Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-04 / 231. szám

A magad hasznára, a ha^a javára: jegyezi Békekölcsönt! <4 békéscsabai fűtőké% daliáséi győzelmes harcának „titka*6 A vas utas nani és alkotmányi ver- Bonyazuka.-iz jelentős eredményeket hozott a békéaosabai fűtőhöz dolgo­zóinak harcos küzdelmében. Meg­nyilvánult ez a tervtaljeeítósben, «nyagtakarékoseágban, de a doűgo- BÓk felé irányuló felvilágosító mun­kában, vezetésben, irányítóéban is nagyszerű tapasztalatok, jó módsze­rek születtek. Ez a lendületes mun­ka biztos alap j a volt az őszi vas­úti csúcsforgalom sikeres megol­dásának. Mint valamennyi csavar agy jó gépben, úgy járult hozzá a fűtőház valamennyi üzemegysé­ge aa egész üzem jó eredményei­hez, az őszi forgalom megoldású­nak győzelméhez. Például Barta István javító brigádja az előirány- Bfftt 8 mozdony réezletvizsgáját ha­táridő előtt 15 nappal elvégezte. De így történt ez a kocsijavítómű­helyben, így a többi részlegnél is. Uj tüzet jelentett ebben a forró kohóban a békekölcsön jegyzése. A korábbi egy békebizotteóg he­lyett valamennyi műhelyben új békebizottságek alakultak, fcisgyüléseket tartottak — számsze­rűit tizenhetet. Elmondották az öt­éves terv eddigi eredményeit, jö­vő feladatait, rámutattak, hogy a nagy mozdonyjavító korong, víz- to-ony és a többi, amit a terv adott, milyen nagyszerű segítséget ad­nak a fűtőház dolgozóinak. Rámu­tattak, hogy államunk ruházatot, felszerelést biztosít még a fűtők­nek is. Helyi példákon keresztül mutattak rá az eredményekre és arra. hogy mindez honnan szár­mazik. A párttagok mellett a bé- keUiaottsági tagok jártak elöl jó példával a jegyzésben is. Varga István asztalos, békebizottsági tag 900 forintos keresete mellett 1000 forintot jegyzett. V. Balog János fűtő ifjúmunkás, békebizotfeági tag 750 forintos átlagos keresete nyelteit 1000 forintot jegyzett. Persze, hogy de ez még csak az egyik oldala a dolognak. A jelentős forintösz- szcg meljett növekedett a terme­lés is. A havi tervkilométer elő­irányzatot llö százalékja. az elegy- tonna továbbítást 111 száza lék) a teljesítették. Az egy mozdonyra eső napi kilométerteljesítést 190 km- re emelték — augusztus ‘20-án még csak(?!) 138 km volt. Mosás tól-m o-ásig mozgalomban 12.600 km az átlag, de van olyan mozdony — Kállai Lajos és Vér József fűtő gépe —, amely 25 ezer kilométert futott két mosás között. (Egy éve még nem volt szabad túllépni a 2800 kilométeres határt!) Kemény az osztályharc csatája, de nagy segítséget kapnak ebben a szovjet és magyar moz­galmak alkalmazásával. A szocia­lista megőrzést jelentő Nazaiova- mozgalom módszere, az apróbb hi­bák azonnali kijavítását jelentő Lu- uyin-i mozgalom bevezetése biz­tosítja, hogy mosástól-mosáeig min­den fennakadás nélkül 25 ezer ki­lométert tudnak megtenni. Aszén- takarékoaság terén szeptember l-tfil SS3 tonna szenet takarítottak meg 45 gyorsvonat mehet ezzel a szén- mennyiséggel túlterhelt szerelvényt röpítve Békéscsabáról Budapestre. Forintban is meglepő összt^ ez: 73.220 forint! A kocsijavító műhely augusztus 20 óta 60 ezer forint megtakarítást ért el a kocsijavító­ik övették őket a többiek. Vakarcs József fűtőházi mupkás 450 fo­rintos keresete mellett 600 fúr in­tőt jegyzett, e így a többiek is; 626 forintos üzemi átlagot értek el s 242.250 forint, sok használt anyaggal yaló elvég­zésével. Az üzemegységek nagy­szerű eredményei mögött az egyé­nek kimagasló eredményei rejlő­nek. Zádo’.i Mátyás géplakatos 179, honvéd-műszakban 198 százalékot ért el, Fazekas Sándor sztábáftQYis- ta-je’ölt, ifjúmunkás tűzikováes 170, honvéd-műszakban 203 epíjwlékot ért el, Mitykó Mihály esztergá­lyos 109, illetve 180 százalékot ért el. Mind magasabbra ível a ver- eenytúblák grafikonja, de nincs megállás. A fűtőház dolgozói újabb és újabb feladatokra készülnek fel. A pártvezetőségválasztás tiszteleté­re, arra a nagy ünnepre, hogy Pár­tunk ismét egy hatalmas lépést lesz belső megerősödése terén, újabb vállalások ezülettek. A kocsijavító üzemrész valamennyi dolgozójával sztahánovista szintért küzd; 95 szta­hanovistája van a fűtőháznak, most •ztahánovista Özemet akarnak A kocsijavító augusztusi eredmé­nye 151 százalék volt, most 155- nél tartanak. Elérték a szintet, a felterjesztés megtörtént. Egy üzem életében rendkívüli eredmények ezek. A Párt akara­ta, ereje érvényesül a dolgozók kezemunkájában s ebből születnek az újabb és újabb győzelmek, a békekölcsönjegyzés, vezetőségválasz- tás, Októberi Forradalom méltó ün­neplése s egyben a régi rend, az ellenség veresége. Tóth Gyula többi mint 5$ kis kétszobás családi házra való gyűlt össze liámán Jánosné <500 fortratfa Kómán Jánossá, a Kötöttárugyár .szövetjavító műhelyének minőségi e’ksiőre. Amikor a második béke­kölcsön jegyzésről értesült, ő is szá­molgatott magában: »hogy is .. . mennyit adhatok?« . . . két gyereket kell felnevelni... hát 100 forin­tot jegy®ek. — Másnap az üzem­ben Udvardiné ment hozzá a jegy­»Huszonöt éve dolgozom özem- ban, láttam jól mi volt azelőtt, meg most. Nolchónapoe kisfiam, Jánoska itt van az üzemi bölcső­dében, hároméves kislányom meg a napköziben. Jól gondozzák őket, szép tiszta ott minden. Olyan ét­kezést kapnak, hogy magam som tudnám jobban előállítani. ... Nem, nem, de ha mégis történne valami, hát ott aa üzemi orvos is. Mikor Jánoska megszületett segélyt kap­tam az üzemtől, szakszervezettől.». persze még Jánoska kocsiját is abból vettük fiésgyüjtő ívvel. Neki is elmon­dotta, hogy csak százat jegyez.-- Osak ne siesse el a dolgot, gondolja meg, bogy mennyit tud jegyezni, meg azt is, hogy miért jegyez — mondhatott volna többet is TJd- rardiné, de csak ennyit mondott. De volt eblien sok minden, amint •orravette Knmánné. Keze fürgén siklott a pulloverhátak szegélyem, de gondolata csak a jegyzésnél időzött. Mondta is anyám, hogy mikor ben­nünket (négyen voltunk gyerekek) világra hozott, nem törődött senki vele, nemhogy még segélyt ka­pott volna.« — Hát igy eszmél- gettom, férjemnek is elmondtam, hogy először száz forintot gon­doltam. Rámnézett, aztán csak ennyit szólt: — Azért többet is jegyezhettél volna. — Magamban kerek ügetni kezdtem az én 100 forintomat. Há­romszázat, nem, négyet is tudnák én jegyezni. Hiszen megvettük már a zsirozónak valót, hozzá a kuko­ricát is kifizettük. — Négyszázat Írjon be, — mon­dottam másnap a népnevelőnek. De csak nem voltam megelégedve magammal Beszélgettünk itt a munkatársak­kal, hogy ha a Párt rendbeszedné már ezt a zsirdolgot; többet je­gyeznék én ie, meg a többiek is. Dehát a Párt is hogyan változtas­son ezen, ha nem a tagjai mun­káján. keresztül. Én is tag vagyok, de mit tehetek én? Hát ez az. Jobb munkabeosztást ez endrődi tsz-ben A gyomai gépállomáson bizony T^nTin.!,- szép e:edmények. Verseny­ben végezzük munkánkat. Ennek eredménye megmutatkozott a nyá­ri munkáknál, amikor a kiértéke­lésnél jónéhány traktorista kapott díszoklevelet és prémiumot. így Balázs Lajos traktoros, aki a nyá­ri szántási tervét 150 százalékon telül teljesítette, de jó eredményt Írt el Balázs István te. Most az fezi munkálatokat te versenyben X^ezzük, de nemcsak a munkánk­kal igyekszünk bebizonyítani, hogy Hz országot magunknak építjük, hanem a második békekölcsönjegy- zé ben forintjainkkal te segítjük a terv megvalósulását. Balázs István, a DJSz traktoros brigád vezetője elsőnek jegyzett békekölcsönt a gép­állomáson, 600 forintot, utána Gi- fliez András traktoros 500 forin­tot jegyzett, Balázs István bri- gádvezBÍő szorgalmas munkája meg­mutatkozik a termelés vonalán te, amikor kora reggelenként sorra láto­gatja a brigád tagjait hogy az esetleges hibákat ott helyben mind­járt kijavítsák. Néha zökkenők te vannak munkánkban. Például az endrődi »Béke« tsz-nél, amikor a gépállomás gépei kora reggel in­dultak a vetőgóppel rozsot vetni, még tíz órakor sem volt, aki a gépbe öntse a magot. Ez nagy ki­esést jelentett. Én azt kérem min­den csoporttól, jobb munkabeosz­tással, idejében szervezze meg a munkaerőelosztást, hogy ilyen ese­tek ne forduljanak elő. Elvtársi üdvözlettel. Bohrát Lajos, levelező, Gyoma, ÁMG. Nagyon sokat, termelni, minőség­ért harcolni, meg most a jegyzés­ben is példát mutatni. Hiszen eb­ből a pénzből te traktor, kom­bájn, több búza, több kukorica ,». persze kukorica s olcsóbb zsír lesz. Beszéltem eztán a párttitkárunk- kaí, hogy én hatszázat jegyzek, mert igy akarok hozzájárulni a ma­gam, meg a többiek szebb, gond­talanabb életéhez. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő ax AM£­MATMMTAS Tovars is éEllzem a Kötöttárugyár és a Pamutszövő 4z »Kiüzem« címért folyó or- szi'ujqs wrgeiyjbeit a selyemhur­koló és rölAdáruipgrban első ti Békéscsabai Kötöttárugyár. Ter­vét júliusban 105.4, augusztus­ban 105.6 százalékra teljesítet­te 100 százalékos tervszerűség mellett. A tervéhez vfszo-nyítia a száz forint munkabérre eső termelési érték előírást HS.-j, il­letve 110.6 százalékra teljesítet­te. Vgyanúsak *« tervhez viszo­nyítva 4-5 százai íkkal csökken­tette az önköltséget. A yamvtipar, — pmmttszöyö- ick között első a Békéscsabai 1‘amutszövő. Tervét vetésben 10:1.5 százalékra teljesítette. A gyártott áruk minősége 97.4 szá­zalékban elsőrendű volt; 77-6 szá­zalékos géphcttágfqklml dolgoséit. Mindkét üzeiyban, főként (i Va- mutszö vőben, megmutatkozott az elbizakpdoUpáy, aminek nyo­mán némi visszaesés mutatko­zott mindkét üzem termelésében, minőségi eredményeiben. A szak- szervezet megyei szerve építő bírálata után, különösén most * békekölcsönjegyzés idején újra javulás mutathimk. Km a ja­vulást tovább fidl fokozni, hogy a legközelebbi értékelésnél is biztosán nyerje el mindkét, üzem a büszke uK\üz:-.ywi címet. A mag,r fixem i giUfdálkodáüsal sokkal Aőbbcí lehel (enuelni, miiH ís kispareellákoii í’n is abban a kitüntetésben - részesültem, hogy tanulmá­nyozhattam a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságát, öröm és boldogság fogott el, amikor négynapi uta­zásunk után, megérkeztünk Mosz­kvába, abba p városba, ahol Sztá­lin elvtárs él és irányítja a világ dolgozóinak békeharcát. Soha sem felejtem el a szovjet nép kedves fogadtatását. Én a delegáció hármas csoportjában voltam. Közép-Ázsiá- ba mentünk, Moszkvától 3íiUÚ ki­lométerre. Az utat repülőgépen 16 óra hossza alatt tettük meg. Ez a rész Kazahsztán vidéke, egy kü­lön köztársaság, mely 28-szor ak­kora, mint Magyarország- Ezen a vidéken meglátogattunk öt kol­hozt, egy szovhozt, egy gépállomást és két kísérleti kutátómtéaetet. Teljes meggyőződésem az, hogy a gépesített nagyüzemi gazdálko­dásban Sokkal többet és eredmé­nyesebben lehet termelni, mint a kis parcellákon. Búzából például hektáronként 28—30 mázsa termés- eredményt értek el 1950-ben: Örii*-; si cukorrépatáblákat láttunk; íthoP hektáronként 1892 máasás termés volt 1950-ben és ez évben két­ezret várnak. Ezt az eredményt egy »Munka Hőse« rendjellel kitünte­tett asszony ért© el, aki már há­romszor nyert világrekordot. Gya­potból 15—20 , ynázsás eredményt érnek el hektáronként, ágasbúza 60 mázsát biztosit holdanként. Da a Szovjetunióban nem elég­szenek meg azzal, hogy most már ezt elérték, hanem azon kísér­leteznek, hogy minél nagyobb eredményt érjenek el mindenből. A kolhozokban láttuk a világ leg­jobban tejelő teheneit, melvek évente 10 ezer liter tejet adnak és van amelyik naponta 44 litert ad. Na­ponta négyszer fgjilf őket, a fe­jes géppel történik. Láttuk, amint a birkákat géppel nyírták. Tiz perc alatt befejeződött egy birka nyilává, naponta 62 darabot tud­nak igy megnyirui. Tapasztaltuk azt, hogy a kolhozokban év? szov- hozókban a szántás-vetést, a nö­vényápolási munkákat, a termény- betakaritást majdnem teljes egé­szeken gépi erővel vc—zik. A kom­bájn, ha szakképzett ember \ / ti, 30—35 jioldat arat te naponta, ez­zel 250 ember munkáját végzi el. A kombájnná mellett még több nagyteljesítményű gép könnyíti meg a kolliozparasztok munkáját. Például a cukorrépakapálógép na­ponta 35 hold cukorrépát kapál meg. A c n k or répásáé (tógép a ré­pát kiemeli a földből, megtakarítja és 70—80 kilós csomagokban rak­ja le. a részen, ahol mi jár- •'• tank a nagy eredniéifyeket csakis öntözéses gazdálkodással le­het elérni, mert a csapadék évente 20—30 milliméter. A Szovjetunióban , minden kol­hoznak van mozija, kú kórháza, könyvtára, iskolája, gyermekottho­na- Egyes kolhozoknak rádióleadó állomásuk is yan. Minden kolhoz­ban van szociális alap, amelyből az öregeket és betegeket segíti' a kolhoz. A kolhozokban a csa­ládból mindenki dolgozik, vagy ta­nul. Molnár Istvánr.é, Szeghalom, MNDSZ. Ezérf. lépett l»e ICeríagi Ctjorgy tei'niclÓKzőictkezetiinkl)« Kedves Elvtársak! Szövetkezetünkbe belépett Ker- tagi György 11 holdas középpa­raszt. Ö is megértette az idők sza­vát, hallgatott a Párt, Rákosi elv- társ szavára. Elbeszélgettem vele s igy beszéd közben jött fel a szó arról, hogy miéit lépett be. Azt mondta; »A nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeit abból látom leg­jobban, hogy magasabb termésered­ményeket érnek el. A gépezet jó kihasználása teszi azt lehetővé. Láttam, hogy a szövetkezetiek őszi árpából 19 mázsát, búzából 15—16 mázsát, napraforgóból 12 és fét mázsát, kenderből 50—60 mázsát takarítottak be holdanként. Én meg búzából alig 10 mázsán felül, árpából is jóval kevesebbet. Látom, hogy jól jövedelmező zöldségter­mesztéssel is foglalkoznak a szö­vetkezetben, ami 49.226 forintot adott az idén js.« Ez is mutatja, hogy a kívülállók figyelik munkánkat, ezért kell mindig jobban és példamutatób­ban dolgoznunk. Bohnyiát György, kondorosi »Dolgozók« tsz. Igyekezzünk ax őszi Kedves Elvtársak 1 Csoportunkban lázas munka fo­lyik. Hétfőn kezdtük törni a ku­koricát, 48 hold van, lesz munka vele. Úgy határoztunk, hogy mind­járt le is vágjuk a szárat, hogy szántani lehessen azonnal. Az ár­pát vetjük, habár késve. Harminc­két hold gyapotunk is szorít ben­nünket. Úgy csináljuk, hogy reg­gel 10-ig szárat vágunk, utána a gyapotot szedjük. Az őszi termé­nyekből is szépen lett, napraforgó 216 mázsa 20 holdon, kondor 950 munkák végzésével mázsa, holdanként 40 mázsás át­lag. Most két kilométer betonút épül a csoporthoz, 460 ezer forintba kerül. Igen örülünk neki. Hatvan darab szarvasmarha részére és há­romezer baromfiunk korszerű he­lyiséget állitunb fel. Ezekből tehet látni, hogy fejlő­dik csoportunk ée ha jól igyek­szünk, jövőre még szebb eredmé­nyeink lesznek. fkros Jánasraá, Kiscsákó. »Táncsics« tszcs.

Next

/
Thumbnails
Contents