Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-23 / 222. szám

szeptember 21, vasárnap 3 \ZíU<vmom*U PUfve Épül\ szépül a szarvasi járás, mint minden éhben az országban 'Neggeéik napja tart a békekölcsönhötvények sorsolása. Sokezer fo- ühth her ül ismét kiosztás ra azok között, akik agy évvel ezelőtt kölcsön­adták forint jaihat az államnak. A nyertesek száma azonban jóval több, mint) ahány embernek kihúzták a kö&vcnyét. Nincs az országban egyet­len dolgozó sem, aki ne kapta volna vissza százszorosán forintjaikat,az üzemekben, ahol több ruha, cipő készül, a hraktoróllomásokban, melynek traktorai nemkönnyítik a mezőgazdasági munkát, a kultúr- káaakban, a szülőotthonokban, a bölcsődékben, az utakban és ezernyi másban, arait mind-mind a dolgozók életét teszik könnyebbé, szebbé- Visszakapták a kölcsönt a szarvasi járás dolgozói. Milliós beruházások vannak a járás négy községében, megváltozott a községek arculata- mindem, ami új — a Terv ajándéka. Termővé volt a szik Terméketlen sziken küzködtek a mindennapi kenyérért a békésszent- andróíd, meg a szarvasi dolgozó pr-. asztok közül jó néhányan. Hoez- szú éveken keresztül vívták ke­mény harcokat a szárazsággal, a szikkel. Hiába vetették a magot, — termés nem sok lett belőle. Ma nincs már ez a küzdelem a földdel. Egymillión yolcszázeaorfo- rintos beruházással csatornák épül­tek. Köztük olyan csatornák, ami­ket évekkel ezelőtt kezdtek meg Horthyék, de soha sem fejezték be. Most viszik az életet adó vi­zet. A kákapusztai, jurenáki sziken, ahová még a bíbicek sem röpültek le szívesen — aratják a rizst. Harminc—harmincöt mázsát Ígér holdanként. Ilatezemyolcszdz hol­don terem rizs, 1200 holdat ker­tészethez tettek öntözhet övé. És ezenkívül többezertő r ir.tos költség­gel sziktalajjavitást végeztek Bé- késBzentandráson. És ez még csa!< a kezdet Az Öntözési és talujjavitási kuta­tóintézet, amit az ötéves tervben létesítettek Szarvason, sokat se­gít majd ebben a munkában. Hat­százezer forintot utalt ki az állam önnek az intézetnek a felszerelé­sére, az épület rendbehozására, át­alakítására meg 600 ezer forin-; tot. Az intézet ma 600 holdon végez öntözési és talajjavitási kí­sérleteket. Tapasztalataik felhasz­nálásával elérjük, hogy a szikkel folytatott harc emlék lesz csoki az öregeknek. De máshogy is könnyítik a dol­gozó parasztok életét. Gépállomá­sokkal. 1948-ban Szarvason nyolc traktor, nyolo eke és egy vontató jelentette a gépesítést. Ma már a gépállomás 39 traktora végzi a mélyszántást; És a Terv 24 vető­gépet, IV cséplőszekrényt, három liengert, 14 tarosát, két aratógépet, három szelektort és két silótöltő­gépet adott a szarvasi gépállomás­nak. A kondoros! dolgozó parasz­toknak pedig egy új gépállomást, moly 22 traktorral, 21 ekével, 14 cséplőszekrónnvel, 14 boronával, három répavetőgéppel, két ínűtrá- gy aszóróval, egy 30 soros vető­géppel és 20 rendes ve tógéppel segíti a dolgozó parasztok mun­káját. Tizennégymilliós beruházás Szarvas község beruházása a há­roméves terv során hárommilló 505 ozer forint volt. Ebből épült fel a megyo legkorszerűbben felszerelt posta épülete, melyre több mint I egymillió forintot költöttek. Az ötéves terv több mint 14 millió forintot (fl.'l Szarvasnak különböző beruházásokra. Széles a szarvasi határ. Egyes helyről több mint 10 km-t kell megtenni a dolgo-ó parasztoknak, mig beérnek a tanácshoz elintézni ügyes-bajos dolgukat. A terv ta­nyaközpontokat adott, örményku- ton már ©l is készült az, új ta­nácsháza 150 ezor forintos beru­házással. Artézikutat fúrtak itt is és Décsi-pusztán is, több mint 200 ezer forintos beruházással. Békésszentandrás is megváltozóit Ezelőtt eső ntán jóformán napokig ki sem lehet mozdulni, olyan sár volt mindenütt. A hároméves terv­ben több mint 14 ezer, az öt­éves tervben 59 ezer forintot köl­töttek csak utak és járdák épí­tésére. Átépítették a szülőotthont, korszerűvé tették és új felszere­lést kapott az óvoda is. Több mint 6000 forintos beruházással szociális otthont szereltek fel. És nem kisebb ajándékokat adott a Terv Kondorosnak és Csabacsüd- nelc. Csabticsiid határában is vé­geztek talajjavításokat. Korok 158 ezer forintot- költöttek erre. És új járdák készültek, meg orvoslaká­sok. Randbehozták az iskolákat, hogy tiszte, egészséges tantermek­ben tanulhassanak a dolgozók gyer­mekei. A jövő még többet ígér Szarvason kb ötkilométeres szaka­szon helyiérdekű vonat lesz. Hat- százötvenezer forintot költenek er­re. Siratót, Ezüstszöllőt, Oszöllőt, Örmény kutat út köti majd össze a községgel és bekötőutat építe­nek a mezőtúri és szarvasi kövesut között. Hatmillió forintot ad a Terv ©v—* Bölcsödet és egészségházat épí­tenek, korszerűsítik a íürdsjj, szü­lőotthont építenek és vízvezeték lesz a Weesetényi-úttól a kór­házig és a Sztálin-útig. Az új vágóhid, a hűtőháa, a jéggyár, mind megvalósul az ötéves tervben. Mil­liós beruházások ezek. Épül, szépül a szarvasi járás, mint minden az egész országban. Mezőhegyesen mozgósítják a „rejtett tartalékot66 — így küzdik le a munkaerőhiányt Munkaerőhiány! Hal-hét évvel ezelőtt ismeretlen szó volt ez Magyarországon. Ezer és ezer munkanélküli család nyomor­góit. És aki dolgozott, annak is olt lebegett feje felett:’ holnap talán ő is az utcára kerül. így volt ez Mezőhegyesen is a több- ezerholdas állami birtokon. És ma? Munkaerőhiánnyal küzd Mezőhegyes. Pedig égelően sürgős lenne a dughagymasze- dés, a gyapot is beérett már. Sürget a munka erősen, mert könnyen kárba vész a gazdag ter­més. A fő feladat m belső tartalék“ mozgósítása És azokban az üzemegységek­ben, ahol a pártszervezet veze­tősége törődött ezzel, ott meg is van az eredmény, ezt bizo­nyítja Ujmezőhegves példája is. Itt sem volt könnyű a munka, bár az asszonyok egész nyáron át ki-kijártak kapálni, aratni — mikor éppen, milyen munka volt soron.- Most, amikor újra arról volt szó, hogy résztveegynek a mun­kában, bizony sok kifogás fel­merült: ki gondozza a jószágok., meg, törni kéne azt a kis kuko­ricát is... és a gyerekek... Szí­vós felvilágosító munkára volt itt szükség. Megmutatni, hogy miiven kára származik a gazda­ságnak, az egész országnak, ha a holdankinl 100 mázsái ígérő dug- hagymát nem szedik ki idejében, vagy nem szedik le a gyapotot. Kisgyüléseket tartottak, meg Bálint Sándomé, Kovács lstvánné, a párttilkár elvlárs fe­lesége és Hegedűs Sándorné fel­keresték otthonukban is az asz­szonvokat. Elmondták nekik, ha Idejében elvégzik a munkát, haszna van a gazdaságnak, de hasznot jelent a dolgozóknak is. Kovácsné pL elmondta, hogy 00 forintot is megkereshetnek na­ponta. És Szűcs lstvánné is je­lentkezett munkára- Úgy tervez­te: bővebben lesz pénz kiváltani a textilulalványt, amit a gazda­ságtól kaplak. Elmondták azt is az asszonyok, hogy a gyapot- szedésnél a kereseten felül még textilutalványt is kapnak Vzok, akik egész nyáron át ki­járlak kapálni, kaccsozöi, azok ű métert, akik csak most szedni mennek ki, azok 3 métert Szá­molgattak az újmezőhegyesi asz- szonyok. Varga lstvánné úgy gondolta: éppen jól jön, vásznat is vesz, meg flanelt is — kell a kicsinek, akit várnak. Leszerződött az újmezőhegyesi asszonyok nagyrésze gyapotot, meg hagymát szedni. Csak épp azok nem, akiknek egész pici családjuk van, de azok is úgy tervezik, hogy kijárnak azért ott a közeibe, ahonnan gyakran be tudnak nézni a gyerekre. Ujmezőhegyesen a pártszerve­zet az MNDSZ segítségével sokul tett a munkaerőhiány leküzdése­re. Bebizonyították, ez sem le­küzd heLetlen, ha megvan min­den akarat, az egészévi munka gyümölcsének belakarításához. — deák — dalián JlazMia ipari tanuló- levele­Nagyon sokan beszélnek már rólunk, ipari tanulókról. Mi pe­dig mindenütt elmondjuk, meny­nyi mindent köszönhetünk népi demokráciánknak. Elmondjuk, hogy' biztosítva van tanulásunk, munkaruhánk, szép egyenruhái kapunk és teljes ellátást. Mind­ezeket mi úgy köszönjük meg, hogy igyekszünk jól tanulni, el­sajátítani a szakmák Én a 201-es ipari leánytanuló­otthonban lakom. Egy héten 3 napot töltünk az iskolában, 3 napot pedig az üzemben. Dél­után vannak a tanulóórák, közös foglalkozás, vasárnaponként pe­dig kirándulunk a környező he­gyekbe szórakozni. Mindenül! érezzük Pártunk és kormányza­tunk gondoskodását és mindezt úgy háláljuk meg, hogy igyek­szünk jó szakmunkások lenni. Behán Rozália Viharsarok Népe levelezője, Budapest. CSALÁDVÉDELEM HORTHYÉK IDEIÉBEN A TERV IDEJÉN A bűnös Horthy-rendezer urai mindig teleaaájjal hangoztatták a lakosság növelésének fontosságát. Munkát és életlehetőségeket azon­ban nőm oiztositottak a dolgozók millióinak. A gyárak kapui előtt, a városok, falvak piacterein mun- kanélkül tengődő fiatalomborok és a sokgyermekes anyák nyomorúsá­gát látó fiatal lányok nem szíve­sen gondoltak a családalapitásra. Ezzel magyarázható az, hogy 1938- ban Békéscsabán mindössze 435 házasságkötés történt. A kilátó»- tálán s nyomorúsággal, nélkülö­zéssel tele élet képét mutatja a születések alacsony számaránya. A dolgozó embereit gyermekei csak cselédek, napszámosok, lehettek. ÉlJP olyan kilátástalan élet várt rájuk, mint szüleikre. 1938-ban mindössze 955 gyermek született Békéscsabán. Eaok közül is 45 hal­va született. A város külterületei­nek: Sopronjaink, Gerendásnak a választások idején Ígértek nagy hűhóval az orvosi szolgálat meg­javítását, de a dolgozóknak to­vábbra is osak 10—15 kilométer­ről kellett boltozni orvoshoz be­töri gyermekeiket. Legtöbb esetbon aztán késve érkeztek. Hogy ez mennyire igy volt azt bizonyítja az, hogy 1938-ban 119 gyermek halt meg egyéves korig. A felszabadulás utáni évekbe» amikor a munkások, parasztok vet­ték kezükbe saját sorsuk irányító— Siót, évről évro változott ez Ország gazdasági helyzete, a dől ;ozók élet­körülménye. A hároméves terv ite- Vittéb3n Pártunk vezetéséi ül lerak­tuk az ú j élet megtol'- -Hágának alapjait. Eltűntek a romok, üzem- belendültek a gyárak s mellé szá­mos új gyár, csalit fii Tuíz, orvosi rendelő, stA. épült. 8 azóta már tel­jes egészében megszűnt a munka- m'l'tüliség. A mitn/ta nyomán jeléi költözött a sok nélküliaést átélt munkás- és paraszt, siti idők hajlé­kaiba. Uj értelmet kapott az élet s a munka. Az öt'vas terv eite-, tásaj ragyogó és biztos jövőként tárult ifjúságunk elé. Ezz f mugy-a- rázliató az, hogy 1950-ben 532 há­zasságköt's történt Békéscsabán. A szülők is felismert k, hogy gyer­meke,Here már nem az utak rug­dosta evei 'delet, munkait. Iki.liség vár, ha-ncm kitárul előttük minden pálya, az fsleola, az egyetem, or­vosok, mérnökök, k- tjua-’j <ztok » jó szakmunkások tehetnek .aját gyá­raikban. Az ilyen ét--11 hetőségek nemien családot, örömmel t ltenek cl, 1950-ben 1238 gyemnek született Békéscsabán. Ezek közül az egyre javuló orvosegészségügyi s zolgá- hri jó hatása következtében csak 74 volt. a m lh évtől agy éves korban elhal Hozott gyermekek száma. A kt t erőieteken lakó dobja.. tv. már nem kell tíz-tizenöt kiio ni hart gyatoy í rj, mert ma svir or­vosi szolgál-ti. Sopr.myvn, Orron sem is. A nép áll ma megválás idta azt, amit Ilorkhyék csak ígértek­Q békéscsabai gépállomás dolgoztti felkészültek az őszi munkákra A BÉKÉSCSABAI GEPALLÖ-| MAS tavaszi tervét 103, aratási tervét 95, ceéplési tervét 112.5 százalékban teljesítette. Tarlóhán­tásban 73.2 százalékot értek ot. Most a gépállomás valamennyi dolgozója az őszi terv sikeres tel­jesítéséért, túlteljesítéséért indult harcba. A vezetőség már jóélőre gondoskodott, hogy megteremts© a tehetőségeket a terv határidő előtti teljesítésére. Egyetfon erőgép sincs, amelyik ne lenne kijavítva, áttisztitva. Nem várták a határ­időt, szoptam bor 20~át, hanem a cséplés befejezése után azonnal el­végezték a javítási munkákat. Je­lenleg mind a 16 erőgép kint szánt a különböző határrészeken. Elkészítették a tervet a munka- közben előforduló hibák kijavítá­sára is. Amit letet, ott a helyszí­nen javítanak ki, amit nőm, azt a saját javítóműhelyükben. A ja­vítóműhelyt úgy rendezték he, hogy abban a nagyobb munkákat is elvégezhessék. így többek között a tengői y cs iezo last is házilag vég­zik 8 ez hatalmas időmegtakarí­tást jelent, mert igy három óra alatt elvégzik, a Gépjavitó Vál­lalatnál munkatorlódás miatt egy hetet is teilen© várni ugyanerre a munkára. AZ ALKATRÉSZEKET a gépek- líez már most beszerezték. Okul­tak a nyári munkák tapasztalatai­ból, amikor gyakran éppen alkat­rész hiány miutfc félnapokat is áll­tak a gépek. Az üzemanyagfogyasztá» a bé­késcsabai gépállomáson is igen ma­gas volt a nyári tervek teljesítése során. Volt olyan hét is, amikor 140—200 százalék volt az üzem­anyagfogyasztás. Most minden dol­gozó az üzomanyagfogyasztás csök­kentését tűzte ki célul. Ezen a té­ren máris hatalmas eredményt értek el. Az elmúlt héten t00.4 százalékos üzemanyagfogyasztóssal dolgoztak. A szót. tóiért; letetet úgy osztották be, hogy ©gy-eery Igépnek minél kevesebb üriStjár«. tot kelljen végeznie. A SZÁNTÁSI MUNKÁK mel­lett gondot fordít a gépállomás ve­zetősége arra is, hogy a tszcs le­ben a vetőmag tisztítása időben megtörténjen. Már eddig több mint 1000 mázsa vetőmagot sz;'.iktat­tak át és a héten ezt a munkát befejezik. A szántást-vetést a trak­toristák két műszakban végzik. Va­lamennyi traktor tea elhatározta, hogy vasárnap is dolgoznak, hegy határidő előtt teljesíthessék a ter­vet. A műszaki előkészítés melletti nem marad el a dolgozók politi­kai nevelése sem. A gépállomás pártszervezet© úgy biztosítja az ál­landó népnevelőmunkát, hogy min­den brigádba népnevelőket osztott be, akik állandóan foglalkoznak dolgozó társaikkal, elbeszélgetnek velük a tervtéljesités jelentőségé­ről. Azonkívül 26 traktoristát kö­zépfokú-, 28-ot pedig alapfokú po­litika iskolára osztottak be. AZ EREDMÉNYEK moll tt von hiányosság is a békéscsabai gép­állomáson. Hiba az, hogy a ve­zetőség nem fordít kellő gondot a munkaverseny kiszélesítésére. .Ezideig még egyetlen n,unkafel­ajánlás sem történt. Ezoo a leg­sürgősebben változtatni I-11. A torveket csak úgy tudják id öten és eredményesen végrehajtani, ha minél több dolgozó végzi verseny­ben a munkáját Itt a gépállo­más üzemi bizottságára vár első­sorban a feladat. A pártszí vezet segítségével tegye minden dolgo­zó szívügyévé a munkaven na! tudato-itsa velük. Hogy akurcs.' k a nyári munkák, úgy az ősz* mun­kák élenjárói is jelentős jutalom­ban részesülnek. Meg teli inngya- rázni minden tra' turistának, hogy terve teljesítésével túlteljesitA-ével erősiti az országot, segíti az öt­éves terv sikeres megvalósítását (zs m.)

Next

/
Thumbnails
Contents