Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-08 / 209. szám
1951 szeptember 8., szombat 3 IfiUaisaiok Vlí\\t Idézések helyett jó iiépnevelőmimkával érhetik el Szarvason is a begyűjtési terv teljesítését és túlteljesítését Szarvas lemaradt a begyűjtési terv teljesítésében. Hogy miéit? Mólosán János elvtársi a tanács^ elnök azt mondja, a lemaradás' oka az, hogy nincs minden gabona vételijegyezve. Molitérusz kartárs, a begyűjtési osztály vezetője arra hivatkozik, hogy sok szarvasi dolgozó paraszt Kondoroson, meg Csabapsüdön adja be gabonáját ... más címet iratnak a vételi jegyekre .,. időközben meg-i változott több szarvasi utca neve, igy nem tudják rá jegyezni a nyilvántartási lapokra.. . Azt is elmondják, hogy a kondorosi, meg a csabacsüdi raktárak késve küldik a vételijegyeket, el is kallódik .,. Egyszóval sok mindenről beszélnek, csak éppen a lemaradás va’ódi okáról nem, arról, hogy hiányaik az alapos felvilágosító munka Igaz ugyan, hogy néha mennek ki népnevelők a dolgozó parasztokhoz, de erre a munkára a posta dolgozóit vonják be, még a bőriparosokat, ahelyett, hogy a jól teljesítő dolgozó parasztokat küldenek ef a lemaradókhoz, hogy azok a saját példájukon keresztül megmutassák, milyen sok kedvezményt kapnak a jólteljesitők, hogy mennyi mindent vettek már tex-1 tilutalványra, a , szabadliszt, meg | a »0« jegyre beadott gabona árából. Nőm vonják b© a jól teljesítő dolgozó parasztokat a népne- Vfdőiuunkába ■— mert nem is tudják ki, hogyan teljesítette beadását. Hiányos a nyilvántartás ós ebből következik azután az, hogy nem egy dolgozó parasztot liiertes itat tok arról, hogy felemelték öt százalékkal a beadási kötelezettségét, — s közben az illető már túl is teljesítette azt. Ezt aztán úgy akarják most behozni, hogy beidéznek minden egyes dolgozó parasztot és úgy mondják: majd ha bejön tisztázódik, hogy boadta-o a gabonáját. Egy szóval lélektelen, bürokratikus módon akarják sikerre vinni a begyűjtési munkát. Nagy Imre elvtárs élelmezési miniszter azt mondta a megyei tanácselnökök értekezletén: »Ha va’ahol lazán végzik a munkát, nyilvánvalóan nem érnek el eredményt és ahol eredménytelenség mutatkozik, ott kezdenek az elv- társak, adminisztratív eszközökhöz nyúlni. Ezért' a legfőbb veszedeI lem a lazaság.« A szarvasi tanács munkája igazolja ezeket a szavakat. A begyűjtés kezdetén maga a tanácselnök elvtárs sem ismerte fel ennek a munkának a fontosságát. Ennek tudható be az, hogy a nípne- velőmunkát nem kapcso t ík krlSően össze a begyűjtési osztály munkájával. A nyilvántartók meg idézésekkel akarták megoldani ezt a komoly feladatot. így azután érthető, hogy nem haladt a begyűjtés úgy, ahogy annak menni© kellett volna. Komoly hiányosságok ezek a szarvasi tanács munkájában, de nem ki javíthatatlanok. Idézések helyett jó felvilágosító munkával kell meggyőzni az elmaradókat. A jól teljesítő dolgozó parasztokat bekell vonni a munkába. Fel kell kutatni, kik azok, akik nem tettek még eleget kötelességüknek és el kell mondani nékik, hogy hiába tartogatják a padláson az össze« felesleges búzát, nincs belőle hasznuk, mert texiilutalványt meg szabadőrlést csak az kaphat, aki »C« jegyre is vitt be búzát. A hibák kijavításához nagy segítséget kell nyújtania a községi tanácsnak a pártvezetősóg részéről. így érhetik el, hogy Szarvas is eleget tegyen törvényes kötelességének. 1 békéscsabai tégla gyár Imiim Is indítsák meg a Gazda-mozgalmat! Érdeklődéssel olvasták a békéscsabai téglagyárban azt a cikket, mely lapunkban jelent meg és azzal foglalkozott, hogy ebben az üzemben is. meg kell indítani a Gazdamozgalmat. Megírtuk, hogy a művezetők, műszakiak augusztus 22- én tartottak egy értekezletet ezzel kapcsolatban, ahol merültek is fel javaslatok, de azóta igen keveset tettek azért, hogy ezeket a javaslatokat értékeljék, feldolgozzák. ■— és igyekszünk ezt a hibát kijavítani. Rövidesen összeül az üzemi bizottság és megtárgyaljuk a SzOT elnökség határozatát, ösz- szehívjuk a bizalmiakat és bizal- mjiérteke:ieten közöljük velük a Gazda-mozgalom megindításával, fejlesztésével járó feladatokat,« Joggal mondhatjuk, hogy az üzemi bizottság, főként a titkár most kezd rájönni arra, hogy milyen komoly mulasztásokat követett el. Megkapta a határozatot, bent is m n a lt az íróasztalfiókban, most kutatott csak utána. Nem véletlen tehát az, hogy a Gazda-mozgalom területén és más területen észlelhető hiányosságokat a nevelőmunka gyengeségével magyarázzuk. Hogyan fejthetett volna ki az üb. jó nevelőmunkát, amikor nem ismerte azt, amiért harcolnia kell és olyan megalkuvó kijelentések hangzottak el, amid Szabó elvtárs is mondott: »A mi üzemünk nem egy olyan üzem, ahol komoly lehetőség van a Gazda-mozgalomra.« Később belátta, hogy helytelen az ilyen magatartás és igaz az, hogy mindenütt, ahol dolgoznak, mindenféle termelőmunkában lehet takarékoskodni, minden gramm any'aggal és az adódó hulladékot fel lehet használni. Persze mindehhez az kell, hogy a dolgozók ezéles tömegei /■merjék és szíwel-lélekkel bekapcsolódjanak a mozgalomba. A legutóbbi bizalmiértekezlet augusztus 13-án volt, . tejhát közel egy hónapja. »Két műszakban dolgozunk, nem lehet a bizalmiakat mozgósítani« — így mondja Szabó ed vtárs és ez megint csak arra yilágít rá, miért gyenge a nevelő- I temka a téglagyárban. Nem helyes az, ha úgy gondolkozunk, hogy nem lehet megszervezni egy bizalmiértekezletet azért, mert a dolgozók két műszakban végzik munFőhiányo;-ágként, pedig azt említettük még, hogy az üzemi bizottság a SzOT elnökségének idevonatkozó határozatát nem tanulmányozta, nem dolgozta fel az üzem sajátos viszonyaira, nem vitte le a dolgozók közé a bizalmiakon keresztül. Szabó László elvtárs, az üb.- titkár felelőssegét állapítottuk mag akkor, amikor mindezeket elmonkájukat és nem lehet őket összehívni. műszak előtt ós műszak után sem, mert sietnek haza. Ez megint csak megalkuvás a körülményekkel. Harcos, kemény helytállás kell az üzemi bizottság tagjai részéről is. Nem lehet megriadni az ilyen nehézségtől, hanem megoldást kell találni. Szabó elvtárs is több eredményt érne el akkor, ha nem arról beszélne állandóan, hogy ezért, vagy azért nem lehet összefogni a dolgozókat, hanem megkeresné a hibákat az üb. szervező munkájában. A dolgozók nag}'- lelkesedéssel harcolnak azért, hogy a tervet túlteljesítsék. Nem' itt van tehát a hiba, hanem ott, hogy az üzemi bizottság nem magyarázza meg megfelelően azt, hogy a bizalmiértekezletek, nktívaértekezle- tek, termelési értekezletek is mind azért vannak, hogy még jobban menjen a munka, hogy még jobban túl tudják teljesíteni a tervet. Mint megállapítottuk, a Gazdamozgalom megindítása és fejlesztése főként azon múlik, hogy az üzemi bizottság mennyire tartja kötelességének a különböző határozatok, — így az erről szóló határozat — megbeszélését is. Gondoljunk arra, amit Pártunk Kongresszusán Horváth elvtárs mondott: »Ha csak ismertetjük a legfontosabb határozatokat, már háromnegyedrészt nyert ügyünk van. Ha megvilágítjuk a Párt és a kormány cil ki tűzéseit, már magunk mögé állítottuk a tömegeket.« Ez az, amit nem szabad elfelejteni© Szabó elvtársnak sem és úgy kezeljen minden határozatot, hogy azok megvalósítása szocializmusunk építésének, ötéves tervünk megvalósításának feladatai. A SzOT elnökségének határozata szerint az üzemi bizottságnak a Gazda-mozgalom fejlesztése érdekében az üzem munkásaiból, mérnökökből, technikusokból komplexbrigádot kell szervezni. Ezzel kapcsolatban mind a mai napig nem történt még semmi és inkább olyan megállapítások hangzanak el, hogy »fontosabb munkák is vannak« stb. Valóba/* a leg^pptesabb az, hogy a tervet teljesítsék, de helyesen állapította meg a SzOT elnökségének határozata a Gazda-mozgalommal kapcsolatban azt is, hogy »anyagtakarékossággal is segítsék elő terveink végrehajtását ós túlteljesítését«. Tehát a - Gazda-mozgalom a legfontosabb feladatok egyike, mellyel lelkiismeretesen, harcosan kell foglalkozni mindenkinek. Feltétlenül eredmény az, hogy a műszakiak értekezletén több értékes javaslat hangzott el, több követésre méltó példát hoztak fel. Különösen a már említett gipsznegatívok hasznosítása nagyjelentőségű. »Rövidesen megpróbáljuk — mondotta Szabó elvtárs —, jiogy a kiégetés után a gipsz menynyire használható iskolakrétának. Már eddig is úgy csinálták a dolgozók, ha krétára volt szükségük, hogy egy darab gipszet beteltek a kemencébe és az égetés után nagyszerűen lehetett vele írni, szinte jobban, mint a rendes krétával. Sokezer iskolakrétát tudnánk előállítani minden megterhelés nélkül.« Adva lenn© tehát egy feladat a komplex-brigád részére is: dolgozzák ki, hogyan lehet ezt a javaslatot megvalósítani. Világos tehát, miért van szükség arra, hogy ügy a Gazda-mozgalommal foglalkozó .komplex-brigádot is megalakítsanak. Sok tennivaló vár az üzemi bizottságra és minden cselekedetükben azt tartsák szem előtt, hogy a legelső és legfontosabb előfeltétele minden sikernek az, hogy megjavítsák a nevelőmunkát. Az üzemi pártszervezet pedig ellenőrizze ezt a munkát és adjon megfelelő támogatást az üzemi bizottságnak. Egészen biztos az, ha a pártszervezet is fontos kérdésként kezeli a Gazda-mozgalmat, akkor az üb. munkája is gyökeresen megváltozik, megjavul. dottnk. „Hibát követtünk el — állapította meg Szabó élvtárs A könyv ünnepnapjai A felszabadulás óta hetedszer rendezzük meg a szabad könyvnapokat. Dolgozóink, akik a múltban ki voltak zárva a művelődés jogából, ma nagy szeretettel és érdeklődéssel fordulnak a művelődés forrása, a könyvek, újságok, folyóiratok felé. Az idei könyvnapok is újabb fontos állomást jelentenek a kultúra ós dolgozó népünk összefogásának útján. A Ifeiyvnapok új időpontja, mely lehetővé teszi, hogy dolgozó parasztságunk a betakarítás után anyagiakban megerősödve, vásárolhasson könyveket, — újabb zálaga a kultúra gyors terjedésiének, fejlődésének. p ártunk II. Kongresszusának határozata szerint: »A felemelt ötéves terv megvalósításának, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik döntő feltételeként támogatni kell a kultúr- forradalom további kibontakozását.« Ennek a feladatnak a megvalósítását segítik elő az idei könyvnapok.' melyek jelentősen hozzájárultak kulturális forradalmunk kiszélesítéséhez és elmélyítéséhez. A felszabadulás előtt a könyvna. pok a tőkés könyvkiadás k iáru- síté vásáraivá alacsonyod telt. A könyvet népelnyomó politika j uk szolgálatába állították és azz á törődtek, hogy a raktáron maradt könyvektől minél előbb me szabaduljanak. A mi könyvnapunk irály- séges kifejezője a nagy szó 6 nén és a testvéri néni demokráciák iránti szeretatünknek, barátságunknak. A nagyszerű szovjet regények és a magyar írók regényei mellett megtalálja az olvasó a népi demokráciák irodalmát képviselő műveket is. Könyvnapunk vezető eszméje, központi gondolata a bókéért folytatott harc, a népek testvériségének kifejezése, dolgozóink kiállása és tüntetése a kultúra mellett az amerikai impo- íialísüák ördögi tervei ellen. Rdk0 sí elvtárs mondotta: »Művelt, erős népet szabad, független hazában!« Rákosi elvtárs által elénk tűzött feladat megvalósításában nagy lépést jelentenek; előre az idei könyvnapok, melyeknek minden városban, minden faluban ünnepivé kell emelkedni. Nagy gondot fordítok a sséntakarékosságra Elmondta : Ltírincsik András, a békéscsabai István-malom sztahanovista fűtője Itt ,az István-malom kazánházában két kazán van. Egy régi és egy új, taely a felszabadulás után épült. Most csak az új, nagy kazánt használjuk, ellátja ez erővel az egész malmot. És ami a fő, jól lehet vele dolgozni. Hárman vagyunk fűtők és fel- váltva dolgozunk. Hármunk közös jó munkájának köszönhető az, hotfy szlahánövislá oklevelet kaptunk valamennyien.' A szíáhá- novista oklevelet jó munkánkért kaptuk. Jó munkát pedig én úgy tudtam elérni, hogy először is kitapasztaltam a kazant, az előnyeit és gyöngéit. S akkor kezdtem el fokozottabban a szénmegtakarítást. Én a fűlő munkájánál az egyik legfontosabbnak azt látom, hogy a gyönge kalóriaértékű szenet ugyanúgy fel tudjuk használni, mint egy jobb minőségűt, . amit sikerült is elérjem úgy, hogy' éberebben figyelem: a kazán munkáját, megadom a rendes fordulatot a mozgó rostélynak és kellő huzattal ellátom az égő szenet. Az éghető gázokat nem engedjük ki a kéményen, hanem vagy a kazánban elégetjük, vagy pedig a tápvizet melegítjük vele, ahová külön csövekkel elvezetjük és olt az égő gáz már 60 fokra felmelegíti a vizet és így a kazánnak már nem kell olyan sok szenet elfogyasztani, hogy ha már 60 fokos vizet kell melegítenie, mintha 0-foktól kezdve melegítené. Ezelőtt ez a régi kis kazánban nem volt meg. Most az új kazánban rosszabb minőségű szénnel annyi erőt tudunk kifejleszteni, mint a régi kazánokban a jó minőségűvel. Nagyon fontos niég a salak teljes kiégetése. Nálunk az a leggyengébb szénnél is megvan, hogy a salakkamrában égő salak soha sincs, már azért sem, mert a süliért úgy engedjük rá, hogy a mozgó rostélyról a még égő salakcsomók ne essenek le, így a szén utolsó lángját is kihasználjuk. A rostélynak pedig olyan mozgást adunk, hogy a szénnek legyen ideje teljesen kiégni, még mielőtt a parázs lehullna a salakkamrába. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy állandóun figyeljük az égés állapotát és ha gyorsabban ég a szén, a rostély mozgását csökkentjük, ha pedig lassabban ég, erősebb huzatot adunk rá. A szenet ilyenformán használjuk ki helyesen, ha a víz előmelegítésével jól összekötjük. Ilyen módszerrel értük el a múlt hónapban is a 8400 forint értékű szénmegtakarításunkat. És ezeket a módszereket még fejleszteni akarjuk. Hiba volt részünkről, elhanyagoltuk Csorba elvíárs ja* vaslatát a szénmeglakarításról és nem néztük meg komolyan, hogy mit tudnánk még a jövőben bevezetni itt, az István-malmi kazánnál. De hogy ne maradjunk el ebben sem, ez lesz a mi elkövetkezendő legfontosabb feladatunk és ebben is helyt akarunk állni Szegedi Albert példát mutat Szegedi Albert 2 holdas pusztaföldvári dolgozó paraszt 1652 százalékban teljesítette beadási kötelezettségét. Neve már egy PÁRTÉPÍTÉS Útmutatást nyuit a mindennapi párfmunkában hete ki van írva a község versenytáblájára, mint a község példaképé. Szegedi Albert most cséplőgépnél dolgozik. Ha a cséplésnek vége lesz, még jobban növeli beadását. Tudja, hogy beadásának túlteljesítésével, életszínvonalának emelkedése válik lehetővé, a »C« jegyre beadott gabonáért több ruhát és cipőt tud venni magának és családjának.
