Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-07 / 208. szám

1951 sfeplemlier 7.. iréntek 3 {/iUai&ai&k Héftt A békéscsabai téglagyárban is indítsák meg a Gazda-mozgalmat! A Szak szer vezetők Országos Ta­nácsa elnökségének határozata a Gazda-mozgalomról jnegállapitja, hogy Gazda elvtárs kezdeménye­zését minden gramiui anyag fel­használására megfelelő formában, úgyszólván minden üzemünkben al­kalmazni lehet és szükséges en­nek a mozgalomnak széleskörű el­terjesztése. Ez a határozat azo­kon a nagyszerű sikereken ala­pul, melyeket Gazda Géza elr- társ és a mozgalomhoz csatlako­zók elértek. Legtöbb üzemünkben ezóta, ahogy hírét vették a moz­galomnak, java-latok születtek és a dolgozók legjobbjai egymásután jelentették . be csatlakozásokat. A békéscsabai téglagyárban is szü­lettok már javaslatok, de ezeket többnyire a művezetők, műszaki dolgozók tették. »Még augusztus 22-én hívtunk ossza egy műszaki értekezletet — mondja Györfi Béla. műszaki dolgozó. — Itt foglalkoz­tunk a Gazda-mozgalommal, több javaslat is elhangzott.« Ha meg­nézzük, hogy milyen javaslatokról volt szó, meg kell állapítani azt, hogy ezek nem sokat segítettek a Gazda-mozgalom megindításán. Pe­dig van probléma bőven. Hogy csak egyet említsünk: a cserép- készítésnél a negativ formákat gipszből készítik el és egy-egy ilyen gipszforma kb 8—12 óra hosszáig használható. Akkor ki­dobják a szemétbe, az értéket) gipsz elveszett, többé semmire nem használják. Két mázsa gipsz -nrJcdik el így naponta T ,ondja Györfi Béta. Ez egy f^apban kb négyezer forint. Pe- teg a cserépkészitésre ngr nem alkalmas gipsznegativokat. fel le­hetne még használni valamire. Szó volt arról, hogy iskolakrétát lehet­ne készíteni belőle, vagy talaj­javításnál hasznosítani. Persze, ezek rfünd- ’ Csak elgondolások és meg kell azt állapítani, hogy nem­igen tőrödnek azzal, hogy az elgon­dolásokból konkrét javaslat legyen, és meg is valósítsák azokat. Általában azt mondják az elv­társak: a tégla- és cserépgyár­tástól eltekintve a karbantartók, a famegmunkálók, ácsok majdnem minden munkát haszná't-, hulla- -lékanyagból készítenek el. Ez vi- nnt nem jelentheti azt, hogy ne & ) ----------------------­fo glalkozzanak keilő mértékben a Gazda-mozgalommal és ne törőd­jenek azzal, hogy a már éléit eredményeket hogyan lehetne to­vább fejleszteni. Nagyon helyes az, amit a kovácsok csinálnak: a nagyobb kotrógépek elkopott ka­nálhúzó láncszemeit újrakovácsolva a kisebb kotrógépeknél használ­ják fel. Ha ottan sem használ­ható már, patkót készítenek be­lőle, az elkopott patkókból pedig sinszegeket. Ez az anyagkihaszná­lás ésszerű, gondos formája és itt a továbbfejlesztést úgy kell értelmezni, hogy hasonlóképpen használjanak fel más anyagokat is. A famegnturikdló üzemrész dolgo­zóinál jó kezdeményezés az. hogy a ráma javításhoz a legapróbb léc­darabokat is felhasználják. De néz­zenek körül még jobban, van még tennivaló náluk is! Az égetők művezetője, Mekis Pál is gondolkozott azon, hogy az ő munkaterületén hogyap lehelne a hulladékanyagot: törött téglát, cse­repet hasznosítani. »A pirosra égett hu'ladókcserepeket megürül­ve bizonyára fel lehetne hasz­nálni festékgyáitisnál segédanyag­ként. Jó volna, ha utána néznének ennek« — mondotta. Az ő javas­latára sem történt semmi. Nem néztek utána annak, hogy. van-e je’entőóége, vagy nincs. Általában az egész üzemre az jellemző, hogy a Gazda-mozgalommal csak a mű­szakiak foglalkoznak, azok is igen felszínesen és csak akkor, ha »rá­érnek«. Hivatkoznak avra. hogy a terv-brigádok szervezésével, a terv­feladatok teljesítésével vannak el­foglalva. Arra viszont egyikük sem gondol, hogy a Gazda-mozgalom fejlesztése különösen nagyjelentő­ségű a terv teljesítése szempont­jából. Jó megállapítás az, hogy a po­litikai nevelőmunka hiányosságai a termetes hiányosságaiban tük­röződnek. Ez a helyzet ,a békés­csabai tég’agyárban is. Az’rt, hogy a Gaz^a.mozgalom jóformán aiig ismert a dolgozó tömegek előtt, komoly felelősség terheli az üzemi bizott­ságot. A SZOT elnökségének ha­tározatát — amely még augusztus 16-án jelent meg —, nem tanulmá­nyozták, a bizalmiakat nem lát­ták ol feladatokkal, a Gazda-moz­galomról neon is szóltak. E hi­bák egyik okozója, hogy három hónapja mindössze kétszer tartot­tak bizalmiértekezletet, pedig azt kétheteként kellene megtartani, sőt ha fontos problémák vannak, sű­rűbben is. De nemcsak a bizalmi- értekezletek maradtak el, hanem az üzemi bizottság sem jött össze értekezletre a három hónap alatt négynél többször. Ilyen értekez­letet pedig hetenként kellene tar­tani. Mindezek után nyilvánvaló: az üzemi bízott ág hozzá sem fo­gott a SZOT elnöksége határozatá­nak megvalósításához, nem törő­dött azzal sem, hogy az üzefll munkásaiból, mérnökökből, tech­nikusokból komplex-brigádot szer­vezzen egy-egy eddig hulladék- ; Gzámba.menő, vagy nem hasznosí­tott melléktermék feldolgozására, — amit szintén kimond a határo­zat. Egészében: meg' lehet állapí­tani azt, hogy az üzemi bizottság nem látja el jól a feladatát, nem szervezi megfelelően a versenyt, nem végeznek a bizalmiakon ke­resztül megfelelő nevelőmunkát. Ezekért, a hiányosságokért is elsősorban Szabó László elvtárs, az ŐS titkára a felelős A vá’lalatvezetőség is elmulasztotta azt, hogy céljutalmakat tűzzön ki az eddig nem hasznosított, vagy hulladékszámbamenő anyagok fel­használására és jutalmazza a már eddig jó eredményeket elérő dol­gozókat-, hogy ezz.il is segítse a Gazda-n.ozga’ om tömegmozgal óm­má való fejlődését. Az üzemi párt- szervezetnek sokkal jobban kell él­nie az ellenőrzés jogával, de emel­lett a ■ pártcsoportvezetők és a nép­nevelők is fokozott nevelőmunkát fejtsenek ki minden téren, igye­kezzenek, sokkal nagyobb lendüle­tet vinni a munkába, hogy a csa­bai téglagyár valóban idő előtt teljesíthesse ezéví tervelőirányza­tait. A következő két napon meg­nézzük, mit tesznek a csabai tégla­gyárban azért, hogy a Gazda-moz- ga'om valóban fejlődésnek indul­jon, mindenki megismerje annak jo'ea tőségét, megnézzük hogyan ja­vítják meg a politikai nevelőmun- kát, mint a hiányosságok meg­szüntetésének legdöntőbb előfelté­telét. 16éS forint jövedelme less Turóczki Bélának a szabadőrlésü búzából Jó termés volt az idén Kef.-Ko­vácsházán. Négy hold földön 64 mázsa gabonája termett Turóczki Béla 11 holdas középparasztnak is. Szépen fizetett a föld, 16 mázsás átlagterméssel. Be is vitte egyenest a cséplő­géptől a magtárba a gabonát, csak a fejadagot, vetőmagot, gépállo­mási tartozást és még vagy öt mázsa búzát hagyott odahaza. 19-27 mázsa búzát ,,C“ jsgyre íratott Meg is lett a haszna. 1618 forintot kapott érte — 84 forintba számí­tották mázsáját —, meg textil- utalványt ezer forinton felül. Vá­sárolt is belőle már Turóczkiné. Magának ruhát vett, a lányának szövetszoknyát, cipőt, vásznat, a férjének és a gyereknek inget, még a Ids unokának is jutott cipőre. így is maradt még vagy 400 forint értékű jegy; amit beválthatnak. Turóczki Béla középparaszt nem bánta meg, hogy túlteljesítette beadását. Megkapta a szabadőrlést is ’íz is sokat jelent. Az öt mázsa oúza lisztjét, korpáját a piaoon szabadon értékesítheti. 1665 forint jövedelemhez jut így. A fejadag­hoz is pótolhat belőle és még az ünnepi őrlést nem is számolta, amit színién a jó teljesítése után kap. Turóczki Béla középparaszt úgy határozott: kukoricabeadási kötele­zettségét is túlteljesíti. Sajátma- gának is haszna l«z belőle, de a községnek is. Túlteljesítésével a két artézikéit, a fülidő, a 4 kilomé­ter köveséit építését gyorsítja meg, mely az ő részére is készül. Ezért igyekszik, hogy a kenyérgabonalie- adás túlteljesítése mellett a kapás- növényekből is idejében eleget te­gyen beadási kötelezettségének. ban is fokozott lendülettel dol­goznak a cséplőbrigádok a ceéplés mielőbbi befejezéséért. A legjobb cséplőbrigádnak még a ceéplés kez­detén 1500 forintos jutalmat tűzött ki a gazdaság vezetője. A legjobb eredményt eddig a Pojandán-csép- lőbrigád ért© el, amely cséplási tervét Idő százalékban teljesítette. A cséplőbrigádok között beindult munkaverseny eredményeként az üzemegységek len egymásután fe­jeződik be a cséplés. Eddig az Az orosházi, szarvasi, gyomai és sarkadi járás tszcs-i megkezdték az őszi mélyszántást Minisztertanácsunk határozata kimondja, hogy az őszi mélyszán­tást az eddiginél korábban meg kell kezdeni és október 31-ig be is kell fejezni az ipari növények területén. Különösen fontos a gya­potnövény alá való szántás korai elvégzése. Megyénkben az orosházi járás tszcs-i fogtak hozzá legelő­ször ehhez a munkához s meg­kezdték a mélyszántást a gyomai, szarvasi Ó3 sarkadi járásokban is. A jelentések szerint eddig közel hat­ezer holdon végezték el megyénk­ben az őszi mélyszántást. ó mezőhegyes!, peregpusztai és a komlósfecskési üzemegységek fe­jezték be a cséplési munkákat,, ahonnan a gépeket átcsoportosítják a lemaradt kamráspusztai üzem­egységbe. PARTÉPITtS CUmutafást nyújt a mindennapi párímunkában —túri— Mezőhegyesen a Pojandán-cséplőbrigád érte el a legjobb eredményt Mezőhegyes! állami gazdaságok­Legyenek éberek termelő csoportjaink tagjai Több esetben tapasztalható, most napjainkban is, amikor a csopor­tok fejlesztése folyik — a kulák- ság igyekszik félrevezetni és meg­téveszteni a dolgozókat és bejntní termelőcsoportjainkba. Példa erre a legutóbbi eset, ami a mezőberé- nyi »Béke« tszcs-ben történt. Eb­ben a csoportban nem voltak elég éberek a dolgozók, nem nézték meg jót, kit vesznek fel. így történhe­tett meg, hogy a csoportba fél­évvel ezelőtt bekerült egy 50 hol­das kulák, Pöldi Gyula, aki a múlt- dán kakastollas cseudőrkalapot vi­selt. A csoport tagjai nem vették eszr©, hogy ellenség van közöttük, nem látták, milyen aknamunkát fejt ki. Ez bizony nagy hiba volt. Még akkor sem fedezték fel az ellenséget, amikor maguk a tagok Is észrevették, hogy ha a csoport fejlesztéséről volt szó, Földi el­lene volt, sőt, azt is megtette, hogy az egyénileg dolgozó kis- és közópparasztokat — akik lie akar­tak lépni a termelőcsoportba — lebeszélte róla. Azt hazudta nekik: »Ne is próbálkozzatok, mert úgy csak szegény, nyomorult emberek lesztek.« Sok alias cselekedetet vitt véghez, többek között azt is meg­tette, hogy amikor a csoportnak szüksége volt lovakra, ő azt hazud ­ta, sánták a lovai. Ezzel is aka­dályozni próbálta a csoport mun­káját. A tulok kapzsisága nála is meg­mutatkozott, me: t amikor a cso­port valami juttató t osztott szét, elsők között volt, aki kocsijával megjelent, hogy még a többiek elől is elmarkolja a juttatott dol­gokat. Most már agt a haziwrságot is híresztelte a kívülálló dolgozó parasztok felé, hogy feloszlik » csoport, mert semmi értelme, hogy működjön. Ugyanakkor többi ku- lákbarátait igyekezett bevinni a csoportba. De hiábavaló veit m ó­dén rémhírterjesztése, hazad ozása, mert a tszcs-be belépni szándé­kozó dolgozó parasztokat nem tud­ta eltántorítani kitűzött céljuktól, attól, hogy termelőcsoportba lép­jenek. Pöldi Gyula a dolgozó nép egyik legádázabb ellensége, azért akar­ta rombolni azt, amit a dolgozó nép szorgos munkája eddig alkotott, hogy újra feltehesse fejére a esendő rkalapot. De ez az óhaja nem válik valóra soha! Nem tud­ják többé a hozzá hasonló elvete­mült gazemberek a dolgozó nép nyakára tenni a jármot. A dolgozók ebersé.ge minden cselekedetüket meghiúsítja, mint ahogy Földi