálholdat, azaz 40 kát. hold mélyszántást kell elvégeznie. Ez azt jelenti, hogy egy traktoristára naponta két kát. hold mélyszántás jut, amit a munkaidő helyes kihasználásával könnyen ei is tud érni, sőt azt jóval túl is szárnyalhatja. Rendszeres ellenőrzés A termelőcsoporlokkal való viszonya is javult a gépállomásnak a szovjet küldöttek látogatása óta. Megfogadták Kekin elvtárs tanácsát, hogy a gépállomásnak törekednie kell arra: minél több munkafolyamatot gépesítsenek a termelőcsoportokban. A répaszedést például már minden csoportban erre a óéira átalakított ekékkel végzik. Azonkívül a modem agrotechnika bevezetésével is segítik a csoportokat Igen eredményesen alkalmazzák az előliántós ekéket, valamint a faeresz tbe-bosszába való vetést Nagyon fontos feladatként jelölték meg a szovjet elvtársak a végzett munka ellenőrzését. A szabadkígyósi gépállomás vezetősége is rendszeresítette most már, hogy minden brigádnak van egy füzete, ahová a munkáltató beírja a véleményét a traktor munkájáról. A munkák átadása is a legszigorúbb ellenőrzéssel történik. A szabadkígyósi gépállomás az őszi tervét eddig 28 százalékban teljesítette, 94 százalékos üzemanyagfogyasztás mellett Most a szovjet tapasztalatokat felhasználva, minden erővel arra törekednek, hogy hamarosan az élenjárók közé kerüljenek. (zs. m.) Az Októberi Forradalom ünnepének tiszteletére: Tuska Márton 7 holdás dolgozó paraszt Rákosi elvtárshoz írt levelében megfogadtat az őszibúzát október 14-ig elveti Drága Rákosi elvtársi Hét kataszteri hold 1100 négyszögöl földön dolgozunk fiammal. Azon vagyunk, hogy minél többet termeljünk. Most, az őszi mezőgazdasági munkákat is liatáridő előtt akarjuk befejezni. Eddig hordáik a szárat és vetőszántást végeztünk. Vasárnap is munkában voltunk. Másfél hold ntár készen van. Még másfél holdat számítunk ősziek alá szántani. Határidő előtt azért szerelnénk befejezni, hogy a jövőévi jobb termést biztosítsuk. Például az idén tíz és félmázsás termést értünk el búzából. Jövőre többel akarunk. Hu több kenyeret tudunk adni az ipari dolgozóknak, akkor ml is több mezőgazdasági gépet, iparcikket várhatunk tőlük. Meg a becsület Is tgy kívánja. Fián» tanácstag, éu meg a dűlőben körzeti felelős vagyok, mit szólnának a szomszédok, ha éppen nrt késlekednénk? Ilyen dologidőben sok tennivalónk akad, de azért esténként kézbevesszük az újságot is, mert kiváncsiak vagyunk, hogy »ul történik körülöttünk. A fiam szokott felolvasni az újságból. Mindig «has arról, hogy * gyárakban milyen sokat termelitek, mindig többet és többet. Mi smi fukarkodtunk eddig az állammal szemben, mert az idén Is 1.95 szá- zaíéklKtn tel lesi teli ük a gabona- beadást. lejás- és bareinílbcjdá- stmkn.uk Is 100 százalékban eleget teltünk. Kukoricából 5 mázsa W kilót szállítottunk be. Még a héten két mázsát beviszünk, szállítási szerződési kötünk ra. Már elhatároztuk azt Is. hogy öl disznóra hizlalás! szerződést kötünk. Most pedig megfogadjuk Rákosi cívtársnak, hogy november 7-« tiszteletére, az Októberi Szo- ciitisla Forradalom évfordulójára a búza vetést október IS-re elvégezzük, fis elmegyünk a dűlőben dolgozó parasztokhoz is, elbeszélgetünk velük, hogy milyen fontos a minisztertiináes határozatát Idejében teljesíteni, meg szégyen volna egy tanácstag dűlőjének lemaradni Kívánjuk Rákosi elvtársnak. hogy még sokáig vezessen bennünket újabb és újabb sikerek kivívására. TUSKA MARTOV pír'.onkivilli 1 holdas dolgozó paraszt, Tótkomlós, Tanya 6i. Éliásék földjén kikelt már az árpa9. a búza is erősödik — megvan a jövőévi gazdag aratás feltétele Éliás Dávidot jó gazdának ismerik Kardoskúton. Idejólien vet, meg a növésiyápoláá munkákban sem tartozik az utolsók közé solia. A korai vetésnek, a jó növényápolásnak meg is van minden évben az eredménye. És a bő termésből jut aztán a beszolgáltatásra, még a túlteljesítésre is. Búzából három kiló hijjáa őt mázsát vitt be C- jegyre, az árpabeadásnál sem maradt szégyenben. Igaz, — mondják el egy kicsit röatelkedve — a tojásbeadásnál egy kicsit elmaradtunk, de ez sem lesz sokáig. Most, a búzavetéanél kiköszörülték egy kicsit a csorbát, (persze, ez nem azt jelenti, hogy a tojást mostmár be sem viszik) elsőnek vetették el a faluban a búzát, aa árpájuk meg már ki is kelt szépen. Korán vetni I Megtanulta már Éliás Dávid és minden évben újra és újra meg is győződhet ennek igazáról. így volt ez az idén is. Tavaly is ilyenkor vetett, talán még egy-két nappal korábban, — meg is volt az eredménye. A faluban átlagosan tízmá- zsás búzatermést arattak. Step ez is, de az övé több volt. 14 mázsa. Két és fél hold földön kerek tíz mázsát jelent ez. Éliás Dávid öt Albu Erzsébet, az óvónőképző tanulója egy nap alatt közel 15 kiló gyapotot szedett le Nálunk, a gyomai »Petőfi« ter- meljszövetkezetben 15 kataszteri hold gyapot termése várt betaka- rikisra. Nagyon szép termésünk lett, de a magunji erejéből tahin nem is tudtuk volna időre leszedni és bizony sok méter ruhaanyag veszett volna kárba a késői gyapotszedéssel. Kaptiuik ki seal tő munkaerőt a ,gyomai óvónőképző iskolaitól. Október 7-én a kintié vő fiataléig olyan komoly munkát végzett, amilyent estik a szocializmust építő nép gyermekei tudnak. Például Albu Erzsébet I. a) osztályos tanuló 14 kiló 60 deka gyapotot szedett egy nap. Balogh Rozália 11 kiló 50 dekát, Magyar Ilona 11 kiló 50 dekát, Cs. Kovács Teréz 11 kiló 30 dekát, de nemcsak ők, hanem valamennyien szorgalmasan dolgoztak velütok együtt. Minden leszedett kiló gyapotért minden tanuló megkapta a fizetését. Mivel vasárnapi nap végezték, kilónként 3 forint 30 fillért. kaptak. Ki mint végezte munkáját, úgy részesült a fizetésből. Albu Erzsébet például a 14 kiló 60 deka gyapot után 48 forint 18 fillért kapott. Boldogan beszélték, hogy keresetükből szüleiknek vesznek ajándékot, meg elmondják azt, hogy a szövetlce- zethea valóban, mindenki a munkája után részesedik. VIKTOR JÓZSEF levelező, Gyoma. tKossuth« tsz. mázsát vitt be C-jegyro, (kapott is érte 375 forint értékű textilutalványt) szabadőrlésre két és fél mázsa búzája van, másfél mázsát meg a gépállomásnak fizetett ki a mélyszántásért. Ez éppen 9 mázsa, 1 mázsa még masait is abból a J0 mázsából, amennyivel több termett neki, mert korábban vetett. Érdemes volt. Az idén tavasziárpája volt, ez sein fizetett rosszul, ezer négyszögölön nyolc mázsa termett, de kiszámította, ha őszit vet, (és már régen el is vetette) hamarabb arathat, ha aszály jönne, az sem árt, úgy neki és ráadásul 2—3 mázsával többet terem és ez is jelcut valamit. Persze, Kardoskúton is 6okan hivatkoznak arra, hogy sok a betakarítani való azért maradtak el a vetéssel. Éliáséknak sem termett kevesebb, hiszen kukoricából 60 mázsa körül törtek Le a két holdról, — csak jól beosztották az időt. A nagy fiúval olyan »házi tervet.« csináltak. Kiszámították, melyik nap mit csinálnak. A szárat például a középső fiú vágta, utána ő, meg a nagy fiú »két műszakban« ■ szántottak, a fiú nappal, az öreg éjszaka. Valamivel több, mint másfél nap alatt meg is lett a vető- szántás, szombat délre el is vetettek, — aztán szombat déltől hétfőiig pihentek a lovak. Vasárnap esőt is kapott a búza és már csírázik. Most már csak e mélyszántás van hátra, de arra szerződést kötöttek a gépállomással. Jobban, mélyebben szánt a traktor, mint a ló és ez pedig kell ahhoz, hogy jövőre ne 30, hanem még többmázsás kukoficatermée legyen, ök pedig a fiúval együtt mát Polonyi István földjén szántanak, vetnek, aztán a többi szomszédén, akinek nincs igája. Úgy mondják: azért, hogy jövőre ia jó termés legyen, na meg, hogy Kaidoskút le ne maradjon a versenyben.
