Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-23 / 222. szám

r 1*51 saeph aster 23, V»gármp VikatstiuUc kép* 5 9vm oro^liáKi vanntl komg)IexE»rS^á@! harca a cüúcsfor^aiom sikeréért Néhány nappal ezelőtt Bndft­esten a Vasutas Szafcsísaryeziat zékházúbon ankétet rendeaetl; a IÄV, iBölyon meaiárgyatták, hogy »ilyen feladatokat kell ineg-óldani z őszi ceúcsforgalom sikere ér­ékében. A* sokét részvevői a aefontosabb feladatként a három « félnapos, majd a háromnapos lül itten a munkában különösen nűgyjokntüsÓKŰ a yaant és a azál- I»itató üzemek közötti agyfittműkö- J és, melynek iraegvalósitása a komplex-brigádok feladata. Az an­kéten többek közölt megállapítot­ták azt is, hogy a» ország terü­letén működő komplexriirigádok közftl t legjobb teljesítményt m orog háziak érték ©1. Nézzük meg. socsifordnló elérését jelölték meg hogyan érik el jó eredményeiket az orosháziak? ílsősoi'ban úgy, hogy »»ndsajreaen megtartják a komplex-brigád érte­kezleteit és azokon megvitatják izokat a kérdéseket, melyek mogol- lása a legégetőbb » zavartalan szál1- itás ■ lebonyolítása érdekűben. Az Iszálli tusra korülő áruk monnvi- ége igen megnövekedett Oroshá- ián is és a komplex-brigád tag- ai jól tudják, hogy az őszi for­galom sikeres lebonyolítása harci feladat, népgazdaságunk elsőrendű irdeko és az ötéves terv második ivének győzelmét «©giti elő. »Mi. i vasút részéről — mondja Bodó Ittila, a kereskedelmi hivatal vev- ietője, agyban a komplex-brigád nezetője is — minden támogatást negadunk az üzemeknek, a szál- ittatóknak. Nemcsak a Iniaádérte- ;ezleteken, hanem máskor is meg- aláljuk a módját, hogy megbeszél- ük a legfontosabb kérdéseket. Be­ütünk a szállítási tervek össze- Ulitásában, ldsebb-nagyobb taoá- saokat adunk pl. csomagolásra, a cocsik térfogatinak gazdaságos ki- íassmálasáiu. és segítségünkkel el ikarjuk érni azt is, hogy a ezál- ittatók mindig a részükre log- negfelolőbb kocsitipust kérjék.« A komplex-brigád néhány nap­jai ezelőtt tartotta legutóbbi érle- cfezletét. Tizennyolc komplex-bri­gád .ö-szor ont értekezlete volt az. ifim magbauejték a szállítási tervkészítés újabb feladatait fa az egyes üzemek elmondták ké­relmeiket is. A Barnevál pl. Hj iparvágány r-tesítését kérte, mely­lek intézését, az orosházi vasút lolgozói lwuy ujtotfcók a MÁV igaz­gatóságához. A vasút részéről is el~ iangzott több megállapítás, birá át. »Megbíráltuk a füldmüvesszo- ffetkezstot — mondotta Bodó A'- fcila, — mert tervszeratlanül bo- avoütja le szállításait, nem kor­iék megfelelő időben kocsit é® ízzel hátráltatják az egész «pucá­juk ki időben, vagy az érkező küldeményeknél az előzetes értesí­tést elmulasztjuk.« A komplex-brigádok feladata te­hát az, hogy különböző munka­körök dolgozóinak együttműködé­seit biztosítsa. A vasútállomási komplex-brigádok célja, hogy a vasút és a ezáUittatók közös mun­káját megjavítsa, A cél az, hogy a kocsifordulót meggyorsítsák és a vasúti kocsiparkot a legteljesebb mértékben kihasználják. Orosházán a tavalyi őszi csúeaforgalomliím lé­tesültek az első komplex-brigádok s aigóta már nagy fejlődőét ér­tek el. Minden komplex-brigád azt » célt tűzte maga elé, hogy a rakodási időt leszorítják, elősegí­tik az irányvouutképzést, csökken­tik a terven feiyüli szállításokat, az előreértesitésfeket pontosan vég­rehajtják és a kocsikat jól ki­használják.« Ezután Bodó Attila, a komplex-brigád vezetője, el­mondja, hogy a 18 állomási komplexbrigád versenyben van egymással A legutóbbi értékelés ezer int az orosházi Magasépítés és az Oros­házi Malom komplexbri,gátija érte ©I a legjobb eredményeket. A isin- gasópitők rendszeres ötnapos szállí­tás» tervükot és a havi tervüket 100 százalékig teljesítették, a ma­lom dolgozói 90 százalékban- A kocsikihasználásnál is a magasépí­tők éltek ©1 jó eredményt: át­laguk 14.9 tonna, az Orosházi Ma­lomó 14 tonna. A csúcsforgalom sikere érdekéboa igen fontos u gyors ki- és berakodás is. Egy kocsi ki- és [lerakására 5 óra a magengodjett idő, őzt a magasépítők 3.7 órára, a malom dolgozói pe­dig 39 ójára szorították le. »A versenyben az orosházi I. ezé mii téglagyár viszont nagyon lemaradt Ötnapos tervüket 60.4 százalékra, havi tervüket pedig mindössze 47 százalékra teljesítették es az enge­délyezett rakodási időt ie túllép­ték, mert egy vagon ki- és bera ­kodását 6.5 óra alatt végzik el. A téglagyár rakodóbrigádjának meg kell vizsgálnia eddigi mun­káját, feltárni a hiányosságokat, mert nem felejthetik: rossz mun­kájukkal az őszi csúcsforgalmat, a gabona, cukorrépa, valamint az iparcikkek szállítását, terv felada­taink megvalósítását akadályoz­zák.« Nem véletlen »;», hogy az oros­házi vasúti komplex-brigádokat az országban a legjobbaknak emlege­tik. Szép eredményeket értek már el és éppen ezek az eredmények kötelezik arra mind a 18 brigádot, hogy a meglévő hiányosságokat iß kiküszöböljék­(s. e.) A Tatarozó Vállalat vasbeton-telepének dolgozói a munkaidőkihasználás és az anyagtakarékosság élenjáró harcosai A békésmegyei Tatarozó Válla­lat vasbelonelőgyártó telepén ti­zennyolcán dolgoznak, három brigádban. Mindhárom brigád fontos feladatának tartja a mun­kaidő jó kihasználását és az anyagtakarékosságot. A har­madik negyedév legutolsó, két hó­napjában a »Gúti«-brigád ért el legjobb eredményt, átlagteljesít­ményük 170 százalék volt én a két hónap alatt 1052 munkaórái forgalmat, a gyors koosilordulót. I takarítottak meg. A »Fenyő« sab­Elmondtuk, hogy mradaiiuymnk <r- Srdeké a tervszerűség. Ha a szál­lításokat terv szerint végezzük, a rasut is idejében fel tud kot-zümi » feladatokra. Ezért vállaltuk, azt is, hogy büntetés pénzt fizetünk « szállítóiéi javára minden esetben ba a megrendelt kocsit nem állit. lonkészítő asztalos-brigád 169 százalékos átlagteljesítményt ért cl, 475 munkaórát takarítottak meg, a »Petőfi« betonon tő-brigád tagjai pedig összesen 810 munka­órát és átlagteljesítményüket 145 százalékra emelték. A vas­betonelőgyártő-lelep három bri­gádja összesen 292 munkana­pot takarított meg, tehát az egyes előirányzott munkákat ennyivel hamarább valósították meg ki­tűnő minőséggel. Munkájukban mindig szem előtt tartják a ré­gebben hulladékszámba menő anyagok újrafelhasználását, így harcolnak a Gazda-mozgalom si­keréért. Eddig ezen a téren 5633 forint értékű megtakarítást mondhattak magukénak és most — mint ahogy a brigád tagjai mondották — valamennyien munkájuk további megjavításá­val az évi terv túlteljesítéséért harcolnak. Rz elek) téglagyárban mutatkozó biáítfssságckrói és azok megszüntetéséről Az etek* tágligyár üzemi bizottságának titkára, Rémmé István, tevéiét, írt 11púnkhoz, melyben rámutat arra, hogy több igen komoly hiányosság é paszUd:. oíó az üzemben, melyek a tor vieljesítest akaaa- lyozzák. Leixl rúd: jobb réize-it, közölje ' azzal, hogy, az itt felvetett hiányosságok a legtöbb té< lag/járónkra r-> intőn vonatkoznak. A feladui tehát az, hogy Rumasz István írása nyomán mnden k’glagyárunkban lássanak hozzá a dcljozók a hiá n y or. ,ágok felszámolásához, hogy