Gyula kuhíkot is leleplezte Pár­tunk. Rövidesen felélni fog azokért a bűneiért, amit elkövetett dolgozó népünk ellen. Eszébe juttatjuk, arról ne is álmodjon, hogy ismét mint csendőr, ráülhessen a dol­gozó nép nyakára. Ez a példa is arra int, bennün­ket., hogy fokozzuk éberségünket. Legyenek éberek termelőcsoport- jaink tagjai is és nézzék meg ala­posan, kit vesznek fel soraik kö­zé, akkor nem kerülhetnek be ilyen mindenre elszánt, elvetemült gaz­emberek. Kozmi Sán'7‘:r, mezői erényi gépá l lomáe, * Készüljiiiik fel a gyapotszedésre Állami gazdaságainkban, terme­lőcsoportjainkban helyenként meg­kezdték mór a gyapotszedóst. Ah- 'hoz, hogy ezt a munkát jól és .időben el tudjuk végezni, biztosí­tani kell elegendő munkaerőt s meg kell szervezni alaposan a mun­kát. A gyapotszedésre szerződtetett munkásokkal ismertetni kell első­sorban, hogy kedvezményes tex­til-utalványt kapnak teljesítményük arányában, így felvilágosító mun­kával kell biztosítani megfelelő szá­mú munkaerőt. A munkáéin szerve­zésénél kataszteri holdanként egy szedő munkást kell számítani, tíz szedőmunkásra pedig egy-egy kö- tényösszehordót. A kötényössze­hordó munkás beállításával meg tudjuk gyorsítani a gyapotszedóst, mert igy nem kall mindenegyes .szedőmunkásnak külön* időt tölte­ni a tele kötény leadásával. A szs- dőmunkások részére 3 rekeszei sze­dőkötényt kell késziteni. így a szedőmunkás azonnal osztályozhat­ja is a gyapotot. Meg kell szer­vezni az átvevőhelyet is, lehető­leg a gyapottáblák központi ré­szén, hogy mindenfelől gyorsan el­érhetők legyenek. Gondoskodni kell á szédes'idejére ideiglenes szárító-' helyekről, és ugyanakkor gondos­kodni kell hűtőhelyiségekről is, ahol a már megszáradt gyapotot kel­lően lehűtik zsákbarakás előtt. A gyapotszedő egyszerre két kézzel szedje a gyapotot, először a bokor egyik, majd másik oldalá­ról. A szedést alulról felfelé halad­va kell végezni, igy elkerülhető, hogy a felső gyapot toktöredéke beszennyezze az alsó kikovadt to­kokat. A szovjet gyapotszedők nem minden egyes leszedett termést te­szik be a köténybe, hanem meg­várják, amíg tele lesz a markuk s így igen sok felesleges mozdulatot kerülnek ki. A gyapotszedőnek fon­tos feladata, hogy már szedés köz­ben osztályozza a gyapotot. Állami gazdaságainkban, feze fi­iul; ben ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével alaposan fed kell készülni arra, hogy a gyapo­tot veszteség nélkül idejében ren- deltetetési helyre juttassák, Xagy ímre a békési M ísz ta§ja lett „Vörös (Viliág Te r me lő szövetkezeteink jó mun­kája, magasabb terméseredmé­nyeik sokak elölt bebizonyította községünkben is. hogy érdemes a szövetkezés útjára lépni, amely szebb és jobb életet biztosít a dolgozó parasztság számára. Ná­lunk is egyre növekszik azoknak a száma, akik örömmel kérik felvételüket a lermelőcsopor- tokba. A »Vörös Csillag« terme­lőszövetkezetbe lépett be Nagy Imre lialholdas dolgozó paraszt is. Belépésekor elmondta, hogy látja: a szövetkezetekben géppel dolgoznak, több eredményt ér­nek el. A gyengébb szövetke­zetek is két mázsával termeltek többet holdanként, mint az egyé­ni gazdálkodók. Nagy Imre vég­zett egy számítást is: »ha min­denki tagja lenne a csoportnak, akkor csak 2050 hold velés után 1100 mázsa búzával több te­remne Békésen. Ezt mind be le­hetne adni »C« jegyre, amiért 328 ezer forintot kapna a község, a gyorsbeadásért 16.409 forintot és 319.100 forintos iparcikkutal­ványt. A község, de a dolgozók egyénileg is jól járnának. Ezt jelenti a kétmázsás terméstöbb­let.« . Ha minél több dolgozó paraszt követi Nagy Imre példáját s a közös gazdálkodást választja, jobb éleiét teremti meg, előse­gíti szocialista hazánk felépítését. t áhl Jusztina, Békés,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents