Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-20 / 219. szám
2 1951 szeptember 20 esülöflöl» A n^pek megvédik Irta: SZÁNTÓ REZSŐ _______________________ l/LkaisawU Vlí\\z _ A dicső Szovjet Hadsereg hajtómű még Berlint ostromolták, felnikor 1945. májusában Keimet Baldwing amerikai közgazdász az American Economic Association 57. közgyűlésén a kővetkező figyelemreméltó kijelentést telte: jA háború az egyetlen elfogadható módszer arra, hogy nagyarányú fogyasztást lehessen biztosítani és nyilvánvaló, hogy az emberek ehhez a módszerhez folyamodnak, ha a bőség terhe mái- túlságosan nehéz lesz számukra. A világ jelenleg a saját maga által teremtett szörnyű dilemma harapófogójában kúzkü- dik: vagy háború vevőn kibővíti a fogyasztást avagy válságok és Munkanélküliség révén csökkenti a termelést.« Kennet Baltiwingnak idézett kijelentése visszatükrözi az amerikai imperialistáknak azt a felfogását, hogy a kapitalizmus általános válságából számukra csak egyetlen kivezető út lehetséges; az új világháború. Az amerikai monopoltőkc ezért azt tűzte ki célul maga elé, hogy erőszak és új háborúk útján amerikai világ- birodalmit l hoz léire, amely méreteiben felülmúlna minden más. a történelemben eddig ismeri világbirodalmai. az amerikai imperialisták a maguk gyarmatává akarják változtatni az egész világot, szuverén népeket rabságba akarnak dönteni Az USA és Anglia uralkodó körei ezért letérlek a Szovjetunióval és a többi demokratikus országokkal való együttműködés útjáról, mindenképpen igyekeztek aláásni az Egyesüld Nemzetek Szervezetét, eszeveszett fegyverkezési versenybe fogtak, különféle agresszív blokkokat kezdtek összetákolni. Ezek az agresszív blokkok a demokráciának és a szocializmusnak a háború alatt és után az egész világon megnő !l erői ellen irányulnak, Az új világháború előkészítése azonban az amerikai imperialisták részéről felette kedvezőtlen viszonyok közölt történik. A szovjet nép győzelme a Nagy Honvédő Háborúban, a reakciós népellenes rendszerek megdöntése és néni demokratikus rendszerek létesítése egész sor országban százmilliók bekapcsolódása az aktív politikai életbe óriási mértékben megerősítette a béke és demokrácia táborát. A néptömegek megértették, hogy országaik sorsát nem sza bad többé reakciós vezetőkre bízni A népek nem akarnak többé a régi módon élni és kezükbe veszik sorsuk intézésót. Tanul vagyunk minden országban — a kapitalista országokban éppúgy, mini. a gyarmati országokban —. hogy a dolgozók többsége, élén a munkásosztállyal, a legszorosabb egységben sorakozik fel a marxizmus-leninizmus alapján álló. liarcedzett kommunista- és munkáspártok mögé, hogy meg- dönlse az imperialista háborús uszílók népelnyomó uralmát. A békéért vívott harc döntő tényezője; a Szovjetunió. Ez elsősorban a szovjet állam szocialista gazdasági és társadalmi rendszeréből következik. A Szovjetunió békés nemzetközi politikájának alapjait Lenül és Sztálin, a proletárforradaloin nagy vezérei és a szovjet állam megalapítói dolgozlak ki. A Szovjetunió szocialista gazdasági rendszere nem Ismeri a termelőeszközök magántulajdonát. dél ja nem a profitszerzés, nein ez a rugója gazdasági élete fejlődésének, hanem a nép anyagi és kulturális életszínvonalának állandó emelése. A Szovjetuniónak nincs szüksége idegen, külső piacokra, idegen országok nyersanyagára, olyan külpolitikára, mely más népek és országok leigázására és kifosztására vezet, llisz a Szovjetunió mérhetetlenül gazdag nyersanyagforrásokban, szocialista gazdasági rendszere pedig, mint ezt a háborúutáni ötéves terv eredményei mutatják, lehetővé teszi a termelőerők korlátlan fejlődéséi. Belső piaca állandóan fejlődik, mert állandóan növekszik a nép anyagi és kultúrálta színvonala. A szovjet szocialista társadalom fejlődésének dünlö feltétele tehát a béke biztosítása. A nagy Lenin több, mint harminc évvel ezelőtt hangsúlyozta egy amerikai újság munkatársa előtt, hogy a szovjet ország állandóim a békére törekszik és az amerikai imperialistákat, mint háborús gyujlogatókat bélyegezte meg. »Az amerikai imperialisták esak hagyjanak bennünket békében. mi sem húiitjeik őket.« Sztálin elvtárs is többizben hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak a kapitalista országokkal való viszonyának az az alapja, hogy a két ellentétes rendszer együttműködése lehetséges. Sztálin elvtárs a második világháború utáni időben is nem egyszer hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és az USA gazdasági és ideológiai alapja különbözősége ellenére is, az együttműködés nemzetközi kérdésekben nemcsak lehetséges, de kívánatos is. A Szovjetunió megvan arról győződve, hogy a két rendszer közötti békés gazdasági versenyben minden előny az ő oldalán van. A béke és szocializmus el- választhalalian egymástól. De így van-e ez az imperialista államokban is? Az imperializmus gazdasági rendszere, annak belső ellentmondásai, az imperialisták harca a piacokért, nyersanyagforrásokért és a tőkekivitel lehetőségéért, mindenekelőtt azonban a szocializmussal és demokráciával szemben fennálló kiegyen Hihetetlen ellentétei állandóan megszülik a háború veszedelmét. Az imperialisták félnek is népeiktől, amelyek nem akarják az új háborút. Ezért, hangoztatnak a békére és megegyezésre vonatkozó szólamokat, amint azl nemrég Trumannak és az amerikai kongresszusnak a Szovjetunióhoz intézett üzenetében is olvashattuk. Ezek a hazug béke- szólamok a szovjet válaszban újra lelepleződtek. Vájjon miféle békeszándék az, amellyel összefér a hel- venmiiliárd dolláros fegyverkezési költségvetés, a fasiszta hóhér Francoval kötött katonai megegyezés, a koreai anyák és gyermekek tömeges gyilkolása? Mások tehált a szavak és mások a tettek. És ha az imperialistákon múlna, ők már régen a háború örvényébe taszították volna a világ népeit. Az amerikai-angol imperialisták a béke ellen irányuló cselező vényeikben hűséges kiszolgálókra találtak a jobboldali szociáldemokratákban és a Tito-féle fasiszta kém bandában. A munkásosztály nagy lani- tói, Lenin és Szlálin állandóan figyelmeztetlek arra, hogy a jobboldali szociáldemokraták a háborúk előkészítésében az imperialisták legfőbb támaszai a munkásosztály soraiban A jobboldali szociáldemokraták mai szereplése azonban felülmúl minden eddigit. Nyíltan, kendőzés nélkül állnak ki a háború igazolására és az atombomba védelmére, ők szervezik és viselik a háborúkat a gyarmati és függő országok népei ellen. Az angol jobboldali szóéi áldemokndák kormánya, az A11ló kormány az angol imperialisták nevében folytat kegyetlen háborút a szabadságáért és függetlenségéért küzdő Malájföld népe ellen. A francia jobboldali szocialisták kezdeményezésére indult meg hitszegő módon a szennyes háború Indokínában, ahol a francia katonaság minden emberi jog lábbal liprásával pusztítja a békés lakosságot. A német jobboldali szociáldemokrata párt egész politikáját a Szovjetunió és a béke erői elleni hard hatja át. A párt főkolomposa SohvH marker a következő kijelentést tette erről: »Készek vagyunk újbúj fegyvert ragadni, ha a nyugati szövetségesek megosztják velük a kockázatot és az esélyeket a Szovjet« unió elleni háborúban.« A jobboldali szociáldemokraták szerepét az imponál isták táborában találóan jellemzik a kommunista és munkáspártok Tájékoztató Irodájának következő szavai; »A jobboldali szocialisták jelenig,'* nemcsak saját országuk, burzsoáziáján; k ügynökeiként lépnek fel, hanem az amerikai imperializmus ügynökeiként is.« A béke megőrzése és megmentése manapság azonban nem utópia, hanem reális lehetőség és pedig azért. mert a béke őrhelyen ott áll az. imperialist;» háború ellenségeinek Szovjet unió-vezette tábora. Mn döntő mértékbon a haladó demokratikus erők energiájától és kezdeményezésétől, a békeszorető népek éberségétől, szervezettségétől, aktivitásától függ, hogy meg le-» hessen hiúsítani a háborús urzitóiJ terveit. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok hatalmának gazdasági és politikai megerősödése egyik legmegbízhatóbb garanciája a béke megőrzésének. Ebben rejlik tehát a Szovjetunió háború után ni hatalmas sikereinek, az ötéves terv végrehajtásának felmérhetetlen nemzetközi jelentősége. Még inkább növeli a> béketábor erejét, még inkább megnehezíti a háborús nszitók számára, hogy szabadjára engedjék a háború gonosz szellemeit ós kirobbantsák az új világháborút. A Szovjetunió a békéért és ai- t .Iá os biztonságéri: f Iyő harcban most együtt küzd a nagy kínai néppel, a többi népi demokráciák népeivel, amelyek mind SzilTrd békepolitiköt folytatnak és céljuk, hogy az új társadalmi viszonyok alapján népeik anyagi és kulturális színvonalára!; minél nagyobb emelését érjék el. E békeszorető népeknek, köztiiki a mi hazánknak, Magyarországnak egész gazdasági-, politikai- és katonai ereje a békét szolgálja. Minél erősebb a szocialista szovjet hatalom, annál erősebbek a népi demokráciák is, mert a szocializál békét mus építése ezekben az országokban szervesen összefügg a szocializmus építésével a Szovjetunióban, mert a népi demokráciák új táv- »aduimat építő munkájában a Szovjetunió önzetlen testvéri segítségére támaszkodnak. A Szovjetunió mélyen demokratikus békepolitikája egyenes következménye és természetes folytatása a kommunizmus felé haladó, a legmagasabb típusú damokiáolé t) képviselő szovjet állam belső politikájának. A Szovjetunió külső politikájának alapvető elve: minden népi egyenjogú együttműködésének elv,» egyenesen következik a Szovjetunió népoinek a Szovjetunió kötelékébe: tartozó nemzeti köztársaságok együttműködésének elvéből. A Szovjetunió keretében minden nép lehetőséget nyert arra, hogy szabadon építhesse a maga, formájára nemzeti, tartalmára nézve szocialista kultúráját. A né'pek szuverenitásának szovjet felfogása a logktt- votkozotasobheai a lenini-sztálini nemzetiségi politikában valósul meg, amely biztosítja a Szovjetunió minden népének testvéri együttműködését, gazdasági életük és kultúrájuk teljes felvirágzását. A Szovjetunió a nemzetközi küzdőtéren is, mint a nemzetek és államok szuverenitásának bajnoka és védelmezője lép föl, aminek közös jelentősége van napjainkban, amikor az. amerikai imperializmus nyíltan világuralomra törekszik és lábbal tapossa más népek szabadságát és függetlenségét. Sztálin tanítása, hogy minden népnek joga van ahhoz, hogy saját kívánsága szerint rendezze be életét, hogy minden nemzet szuverén és minden nemzet egyenjogú: ez a sztálini elv vezérli a hatalmas Szovjetunió nemzetközi politikáját is. Ez az elv nagy akadály mindenféle- imperialista hódító törekvéssel szemtan. Ez az elv biztosítja a szocializmust építő népi demokráciák zavartalan fejlődését. A más nép.k egyenjogúságának ez a tisztelete kifejezésre jut a Szovjetunió és a keleti népek, ds különösen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között kötött szerződésekben. Szöges ellentétben a Alarsliall- fcervvol, mely arra irányult, hogy amerikai gyarmattá tegye a második világháborúban legyengült európai országokat, hogy az amerikai monopoltőke piacot és olcsó munkaerőt találjon a maga számára, hogy segítséget nyújtson Nyu- gat-Európáhan a kapitalista osztályok uralmának helyreállításában és a kapitalizmus megroggyant épületének megszilárdításában, a Szovjetunió mis országokkal szemben érvényesülő gazdasági politikája mentes minden uralmi, vagy kizsákmányolási törekvéstől. Prága. A jugoszláv politikai emigránsok »Nova Borim« cimű lapja Jugoszlávia belső helyzetével foglalkozik és a többi között Így ir: No-vi Szád városban a munkások tízezrei éheznek. A piaci órák olyan magasak, hogy az átlag- fizetésű munkás a legminimálisabb élelmiszermennyiséget sem tudja megvásárolni. Az étkezdék- tan a munkásebéd havi 2000—3G50 dinárba kerül. Ezért a pénzért csak egy kis híg West és főzeléket adnak. Az úgynevezett »vendéglátó üzemek« a munkásokat egyáltalában nem hajlandók kiszolgálni. úítstg, amelyet a Szovjetunió gazdasági, technikai és kulturális tekintetben a népi demokratikus országoknak nyújt, kifejeződik ez a gépek és nyersanyagok szállít,isábuu, olcsó hitelnyújtásban, tapara- lalottaerében, kulturális együll működésben. A Szovjetunió ó. a népi demokráciák között a szoros, barátságos és kölcsönös együtt műkö- dosuek új formái alakultak ki. (Jolidul junk csak a kölcsönös segitség- nyujtási szerződésre agresszió eseten és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsára, amelyek a történelemben először biztosítják » népi demokratikus országok népei számára az igazi nemzeti függetlenséget, a testvéri együttműködést és gazdasági torveik kölcsönös ösSzeegyezt.dósét. Mindez meggyorsítja a népi demokratikus országokban a termelőerők fejlődését, a szocializmus gyere győzelmét. A háború utáni ötéves terv sikeres teljesítése és túlteljesitérrs megszilárdítja a Szovjetuniónak é- a népi demokratikus országoknak ezt a politikai és gazdasági együttműködését, Ezek a sikerek egyta- forrasztják a búké ó,s a demokrácia hatalma* táborát és elevo kudarcra kárhoztatnak minden, béka ellen Irányuló imperialista cselszövést. A szovjet kormány békepoll- tikája rendszeres árleszállítást, a szovjet emberek életszínvonalának állandó emelkedését jelenti. Az imperialists államok háborús politikája, a fegyverkezési hajsza viszont a kapita- ihta rrizí'g&k dolgozói számára a szüikhnül emelkedő drágaságét. újabb adókat és éh ségej boz magával. A kapitalista országok dolgozni ezért kapcsolódnak ta egyre szélesebb' tömegekben a békeharoba és felsorakoznak a béketábor vezetője, a szocializmus országa, a Szovjetunió és a népi demokráciák mellett. A világ békeszorető népei jó! látják, hogy ha a szovjet nép a legközelebbi hat évéit1 ilyen hatalmas erőfeszítéseket követelő müvek elvégzését tervezi, akkor ez azt bizonyítja, hogy a szovjet nép hisz a békében és mélyen érdekelve vívj a tartós béke megőrzési ben. Ila a szovjet kormány az amerikai és angol importáltaiéit őrült háborús előkészületei és nvilt agresszió» cselekedetei ellenére lehetségesnek tartja a békés építésnek nemcsak folytatását, hamm jelentékeny méretű kiszélesítését, akkor ez azt mutatja, hogy a szovjot emberok mélyen inog vannak győződve a béke, a demokrácia és a szocializmus szüntelenül növekvő táborának Lgyűzhető! hűsegéről. A kommunizmus építésének világtörténelmi jelentőségű sikere» még jobban lolkasitik az egész világ dolgozóit a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcukban. A néptömegek egyre inkább meggyőződnek arról, hogy a kapitalizmus napja leal kényül, hogy a kapitalizmust tel kell, hogy váltra az új, magasabb rendű Do nemcsak Növi Szádon » ,* ez igv. Boriban az étkezdék <•* éttermek arai úgyszólván naponta emelkednek. A parnesini fakombinát dobj őséi naponta mindössze fél kilogram száraz kukorica-máiét kapnak. A lilává Zota vizierűmű építi, -o- nél dolgozók napi eledel© egy tányér híg' bableves. A pancsovai réten lévő állami mezőgazda-ág dolgozói számára azt a romlott paradicsomot, káposztát,» stb. készítik el, amit a piacon már nem tudnak eladni. A gombosi állami mezőgazdaságban napi egy tányér borsólevesen élnek a dolgozók és őzért az »ellátásért« havonta kétezer dinárt koll fizetniük Ezt bizonyítja az az önzetlen ee- szocialista gazdasági rendszer. Uzsoraárak a jugoszláviai nriunkásétkezdékben
