Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-12 / 212. szám

1951 szeptember 12., szerda Ma már büszkén mondiiatjnk: Murony tszes-kizség lelt Elmondta: Vetési Gábor, a in ürömi tanács VB elnöke _____________—_____ VíUoA&aiok Vlépc 3 í j vállalások a csabai Magasépítés mezőtúri építkezésén Pártunk II. kongresszusán azt mondotta Rákosi elv társ: »Uj öt­éves tervünk végrehajtásában, de különösen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében óriási feladat hárul az államapparátus" ra, elsősorban községi, járási és megyei tanácsokra.« Mi Rákosi elvtársnak ezt a fi­gyelmeztetését megértettük és a kongresszus után még fokozolt- tabb erővel láttunk hozzá a tszcs- fejlesztési munkához. A helyi pártszervezet segít­ségével a rendszeres egyéni agitáció mellett minden héten kisj-y üléseket szerveztünk. Ezeken a kisgyűiésekea a ta­nács tagjai is minden esetben részivé tíek. Segítettünk elmagyarázni a dol­gozó parasztoknak a nagyüzemi gazdálkodással járó előnyöket. Összehasonlítottuk a csoportok eredményeit a kívülállók ered­ményeivel és bebizonyítottuk, mennyivel többet lehet termelni, ha a földet táblásán művelik. Meg kell említeni, hogy február 24-ig községünkben csupán egyet­len tszcs volt: a Ill-as típusú »Alkotmány«. Ez a csoport ele­inte nem tartozott az élenjárók közé, rohamos fejlődésével mégis felkeltette a község dolgozó pa­rasztjainak figyelmét. Egyre nőtt az érdeklődés köz­ternielöcsoportok j ál’andó elégedetlenség uralkodott, örökös civakodás vette kezdetét. A kalákáknak azóta kitettek szűrét mag.sk a csoporttagok s ez megnövelte a még kí­vülálló dolgozó parasztok bi­zalmát a csoportok iránt. A kidákok kizárása óta léptek a csoportba Csapó Miháiy 2, A me! jak János 5, Vereska Pálné S kai. holdas dolgozó parasztok és mások. Az őszi felfejlesztés megkez­dése után, rövidesen tszcs-be lé­pett a dolgozó parasztok nagy része s a földek tagosítását is egyhangúlag kérték. És kérték azt, hogy Murony községet ve­gyék fel a tszcs községek tábo­rába. Ez meg is történt és ma már büszkén mondhatjuk: Mu' rony tszcs-kőzség lett. Elért eredményeink arra buz­dítanak elsősorban bennünket, tanácstagokat, hogy munkánkat tovább fokozzuk, teljes erőnkkel támogassuk meglévő terroclőcso- portjainkat munkájukban, segít­sünk a vezetőségnek a munka- szervezésben és segítsünk a cso- portonbelüli demokrácia kiépíté­sében. Minél jobban oldjuk-meg a ránkváró feladatokat, annál jobban erősítjük országunkat, se­gítjük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. ségünkben iránt. A tanács ezt úgy is segítette, hogy csoportlátogatásokat szervezett. A érdeklődőket elvittük a nagyszénás! »Dó­zsa« tsz-Iie, a mezőberényi »Vörös Csillag« tsz-he ahol szentlől-szembe látták a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét a kisparceüákka! szemben. Március 10-re már nyolc I-es tí­pusú termelőcsoport alakult meg községünkben. Ezt a tömeges be­lépést elősegítette az is, hogy a tanács tagjai mind, kivétel nél­kül személyesen jártak elől jó példával. Az elsők között léplek a tszes-be Jelenka Pál, Szerencsi Mátyás, Korcsok József, Jantyik Károly és más tanácstagok. Ami­kor a kívüllévők ezt látták, kö­vették őket. Természetesen tévedés volna azt hinni, hogy nehézségeink nem voltak és mi is nem követtünk el hibákat a fejlesztés során. A sikerektől elragadtatva, nem vet­tük észre, hogy a kulákok: Mol­nár Sándor, Kocsor Sándor és hasonszőrű társaik sorra kezdtek befurakodni a tszcs-be. Különö­sen a »Béke« tszcs felé vették út­jukat a kulákok. Azt aztán nem is kell mondani, ebben a tszes- ben már a megalakulás napjától Kónyár Ádám elvtárs elhatározta: hat naponként hét napra előirányzott tervét teljesíti A Mezőboiényi Szövőgyár mun­kásai nagy gondot fordítanak a hosszú leJwWff verseny szer/.