Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-20 / 219. szám

s 1951 szeptember at.. csütörtök VUuv&aiók héy,* „ÉRDEMES VOLT J Amerre csak megyünk, minden ti It van már valami, ami szinte figyelmeztet: ne felejtsd, ezt is a terv adta! Jobb utak, szebb iskolák, modern gyárak, gépek, vígan pöfögő traktorok, kombájnok a földeken, abot már egyre többen járnak a közösbe vezető úton; könyvek, a tudás forrásai, — mind a terv aján­déka, munkánk gyümölcse. Vá­lasszunk ki egy üzemet, lépjünk be kapóján, nézzük meg miit ka­pott a tervtől? Nézzünk körül a Gyulai Harisnyagyárban 1 A por­tán megkapjuk a belépőt, vidám­arcú portás mutatja pz utat. Egé­szen a kapuig ki hallatszik a standard-terem, meg az orsózó gépeinek zaja. Idolálszauak a ka­puhoz az újjáépített emeletes munkatermek is, abo! mint a sze­mük fényére úgy vigyáznak a dolgozók a 40 új, nagyszerű lán­cológépre és különösen büszkék azok. akik az egyes műszakokban a nagykoszorús szovjet láncoló- gépen dolgoznak. Az orsózóban is napok óla a nemrég érkezett orsófejes szovjet gépről beszél mindenki, bámulatos teljesítmé­nyéről, a kötőnők pedig boldo­gok, ha olyan orsói kapnak, amit ez a gép csinál, mert ez olyan jóminőKégű, hogy öröm vele dol­gozni. Kevesebb fonal megy hul­ladékba, lehasználhatnak róla minden inéiért. Az orsózótól nem messze van az erőtelep. Felújí­tott, szinte új kazánjával, felsze­reléseivel. Sok szó esik az új transz forrná torházról, az új Öl­tözőkről. az épülő üzemi orvosi rendelőről is és mindenről így: a terv adta és a ani munkánk ered­ménye is. van. 11a erről beszélnek, azópnal megjegyzi va-. laki; ;.'.forintjaink is, amit a terv-, kölcsönre, meg a békekölcsönre adtunk. Í gy van, ahogy a Párt ígérte: visszakapunk mindent, sokkul többet, is. l’j gépek for­májában jött vissza a. pénzünk ide az üzembe, az öltöző, az új neonvüágllásií munkaterem, az orvosi rendelő is mind a mi pénzünkből, munkánkból épült. Érdemes volt jegyezni!« Varjú Pál, a tervosz­tály vezetője is ezt mond­ja: Érdemes volt! Én PKW forint terv kölcsönt és 1300 forint béke­kölcsönt jegyeztem. Nem az a fontos, hogy most is visszanyer­tem 2íX) forintot, hanem az, hogy én is érzem léplen-nyomon; min­denütt jelen van a terv, segít, felemel, megszépíti az életem.« A tervosztály az üzem »kohója«. Itt készílik a terveket, megvitat­ják a dolgozók javaslatait, a tervbrigádok beszámolnak mun­kájukról. Sok múlik azon, hogy mennyire merészen, de reálisan készülnek cl a jövőévi tervek. Az a célunk, bogy a megkapott keretszámokon belül még többet vállaljunk. A lehetőség adva van: dolgozóink lelkesedésében, újító­ink munkáiban,, rejtett erőforrá­sok feltárásában. Aztán még ennyit mond Varjú Pál: »Ko­moly, felelősségteljes a mi mun­kánk, de szép és megtisztelői Nincs szebb, mint a dolgozó nép javára fordítani tudásunkat és erre gondoltam akkor is, amikor jövőnkért, hazánkért forintjaimat is odaadtam.« Ma kezdődik a békeköl- csönkötvények első nyeremény- húzása. Újból száz- és százezer forintot fizet vissza államunk, alig két héttel a tervkőlcsönbúzá- sok után. Mi tagadás, a húzás négy napján mindenki izgatot­tan böngészi majd a sorsolási listát, de a fő dolog mégis fiz, amit Varjú Pál így mondott cl: »Egész szépülő, megváltozott éle­tünk, mindaz, amiben már ezer­szeresen visszakaptuk azt, amit ml adtunk.« (s. e.) Egy új bányász írja... Amikor a búnyúsztobomis meg­indult; nálunk rögtön jelentkeztem- örömmel mentem, mert tudtam, hogy jó élet vár ott rám, meg azért j<S hogy jobban tailom ott hazámat segíteni. Az ózdi. királydi bányákban már vártak bennünket a bányászok és a bányásznapon, a mi első hányósz- ünuepiinkön már minket is ünne­peltek. Megkaptuk az ígért 400 forintot, tiszta, rendes lakást, kü­lön ágyat, mindegyikben fehér ágy­neműt, meleg takarókkal, külön szekrényeket és asztalokat. Az ét­kezés nagyon jó, naponta kapunk húst, a reggeli, ebéd és vacsora ö forint 50 fillérbe kerül. A kere­sőiéin 850 forint­A nyolc óra után pihenő és szórakozóhelyek várnak ránk. Kü­lön termek vaunak kijelölve, ahol tanulhatunk, képezhetjük magun­kat. Nem bántam meg, hogy eljöt­töm ! bíztam a Pártban, tudtom, hogy biztosítja számomra mindazt, ami szükséges. Azt is tudom, hogy ezt meg kell hálálnom és máit csapatcsillés úgy fogok dolgozni, munkahelyemen, hogy mielőbb én is a szénosata hősei közé kerülhes­sek. L<iszló R Unity, Óadi-kiráfydi szénbányák. Egy éve határozta el a minisztertamíes a budapesti földalatti gyorsvasát megépítését 1950 szeptember 17-én jelent meg népköztársaságunk minisz­tertanácsának az a nagyjelentő­ségű határozata, mely elrendelte ötéves tervünk egyik büszkeségé­nek, a budapesti földalatti gyors­vaséinak megépítését. A magyar főváros nagyarányú növekedése, a budapesti ipar gyors fejlődése, a munkavállalók számának állan­dó ,. növekedése megkövetelte a, kÖÄlitj. közlekedés nagyarányú fejlesztését. Azóta eltelt egy esztendő alatt büszkén számolhatnak be hatal­mas eredményeikről a földalatti építői. A számukra azelőtt tel­jesen ismeretlen munkaterületen csakhamar elsajátították a föld­alatti építés különböző munka­módszereit és ennek eredménye­képpen gyors egymásutánban megkezdték az aknák építését, a földalatti útvonala mentén, a vá­ros különböző pontjain. A J'OriipánYzaUipJ^min­den támogatást megadott á föld­alatti építői szamára. Egy év alalt 35 millió forint beruházást használtak fel. Hit kell tudni a bókekölcsönkötvények első sorsolósóról ? A békekölcsönkötvények első sorsolását szeptember 20-án, csü­törtökön délután négy órakor ünnepélyesen kezdik meg a Ze­neművészeti Főiskolán. A húzá­sokat szeptember 21-én, 22-én és 23-án folytatják. Hogyan történik a sorsolás? A Zeneművészeti Főiskola szín­padán négy sorsolási kereket ál­lítanak fel, amelyekbe a kötvé­nyeket helyettesítő számlevélkék és a nyeremények összege kerül. Három kerékből sorsolják ki egyenkénti húzással a 25, 10 és 5 ezer forintos nyereményeket. Az ötvenezer forintos nagy nyere­mények és a százezer forintos fő­nyeremény sorsolását is egyen­kénti húzással végzik. Az ezer, ötszáz és háromszáz forintos nyereményeknél az egyenkénti húzás nem alkalmaz­ható, mert ezeknek a nyeremé­nyeknek száma igen nagy, csak­nem 95 ezer darab. A sorsolás meggyorsítására ezéket a nyere­ményeket sorozathúzással sor­solják a negyedik kerékből. Így egyszerre száz kötvényt tudnak kisorsolni. Hülyén nyereményeket sorsolnak ki naponta? Szeptember 20-án, 21-én és 22-én naponta négy 50 ezer fo­rmlos és hetven 25, 10 és 5 ezer forintos nyereményt húznak ki. Vasárnap, szeptember 23-án sorsolják ki a százezer forintos főnyereményt. Ezenkívül hat da­rab ötvenezer forintos nagynye­remény és keltőszáznyolc 25, 10 (és. 5 ezer forintos nyeremény ke­rül kisorsolásra. A négy nap alatt összesen csaknem kilencvenötezer 300, 500 és ezer formlos nyere­ményt húznak ki. A sorsolás eredményeiről Dévavánvsn cipészlűsipsri sziveikéig? alakul? Szeptoiut,cr ho 6-an alakult meg ezövetkezetünk és máris jó előre­haladtunk. -Munkával jó előle el­vagyunk látva, anyagokkal úgy- ezintén. Most- már nyugodtan dol­gozhatunk napi nyolc órát. Meg van a fizetett szabadságunk. Egyi­künk som bánta meg, hogy fel­váltotta kisipari műhelyét a kol­lektiv termeléssel, mert jövőjét látja a kisipar i termelőszövetke- a-t'oen. Most, hogy mi dévaványai cipészek felismertük a kollektív munka nagy eredményét és erejét, nagy lendülettel veszünk részt a társadalmi munkában is. Mun­kánkban pedig arra fogunk töre­kedni, hogy teljesítsük ötéves ter­vünk ránkváló feladatait, bebizo­nyítsuk, hogy mi is a béke har­cosai vagyunk. Galgóczi Mátyás, Dévaványa, Cipészkisipari Termelőszövetkezet. naponta gyorslistát készítenek, melyet a rádió és a sajtó közölni fog. A sorsolás befejezése utáni napon már megjelenik a hiva­talos nyereménylista, amelyet az ország műiden részébe eljuttat­nak. Ezenkívül minden üzemben és a helyi tanácsoknál sorsolási tanácsadó-szolgálatot szerveztek meg, amely a sorsolással kapcso­latos kérdésekben felvilágosítást ad és értesíti az üzem dolgozóit arról, ha kötvényüket nyero- ménnyel kihúzták. Vasútüzemeink újabb győzelméért! 17 gy hónapja annak, hogy az első vasutasnapon vasuta­sainkat ünnepelte az ország. Ez az ünneplés szintón fényes bizonyí­téka volt annak, hogy a múltban lenézett vasutasdolgozók ma a szo­cializmust építő társadalom meg­becsült tagjai, akiknek naponta kell nagyjelentőségű feladatokat megoldani. A vasút az ország gaz­dasági vérkeringésének legfőbb ütő­ere. Különösen most, az őszi csúcs­forgalom idején várnak nagy oiő- próbák a vasút dolgozóira. Me­gyénk vasutasai a Vasutasnapon megfogadták, hogy munkájuk job-- búié tálé vei biztonságoson, gyorsan és pontosan lebonyolítják a csúcs­forgalmat. Jól tudják, hogy az idei csúcsforgalomban 30 százalékkal több árut kell elszállítani, mint tavaly és bat csak úgy tudják meg­oldani, ha legfőbb harci kérdés­ként a kocsiforduló lerövidítését tű­zik maguk c-ló. Emellett tenn< sze­leten komoly feladat a gyorsított, túlterhelt szerelvények továbbítása, a gyors ki- és berakodás, a kocsik térfogatának gazdaságos kihaszná­lása is. JJebrifcs Lajos elvtárs közle­kedés és postaügyi minisz­ter nemrég megállapította, hogy a tervbevett három és félnapos, majd pedig a háromnapos kocsiforduló megvalósításában sok hiányosság tapasztalható, átlagosan még min­dig 4.1-4.2 nap a koosiforduló ideje. A* elmaradás főokát abban jelölte meg, hogy a vasút és a szállító­vállalatok között nem megfelelő a kapcsolat. Az e téren mutatkozó hiányosságok megszüntetése a kom­plex-brigádok feladata. Van már jónóhány olyan komplex-brigádunk, amely példamutatóan dolgozik: ilyen az orosházi, a meaőhegyesi ős a békéscsabai is. A békcsoabai állomás dolgozói valóban szép ered­ményeket értek el a gyors koosí- forduló megvalósításában: az egy kocsira eeő mozgatási időt 4. "> perc­ről négy percre csökkentették, » kocsitartózkodáai időt pedig az elő­irányzott 8.1 óráról 7.6 órára. Kü­lönösen kitűnt Hack József szta­hanovista forgalmi szolgálattevő és brigádja, amely a koonitártóakodú»i időt 108, a mozgatási (tolatás)) időt pedig 127 százalékra teljesítet - te legutóbb. Jgen fontos feladat még a kocsik kihasználása is. Ezé# a téron különösen a szarvasi állo­más dolgozói értek el szép sikert A koosik kihasználását a régebbi 12 tonnáról 14—15.5 tonnára emel­tek fel. Fontos még a gyors ki- és berakodás, a »rakva-rakótte-mozg«- lom terjesztése. A gyomai állomá­son például az engedélyezett; 5 órát soha nem lépik túl, ezzel elérik azt, hogy a vagonok nem esnek ki a forgalomból. A gabonasaállitás a bő ter­més eredményeként erősen uregn övhkedett az idén. Ehhez já­rul még a szintén megnövekedett cukorrépa- és burgonyaszállitmá- nyok továbbítása is, az iparcikkek, téglák, építkezési anyagok egyre Sjvp-e fokozódó szállítása. Vasutas dolgozóinknak is lényegesen meg­növekedett feladatokat keli meg­oldani, Minden erővel, tudásuk leg­javának latbavetésévol, a verseny fejlesztésével küzdjenek azért, hogy tovább rövidítsék a koosiforduhí idejét, mindig kellő számú kocsit állítsanak ki a szállítmányok le- l>onyolitására. Használják fel mind többen és többen a hős szovjet vasutasok tapasztalatait. Járjanak élen a küzdelemben a kommunis­ták, mert felelősek azért, hogy; az idei őszi csúcsforgalom lebo­nyolítása vasútüzemeink újabb győ­zelmeit hozza magával. A.tpf szik a szerz$<£e§sel termelt répa után járó cukrot... A dolgozó parasztok a cukorrépa beszállítása után azonnal megkap­ják juttatásaikat. Képünk Sarkadon készült, ahol Tóth Imre és Fe­kete Károly dolgozó parasztok átveszik a nekik természetben járó 72 kg 20 dkg, valamint 68 kg 40 dkg cukrot. A csukái líiUiUtárugyár újabb sz£g> sikere Már jóval az alkotmányi ver­senyszakasz előtt több üzemünk párosversenyre kelt egymással, s ennek a versenynek eredményed komoly termelési sikerekbon mu­tatkoztak meg. A párosversenyek az alkotmányi versenyszakasz után továbbfejlődtek. Az élüzem békés­csabai Kötöttárugyár a pesterzsé­beti Kötöttárugyárral van verseny­ben é s az augusztus havi verseny- szakasz értékelése is ezt a fej­lődést, bizonyítja. A két üzem párosversenyének múlt hónapi szakaszát a békés­csabai Kötöttárugyár dolgozói nyerték. Készáru tervüket 105.6 százalékra teljesítették. A munka termelékenysége is emelkedett: a 400 forint kifizetett összmunkiv- bórre eső termelési érték elő­irányzatot 102.8 százalékra telje­sítették. A szabászaid hulladék csökkentésében is a csabai üzem ért el jobb eredményt, ugyanígy a 100 százalékon aluli dolgozók számát is a békéscsabai Kötötte árugyárban eredményesebben szo­rították le a mnnkamódszerátadáa jó megszervezésével. A pesterzsé­beti Kötöttárugyár viszont a Gaz­da-mozgalom fejlesztésében meg­előzte a békéscsabai Kötöttárugyá­rat, mert a pesterzsébeti gyár megtakarított alapanyaga nagyobb értéket képvisel. Me$ kell azon­ban ©műteni azt, hogy a békés­csabai Kötöttárugyárban Szintén fejlődik a Gazda-mozgalom., a hiá­nyosság azonban az, hogy nem elég erőteljes még az ezzel kapcsolatos» nevelőmunka, melyen javítani keli, hogy ezzel is elősegítsék a verseny jó eredményeit, azt is, hogy az élüzom kitüntetést továbbra i- megőrizzék.

Next

/
Thumbnails
Contents