Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-21 / 220. szám
*#51 •,/*■!>.«WIM’!' 21., péntek Ö [/iUaisaiok Hc^c _ Dobozon utcák versenyeznek, hogy megyénk első maradjon a begyűjtésben Heteken keresztül állandóan a 7-15. helyen szerepelt Doboz község a begyűjtési versenyben a járás községei között, jLemaradtunk, pedig a gabonatermés nálunk sem volt rosszabb, mint másutt. Itt valamit tenni kell. Nem maradhatunk szégyenben«, — mondogatták a dolgozó parasztok. Ezt állapította meg Nagy Mihály elvtárs, a község párti tikára és Kiss Mihály tanácselnök is. Elhatározták: Javítani keit elsősorban a népnevelőmunkán. Hiszen hogyan is várhatunk eredményt, amikor eddig csupán hangoshíradón, feliratokon tudatosítottuk a dolgozó parasztokkal a beadás jelentőségét, az azzal járó kedvezményeket. Népnevelőket nemigen vontunk be és aki el ma Dobozon a begyűjtés túlteljesítéséért. Baracsi Lajosné és Almási Mihályné tanácstagok kezdeményezésére versenyre kelt egymással a Vörös Hadsereg-utca és az Árpád-utca. Először csak az utcában lakó tanácstagok versenyeztek, de ez a lendület átragadt a többi utcabeliekre és közösen küzdenek az elsőségért. Nemcsak utcák, de mind többen és bevitt annyi búzát, hogy teljesítménye 305 százalékra ugrott fel. Hasonlóan Mülek Ferenc 6 holdas dolgozó paraszt is először csak 200 százalékra teljesített. VersetfyA&fg* Gábor Lajos még aznap egyenlített: 200 százalékot) is ment a dolgozó parasztokhoz, azt sem küldtük kitűzött céllal. Nem voltak tisztában azzal, kinek, mennyi feleslege hever még odahaza, mennyit tud beadni. Ezen nekünk sürgősen javítanunk kell! Az elhatározást telt követte. A népnevelők felvilágosító munkája nyomán egyre több gabona gyűlt be a földművesszövetkezet magtárába. Amíg augusztus végén és szeptember elején is csak 80 120 mázsa gyűlt be naponta, most 4—4 és fél vagonra »ugrott fel« a begyűjtött gabona mennyisége. Uj lendületet adott a község dolgozó parasztjainak a hír, hogy megyénk első leli az országos begyűjtési versenyben. Egész az egyéni parasztok között is versenyre lépnek egymással. Számos olyan dolgozó paraszt van, aki éppen a verseny hatására másodszor, sőt harmadszor is vitt be gabonát a raktárba. E. Szabó Elek is először csak 250 százalékra teljesítette beadását, de amikor meghallotta, hogy versenytársa, D. Komlósi János »lefőzte«, teljesített ő is. Másnap alig virradt még, amikor Mülek Ferenc már ott állt megrakott kocsijával a földművesszövetkezet magtára előtt és a bevitt gabonamennyiséggel beadási kötelezettségét 400 I százalékra emelte. Vagy II. Balogh István 4 holdas dolgozó paraszt még harmadszorra is felpakolt és 1 mázsa 50 kg búzával toldotla meg beadását, hogy a versenyben első maradjon. A népnevelők felvilágosító munkájuk során bőven foglalkoznak a beadás után járó kedvezményekkel Elmondják, hogy az, alti siet és szeptember 21-ig beviszi gabonafeleslegét, mázsánként 75 forintot kap, de aki elmulasztja és szeptember 21-e után visz be gabonát, — az már csalt 50 forintos vásárlási utalványt kaphat. P. Alberti Istvánnak is, amikor így elmagyarázták, mind az utolsó szemig bevitte a cséplőgépnél keresett 3 mázsa búzafeleslegét. Az ellenség azonban Dobozon sem alszik! Úgy igyekszik félrevezetni a dolgozó parasztokat, hogy7 azt suttogja a fülükbe: ne vigyék be a gabonát. Dobozon ma már több mini 100 dolgozó paraszt teljesítette 200 százalékon felül beadását A község tervteljesítése 95.6 százalék. A járásban így a második helyen állanak. Azonban az elért eredmények nem elégítik ki a doboziakat. Tovább folytatják a harcot, hogy a járásban az első helyre kerüljenek és így járuljanak hozzá, hogy megyénk az országos versenyben továbbra is megtarthassa^ az első helyet. (zs. m.) utcák versenyeznek újból megrakta a kocsiját Nagy Mihály felismerte: a felemelkedés útja a nagyüzemi gazdálkodás könnyebben dolgoznak a közösben,, mint ő egyedül. Leginkább azóta mázsás búzatermés lett átlagban, édesapám földjén csak 12 mázsa. A pótbeporzás után 18 q kukorica termett 600 négyszögölön — bőven jut belőle „C“ jegyre is vötkeztében 9 hold földet kapott. Akkor úgy érezte, jobb már nem is lőhetne az élete. Pedig most érzi csak igazán, hogy hazaíalált, mióta ceoporttag lőtt ő is. Mennyit gondolkodott rajta, hogy belép jen-e? Munka közben sokat elnézte a eeoporttagok munkáját: mennyivel — mondta neki. — Látja-e édesapám, a maga 9 hold földjén is több termés lett volna az idén, ha csoporttag. — Igaza van a gyereknek, gondolta magában. Lám ők sok munkaegységet értek el tavasz óta. Pedig nem is dolgoztak egyfolytában. Ambrus Sándor is 300 munkaegységet tudott teljesíteni és a munkaegységekre bőven jut a 15 mázsás búzatermésből. Belátta, igaza van a családjának. Nerryvenhétóves koráig sok mindent megért a körösladányi Nagy Mihály. A múltban mindig másnak dolgozott. Kulákoknél ctelédes- kedelt, vagy az úri birtokosnál. Ré- Bzére is a felszabadulás hozta el az emljeri életet. Maga gazdája lett Nagy Mihály, az egykori cseléd- ember. A Párt vezette harc kölünődött sokat, mióta három családja csoporttag lett. Fontolgatta: kövesse-e őket, vagy sem? Két fia, meg a lánya sokat bénái bek a csoport életéről. — Látja, édesapánk, magának is sokkal könnyebb lenne a csoportban, mint igy, egyedül. — Nagy Mihályt nem volt könnyű meggyőzni. Lajos fia a csoport terméseredményéről beszélt. Az okányi »TJj élet« tszcs dolgozói sokat olvastak a pótbeporzásról. Elhatározták, hogy ők is megpróbálják. A nyár folyamán 12 hold kukoricán el is végezték ezt a munkát. — Még csak a jövő hónapban törjük a kukoricát, — mondja Kovács Mária, a csoport könyvelője, — de az eredmény már is megmutatkozik. Sokkal tzdbb esősek Vannak azon a kukoricán, ahol elvégeztük a pótbeporzást. Felfigyelt erre a munkára Tan Albert tanácselnök helyettes is, aki tagja az sUj élet« tszcs-nek. Háztáji gazdaságában 600 négyszögölön kukoricát vetett 5 is. Gondolta. Btoen saját maga is kipróbálja ezt az újítást. Munkája után szabadidejében el is végezte a pótbeporzást. Nem sajnál/ta a fáradtságot, meg is lett az eredménye. 18 mázsa kukoricája termett a: 600 négyszögöl területen. Ezután nein is hanyagolja el egy évben séta Taii Albert ezt a munkát. Úgy számolta: ha elvégzi minden évben anny i mázsa kukoricája terem háztáji gazdaságában, ami elóg a jószágnak és még a »C« jegyre is jut beüőle. El is mondja többi dob ózó társának is, hogy végezzék cl a pótbeporzást a jövő nyáron, lía elvégzik, holdanként 4—5 mázsával több kukoricájuk terem. — szilágyi — Belépett ő is a körösladányi »Uj barázda« tszcs-be. De Nagy Mihály nem elégszik melg azzal, hogy belépett. Igyekszik több dolgozó paraszttársát felvilágosítani saját példáján keresztül arról, mennyivel jobb a közös gazdálkodás. Elbeszélget a szomszédokkal, Károly István 5 holdas kisparasztiad és a többiekkel, hogy minél hamarább, egyre többen felismerjék: a nagyüzemi gazdálko- dálkodás a felemelkedés útja. — túri — Gazda-mozgalmi félóra a békéscsabai Magasépítés mezőtúri építkezésén A békéscsabai Magasépítési vállalat mezőtúri építkezésen kedden Gazda-mozgalmi félórát tartottak az ács- és kőművesbiri* gádok. Számos eredményről számoltak be valamennyien. Az ácsbrigád összegyűjtött 0.4 köbméter fahulladékot, 32 db állványpallót. A hulladékból kiválogattak 0.2 köbméter felhasználható faanyagot, ezzet megtakarításuk több mint 80 forint. A kőműves- brigád húrom helyiség vakolása után összeszedett 0.1 köbméter felhasználható habarcsot és kitakarított egy helyiséget szintén vakolás után. Itt 0.25 köbméter téglatörmeléket gyűjtöttek ószi- sze, ami még felhasználható. Ezzel több mint 20 forintot takarítottak meg. OLVIISD a Viharsarok Népét! ( HORTHYÉK IDEJÉBEN A TERV IDEJÉN A Horthy-rendszcrbcn, az urak országában nem fordítottak gondot a dolgozók lakásépítkezéseire; a tőkés uralmaik kisebb gondjuk is nagyobb volt ennél. Fö gondjuk: a profitszerzés volt. Mit törődtek ők azzal, hogy milyenek a lakásviszonyok akár a faluban, akár a városban. A falu dolgozói által jóit ismert ONCSA féle házak épültek ugyan, példám megyénkben 19 3 9—19 4 3-ig 5 év alatt 40 ilyen családi ház épült fel. De ezekben kém volt köszönet, mert olyan magas kamatot számítottak a tőkések a kölcsönért, hogy azt nem tudták kifizetni a dolgozók a igy vagy a bank, vagy a fakereskedő árvereztettc el fejük fölül a házal a Az ONCSA házakkal is az volt a cél, hogy minél többet zsebeljenek be a tőkések. És ez sikerült is nekik, mert ők voltak hatalmon. A városban pedig, ha a bérháztulajdonos által kiszar bott lakbért nem bírta fizetni a dolgozó, akkor lakhatott a nyomortanyán. Munkás lakások építéséről szó sem lehetett abban az időben. Aepi ddmokna-'kas áll lmunk gondoskodik a dolgozók lakásviszo- nyalnak megjavításáról. Az állam segítségével egymásután épülitek az új családi házak a fű- vakban. A terv meghozta megy-, tikban is, hogy a falvak dolgozói állami kölcsönnél korszerű csatád 1 házakat építhetnek maguknak és nam keli félniük, hogy a fakeres- ké'J/t, vagy a bank elviszi fejük fölül. Az utolsó három évbet,i igy alakult megyénkben a családi há .alt építése: 266 aaaaaaaa fSBBHOMfl paanaar■ BBRaciaa* IHlllll BBBBBIIBa 146 ■■■■■■■■ ■■■■■■■a ■■■■BIBI BBBBBBCR BBBBaaaa BlimiBI BBBBBK 5N 40 íbbbbbmb BBBBaaaa BUBBMBBB §■■■■■■■ ■■■■BIBI BIBBBBBB aaaaaaaa BBBBaaaa flIfiBIIII BBBSBBBB gaaaBaaa íimm BBRBnaai BBBBaaaa ÍIBBBBBB ■IBIIEII 1V49 1950 1951 Tehát három év alatt 452 családi ház épüli a megye falvaiban. Például Torkoson 34, Sarkadon 22, Kiscsák/m 18. Pártunk, kormányzatunk a városi dolgozók lakásának biztosítására is gondolt. Gyulán- l!M9-ben G, Békéscsabán 12, Orosházán 6 lalcá- sos modern munkásház épült. Be kóscsabán 1951-ben három munkásházat építtetett fel államunk, amely akhen 48 cs- Iád talál hajlékot• Együttvéve tehát az elmúlt három év alatt megyénkben 524 új lakás épült fel állami kölcsönnel. Ezeket az építkezése'el egyben ve- Med- gydsbodzáshoz hasonló községét építhettünk volna fel. OlSZ-üalalok az évi tervért, a békéért Ujfaluczki Júlia, Lestyán Mária, Beregszászi Jolán, Gajdfts Judit és még sok fiatal neve van" kiírva a békéscsabai Ruhagyár verseny tábláira, büszkeségtáblái- ra, sztahánovista falaira. A dolgozó nép büszkeségei, valameny- nyicn ifik és a termelés élharcosai Ujfaluczki Júlia, Lestyán Mária, meg a többi ifjú DISZ-tag, műid a 100 százalék felett teljesít, termelésüket fokozzák, a munkafegyelemben példát mutatnak. A Ruhagyár DISZ-szcrvezetc is nagy gondot fordít arra, hogy a dolgozók közölt ne lanyhuljon el a verseny, hanem az állandóan fejlődjön. A DISZ-szervezet tagjai megértették, hogy mit jelent a többtermelés, mit jelent az, hogy két-három, vagy öt nappal is hamarább fejezik be évi tervüket az előirányzottnál. Gajdos Judit keze alatt gyorsan halad a munka A szalag, melyben dolgozik, párosversenyben van egy másikkal. »Miattam nem maradunk le!« Az egész szalag is erre gondolt és teljesítményük egyre jobban emelkedett. Az alkotmányi munkaversenyben Gajdos Judit 150 százalékos eredményt ért el. Azóta már ismét emelkedett a százaléka. Az a cél fűtötte munkájában, hogy mint tagjelölt, kiérdemelje a párttagságot is. Mint DISZ-tag már régen tudja, hogy a békéért folyó harcban neki is az elsők között kell haladnia. Ezért ért el 150—155 százalékot is. De volt már olyan dekádérté- kelés is, ahol 170 százalékot ír tali a neve mellé. De mint ahogyan ő is mondotta: »A termelésem tovább tudom még fokozni, minden erőmmel erre törekszem, így van ez rendjén!« Gaídos Judit egyiké azoknak a ruhagyári DISZ-fiataloknak, akik mosf"féttek felterjesztve sztahanovista kitüntetésre. Ezt a nagy megtiszteltetést a termelésben élenjárók kapják. Gajdos elvtársnő, amikor tudomást szerzett a nagy kitüntetésről, boldog volt, mosolygott. Megmutatom, hogy kiérdemiem a kitüntetést I — gondolta magában. Munkáján meg is látszik az igyekezet: szeptember 10 én már október 5-i tervét teljesítette! A gyár többi DISZ-fiatalja is örült Gajdos Judit sikerének, —. az elért eredményeknek. Lelkesítik őket az augusztus 20-i munkaverseny győzelmei, jelenlegi 10 napos tervtúlteljesítésük, amit tovább akarnak fokozni. így dolgozik Gajdos Judit elvtársnő, élenjár a termelésben, munkafegyelemben, úgy, mint ahogy azt elvárja tőle a Párt és a DISZ-szervezet. Példáját követik a Ruhagyár fiataljai, mikor tervüket többszörösen túlteljesítik és vállvetve" harcolnak a termelés frontján a béliéért, a terv sikeréért. —v—1—. Súlyos büntetés feketevágásért Sótyi András 14 holdas békéscsabai kuíák-hentest felcato vágásért elítélte a békéscsabai járásbíróság, Sótyi egy borjút feketén levágott és kimérte, két és félévi' börtönre*, ezer forint pénzbüntetésre, öt hold föld vagyonelkobzásra, Békéscsabáról két és félévi kitiltásra ítélték el. Ez a példa is világosan megmutatja, hogy napi államunk keményen eljár azokkal az ellenséges elemekkel szemben, akik feketevágásokkal próbálják állattenyésztési tervünk megvalósítását akadályozni.