üdétek­re. Különösen a szövődében, ahol Számos dolgozó meggondolta már, hogy hosszúlejáratú verseny-szerző­dését milyen formában újítja fel november 7 tisztelőiére. Juhos Ilo­na, Stefan Ilona, Györgyi Ba­lázs, Hőgye Júlia már határoztak; 5—8 nap tervtúlteljesitésnél* dön­töttek. Kónyár Adám elvtárs is elgon­dolkozott: »November. 7-ig nyolc Írét van. Unt munkanap"-alatt hét napi tervet tudok teljesíteni-« Ha­tározott. Tervkönyvébe ezt irta be: november 7-érn már december 21-i tervemet teljesítem Megnézte hosszúlejáratú verseny- szerződését, eddigi vállalásait is. Még május hónapban Vállalta, hogy december 31-ig 96 százalékos mi­Vettünk négy kerékpárt és rádió szói a lakásunkban Rákosi elvtárs kecskeméti be­széde után, 1948 őszén Szarvason is megalakult a III. tipúsú »Táncsics« tszcs. Huszonhat nincstelen dol­gozó parasztnak kellett saját ere­jéből megművelni a 362 hold föl­det. De-Pártánk gondoskodott arról, ,.>-y Szarvason is legyen • gépál­lomás, ez elősegítette a nagyüzemi gazdálkodás fejlődését. Csoportunk sokat fejlődött megalakulása óta. A földterületünk 1224 holdra emel­kedett, állatállománya a csoportsak nem volt, jelenleg 23 darab fejős­tehén, 44 borjú és egy apaállat, 18 darab igásló, 6 darab csikó van, baromfiállományunk heti jövedel­me 1500—2000 forintot tesz ki. Villanyhálózat épült központunk­ban, » volt kastélyból kultúrkáz lőtt. Tehénistállót tataroztunk, 20 darab anyakoca befogadására fiaz­tatot építettünk. A közeljövőben egy 250—300 férőhelyes sertéshiz­laldát építünk. A csoporton belül nekünk, tagok­nak is szebb lett az életünk, Tádes- apám megalakuláskor lépett be,, kőt testvérem és ór tavaly ősszel. Amióta csoportban vagyunk, van rendes ruhánk, cipónk, vettünk négy kerékpárt, rádió szól a lakásunk­ban. Az idén is szép jövedelem­ben részesülünk: munkaegységen­ként fejadagon kívül kapunk 4 kiló búzát, 5 kiló árpát, 15 kiló kukoricát, 20 delta mézet, Mind­ezekért hálánkat és köszönetünket fejezzük ki Pártunknak, Rákosi elv­társunknak azzal, hogy még job­ban dolgozunk. Miofnár Erzsébet*, Szarvas Újítás a vetési munkák elősegítésére a rózsást állami gazdaságban Kada Lajos és Tóth Pál közösen egy kétszer 16 soros, két egység­ből összeszerelt vetőgépet tökéle­tesítettek. Eddig vetéskor a lsét gép­egység között kimaradt egy föld­eik, amit kézi vetéssel ’kellett pótolni. Természetesen ezek a kéz­zel vetett csikók mindvégig ki-' ütöttek a növekvő gabonából és azonkívül egy kézivető beállítá­sát is szükségessé tettók. Kada La­jos és Tóth Pá! egy három cso- roszjával, illetve vetőfejjel ellá­tott »fiók vetőgépet« szerelt a két vetőgép közötti hézag elé. A kis szerkezet működtetése a nagy gép mozgató karjaival és rudázataival történik. nőségi árut gyárt; Itt megállt egy percre. »Teljesítettem már ezt?« — Gondolkozott ismét magában. Igen teljesítettel Augusztus 20- án 200 forint pénzjutalmat is ka­pott jóminőségi munkájáért. Au­gusztus 20-ra vállalta azt is hosz- szú lejáratú verseny szerződésében, hogy 20 száza1 ékkai csökkenti a selejtet, ezt is. elérte már, de nem áll meg egyik eredménynél ’som. Augusztus elsején tervével 29 nap­pal volt előre. Az alkotmány ün­nepéig már 37 nappal haladta meg tervét Most ,amikor beírta tervkönyvé­be, hogy még 7 napot válla!, kemény elhatározás született meg benne: »Párttag vagyok, élen kell járnom a munkában!« És másnap Kónyár Ádám elv­társ komümnistához méltó lelke­sedéssel hozzáfpgott vállalása tel­jesítéséhez. Úgy, mint eddig —, sőt még nagyobb figyelemmel- odaadással végzi munkáját. Állan­dóan figyeli gépét, nincsre valami hiba? S arra gondol, hogy novem­ber 7-én már annak a napnak tervet teljesíti, amikor mindannyi­an együtt ünnepeljük Sztálin elv- társ 72. születésnapját. —v. 1.— A békéscsabai Magasépítési Vál­lalat mezőtúri építkezésén az al­kotmányi versenyszakasz után el­telt időben már eddig is igen szép eredmények születtek. Kü­lönösen kiemelkedik Rordi János segédmunkás-brigádjának 206 szá­zalékos, Reinhardt András kőmű­ves-brigádjának 168 százalékos^ Iiazamér Károly vasbetonszerelő- brigádjának 137 százalékos telje" sítménye. Az élenjáró dolgozók egymásután módosítják hosszú- lejáratú versenyvállalásaikat, újabb vállalásokat lesznek, mely­nek célja az építkezés határidőre való befejezése, a munkafegye­lem megszilárdítása, anyagtakaré­kosság, minőségi munka, selcjt- csökkentés és munkamódszerát­adás. A hosszúlejáratú vállalások im ód osí l ásában k ül őn ősén ki tűn tek Kazamér Károly vasbetonszerelő brigádjának tagjai, akik a többek között azt vállalták, hogy minden tiz nap alatt száz kiló vasat taka­rítanak meg. Ezekbe a hosszúlejáratú válla­lásokba különös fontossággal vet­ték be a huiladékanyagfellmszná- lást: a Gazda-mozgalom megindí­tását. A Máté kőműves-brigád pj. azt is vállalta, hogy hetenként 2 órán keresztül hulladékanyag­felhasználással dolgozik. A Ba-7 logh- és a Borbély kőműves-bri­gádok pedig elhatározták, hogy’ a legutóbb összegyűjtött tégledara- bokat két nap alatt feldolgozzák, ezekből 4 és fél köbméter falat készítenek. A Gazda-mozgalom fejlesztésé­hez tartozik az is, hogy a mun­kahelyen az egyes brigádok ősz- szegy ííjlik a hulladékanyagokat. Például a Balogh-és a Mészáros­brigád 390 darab téglát, két köbméter féltéglát, vagy még használható darabtéglát, 8 négy­zetméter zsaluzáshoz használható deszkát, 12 folyóméter gömbfát és 8 szál pallót szedtek össze olyan anyagokból, amit azelőtt már nem használtak fel. Boross István levelező. Amiótti a csoportban vagyunk, sok mindenre jutott Amióta csoport lag vagyok, sok mindenre jutott. Ki tudtam cse­rélni a nádfedelet cserépre a házunkon, hármunknak vettem ruhát, cipőt. De most az idén még nagyobb lesz a jövedelmünk. ,rut majd téliruhára, lábbelire és remélem, hogy kerékpárt is tu­dunk venni. Van kél hizónakvaló is. A fejadagom már a kamrá­ban van és még jön a lermé- szelbeni juttatás: búza, árpa, ten­geri, széna, cukor, burgonya. Nem félünk, hogy üres marok­kal megyünk a léinek és most látom, hogy több ruhát vásá­roltam ezidáig, mint mielőtt cso­portba léptem. De nemcsak én gyarapodtam, hanem ott van Bányik Mihály, Pauló Is.váll, meg még sokan, akik rádiót, kerékpárt, ruhákat vásároltak maguknak. Minden ta­gunknak van hízója, anyakocája, baromfiállománya. Többnek te­hene is van, az idén is heten véltek tehenet közülünk. Az álla­toknak bőven jut takarmány, mert a szövetkezetünk biztosítja. Czellár Sándor nagyszénás! »Lenin« tsz. A zsadányi állami gazdaságban hozzáláttak az őszi szántás-vetés munkájához A zsadányi állami gazdaságban hozzákezdtek a vetöszántás végzé­séhez. Határidőre be akarják fe­jezni az ősziárpa, búza és a többi növények vetését. A vetési munkák meggyorsítása érdekében összekap­csolják a vetőgépeket 32 és 24 sorosra. így a traktorvontató ere­jét is teljesen ki tudják használ­ni, a vetési munkákat pedig meg­gyorsítják. Ezzel a módszerrel 40—50 holdon végzik el egy nap alatt a vetést. Újítás a siiógödrök hasznos térfogatának növelésére Majoros József, a Budapesti Városi Tanács Mezőgazdasági Osztályának dolgozója újítást dol­gozott ki a silógödrök hasznos térfogatának növelésére. Eddig a silókat a gödör tetejéig megtöl­tötték és leföldelték. Néhány hét alatt a siló leülepedett, lesüllyedt és húsz-huszonöt százalékot vesz­tett térfogatából. Ekkor már nem Szabotáló kulákokaí ítéltek el Megyénk dolgozói békésen épí­tik szép és virágzó jövőjüket, be­adási kötelezettségük túlteljesíté­sével. A kulákok igyekeznek az épitőmunkát aljas merényleteikkel megzavarni. A dolgozók bírósága a napokban több szabotáló kulák fe­lett ítélkezett. Zahorán Mihály 34 holdas békés­csabai kulákot kéthavi börtönbün­tetésre, 800 forint pénzbüntetésre Ítélte a békéscsabai járásbíróság, mert az előirt 369 db tojás, helyett csak 147 darabot adott be, 30.60 kiló baromfibeadását teljesen el­szabotálta. Kürti Imre gyomai ku- lákot, aki 1399 darab tojás, 16.90 kiló baromfi beadását elszabotálta a gyomai járásbíróság bárom havi elzárásra és 2000 forint pénzbün­tetésre Ítélte.. Sinkóczki Pál szarvasi kulákot 949 tojás és J2.32 kg baromfi beadásának ol mulasztása miatt a Szarvasi járásbíróság öt­havi börtönbüntetésre és 2000 í.j- rint pénzbüntetésre Ítélte. Lakatos Lajos kaszaperi kulák a lakásaid szállított 4 kéve búzát, három kév«s kaparékbúzát a jószágával meg­etette, bárom kát.. hold búzát nem aratott le idejében s ezzel 5—6 százalékos szemvoszteséget okozott. A battonyai járásbíróság héthónapi börtönbüntetésre és 2500 forint pénzbüntetésre ítélte lehetett a főidet felszedni és így a gödör jelentős része kihaszná­latlan maradt. Emellett az eső­víz nem folyhatott ki a gödör­ből és gyakran rontotta a siló­takarmány minőségét. Majoros József újítási javaslaia szerint a száz és százötven köbméteres silógödrök peremére 14 téglaosz­lopot építenek. Ezek közeit siló­töltéskor préselt nádból készült, úgynevezett szolomillapokka! ösz- szekötik, igy a silók oldalfalait a rendesnél magasabbá teszik. Ami­kor leülepedett a silótakarmány, eltávolítják a szolomillapokat és felhasználhatják azokat újabb si­lók töltésénél. Majoros József újí­tása, ha minden silógödörnél be­vezetik, olyan nagymértékben nö­veli a I esilózo t takarmány meny- uyiségét, hogy azzal több, mini tizenkétezer szarvasmarhát etet­hetnek négy-öt hónapon át. Elő­nye Majoros módszerének az is. hogy a besilózott takarmány mennyiségének gyors növelése jó­val kisebb anyagfelhasználással kevesebb énítkezéssel érhető el

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents