Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-09 / 210. szám
1*51 szeptember vasárnap [/iUai&aioU Hé-fit Két látogatás tanulsága a Csabai Téglagyárban Már látják a feladatot: meg kell indítani a liiaxda-iiiOK^aliiiat! JTét. nap egymásután meglátogattuk a Békéscsabai Téglagyárat ée megnéztük, mit tesznek azért, hogy az első magyar mozgalom, a Gazda-mozgalom elterjedjen az üzemben és ennek nyomán mindig több és több, nagyobb értékű megtakarításokat érjenek el a doljgozók »Minden gramm anyagot a megfelelő formában fel kel! használni!' — igy adta ki a jelszót Gazda elvtáre és a SzOT elnökségének határozata kimondja, hogy ezt a nagyszerű kezdeményezést minden üzemben el kell terjeszteni, tömegmozgalommá tenni. Megállapítottuk azt, hogy a Békéscsabai Téglagyárban a határozat megjelenése óta (augusztus 16.), csupán a műszakiak, művezetők jöttek ösz- eze egy megbeszélésre, az üb. és a rállalatvezetőség nem foglalkozott kellőképpen ezzel a nagyjelentőségű mozgalommal. Különösen az üzemi bizottságnál mutatkoztak komoly hiányosságok, melyek megjelentek már lapunk hasábjain és arról is írtunk, hogy miképpen lehet azokat kijavítani. Tanulság lehet ez az eset mis üzemek üzemi bizottságai részére is: megengedhetetlen az és nagy mulasztás, ha a határozatokat nem tanulmányozzák, nem alkalmazzák saját viszonyaikra és nem igyekeznek azokat megvalósítani. A csabai téglagyár üzemi bizottságánál ez történt a Gazda-mozgalommal kapcsolatos határozattal, aminek az lett a következménye, hogy a dolgozók nagy része ha hallott is valamit a Gazda-mozgalomról, nem ismerte és még ma sem ismeri feladatait, ielen tőségét. TLJeürállapításunk az, hogy pontosan a határozatok hiányos, vágv ^ sokszor elmaradó feldolgozása. — amit ez a példa is bizonyít, — járul hozzá ahhoz, hogy az üzemben nagyon gyenge a politikai nevelőmunka. Ezen a téren sürgősen javítani kell. Az üzemi bizottság kötelessége, hogy azt a munkát, amellyel meg van bízva, jól ismerje és mindez elképzelhetetlen anélkül, hogy Pártunk. kormányunk, vagy a SzOT határozatait ne ismernék. Az első és eddig egyetlen értekezleten, — ahol a Gazda-mozgalomról volt szó — mint említettük, több javaslat elhangzott. Ezek közül a hulladék- téglák felhasználásával foglalkozó javaslat ügyében már történtek megbeszélések a Békéscsabai Magasépítéssel, ahol az alapozási munkáknál nagyszerűen felhasználhatják azt a törmelék téglát, amit a gyárban, a bányákba, a szemétbe hordtak ki. Megvalósították azt is, hogy a nyerstégla ós cseréptörmeléknek — amit szintén a bánya betöltésére hordtak ki, most tároló bolyét biztosítanak, mórt a kiszáradt nyerstégla és cserópdarabokut megőrölve az agyaghoz keverik. így biztosítják a megfelelő keménységet. A többi, még egynéhány komolyabb javaslattal nem történt semmi. Most határozták el. hogy a cserépgyártásnal elhasználódó nagymennyiségű (naponta 2 mázsa) gipsz-negatí^okat kiégetik és iskolakrétát készítenek belőle. Szüksége«, hogy ezt a kísérletet minél hamarabb megkezdjék. Elhangzott egy olyan javaslat is, mely a pirosra égett tégla- és cseréptörme- lékek félőrléséről és fostékkészítési segédanyagként való felhasználásáról szólt. Két hétig nem törődtek a javaslattal, most határozták el. hogy levélben felkeresnek egy festékgyárat és véleményt kémek a javaslat felől. «ok éa igen komoly hiányost eág/i mellett mégis elmond-* hatjuk azt. hogy eredmények is mutatkoznak. Ha például jól meg“ figyeljük a karbantartók: lakatosok és kovácsok munkáját, örömmel lehet tapasztalni, hogy rengeteg' hulladékanyagot használnak fel. Hasonló á helyzet a famegmunkáló üzemrészben is: rámajayitás- hoz még az ötoentis lécdarabokat is felhasználják. Mi ez. ha nem a Gazda-mozgalom egyik szép megjelenési formája? Maguk a dolgozók bizonyítják be, hogy számtalan mód van - a takarékosságra, a hulladékanyag felhasználására, csak egy kicsit gondolkozni kell, megoldásokat keresni és a siker nem marad el. Ezekre a kezdeményezésekre és eredményekre kell támaszkodnia az üzemi bizottság; rak és akkor nem az lesz a vélemény, (amit már beláttak, hogy helytelen), hogy »nálunk nem igen lehet bevezetni a Gazda- mozgalmat.« jCj>k tanulságot felszínre hozott az a két nap, amit a csuhái téglagyárban töltöttünk. Újból l>ebizonyosodott ez az igazság, hogy jó politikai nevelőmunka nélkül nem lehet sikereket várni. Pontos az, hogy a feladatok végrehajtását felelősségük tudatában kezeljék és lépten-nyomon népszerűsítsék a munka hőseit, az élenjárókat, — azokat is, akik úttörőik a Gazda-mozgalomnak. A vál- lohitvozetőségnek is sok tennivaló)! van (célprémiumok, a Gazda-mozgalomban élenjárók jutalmazása) és a vállalatvezetőséget, valamint az üzemi bizottságot az üzemi párt szervezetnek kell eegitani, irányítani és ellenőrizni, hogy a kezdeti hiányosságok megszüntetésével erőteljesen kibontakozzon és gyökeret verjen a békéscsabai téglagyárban is Gazda > Géza elvtárs országos- hirű mozgalmat (s. e.) Metencdét, íe Útnak indultak a békésmegyei fiatalok a bányákba Pénteken este a fél tizenegy órai személyvonaItal indult el Csabáról bányászfiataljaink utolsó csoportja Pécs felé. Lelkesek, vígak voltak, hamar felcsendült ajkukról az induló dallama. Elközelgelt a vonat indulási ideje. A Megyei Tanács Munkaerőhivatala részéről Kurunczi elvlárs búcsúztatta őket néhány szóval. Bent a kocsiban pedig megindult az ismerkedés, hisz most már egyhelycn fognak dolgozni, együtt a pécsi bányászokkal. Elmesélik egymásnak élményeiket, hogyan határozták el magukat, hogy bányászok lesznek. »Én a DlSZ-taggvülésen hallottam először — mondja Dobra Péter kétegyházi dolgozó paraszt fia Kiss Józsefnek, aki Gyula környékéről jött — Először azt gondoltam: nem megyek én! Aztán eszembe jutott, hogy mint bányász, sokkal többet tehetek a békéért Mikor mondom apámnak, először csak nagyot nézett, de aztán azt mondta: »jól van fiam,eredj,módodban áll. odamegy', ahová akarsz « Majdnem minden történet a Jelen Ikezésről szólt, hisz valameny- nyiük életében nagy fordulat ez. l)e valumennyiüknél legnagyobb érdeklődéssel hallgatták három bányász szavait, akik olt utaztak velük egy-kocsiban. Eben Gyula, Csabai György, Kerekes János, mind a hárman a cvillavölgyi bánya vájárai. Meséltek a nnill kínlódásairól, de beszéltek a gyönyörű jelenről is, a vidám bá- nyaszóiéiról és ilyenkor az ifik szeme sűrűn találkozott egymással: mi is megálljuk ■ helyünket Aztán megdicsérték a Zsadány- rból jött Farkas-testvéreket, akik a jelentkezés után még 8 bányászt toboroztak. A vonat .gyorsan halad velük, még messze van Pécs. A szóból már kifogynak, de az indulókból nem. Valaki a kocsik végefelo ismerős indulóba kezd. Többen belevágnak. Először halkan, majd egyre erősebben, végül a vonat zakatolását is túlszárnyalva száll a 70 ifi vidám éneke: »Jó szerencsét, hej, ez a felelet...!« — vl Levél a kjisréti dolgozó parasztokhoz Békéscsaba-Kisrét dolgozó parasztjai! A Békési Nyomda patronáló csoportja nevében Írom nektek ezt a néhány sort. Sokszor találkoztunk már kint a tanyákon és elbeszélgettünk sok mindenről. Megismertük egymást. Tudjátok már azt, hogy mi bent a nyomdában arra törekszünk, hogy minél jobban túlteljesítsük a tervet. A mi könyvkötő csoportunk 108.6 százalékban teljesítette az elmúlt havi tervét. Mielőttünk az a nagy feladat most, hogy a címkéket, a nyomtatványokat tervszerint, időre elkészítsük, nektek pedig a begyűjtést kell mielőbb sikeresen befejezni. Vannak közöttetek is olyanok, akik keveset adtak be »C« jegyre, pedig még volna miből. Vegyetek példát Vidovenyecz Pál kcthohlas dolgozó parasztról, aki a 17-es számú tanyában lakik: 520 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. De ne feledkezzetek meg más kötelezettségetekről sem, például a takarmánybeadásról. Itt is van jó kisréti péhla: Kiezely András három kát. holdas dolgozó paraszt, aki kenyérgabonából 580 Bzáza'ékra, takarmánygabonából pedig 800 száza’ékra teljesitette beadási előirányzatát. Az ő tarlóján is, mint Kisrétnek 90 százalékán már készen van a tarlóban tűs és most már elérkezett annak is az ideje, hogy a gépállomással megkössétek ez őszi mezőgazdasági munkára a szerződést. Hiszen tudjátok jól, beszéltünk már erről is, hogy a jövőévi jobb termésünk legfőbb biztosítéka a jó mélyszántás, a jó gépi munka. Járjatok elöl jó példával, mi is igyekszünk jól dolgozni, hiszen érdekünk ós kötelességünk. Urbán Ferenc, a Békési Nyomda dolgozója. „Éljen példaképünk, a Szovjetunió szövetkezeti mozgalma!" 5 Első órák a Ruhagyárban, a könyvnap megnyitása után Tavaly is, meg azelőtt is a felszabadulás óla ünnepnap számba ment minden könyvnap a békéscsabai Ruhagyárban is. Most valahogy még lelkesebb volt a készülődés. Egyre több dolgozó érzi; ahogy növekednek a feladatok, úgy válik egyre inkább nélkülözhetetlen segítőtárssá, hű baráttá a könyv, a tudás forrása. »A magyar nép olvasó nép lett« — állapította meg Révai elvtárs és szavainak nagyszerű igazsága a Ruhagyárban a könyvekkel roskadásig megrakott asztalok körül álló dolgozók szavaiban, érdeklődésében kel életre. Belelapoznak a szebbnél szebb kiállítású könyvekbe, sokan hosszú sorokat elolvasnak. Vannak, akik egyenesen Tóth János könyvpropagandistához fordulnak: Sztálin elvtárs rövid életrajzát, Rákosi elv társ válogatott cikkeit és beszédeit, Ehren- burg: »A békéért« című művét, vagy Veres Péter »Próbatételét«, ■\zsajev: »Távol Moszkvától« című gyönyörű regényét kérik. Ezek a dolgozók — és sokan vaunak már ilyenek — figyelemmel kísérik kultúrális életünket, a könyvkiadást és már előre elhatározták, mit vesznek meg a könyvnapon. Magyar Mihály elvlárs Sztáb'u elvtárs rövid életrajzát és Rákosi elvtárs válogatott beszédeiből és cikkeiből megjelent kötetet vásárolja meg. Boldogan veszi át a két könyvet és így szól a körülötte állókhoz: »Tudom azt, hogy egyik legfőbb kötelességem: tanulni, művelni magam Sztálin elv társ élete lelkesít ebben, azért vettem meg életrajzát, Rákosi elvtárs művei pedig kincsesbányák a számomra.« Tóth János könyvpropagandista alig győz válaszolni mindenkinek, odaadni a kívánt könyvet Nádas Mihály, a programmiroda dolgozója Petőfi összes költeményeit, SajbenPál, az éjszakai műszak gyártásvezetője Azsajev könyvét, a »Távol Moszkvátöl«-t veszi meg. Egyre többen jönnek, hogy aztán, néhány perc múlva vidáman, könyvvel a kezükben, siessenek a munkahelyre. A hangoshíradó indulókat közvetít, az egész gyárban ünnepi a hangulat: nagy vezetőink, íróink, költőink találkoznak az olvasókkal, a dolgozók tömegeivel. (s) Tanuljunk a szovjet dolgozóktól: fiz élenjáró tapasztalatok terjesztése V. N. Scsepanszkij: Polliikat ttíjregmiinka a »Dzerzsinszkij« üzemben« című munkájúból idézzek az alábbi részleteket: A DZERZSINSZKIJ ÜZEMBEN az élenjárók tapasztalatai széliében terjednek. Hogyan értük ezt el? A normát nem teljesítő munkások egybehívásávql. üzemi és műhelyértekezleteket tartottunk. Ezeken az értekezletekéit kiderültek azok az okok, amelyek a munka'norma teljesítését akadályozták. A főok, — mint rendesen — az elegendő tapasz!alat és a szakképzettség hiányában rejlett. Ezért ezekre az értekezletekre a legjobb sztaháno- vistákat, a megfelelő szakmák legjobban képzelt, legkiválóbb munkásait hívták meg, akik előadásaikban az elmaradt munkásokat saját munkamódszereikkel és eljárásaikkal ismertették meg. AZ ELMARADT MUNKÁSOK 1 vözötli tevékenység, melyet nem esetről-esctre, hanem tervszerűen, rendszeresen folytattak — meghozta a maga eredményét A feladat, lényege azonban az, hogy ne csak a 100 százalékos normát érjük el, hanem az összes munkásokat az élenjárók színvonalára emeljük és gyakorlatilag valósítsuk meg a szocialista munkaverseny sztálini elvét: »Egyesek rosszul dolgoznak, mások jól, megint mások még jobban, — érd utói a legjobbakat és érj el általános emelkedést.« E CÉLBÓL az üzemben az intézkedések egész rendszerét vezetik be. Ehhez tartoznak a munkások szakma szerinti értekezletei, melyeket a legjobb sztahanovisták munkatapasztalatainak szentelnek. Külön hív ják egybe a régi szakmunkásokat azért, hogy velük megvitassák azt a kérdést, hogy miként szervezzék meg a legjobban gazdag tapasztalataik átadását a fiatal munkásoknak. Fejlődik a verseny a A Gyomai Nyomda dolgozói nem álltak meg a munka ver- seiuiyel augusztus 20. után sem, hanem fokozott lendülettel az évi tervteljesítésért harcolnak. Már augusztus 20. után az első héten 109 százalékos üzemi átlag eredményt értek el, a második héten pedig 110 százalékra emelték. A gépterem szeptember hónapban Gyomai Nyomdában 115 százalékos, a szedők 105 százalékos, a könyvkötők pedig 109 százalékos átlagteljesítményt érlek el. A múlt héten Imre Ferenc szedő 130.6 százalékos, Krucsó István gépmester 117.3 százalékos, Varga Piroska könyvkötő 112.5 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozod.
