Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-18 / 217. szám

1951 szeptember IS., kedd 3 [ILUai&ai&U VUpe Gépállomásaink, állami gazdaságaink vezetői közös értekezleten tárgyalták meg az őszi tervteljesítés feladatait A hibák kiküszöbölésével Nagyszénás is az élenjárók közé kerülhet a takarmánygabona-begyűjtésben nyérgabona-begyüjtésben. Eddigi Minden nap nyerünk valamit, amivel életünk szebb és boldogabb lesz... A termelési értekesietek nagy jelentőségéről » szükséges segítséget, hogy aa őszi szántás-vetési tervet minél na­S pbb sikerrel teljesíthessük mi­enkben — fejezte be beszédét Balogh elvtárs. A hozzászólások során Egresi elvtárs, a mezőko. ársházi gepdl'omas politikai helyettese elmondotta, mi-i íven hibák származnak abból, ha a gépállomás és 'a tszcs-k között nem kielégítő a kapcsolat. Náluk is előfordult, hogy éppen emiatt több esetben a tszcs-k az utolsó percben igényeltek gépeket, abc-’ I vett, hogy legalább fél nappal hamarabb szóltak volna. így a gép­állomás nem minden esetben tu­dott segítségükre sietni. Ezen ók is a legrövidebb időn belül vál­toztatnak. Papp István elvtárs, a kö- saigeti állami gazdaság vezetője ar­ról beszélt, hogy az ÁG Megye­központ milyen kevés támogatást nyújtott nekik a nyári munkák végzésének ideje alatt. Megtörtént az, hogy amikor egy-egv munká­val kissé előbbre Italadtak már, a központ azonnal eldiszponálta tő­tök a gépeket, ami miatt aztán visszaestek a termelésijein. Előfor­dult pl. olyan eset is, hogy a gaz­daság építkezésének brigádvezető­jét három dolgozóval együtt a gazdaságvezető tudta nélkül elvit­ték másik gazdaságba dolgozni. Balogh elvtárs válaszadása után az értekezlet a gépállomások ve­zetői részére az A MG Megyeköz­pont helyiségeiben, az állami gaz­daságok vezetői részére az AG Megyeközpont lielyiségében foly­tatódott. teljesítésünk 101 százalék. Takar­mánygabonából 90 százalékot ér­tünk el. Teljesítésünkkel az élen­járók közé akarunk kerülni, hogy Gádoros községet, a versenytár­sunkat, aki eddig jobb munkájá­val előttünk halad, megelőzzük a begyűjtésben. A további ered­mények eléréséhez azonban az szükséges, hogy kiküszöböljük a meglévő hiányosságokat. De a társadalmi bizottság munkáját is javítani kell. A hibák kiküszöbö­lésével azulán Nagyszénás is az élenjárók közé kerülhet a takar- mánygabona-begyüj lésben. Nádai Árpád Nagyszénás. Megyénk gépállomásainak veze­tői, politikai helyettesei, mező­gazdászai és az állami gazdaságok vezetői összevont értekezletet tar­tottak augusztus 16-án, vasárnap délelőtt a Városi Tanács nagy­termében, amelyen kiértékelték az 1951-es évi tervek teljesítését, megbeszélték a tezcs-mozgalom to­vábbfejlesztésével,' az őszi munkák­kal, az 1952-ös évi tervek elő­készítésével kapcsolatos feladato­kat. Az elnöki megnyitó után Ba­logh József elvtárs. a Megyei Ta­nács Mezőgazdasági Osztályának vezetője tartotta meg beszédét. Megállapította Balogh elvtárs, hogy az 1951-es évi tervek tel- jesitésében úgy a gépállomások, mint az állami gazdaságok, tszcs-k dolgozói értek el szép eredménye­ket. Azonban az eredmények mellett egész ser olyan hiányosság volt mun­kájukban, amelyek akadályoz­ták a tervek határidő előtti teljesítését. A felelősség el­sősorban a Megyei Tanács Me­zőgazdasági Osztályát, az ÄMG és ÁG Megyeközpontok veze­tőségeit terheli, »kik non) nyújtottak kellő segít­séget a tervek végrehajtásához. Igen súlyos hiányosságnak emlí­tette meg Balogh elvtárs, hogyt úgy a gépállomásokon, mint az állami gazdaságokban- felütötte a fejét a »káderhullámzás«. A szak-, vezetőknek mintegy 28—30 száza­léka változtatott munkahelyet eb- beu az évben. A továbbiakban elmondotta, hogy vannak olyan gépállomások, melyek: Községünk a takarmánygabo­nabegy üj lés megkezdésekor ha­todik helyen állt a járás közsé­gei közölt. Elterjedt az a helyte­len nézet, hogy a begyűjtés azért nem halad, mert kevés gép van a községben. Helytelen volt ez azért, mert a többi községekben sem volt több gép, mégis jobb eredményt értek el. Most már megjavult a munka. Ezt bizonyít­ják a napi eredmények is. A párlszervezet és a tanács foko­zottabb harci feladatnak tekinti a begyűjtés kérdését. A felvilá­gosító, meggyőző munka komoly eredményt hozott. A népneve­lők felkeresik a dolgozó parasz­tokat, megbeszélik a terménybe­gy üjtés jelentőségét: mennyivel járul ez hozzá a békeharc meg­erősítéséhez s azonkívül milyen előnyöket biztosít a felesleges ga­bonájukat beadó dolgozó parasz­toknak. A felvilágosító munka komoly eredményeket hozott. így győzte meg Urvai Györgyné nép­nevelő özv. Tóth Mihályné mi- hály telki dolgozó parasztasz- szonyt, aki a beszélgetés után beadási kötelezettségét 341 száza­lékban teljesítette. A népnevelőmunka mellett a tanács megfelelőképpen haszno­sítja a beadási törvényt azokkal szemben, akik nem teljesítették kötelezettségüket. Erre azonban ritkán kerül sor. Dolgozó pa­rasztságunk megértette a begyűj­tés jelentőségét. Túlteljesítik be­adásukat. mint például Kiss Pál dolgozó paraszt is, aki 430 száza­lékban teljesítette kötelezettsé­gét. Kormányzatunk nem feledkezik meg a jól teljesítő dolgozó pa­rasztokról. Iparcikk-utalványt kapnak. Ennek jelentőségét jó felvilágosító munka alapján mindjobban felismerik a nagy­iéi jesitették nyári terveiket, de nem vették figyelembe az üzemanyag­fogyasztást. A legtöbb gépállomá­son az üzemanyagfogy a:; ztás ma is rendkívül magas, amit a leg­rövidebb időn belül meg kell szün­tetni. — Meg kell javítaniuk a gép-1 állomásoknak, az állami gazdasá­goknak a tszos-kel való kapcsola­tukat is — mondotta Balogh elv­tár« —, mert az idei nyár fé­nyesen bebizonyította, milyen kö­vetkezmények származnak ennek elhanyagolásából. Ott. ahol a gépállomások mező­gazdászai, vezetői rendszeresen ellátogatlak a tszcsk-be, kö­zösen beszélték meg a mun­kákat — ott nem is volt ko­molyaid) hiba sem az arr.tás- < sál, sem' a csépléssel. De ahol ezt elhanyagolták, ott a munkákkal alaposan elmaradtak. Ezen a téren is példát kell ve­gyenek gépállomásaink a Szovjet­uniótól, ahol a tervkészítéstől kezd­ve minden munkát közösen, be­szélnek meg’ a gépállomások a kol­hozok vezetőivel és dolgozóival. Az őszi tervek készítésénél hasz­nálják fel gépállomásaink, állami gazdaságaink az elmúlt év tapasz­talatait és törekedjenek arra, hogy a tervek készítéseibe bevonják: a dolgozók minél szélesebb töme­geit. Meg kell szüntetni a ntunfeaerő- vánckriást, biztosítani kell a felelős egyszemélyi vezetést. A megyei szervek pedig gyako­roljanak fokozottabb ellenőrzést a végzett munkák felett, adják meg szállási dolgozó parasztok. Ezt bizonyítja az, hogy a legutóbbi betekben több, mint 150 ezer forint értékű C-utalványos árut vásároltak a földművesszövetke­zet boltjában. így vásárolt töb­bek között ifj. Kővágó Pál kerék­párt, K uns tár Pál takaréktűzhe­lyet, feleségének, gyermekeinek és magának ruhaanyagot. Jó eredményt értünk el a ke­A békéscsabai Magasépítés la­katosüzemében, sokat beszélnek a dolgozók a békekölcsönkötvé­nyek sorsolásáról. Elegyi Károly elv társ, a laka­tosműhely normása nemrég még mint kovács dolgozott, aztán tan­folyamra küldték és becsülettel megállja helyét új munkaköré­ben is. — A lervkölcsönből háromszáz forintot jegyez Lem — mondja —, azóta pedig már fizetésemelést is kaptam, úgy, hogy én azt is szoktam mondani, hogy amit je­gyeztem, azt már a fizetésemelés­ben is visszakaptam. De nemcsak ebben, hanem másban is. Úgy is, hogy üdülni voltam, — a felszabadulás előtt erre nem volt soha módom. Egyszóval: érzem én is mindenül!, hogy a terv segít és szebbé teszi az életemet Aztán elmondja, hogy amikor a békekölcsönjegyzésre került a sor, már 400 forintot jegyzett — Mert így van ez rendjén,. En segítem államunkat és aztán százszorosán visszakapom azt, amit adtam. En is, munkatársaim is. Elegyi elv társ sokszor beszél­get erről Bogár Józseffel, az anyagkezelővel. Bogár József ne­vetve mondja: Emlékszel, meny­nyit hallottuk azt a rémhírt, hogy nem, látjuk többet a pénzt, amit adtunk. Mi már tudtuk ak­kor is, hogy biztos helyre tettük azt a pénzt. Államunknak, a mi államunknak adtuk, azért, hogy jó munkánk mellett, így is segítsük a terv megvalósu­lását, hogy felépüljön a Dunai Vasmű, a kultúrotthonok százai a falvakban, meg hogy a mi üze­münk is egyre gyorsabban, egy­re inkább gépesítve legyen. Tudják mind a ketten, a terv- kölcsönhúzásoknál és majd a bé­kekölcsönhúzásoknál is újból Pártunk szava diadalmaskodik, újabb csapást mérünk az ellen­ségre. Munkához látnak. Mind a ket­ten arra gondolunk: »igaz, hogy a mi kötvényünket most nem húz­ták ki, de kihúzhatják 20-án a békekölcsönhúzáskor és külön­ben is: mindig nyerünk valamit, amivel életünk szebb és boldo­gabb lesz.« (v. 1.) Üzemeinkben megkezdődtek a termelési értekezletek, melyek na­pirendjén az 4951. évi tervek tel­jesítése és túlteljesítésének kér­dései szerepelnek. A termelési ér­tekezletek főjelszava a SZOT V. teljes ülésének határozata: »Előre az 1951-es tervek határidő előtti teljesítéséért, túlteljesitéséért!« Az értekezletek sikere elsősorban a szervező, előkészítő munkán és a beszámolókon múlik. Az előkészítő munka legfontosabb állomása a m,ű- szaki konferenciák megtartása. Üze­meinkben az eddig megtartott kon­ferenciák közül különösen jól si­került a Kötöttárugyár műszaki konferenciája, amelyen resztvettek a műszaki dolgozók, sztahanovis­ták, szakszervezeti bizalmiak is. A vállalatvezetőhelyettos jól fog­lalkozott a tervfeladatok teljesíté­sének kérdéseivel, a Gazda-moz­galommal, önköltségcsökkentéssel, a minőséggel, termelékenység eme­lésével, a konferencia részvevői pe­dig jó javaslatokat jelentettek be. Az előkészítő munka jó megszer­vezését bizonyítja a már eddig megtartóit termelési értekezletek eredményessége is. A műszaki konferencia után az a legfontosabb feladat, hogy a ter­melési egység bizalmija rövid, 10— 15 perces csoportéitekezleten meg­Községünk eddig nagyon rosszul állt a termény begy üjtés frontján. A sarkadi járásban a legutolsó he­lyen kullogott. Bántotta is ez Geszt község dolgozó parasztságát. Szé- gyeltük. Nagy probléma volt a mindennapi eséplóst biztosítani és igy nem tudtuk kellően szorgal­mazni a termény begyűjtést sem. De most, hogy a cséplést befejez­tük, műiden erőt, minden népne­velő munkát a tér meny begy ü j tés feló irányítottunk. A cséplőgép- munkások is eleget tettek már ál­lamunkkal szeml>eni kötelezettsé­güknek. Szombaton 78.3 százalék­ra álltunk a terménybegyüjtéssel, most 92 százaléknál tartunk. Dolgozó parasztságunk megértek- te és magáévá tette Pártunk sza­beszélje a dolgozókkal azt, hogy a termelési értekezleten miről lesz szó, felhívja a dolgozók figyeld met arra, hogy jó javaslatokkal készüljenek fel az értekezletre. Er­re jó példákat hozhatunk a llu- hagyárból, ahol például az ö-ö*. gépterem termelési értekezletén a dolgozók igei} sok, jó javaslatot) jelentettek be, megbírálták a mű­szaki vezetést, rámutatva arra, hogy sokszor a munka gyenge, hiányos megszervezése gátolja azt, hogy kiemelkedő termelési sikereket tud­janak elérni és felszámolják a 100 százalékon aluli teljesítményeket. Az üzem szabászatán megtartott értekezleten pedig a többek kö­zött Kürti elvtárs felvetette, hogy a legutóbbi termelési értekezleten benyújtott javaslatának sorsáról nem tud semmit és ezért meg­bírálta az üzem vezetőségét. Az előadók mindkét értekezleten jó be­számolókat tartottak. Az üzemek életében nagy ese­mény minden termelési értekez­let. Ennek tudatában készítsék elő üse ni bizottságaink, a műhelybizott- ságók az értekezleteket, hogy vala­mennyi újabb erőt adjon, újabb lehetőségeket tárjon fel ezévi ter­veink határidő előtti, gyors tel­jesítése érdekében. bői, ez az enyém, ezt már senki el nem veheti. Őrültöm, hiszen soha mem volt egy lapátnyi földem sem, de a kulák örökösen a hátam mö­gött volt. Kínálta az igáját, ekét, -kocsit adott uzsorapénzért. Most- már meguntam dolgozni a zsíros- nyakúaknak. Boldogulásomat, éle­tem jobbrafordulását a csoportban látom. Látom, naponta kerékpáro­kon járnak a csoportbeliek, nincs kenyórgondj uk, nincs kulákuzsora. Mostmár én is új életet akarók és ezt a közösben látom biztosítva. Megtaláltam azt az utat, mely a nyu­godt élet felé vezet. A tszes-tagok 200—300 munkaegység-jövedelemről neszéltek nekem. Meg aztán figyel­tem, még csak látástól-vakulásig sem dolgoznak, mégis több a jöve­delmük, mint az enyém. Úgy mondtam: én is ezt választom. Mi­kor aláírtam á belépési nyilatkoza­tot, a füzesgyarmati parasztasszo­nyokra gondoltam, ők is ezen az úton találhatják meg boldog jövő­jüket. vát és felesleg gabonáját bevitte a nép raktárába. így van ez rend­jén, ha számot teszünk, az állam ezt mind visszaadja ruha, cipő, textil és sok más egyéb közszük­ségleti cikk formájában. így gon­dolkodott Erdei Lajos is, amikor 18 mázsa gabonát adott l>e »0« vételi jegyre, vagy Biró János 15 holdas középparaszt, aki 16 mázsa, Puskás Lajos ötholdas dolgozó pa­raszt, aki 10 mázsa gabonát adott be. Ezek a dolgozó parasztok hoz­zájárulnak ahhoz, hogy eredmé­nyeinket megjavítsuk. Utolsók vol­tunk a járásban, most a legelső helyért küzdünk. Bizunk abban, hogy ebben a küzdelemben meg­álljuk a helyünket. Farkas Éva, Geszt. Két levél az új élet útjáról A boldogulás útját a csoportban látom Kedves elvtársak! En, Györfi János 10 holdas dol­gozó paraszt örömmel léptem a »Vörös Csillag« termelőszövetke­zetbe Eüzesgyarmaton, azért, mert meg akarok adui neki mindent, hogy még bővebb termést arathassunk a jövő esztendőben. Világéletemben más lábakapcája voltam. A felsza­badulásig Parkas György »móitó- ságos úrnál« voltam cseléd, míg a szovjet katonák ki nem zavarták az embemyúzó Farkas Györgyöt. Akkor senki nem kérdezte tőlem, megérdemlem-e a földet, hanem egy darab papíroson hozták a Párt ha­tározatát, tiz hold földet kanyarít- sak ki a verejtékkel öntözött föld­Györfi János, tízholdas dolgozó paraszt. Füzesgyarmat. Én is a közös utat választottam Nyolc hold földön dolgoztam hosszú ideig. A nyolc hold föld ha­tárain túl soha nem léphettem. Hiúba akartam termelni egyet- mást, ipari növényt, a mezsgyekaró, a kukorica, a búzáig szorított. A »Vörös Csillag«-ban pedig mindent termelhettek a tagok. Nehezebb az életem is igy. Csak példának em­lítem azt: amikor a termést kellett hazahozni, termésem nagyrészét odaadtam fuvarért. Két családom van. Egyik a Néphadsereg kato­nája, a másik az Államvédelmi Ha­tóságnál dolgozik. Büszke vagyok rájuk. Békénkre vigyáznak és én is a béke katonája akarok lenni. Pengő Imrémé 8 holdas dolgozó parasztasszony, Füzesgyarmat, Utolsó helyen álltunk — most az első helyért küzdünk

Next

/
Thumbnails
Contents