Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-11 / 211. szám
(951 szeptember 11.. kedd a 1/iUaisa'iúk Idéfie KÉT SZÁMVETÉS Jövőre még ib jut egy-eov munkaegységre Elmondta: Liziczal András, a gyomai „Dózsa“ tsz tagja Lassan lezárul ez a gazdasági év. Elérkezünk oda, hogy a végsóit munkánk arányában elosszuk egymás kompit szövetkezetünk jövedelmének egy részét. Én a feleségemmel együtt dolgozom a gyomai »Dózsa« tsz-ben. Ketten 439 munkaegységet teljesítettünk szeptember 1-ig. Az évvégi elszámolásig ezt ki akarjuk kerekíteni ötszázra. Az elszámolás elé a legnagyobb bizakodással tekintünk. Hogy mennyi értéket kapunk, erre nemcsak mi, hanem a kívülálló dolgozó parasztok is kíváncsiak. A kíváncsiság aztán ceruzáti ad a kezünkbe és számadást csinálunk. Kehiig 12120 forintot vettünk fel előlegbe a kettőnk munkaegysége után. Ennek nagyrészét a három gyerek ruházatára fordítottuk. Jól tanulnak, mindent megteszünk értük. Elhordtunk a tss-ből 260 forint értékű tejet, ezenkívül 25 kiló veiőburgo- ny<it, 6 kilió 65 deka szalonnát, ennyiforma sertéshúst, cseresznyét, szilvát és még sok egyebet. Mind olyan értékek ezek, amikért a szövetkezeten kívül nagy összegeket kellett volna kifizetni. Itt pedig olcsón jutottunk hozzá. Az év végi elszámoláskor az 500 munkaegység útin 25 mázsa búzát, 20 mázsa kukoricát, 5 mázsa árpát kapunk. Ezeknek az értéke .1010 forinté Ha hozzáadjuk a mák, rizs, zab, káposzta, cukor és még egyéb ilyen apróság értékét, legkevesebb 4500 forintot tesz ki. Ezenkívül minden teljesített munkaegységre 15 forintot kapunk. Ötszáz munkaegység után ez 7500 forint. Ha már a jövedelemnél tartunk, akkor bele kell számolnom a háztáji művelésben levő' 800 négyszögöl terület terméseit is. Innen leszedek legkevesebb t'z mázsa csövesk11koricát, 525 forint, tíz mázsa burgonyát, 1500 forint értékben. Ezenkívül megterem még itt egy mázsa sárgarépa, s 50 kiló zöldség, paradicsom, uborka és bab. A munkaegységre kapott 20 mázsa és a háztáji gazdaságban termett 10 mázsa kukoricából gond nélkül meghizlalhatom a három szép süldőmet. Meghízva esek is megérnek legkevesebb háromezer forintot. Ha a felesleg húgából megőrül'etek 3 mázát s annak, a finom- és leány érlisztjét, meg a korpáját ehidoin,_ 996 forintot kapok érte. A felesleg kukoricáiéi is eladhatok legalább 3 mázsát. Ezért 210 forintot kapok. Eladhatok többet is, hiszen szabadon rendelkezem vele, mert az állammal szembeni összes kötelezettségünknek közösen teszünk eleget az 500 IkM után. Tehát a munkaegységre megkapott értéket teljes egészében magam és a családom életének jobbátételére fordíthatom. Ez az érték pedig szerényen számolva kitesz 18 ezer forintot• Amellett, hogy csi lídunk gondtalanul élhet, gyarapszik, s fejlődik a szövetkezetünk gazdasága is. Jövőre elérjük, hogy még több jut egy-egy munkaegységre. 1 Is összefogunk Fóliáiul Elmondta: P. Kovács Lajos 18 holdas gyomai középparaszt Ketten, a feleségemmel birkózunk 18 bold földdel. Van vele dolog bőven. Sokat gyalogoltam egész éven át hol az eke, hol a vetőgép, hol a fogas utón. A terméseredményem mégsem dicséretre méltó. Nagy hiba, hogy még egyszer sem végeztettem traktorral a mélyszántást. Ez meg is bosszulta magát. Nyolc holdon mindössze 50 mázsa 50 kiló búzám termett. Ebből 955 kilót a géprészre <*í aratóknak fizettem ki 4 hold karátosáért. Kilencszázötven kilóval az államnak tartoztam. Ezért kaptam 608 forintot. A »C« .jegyre beadott 7 mázsáért pedig 588 forintot. A fejadagra. szabadőrlésre és vetőmagra megmaradt 24 mázsa 45 kiló búza. értéke, 1956 forintot tesz ki. A sok. de gyenge minőségű munka után tehát csak 3016 forintot jövedelmezett a nyolc hold búzával bevetett föld. A kukoricám is jobb Lehetne. Megkapáltuk elégszer, de ott is hiányzik a mélyszántás. Csövesen 100 mázsa körüli termést- várok az 5 holdról. Májusi morzsoltalak ez 4200 forint értékben felel meg. De pénzt csak azért kapok, amit szállítási szerződésre lekötök és eladok az államnak. Nagyrésze a lovak abrakolására és a liéfc süldő kihíz- lalásiira kell. Ebből kettőt saját részemre, ötöt pedig szerződésre hizlalok. Meghízva megütik a 7000 forint értéket. Azzal a kettővel, amit már a korábbi hetekben eladtam, 8137 forint értéket tesznek ki. Egy hold napraforgó terméséből 400, a kenderért 100 forintot kapok. Termett 9 mázsa zab, ami 486 forint értékű. No meg az egy teliéntől is kifejek egész évben ezer forint értékű tejet. A borjáért 159 forintot kaptam. Fehéren, feketén tehát 17.498 forintot tesz ki a jövedelem kettőnk munkája után. Ha tavaly ősszel III. típusú tszcs-t alakítottunk volna a póhalini lia- tárrészon és ott reggeltől este sötétedésig dolgoztunk volna a feleségemmel, mint ahogy nap, mint nap a 18 holdon, akkor most több, mint 25 ezer forint jövedelemmel dicsekedhetnék. így csitt 17 ezer és " valahányszáz forint. Ráállásul ' ez' is‘ csak papíron van meg. Még vannak a különböző kisebb-nagyobb kiadások. Legutóbb is 300 forintot fizettem a kovácsnak a kocsim rondbe- szedóséért. Ezenkívül hol istrángot, hol kötőféket kell venni, vagy pedig a lószerszámot javíttatni. Akárhogy számolok, amit a 18 holdon megtermeltem, annak egyrószét megetetem a jószággal. Ami pénzt a jószágért kapok, annak egyrószét javítgat tásokra kell fordítani. Sokszor csináltam én már számadást és oda lyukadtam ki, hogy hevesebb bajjal és több jövedelemmel élhetnék a tszcs- ben. De előbb-utóbb ■ össze is fogok a szorgalmas póhalmi emberekkel. A szovjet dolgozóktól tanult módszerekkel vigyük sikerre az őszi esúe»forgalmat Elmondta: Na jy Gyula, a gyomai vasútállomás tolatásvezetője A GYOMAI VASÚTÁLLOMÁS tolatásvezetője vagyok és most az őszi csúcsforgalomban szükségesnek látóm, hogy munkamódszeremet átadjam vasutas dolgozó társaimnak, hogy ők is tanuljanak belőle, majd bírálatuk nyomán én is tanulhassak tőlük. Legelső dolgom mindig tüzetesen átvizsgálni a rakodásra kerülő kocsit, nehogy a rakodás után derüljön ki, hogy nem csatolható a szerelvényhez, mert át kell rakni az egészet egy másik vagonba. Ezzel nemcsak nagy időveszteséget, hanem nagy szén- ycszteséget is okozunk, mert a kocsik kicserélésénél közel egy mázsa szenet használ el a mozdony. Megindítottuk a rakva-ra- kott mozgalmat is, ahol arra kell törekedni, hogy a kiürített kocsikat ne hagyjuk egy percig sem üresen, hanem azonnal megrakjuk újra, hogy a legközelebbi szerelvénnyel továbbíthassuk. A rakva-rakott mozgalmat a szovjet dolgozóktól vettük át és nálunk is jól bevált. A mozgalom sikeréért az eddiginél nagyobb pontosságra, tervszerűségre köteleztük magunkat. A GYORS KOGSIFORDULrt megoldása is főként a ki- és berakodás gyorsaságától függ, ezért. szükséges az, hogy 5 óra alatt egy vagont ki- és berakjunk. Ezt úgy érjük el, hogy még a munkaidő megkezdése elolt megbeszéljük a rakodókkal, tolalók- kal az egésznapi munkát, így mindenki tudja egész nap, mi a dolga, nem történhet semmiféle fennakadás. A megállapított telje, SITMÉNY egy kocsimozdításhoz 3.3 százalék egy perc alatt. Ml ezt átlag 2.9 százalékra csökkentettük le. Most az őszi csúcsforgalom alatt még ezt az időt is csökkenteni akarjuk, hiszen a gyors és pontos szállítással, továbbításokkal ötéves tervünkért harcolunk. Munkámban sokat se gít a szovjet vasutasok tapasztalata. Éppen ezért kell, hogy valamennyi vasutas dolgozó tanulmányozza rendszeresen a szovjet vasutasok tapasztalatait az őszi forgalom győzelméért. Mióta csoportig vagyok mindenre telik Mióta csoporttag vagyok, az én életem is megváltozott. Több a jövedelmem, jobban telik ruházatra is. Valamikor, amikor még a ku- lákoknál dolgoztam, annyit sem tudtam koresni, hogy élelemre elég lett volna. Szégyellem az emberek közé menni, mert olyan rongyos voltam. Most pedig telik- mindenre. A »Táncsics« tszcs-ben eddig 110 munkaegységet teljesítettem. Négyszázhuszonötforintos ruhautalványt kaptam, amelyből szépen bevásároltam magamnak. Vettem felsőruhát, két pár alsóruhát és két pár- cipőt. Soha életemben eny- nyit egyszerre nem tudtam venni, csak most. hogy tszcs-tag vagyok. A fejadagomat is megkaptam és árpából 150 kilót, Októberben az elszámoláskor kapom a többit, hét mázsa búzát, azonkívül még árpát, cukrot és 2000 forint készpénzt. Azon vagyok, hogy minél több dolgozó paraszttársamat győzzem meg arról, mennyivel jobb a közösben. Innen is üzenem azoknak, akik még egyénileg gazdálkodnak: lépjenek be- ők is minél előbb a csoportba, mert csak így lesz nekik is az enyémhez hasonló boldog életük- Binecz Pálnfi, kisdombegyházi »Táncsics« tszcs. I tervkészítés a doisozé tömegek ügye T Tzömeinkben hatalmas harc ^ folyik ezévi tervelőirányzataink teljesítéséért, túlteljesítéséért, de már most előre gondolnunk kell a következő év, az 1952-es tervfeladatok kidolgozásúra is. Komoly és nagyjelentőségű feladat ez, melynek megoldásához rendkívül nagy segítséget nyújtanak számunkra a szovjet tervkészítés gazdag tapasztalatai. Ezek a tapasztalatok megtanítanak bennünket arra, hogy bátran, merészen, reálisan tervezzünk. Mindezek alapján álla“ pította meg Pártunk és kormányunk az 1952-es tervek kidolgozásának új rendszerét. Az üzemek a megkapott keretszámok alapján »előtervet«, tervjavaslatot készítenek. Ennek összeállításában rész t vesz az üzem valameny- nyi dolgozója, úgy. hogy a legjobb dolgozókból, szlahánovisták-i ból, a tervezés szakembereiből, műszakiakból »tervbrL adókat« alakítanak, melyek a dolgozók javaslatainak figyelembevételével járulnak hozzá a tervjavaslat elkészítéséhez. Azzal, hogy a dolgozókat bevonjuk a tervkészítés munkájába, emeljük a dolgozókban a felelősségérzetet a magukkészítette terv megvalósítására. ^ tervbrigádok egyik feladata az, hogy összegyüjtsek a dolgozók javaslatait. A csabai Ruhagyárban megalakított tervbrigádok tagjai minden műszak után megbeszélik a dolgozókkal a terv- készítéssel járó kérdéseket, feljegyeznek minden javaslatot. Helyes az is, hogy az egyes üzemrészekben kifüggesztik a terv- brigádok tagjainak névsorát, hogy minden dolgozó tudja, kihez forduljon javaslataival. A tervbrigádoknak szervező- és kutaíő- \ munkát is kell végezni. Mozgósítani kell az évi lerv időelőtti teljesítésére, segíteni a versenymozgalom fejlődését úgy is, hogy igyekeznek feltárni a rejtett tartalékokat, elősegítik a gépi berendezések jobb kihasználását, stb. A Gyulai Ilarisúyagyár tervbrigádjainak tagjai legutóbbi értekezletükön helyesen határozták -meg a feladatokat: első az, hogy felülvizsgáljuk az üzemrészek jelenlegi helyzetét, megvizsgáljak a technikai adottságokat, a termelékenység kérdését, és felfedjük a hiányosságokat, azok kijavításának módját, javaslatokat tegyünk jobb munkamódszerek bevezetésére. Helyes kezdeményezés az is, hogy a jó javaslatokat bejelentő dolgozókat megjutalmazzák. í Italában legtöbb üzemünkben megkezdték már munkájukat a tervbrigádok és igyekeznek a dolgozók tömegeit bevonni az üzemi elő terv elkészítésébe. Előfordult azonban több hiányosság is. A csabai Téglagyárban például a tervbrigádok a megalakulás után eddig még semmi komolyabb munkát nem fejtettek ki, nem igyekeznek meg. teremteni a kapcsolatot a dolgozókkal, így azután még javaslatok sem hangzottak el. Az orosházi Seprűgyárban pedig az történt, hogy a MÉMOSZ megye- bizottsága részéről a lervbrigád megalakításával foglalkozó értekezleten megjelenő Fazekas elvtársat a szó szoros értelmében elküldték az értekezletről azzal, hogy a szakszervezetnek semmi köze nincs a tervbrigádokhoz. A seprűgyár vezetősége lebecsüli a szakszervezet jelentőségét, ami ennél az esetnél élesen megnyilvánult. Nem fogadták el a segítséget, a támogatást, pedig nyilvánvaló az. hogy nagy szükségük lett volna arra. Pártunk és kormányzatunk, amikor kidolgozta a tervek összeállításának új rendszerét, az üzemi szakszervezeti bizottság valamennyi tagját felhívta arra, hogy ellenőrzésükkel és segítségükkel tegyék sikeressé a tervbrigádok munkáját, emelteit" az üb. tagjai személy sré1* rint felelősek azért, hogy a dolgozók javaslatai a tervezésnél megvalósuljanak. Mindez még- jóbban aláhúzza annak helytelenségét, ami az orosházi Seprűgyárban történt és egyben valamennyi üzemünk üzemi bizottsága felé komoly feladatokat jelöl meg. Tövőévi tervünk jó előkészítése harci feladat. Tervbrigád jaink a dolgozók széles tömegeinek bevonásával úgy alkossák meg a következő évi előterveket, hogy azok kifejezzék dolgozóink alkotókészségét, teremtő erejét, az üzem belső tartalékainak fel« tárását, kihasználását. Kulfúrcsoportjaink is segítik a begyűjtés és a tszcs-fejlesztés sikerét Megyénkben 190 kultúrbrigád nyújt segítséget a kultúra fegyverével a begyűjtési terv sikeres teljesítéséhez. Ezek közül 19ti városi, illetve üzemi. lvéíszázkilenc- venhat pedig falusi. A kultúrbri- gádok ellátogatnak a cséplőgépekhez és a jól teljesítő dolgozó parasztokhoz. Vidám dalokkal és jelenetekkel, csaSztuskákkal szórakoztatják őket. A sarkadi járás kultúrbrigádjai 64 cséplőgép dolgozóit látogatták meg. A sarkadi MSZT kultúrbrigádja a község különböző helyein adóit műsort, melynek hatására 22 dolgozó paEíméíeti színvonalunk emelését segíti elő az AffiEmTMEAims raszt lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. A gyulai MNDSZ kultúrbrigádja 14 élenjáró dolgozó parasztot köszöntött fel a begyűjtésijén kimagasló eredményeikért. Béres János a kultúrbrigád látogatása után még 2 mázsa búzát adott be »C« vételijegyre és ezzel 300 százalékra fokozta beadását. A békéscsabai üzemi kullúrcsoportok az elmúlt héten tizenkilencszer voltak a tszcsk-ben és tizennégyszer cséplőgépeknél, hogy énekszámaikkal, táncaikkal, csasztuskáikkal szórakoztassák a dolgozókat. Elek községben a békéscsabai MÁV zenekara és kulLúrcsoporlja tartóit jól sikerült előadást. Jól összeválogatott műsorukkal ünnepélyessé lették az egyik parasztküldött beszámolóját, melyet közel 700 főnyi közönség hallgatott véo'írf Grid-