évi terveiket teljesíteni tudják, sőt t 'd is teljesítsék ae előirányzatokat. »Nagy iramban indáit mag a ter­melés a mi téglagyárunkban, — Írja Kamasz István. — Az a /.tal- zezdák hosezúLojá atú verseny szer­ződéseket kötöttek, például Papp József ás ón is vállaltuk, hogy ter­ven felül 34.000 darab nyerstéglát készítünk el, Vállalá>aiuk tojesí- téso igen jól halait, sokszor 200 százalékon felüli telje ítményt is elértünk. A kemencénél dolgozó szaktársaink is jó e.edmányeket ér­tek eL Varga Sander kihordé pél­dául 180 százalékos átlagot óit el. Az aratás megkezdétévei azonban inon sok dolgozó elhagyta az üze­met ■ és azóta muukaerőhiánn) al küzdünk s rxm tudjuk előirányzott terveinket teljeáteni« • Mindehhez még hozzájárni az, hogy üzemünk­ben laza a munkafegyelem és po­litikai novelőmunkától jóformán nero is lehet beizélni. Ez a legfőbb oka » hiányosságoknak, a munkai tegyelem lazaságali.ak is. Elhatá­roztuk, hogy a pártszervezet segít­ségével ezen a tóién sürgő-en meg­javítjuk munkánkat, elmondjuk a ezaktársaknak azt, hogy munkájuk nagyjelentőségű ötéves tervünk tel­jesítés« érdekében. Az előbbieken kívül még írnom kell arról ás, hogy hiányosságok mutatkoznak a munkamódszerát- adásbnn is, mert azok, akik jobb módszerrel dolgoznak, nem adják at tapasztalataikat, de nincs is ki­nek, mert a többiek nem hajlandók tanulni a jobbaktól. Ezen a téren is a néipaevetjmunkát kell megja­vítanunk, bogy a dolgozók lássák: ha mindannyian a legjobb mod szerrel dolgozunk, az egész gyár teimeléoe emelkedik, és túl tudjuk leljeúteni tervünket. A nevelő műnk a megjavítását ott kezdjük ti, hogy a szaktársakkal jól nregisiuertetjük Pártunk má-re dik kongresszusának határozatát, mely valamennyiünkre vonatkozik. Uámutatunk arra, hogy békés építő-, munkánk, jö.őnk éido.rében minden nehézséget le kell győznünk ks teljesíteni k®U tervelőirányzatain­kat. j A Terv élharcosai • :■ Bfk.scsabsi vastit- Uzen; A kc-r- s! »«Id­illi dolgozók közül a/, árumozgatásfcaa Tóth Józef és brigádja 130 százalékos telje­sítményt éld el, De­ák Sándor raktáros a gy ü jtőldhasznclúi t 124 százalékra telje­sítette. A vonjjtvaze- tok között az élen Nagy György vo- natvezető van, aki az utazási sebességet H0 százalékra telje- sitette és ezzel az eredménnyel elhagy­ta az eddig legjobb eredményt elért Ara­nyos János vonat- vezetőt, aki 139 szá­zalékos telj.sitjncny- nyei volt eddig az első. Bífifs.sabai Ma- gsépitís mezStárj fpitkízís: A leg­utóbbi dekádban Peí- rovszki Mihály se­géd munkás ferigád in 108 százalékos telji»- sitményt ért ©1, Papp Béla vasletonszer 13- brigádja 129 százalé- Iros teljeaitményt és megtakor'tottok 50 kiló vasanyagot 127 forint éltékben Kovács Mihály ács- brigádja szintén élenjár a takarékos­ságban: a legutóbbi 10 nap alatt 112 fo­rint éitéka anyagot takarító! tak meg. „Ötéves tervünk: héketerv“ As ötéves terv szebbé, boldogabbá testéi egész népünk ételéi Erről a hétolmia vállalkozásról beszél az a könyv, amilyet a kö­zeljövőben ad Ui a népművelési Minisztérium, »ötéves tervmÜi béketarvr ctyisml. Ebből a könyvből közöljük Q* alábbi részletet: Magyarország ipari ország lesz Ötéves tervünk ideje alatt 341 új ipar» üzemet építünk. Néhány hamar elsuhanó esztendő és itt van Európa közepén egy új, gazdag ós erős nagyipari köz­pont. Az iskolásgyermekek földrajz- könvvét meg kell változtam szerte a világon. A lexikonok új kiadá­saiban át kell dolgozni a hazánk­ról ezóLó ;jfószt. Ahol eddig az állt, nogy »agrárország«, oda most az kerül: »fpjlett mezőgazdasággal bíró ipari ország.« Az idegenforgaími fényképfelvé­teleket kicserélik a hajóállomásokon ós a vasúti fülkékben. A ringó ka­lásztenger és a porfelhőben haza­térő jubnyáj mellé odakerül az óriási földkiemelő gép ós a vasol- vasztóból szilsrázva csörgő vas képe. Az apróka!*«©* matyólegényele tm 1- latt a. bőrsisskjukOtt ©lekteöoioá* fényszórót viselő mecseki bányád szók lesznek a leg jellegzetesebb magyar .alakok. Kapitalista gyártulajdonost éa tő­kés részvénytársasági igazgatót már csak újságok fényképein és regé­nyes leírások fejezeteiben mutatha­tunk időközben felcreperedett gyer­mekeinknek. A mnteból vett példák segítségével érthetjük csak meg, mii volt a sztrájk, mi volt az éhbér, a munkahelyről való kizárás, vagy a csendőrsortűz a terhes anyájsia. Megszűnik a vidéki városok évszázadok áfa' tárté álmos csendje Budapest, ahol régenfe a gép­gyártás hatvannégy százalékkal, a textilipar hetvenhat százalék­kal, a bőr- és gumiipar nyolc­vanhárom százalékkal összponto­sult, nem lesz többé az Ország egyedüli ipar» város, Dunapentele körül egynapi já­róföldre megváltozik a vidék. Trolibuszok és megrakott teher­autók futnak az utakon a Vasmű felé. A környék reggelente útra- kél, vasúion,’ autóbuszon, mo­torkerékpáron, személyautóval, hogy megkezdhesse a munkát a kombinátban. Vác egykor fegy- házáról volt híres, mi ipari vá­rost alkotunk belőle. A közelé­ben fekvő mész- és kvarcit-lelő- hetyek, halalmas mész- és ce­mentgyár létesítését teszik lehe­tővé. OeEonszatiuunkásakal es segébuiÉsÉi űl andő munkára, azo na ie|wsz a BckCsisabai Géműit pari Váía­.at. Jelentkezés Bé iéscsa ja, II. kef„ Salay-ut 18 szám alatt. Alföldi rónaságainkoa nem is kú tágas lesz többé a határ leg­magasabb ponlja. Egbenyúló gyárkémények épülnek Nyíregy­házán, Debrecenben, Kiskunfél­egyházán, Jászberényben. Mis­kolc, Hódmezővásárhely, Kapos­vár, Eger, Gyöngyös, SzegecS, Szé­kesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Zalaegerszeg, Cegléd, Szentes ipari nagyvárosokká válnak a terv során. Fiatal gépiparunk önmagái száz formában újra alkotva, újabb gépek ezreit és tízezreit szüli és gépekkel borítja el nem­zetgazdaságunkat, ‘Át ötéves terv végére hazánk felnőtt lakosságának mintegy 53 százaléka a nagyiparban dolgozik Gép ember nélkül — rozsdás vas, holt anyag. A munkaerő kérdése egyik legfontosabb új feladatunk, amellyel ötéves ter­vünk során meg kell birkózni Felemelt iparosítási tervünk új helyzet elé állítja az ország né­pét. A tervidőszak alatt 650 ezer, •új munkaerőnek kell munkába állnia. Mekkora ez a szám. Nagybuda- lakosságának a fele, de úgy, hogy a ma született csecsemők és a kórházi betegeket is bele­számítjuk. Magyarországon a tőkés idők egyes éveiben félmilliónál is több volt az ipari munkanélküliek szá­ma. Olaszországban most is van négymillió munkanélküli, Nyu- gat-Némeíországban két és fél­millió, Japánban 18 millió, & keresőképes lakosságának több1 mint egyharmada. Ahhoz, hogy hazánkban meg­szüntessük a munkanélküliséget,' meg kellett dönteni a tőkés tár­sadalmi rendet és elindítani a népgazdaság szocialista építését. A régi Magyarországon a leg-1 nagyobb termelés idején össze­sen hatszázezer munkás és tiszt­viselő dolgozott a gyáriparban. Az ötéves terv végére annyira emeljük a gyáripari munkások és tisztviselők, létszámát, hogy hazánk felnőtt lakosságának Löbbsége (mintegy 53 százaléka) a nagyiparban dolgozik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents