Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-05 / 232. szám
ft limai Vasműért, a EiusSapestí földalatti gyorsvasáért, az lustái Erőműért, a Tiszaieki Vízműért, az ötéves tervért, a magvar nép Sseldog jövőjéért, a szocializmusén jegyezz Békekölcsönt! A csabacsiidi népnevelők helytállnak a békekölcsönjegyzés sikeréért folyó harcban „Kondacsnénak nagy hibájay vékonyan fog ceruzája“ Munkában a kultúr brigád ok Nem ifi olyan régein — 1945 előtt — ilyenkor ősszel Csabacsüdön is Bök szakadt ruhájú ember ácsorgóit a főutcán. Nem volt munkájuk, nem volt kenyerük. Mentek volna ők kubikra as ország másik részébe ifi, csakhogy valami kis kenyeret tudjanak adni az odahaza eíró gyermekeknek. De hiába könyörögtek, hiába sírtak az asszonyok, gyerekek, — munka nem volt. Van miből adni Ma már minden csabacsüdinek van szép ünneplőruhája, nem ácso- rognak már az utcasarkon. Dolgozhat mindenki. Gazsó Pál is eokat dolgozott a múltfoan a Fábián, meg a Kovács uraságnál. Szűkös esztendők 1 voltak akkor számára is, előfordult, hogy néha gyufára, meg sóra sem telt. Most Gazsó Pál is motorkerékpáron jár, traktor szántja a 3 hold saját földjét. Vleszik Pálnak is, az egykori uradalmi munkásnak vadonatúj kerékpárja vau. Szóval Csabacsüdön is megszűnt a szegénység, gazdagodnak itt is az emberek. A haza, amely az övéké is, sokat adott már eddig is nekik: földet, családi házakat, traktorokat, kultúrházat, járdát, afcb. Most ők adnak kölcsönt a hazának, — van mihői és van miért mi,nők. Kedden délig a falubeliek 47.600 forint békekölcsönt jegyeztek. Ez a szám egyre növekszik. Az az összeg, amelyet eddig jegyeztek már a csabacsüdiek, két 35-ös traktor, vagy hét sorvetőgép (32 soros) elkészítésére elegendő. Hogy ne a halál arasson... Lelkes,, fáradságot nem ismerő kommunista és pártonkívüli népnevelők járják a házakat, a tanyavidéket és harcolnak a kölcsön- jegyzés sikeréért. Sok kérdésük van itt is a dolgozó parasztoknak, többen közülük ellenvetéseket is mondanak a népnevelők szavaira. Gazsó Pál 3 holdas dolgozó paraszt is feltette a kérdést: sjó, adjuk a kölcsönt, de nem lehetne-e lassabban építeni a Dunai Vasmüvet? Vagy nem hadikölcsön ez?« A népnevelők elmondották neki is: »Biztos, nem mindegy a dolgozó parasztoknak, neked sem, hogy pl. pár hónap múlva, vagy tíz év múlva lesz itt a falunkban több traktor, kerékpár, vagy más egyéb• Merti a traktor könnyíti az ember piunkáját, hozzásegít a többterméshez. Hát ezért kell igyekezni a Vasmű építésével, hogy mielőbb adja az új traktorokat... Hogy a kölcsön nem hadikölcsön, azt meg éppen az bizonyítja, hogy mezőgazdasági gépeket gyártó üzemeket, új szövőgyárakat, új kórházakat, kultúrházakut építünk. Ezt kell segíteni forintjainkkal is.« Percekig csend volt. Gazsó Pál sok mindenre gondolt: a múltjára, a szép jelenére, arra is, hogy régi vágya teljesült, mert motorkerékpárt is tudott vásárolni. Aztán 400 forint békekölcsönt jegyzett, hogy ne a halál arasson, hanem ő arassa 3 hold földjén a búzát. A villanyért is Kezdetben Béres Lajos néhány holdas dolgozó paraszt is úgy volt vele, hogy nem jegyez békekölcsönt, de aztán Lestár Flórián elvtárs népnevelő megkérdezte tőle: »A bélre nemi ér meg egy nap 50 fillért?« Gyorsan válaszolt a dolgozó paraszt: »Dehogynem! Sokkal többet megér.« A népnevelő ezután elmondotta, hogy pl. az, aki 200 forint békekölcsönt jegye«, az egy évben egy napra alig 50 fillért ad csak a békéért, azért, hogy a faluban is mielőbb villany világítson a házakl*an, ne a petróleumlámpa.« Béres Lajos 200 forint békekölcsönt jegyzett. Balczó János dolgozó paraszt a tanyáról jött be a pártszervezethez, hogy elmondja: Feléjük még nem jártak népnevelők, de 6 is akar kölcsönt jegyezni. Jegyzett is, 200 forintot. Aztán arra kérte a párt- szervezet vezetőit, hogy osszák be őt is népnevelőmunkára, mert ő így is akar harcolni a békéért, Balczó János, ez a néhányholdas dolgozó paraszt lelkes agitációs munkát végez, felvilágosítja a jegyzés jelentőségéről dolgozó paraezt- táreait. Versenyben a népnevelők Szerdán este harci megbeszélést tartottak a csabacsüdi népnevelők. A kölcsönjggyzés még nagyobb sikeréért felfedték a hibákat. Többen elmondották pl., hogy vannak olyan népnevelők, akik a jegyzésnél nem mutatnak példájb, s ez gátolja a jegyzést. Például Csíki elvtárs és Kiss Mihály elvtárs is 100—100 forintot jegyzett. Viszkok elvtárs, népnevelő felállt ée a következőket mondotta: »Hatszáz forint békekölcsönt jegyeztem, de úgy érzem, ez nagyon kevés, még jegyzek 400 forintot. Jegyzésgyüjtési versenyre hívok ki minden népnevelőt és vállalom,. úgy végzem a felvilágosító munkát, hogy azoknak a dolgozóknak, akikkel beszélek, 400 forint lesz a jegyzési átlaguk.« Aztán sorra kértek szót a népnevelők: »Vállaljuk a versenyt, én sem maradok szégyen- l>en... Én sémii Az este éjfélbe hajlott, amikor befejeződött a népnevelőértekezlet. S a népnevelők még fokozottabb lelkesedéssel, még jobb munkával harcolnak azért, hogy a csabacsüdiekniek a kölcsön- jegyzésnél se kelljen szégyenkezni a haza előtt. # # Sonkoly Pálné, Pillér János és ,még többen .mások, pártonkívüli népnevelők is becsülettel harcolnak. A pártszervezetnek gondolni kell rájuk, — a békekölcsönjegyzés hőseire. Nevelje a pártszervezet tovább a békekölcsönjegyzés munkájában kitűnt pártonkívüli népnevelőket és az arra érdemesekkel erősítse sorait, (m.) A magyarbánhegyesi tanács foglalhasson jobban as össi ssántás-vetés munkájával jövőre egészen bizonyos, hogy terRöviddel a minisztertanár» növénytermesztésről szóló határozatának megjelenése után Magyarbán- begyes községi tanácsa is elkészítette a tervet az őszi »zántás- vetósi munkák időbeni elvégzésére. Elhatározták, hogy az ősziárpát a határozatnak megfelelően szeptember lő-ig, az őszibúzát pedig még a kitűzött határidő előtt, október 20-ig elvetik. A terv azonban csak terv maradt. Jelenleg a községben az őszáárpa- votést 30, a mélyszántást 12 százalékban végezték el. A búza vetéséhez pedig csak a hét végén kezdenek hozzá. — Nem tudjuk elvégezni határidőre a vetést, — állapítja meg Mellák Pál elvtárs, a VB elnökhelyettese, aki a szántás-vetési munkálatok irányításával van megbízva. — Olyan száraz a föld, a határban, hogy nem bironk szántani. Igaz, volt most a napokban eső itt is, de az még nem elegendő. Közelebbről megnézve azonban nem a szárazság az oka, hogy Ma- gyarbánhegyes ennyire elmaradt az őszi munkákkal. V. Kovács István 14 holdas középparaszt például még szeptember elején elvetette ez Őszi árpát, pedig az ő földjén Bem volt több eső, mint másutt. És jói járt, mert ma már szépen zöldéi a vetése és mése magasabb lesz, mint azoké a dolgozóké, akik még csak ezután vetik el az árpát. Az elmaradás oka az, hogy a helvi tanács nem fordított kellő figyelmet az őszi munkák végzésére. A tanácstagok maguk sem igyekeztek azon, hogy idejében szántsanak, idejében vessenek. Mellák elvtárs egyetlen olyan tanácstagot sem tud megnevezni, aki a határozatot betartotta volna. Ha a tanácstagok jó példával jártak volna elől, elmondották volna dolgozó paraszttársaiknak, hogy a szántás-vetés időbeni elvégzése egyik biztosítéka a jövőévi magasabb terméseredmények elérésének, — sokkal nagyobb lenne az eredmény ma Magyarbánhegyesen. A tanácsnak meg kell javítania munkáját. TJgy kell mozgósítani a dolgozó parasztokat, hogy az őszi búzát a kitűzött határidőre elvessék. Elsősorban is a tanácstagokat kell mozgösítani az Őszi munkák végzésére Ne legyen egyetlen olyan tanácstag sem, aki a minisztertanács határozatát ne tartaná be. Hiányosság az, hogy amíg a gabonabegyüjtés idején számos tanácstag, dolgozó paraszt állt egymással versenyben, most ez úgyszólván teljesen megszűnt, A legutóbbi körzetfelelős-értekezleben a harmadik körzet versenyre hívta ugyan a község többi körzetét, de ez eddig csak papíron van meg. Törekednie kell a tanácsnak arra, hogy a helyi DÉFOSz segítségével a párosversenyt kiszélesítsék. Dűlő dűlővel versenyezzen az elsőségért Természetesen nem elég csak beindítani a versenyt, hanem az eredmények állandó ismertetésével tovább kell fokozni. Hangos híradón, dicsőségtáblákon keresztül tudatni kell az egész község dolgozó parasztságával, ki az, aki az őszi munkákban az élen jár. Igen helyes módszer a tanácstól, hogy a lóval rendelkező dolgozo parasztok részére íveket készíttetett, amelyen fel kell tüntetni, hogy kinek mennyi területet szántottak fel. A beütemezéfi szerint 6 kát. hold (szántását kell elvégezni hetenként egypár lóval. Ezt azonban az eddiginél fokozottabban kell ellenőrizni. Arra kell törekednie a magyar- bánhegyesi tanácsnak is, hogy a községben mielőbb befejezzék az őszi munkákat, hogy ezzel is biztosítsák a jövőévi bőséges terméshozamot. (zs. m.) GLVRSD a Viharsarok H@g3ét! Megyénk kultúrcsoportja!i.«4ik nagy része továbbra is sikeresen segíti elő tartalmas kultúragitódéval a békekölesönjegyzés sikerét. A házaknál és az utcákon megtartott műsorok ünnepélyessé teszik a kölcsőnjegyzést a dolgozó parasztok között. A jegyzésben élenjárókat felköszönttk, de ugyanakkor megbírálják azokat, akik nem jegyeztek. A szarvasi MNDSz kul- túrcsoportja az alábbi dalos rigmussal öegíti elő a kölcsön jegyzést: ötéves terv épül nálunk, nehézségtől nem hátrálunk. Hogy az ellenség ránk ne törjön, Azért kell a békekölcsön. Ozsgyán Zsuzsa megértette, a kölcsönt elsőnek jegyezte. Romár Gyuri öt százast jegyzett, ezzel is erősíti a tervet. Pártunk tagja Litauszki, ezret jegyzett, mint bőripari. Kondacsnénak nagy hibája, vékonyan fog ceruzája. Atost, hogy sorsa derűsebb lett, elég kölcsönt mégsem jegyzett... Gyomán a kultúrbiigádok házi agitációt végeznek. Többek között felkeresték Kiss Károlynét, és Cse- te Gergőiynét, akik még nem jegyeztek békekölcsönt. Bár mindketten özvegyasszonyok és földnélT küliek, a kultúrbiigádok szereplése után 200 forint békekölcsönt jegyeztek. A* kultúrbiigádok köszöntötték Liziczai József kubikost, aki 500 forint és Dobó József földmunkást, aki 400 forint békekölcsönt jegyzett. A békekölcsönjegyzésben élenjárók nevét rigmusok* 6a szőtték és többek között felkeresték és köszöntötték Szöllőki János rendőrbaj társat, áld 1500 és Csányi Dánielt, aki 800 forint békekölcsönt jegyzett. Ezenkívül az úttörő kultúrbiigádok az utcákon adták elő tarka műsorszáinaikat. Az úttörőrajok 100—100 forint békekölcsönt jegyeztek és úgy indultak a jól teljesítő dolgozó parasztok köszöntésére. Ellátogattak Gizik Imréhez is, aki 1200 forint békekölcsönt jegyzett. "" # A mezőberényi kultúrcaoportok műsorszámaikkal először az üzemeket éa a tszcs-két látogatták meg. De külön-külön is köszöntötték az olyanokat, mint Bájer Mihály, aki 1000 és Balogh Mi- hálynó szövőgyári munkás, aki 800 forint kölcsön jegyzéssel járult hozzá az ötéves terv megvalósításához. * Füzesgyarmaton csak az úttörőbrigádok járnak ki a jegyzésben élenjárók köszöntésére. Naponta 10 úttörő kultúrbrigád is működik a községben. A kultúragitúciót főleg oda összpontosítják, ahol gyengén halad a jegyzés. Ezek közé tartoznak a Dob-, az Árpád- és a Kont-utcák. Füzesgyurinuton október 3-án délután 4 órakor az MDP nagytermében az egyik kultúrbrigád több, mint 300 főnyi közönség előtt játszotta le jó sikerrel a »Ludas Matyi« című színművet. Egy népnevelő agitációs útja Csányi Ferenc elvtárs, csanád- ápáoai népnevelő is lelkesen végzi munkáját. Nem sajnálja az időt, reggel 6-tól 10 ómig mindössze négy helyen fordult meg. Kovács Mátyás hatholdas dolgozó parasztnál is jártak, aki a beszéd során kijelentette: »Csak 50 forintot jegyzek.« »Ez igen bevés és sovány ajánlat, gondolkozzék csak a dolgon«, — mondotta Csányi elvtárs. Még beszélgettek tovább, majd a népnevelő elköszönt. Estefelé újra visszatért. Kovács még ekkor is hajthatatlannak mutatkozott, de a népnevelő még jobban felkészült. Beszéd közben kiderült, hogy Kovács földjét traktorral szokta felszántani. Majd arról kezdett a dolgozó paraszt pa- naszkodni, mikor éppen a szomszédjában volt a traktor, elvezényelték: igy későbbre marad nála a szántás. »Látja és még azt mondja, 50 forintot jegyez. Tudja, hogy az ötéves terv végére több traktort kap a falu. A föld 90 százalékát traktorral szántja majd.« Kovács: »Hallottam róla.« »És maga csak 50 forinttal akarja ezt elősegíteni. Pedig, ha több lesz a traktor, akkor nem kell attól tartani, hogy ide, vagy oda el kell vinni, ahol nagyobb szükség . van ró.« »Aki nem jegyzett tavaly, annak nem lett semmi baja« — ismét igy Kovács. »Szóval, maga talán a múltat akarja visszahozni?« — kérdezte a népnevelő. »Én, dehogy hkarom,« — tiltakozott Kovács.. »Gondolkozzon csak ezen« — folytatta a népnevelő. — A múltban, ha akartak valamit az urak, erőszakkal csinálták, büntettek, csendőrrel, rendőrrel tőitek a dolgozókra. Vagyis erőszakkal behajtották a pénzt, ha szükségük volt rá. Most pedig megmondjuk nyíltan, mit akar az államunk, mire kell •a pénz. A kölcsönjegyzés becsületbeli kötelesség. Maga úgy gondolja, az éppen olyan becsületes hazafi, aki nem jegyez, mint az, aki jegyez? Vagy azt gondolja, hogy jobb volna Amerikától kölcsönt kérni? »Nem, ezt nem akarom« — tiltakozott Kovács. »Ez igen helyes, de akkor adjon tanácsot, hogyan lehetne elintézni a kölcsön ügyet,« — folytatta Csányi elvtárs. Kovács elgondolkozott kissé, majd azt mondotta: »Csakis úgy, ha mi, a dolgozók adjuk össze megtakarított forintjainkat.« »Ezt jól látja, de az nem mindegy, hogy ki mennyit ad. Ki-ki erejéhez képest kell, hogy segítsen. A kölcsönadott forintokat ezerszeresen visszakapja mindenki, új gépekben, több ruhában, új gyárakban is. Persze a pénzt mind egy fillérig visszafizeti az állam.« Kovács Mátyás ezután belátta, hogy bizony ő sem 50 forinttal tud csak hozzájárulni, hogy több traktort, szülő- és napközi otthont, villanyt és sok-sok más hasznos dolgot kapjon a falu dolgozó népe: 250 forintot jegyzett. Sz- I. Az ötéves terv végére 30 ezer férőhely lesz bölcsődéinkben Az 1951-©s tervév elején 1570 állandó jellegű területi bölcsődei férőhely létesítését irányozták elő. A népgazdasági tanács április 26-i határozata értelmében még további ezer, bölcsődei férőhelyet biztosítanak, maglévő helyiségek át- alakításával. Az összesen 2570 állandó bölcsődei helyen kívül, a tszcs-klien, állami gazdaságokban, a termelőszövetkezeti városokban, további ezer idény bölcsődei férőhely létesült már. 1952 végén, az állandó jel egű bölcsődék férőhelyeinek száma 10.400-1 a, a mezőgazdasági idényjellegű bölcsődei férőhelyek száma pedig 3900-ra emelkedik. Az ötéves terv végére az egész ország területén 30 ezer férőhely lesz a bölcsődékben.
