Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-01 / 203. szám
Ulii szeptember I.. «2«uM 3 l/iücn&ai&k hipt __ Fejlődik az István-malom újítómozgalma: jól harcolnak a hiányosságok ellen Három éve annak, hogy megalakult a békéscsabai István- malom újító-bizottsága. A bizottság tagjai kemény munkára vállalkoztak : neve3őmunkával elérni azt, hogy valamennyi dolgozó szívügyének tekintse a régi, elavult termelési módszerek egyszerűsítését, új módszerek kifejlesztését, úgy, hogy a megvalósult ötletek, javallatok emeljék a munka termelékenységét, magosabb színvonalúvá tegyék a termelést. Az el-ő ívben sok nehézséggel birkóztak meg, (most sem megy minden ma- gától) és elérték azt, hogy az újítási javaslatok száma rohamosan növekedni kezdett, most pedig az a helyzet, hogy havonta átlagosan 8—10, évente kh. 100 javaslat érkezik a bizottsághoz. Az alkotmányi verseny- szakaszban £<>k hibáját levetkőzte mái az István-malom újító- mozgalma. Az elfogadott javaslatokat egynúnután bevezették, megvalósították, és ezzel elősegítik azt, hogy ezévi tervüket részleteiben is teljesítsék, könnyebbé és jobbá tegyék a munkát. A közelmúltban fogadták el és valósították meg Vékony Sándor sztahanovista főgépész újítási javaslatát, mely a gőzgép kondenzációjának megjavítását jelenti. »Vannak esetek — mondja Matvon elvtárs, az újítóbizottság vezetőjo —, különösen akkor, amikor a Körös vize szinte megáll, hogy a megfelelő hűtést nem tudjuk biztosítani a gőzgépnél. Most az újítási javaslat alapján a kiömlő gőzcsövet egy köpennyel vettük körül, ebbe vizet engedünk és máris biztosítva van a gőzgép hűtése. Vékony Sándor újítása azt eredményezi, hogy lényegesen lecsökkenti ük az elégtelen hűtésből előálló üzmezavarok lehetőségét.« Több értékes újításról beszél még Matvon elvtárs, olyanokról, melyeket az alkotmányi versenyszakasz során valósítottak meg, vagy kezdtek megvalósítani. »Most készül a Szombati-őrlő- brigád, Vékony főgépész ée Lipták Mátyás koptatós tervei szerint a kukoricás zár ító hosszú meghajtásának racionalizálása, — mondja Matvon elvtárs. Eddig ha a kukorica- szárítót üzembe akartuk állítani, meg kellett állni az egész üzemmel, mert máskülönben nem tudtuk a szárító meghajtását elindítani. Ez a kényszerű leállás megszűnik az újítás megvalósításával, a meghajtást lerövidítjük úgy, hogy üzem alatt bekapcsolható a szárító. Ez évi hatezer forint megtakarítást eredményez, ami az üzem esetenkénti kényszerű leállásának megszüntetéséből adódik. A kiemelkedő újítások mellett több kisebb, de mégis komoly értéket jelentő újítás elbírálására — összesen nyolcra — került sor ebben a hónapban. Matvon elvtárs elmondja azt is, hogy negyedévenként rendszeres feladat- terveket dolgoznak ki, ráirányítják a dolgozók figyelmét a szűk keresztmetszetekre, olyan munkaterületekre, ahol mindennél jobban szükséges az, hogy újításokkal, ész- szerűsítésekkel könnyebbé, gyorsabbá tegyék a termelést. »Ezeket a A mezőgazdasági szakiskolák öthónapos tanfolyamon 640 tszcs- tagot képeztek ki termelőszövetkezeti növénytermesztővé és állat- tenyésztővé. Hat helyen a növény- termesztés kérdéseivel ismerkedtek meg a hallgatók, négy helyen pedig termelőszövetkezeti .állatto feladatterveket isokszorosítjük és minden, dolgozó megkapja.« Eredményes ötletnapokat is rendeznek az üzemben kéihavonként, és ezeken általában 6—800 forint jutalmat osztanak ki. Hiányosság is van az Ist- ván-malom újító-mozgalmában. Ez pedig az újítások megvalósításánál mutatkozik. Meg mindig előfordul az, hogy elfogadott újítások bevezetése késik. Már megindították a harcot ez ellen, és eredményesen. Matvon elvtárs elmondotta, és látszik is az, hogy a vállal atveze tőség igyekszik megteremteni a megvalósítások lehetőségét, prémiumokat tűznek ki, munkaerőt és anyagot biztosítanak. Általános jellegű hibának pedig azt mondhatjuk el, hogy az egyes üzemek között még mindig nem indult meg a lehető legjobb formában a tapasztalatcsere, az újítások, ötletek, észszerűsí téaek kicserélése. Arra kell törekedni, hogy ez minél előbb megszűnjön, — az Ietván-malomban is —, hiszen valamennyi malmunk azért harcol, hogy az új gabonából minél több és jobb (isztet őröljön a dolgozóknak, jó munkával erősútee hazánkat, járuljon hozzá terveink megvalósításához. (s.) nyésztőkké képezték ki a tezcs-ta- gokat. A következő tanfolyamok október 20-án indulnak és növénytermesztőkön. állattenyésztőkön kívül termelőszövetkezeti zöldség- gyümölcs- és szőlőtermesztőket is kikép5K4n^k. ' livl.jiíi 6üie... . 644) tszes-tagot képeztek ki növénytermelő és állattenyésztő szakemberré Október 20-án indulnak az új tanfolyamok Rigler János gabonáját i---------------1 — No, mi történt? Miéit aktái? I j — kérdezte Rigler János feléje siető teleségét. — A kisbíró járt itt, amíg odavoltál. Azt mondta, ha hazajössz, azonnal küldjétek a főjegyzőhöz. Nagyon fontos ügyben hívat. — Hát, ezért aztán igazán nem kell sírni. — Igen ám, de nagyjából elmondta, mi az a »fontos« ügy, — felelt gyorsan az asszony ée a könny ismét kibuggyant a szeméből. — t a látni rendelet jött a községházára. Olyan rendelet, ami előírja, hogy ha kell, az utolsó szem gabonát is el kell venni minden dolgozó paraszttól. A Jurcsek-rendelet, — ötlött hirtelen id. Rigler János eszébe. Hallott úgy íélfüUel a faluban róla. Valósággal rákiabált az asszonyra: — Ne ríj j annyit. Még azt sem tudod, miről van szó. Elmegyek, oszt majd meglátjuk, mi lesz, még nem is biztos, hogy ezért hívat, De ezt már csak azért mondta, hogj- saját- magút is megnyugtassa, , Valósággal futott a községházára. Es emit ott megtudott, az még annál is több volt, mint amennyire számított. — Hat mázsa búzát és egy disznót kell beadnia egy héten belül — közölte vele Osinszki Ernő főjegyző. — Ezt kuvanju magatói a haza . • • Úgy érezte, megfordult vele a világ. Most mit csináljon? Legsaívesebben belevágott volna a főjegyző hűvös, szenvtelen arcaba: hát akkor miből élek én? Azt nem kérdezi, mit eszik az én három családom? A haza kivánja tőlem? De ez csak a maga és a hasonszőrű bitangok hazája! Nem az enyém. Tudom én, miért kell az én bú- zám, meg a disznóm. Hogy feleméssze a háború, hogy még több szegényember pusztuljon el az ilj-en gazemberek érdekeiért... ö maga sem tudta, hogy ért haza. Csak arra emlékszik, hogy másnap elvitték a disznót, két napra rá egyenesen a géptől a 6 mázsa búzát. A szobában Icdlemst hűvösség árad- Ars asztalon sűrű szám oszlopokkal felárt papírlapok hevernek. Ttigler János kezében ceruzává rrpagyaráz a jeleségének. — Iíarrmvekíleac mázsa búzánk termelt ösz- szeeen a két és fái holdon. Ebből fejadagra, hell 12 múzsa 60 káló, vzó'jmagnak 3 .mázsa 30 kiló- A 4 mázsa 26 káló kötelező mennyiséget már beadtuk, 6 mázsát pedig ,*C« jegyre. Ezután szabadon majőic/Hietünk 3 mázsát. Mindezt összeadva azt látom, még marad jócskán fálesleg. Ezt holnap mind kocsira rakjuk és b&viszem a szövetkezeibe. Az asszony csak bólint: »Természetes, hogy beH'isszük mind az utolsó szemig a feleslegei- Minek tartogassuk itthon.« így, ha beviszik, sa- jdí.mujukttak is, az országnak is haszna lesz belőle. A »C« jegyre beadóit gabona után olyan leért ve-, menyek járnák, hogy érdemes headni a felesleget. Öle is kiszámították a férjével, hogy a 3 mázsa szaluidon megőrült búzából közel ezer forint hasznuk lesz. A férje mintha kHtűálta volna a gondolatát, hirtelen megszólalt. — Jól járunk a »C« jegyre beadott gabonával mi is, meg az ország is. Visszakapjuk mi azt ezerszeresen. Nem úgy, mint a múltban. Nem bizony. Csak meg kell nézni Mezőgyán községet, mi minden épült itt a felszabadulás óla- Osinszki főjegyző idejében 10 év diait sem kapott annyit a község, mini most egy év alatt- Kvitűrház, mozi egészségház, ártézikút. A piacteret kikövezték ée ki tudná felsorolni még. Most épül Nagygyanté és Mezőgyán között a bekötő- úti. Most ne adnák hát örömmel be a gabonát, amikor maguknak adják? A mid than a gabona- beadás — csak az urak hasznát gyarapította, a háborút tájMdlta. Most pedig minden kiírj gabonával erősebb lesz az ország, erősebb less a békéiéből-. (zs. m.) | 1951 Párt és pártépítés Párttaggyűlés Eleken, a III. kerületi pártszervezetben Elek III. kerületi pártszervezetében taggyűlést tartottak. Nyeste elvtárs titkári beszámolójában elmondotta., mik a soronlévő feladatok. A gabonabegy iijtés Eleken csak 95 .százalék, ezen változtatni kell: meggyorsítani a begyűjtés ütemét. »Ebben is nekünk kommunistáknak kell példát mutatói. A pártonkivüli dolgozók figyelik, mi kommunisták hogyan teszünk eleget kötelezettségünknek. Kommunista példamutatás nélkül nem tudunk kellő eredményt elérni.« Majd a tszcs-fej- lesztésről beszélt. Rákosi elvtárs kecskeméti beszédéből idézett és elmondotta: Az eleki tez-ek eredményei is bizonyítják, hogy a dolgozó parasztok felemelkedésének egy útja van: a tórsasgazdálkodás. Nekünk, kommunistáknak kell példát mutatni ezen a téren is. Aki ezt nem teszi magáévá, az nem követi pártunk politikáját: a maradi súgót támogatja. Beszámolója további részében megbírálta egyes helyi pártvezetők magatartását. Az öt vezető tagból csali ketten vannak jelen. Döntse el a taggyűlés, mennyire helyes ez. Hja a vezetők nem mutatnak példát, akkor hogyan tudnak a párttagok felé követelményeket állítani. A nemzetközi, események s a szocialista építés feladatai pedig bátor-, Imtározott, áldozatos, kemény osztályharcos kommunistákat követelnek mag. A vezetők felé ez á követelmény még- inkább fennáll. Ezeket a szempontokat is figye’embevéve időszerűvé vált a vezetőségek újraválasztása, — mondotta a titkár elvtárs. A beszámoló után Muntyán Trajan elvtárs szólt hozzá elsői-alá a beszámolóhoz. — Az elmondot• » takkal egyet értek. Valóban nekünk, kommunistáknak kell példát mutatni a kívülállók felé. Én ezt nemcsak szavakban, hanem tettekben is magamévá teszem, azzal is, hogy itt a taggyűlésen írom alá a tszcs-be szóló belépési nyilatkozatot A belépési nyilatkozat kitöltése után a termény begy üjtéshez is hozzászólt Muntyán elvtárs. Elmondotta, van a faluban olyan jelenség, hogy egyes dolgozó parasztok úgy nyilatkoznak: kenyérgabona* beadási k ötelczettsqgüket napraforgóval teljesítik. Többek kögött Szreeska György is ezt mondja; pedig 23 mázsa búzája termett. A Muntyán elvtárs által felvetett ügy körül vita kerekedett. Egyes elvtársak, mint pl. Vigh Károly, nem elég osztályharcoaan nézték ezt az ügyet. Különböző kifogásokat hozott fel Vigh elv- társ Szrecska mentegetésére. Alapvető hibája volt a taggyűlésnek, hogy az elvtársak alig-alig szóltak hozzá a ve aetőségvákisafcás, a párt- ép-t'-s egyéb kérdéseihez. Nem bi- rá'ták a vezetőség munkáját, magatartását, pedig erre igen nagy szükség lett volna. Ennél a párt- szervezetnél sok olyan elvtárs van, aki tszos-tag, de a vezetőktől nem kérte számon, mit tettek a felfejlesztés érdekében. A hibák ellenére is előbbre vitte a taggyűlés a soronlévő feladatok megoldását. De az új eredményekért fokozottabban alkalmazzak a ül. kerületi elvtársak a bírálat, önbirálat fegyverét is, — éljenek jogaikkal, maradéktalanul teljesítsék kötelességüket! * Vigyük teljes sikerra a bányásztoborzást! Irta: Szabó István, a Megyei Tanács mnukaerőgazdálkodási osztályának előadója tatabányai bányászok ötezer éij bányászt kémek dolgozó népünk sorai!«',!. Ha figyelemmel kísérjük megyénkben az eddig elért eiedmánveket, az étidig végzett munkát, akkor megállapíthatjuk azt, hogy korántsem tettünk eleget a tatabányai bányászok kérésének. Mi magunk, a megyei tanács munkaerőgazdálkodási osztálya fém kezelte megfelelően ezt a kérdést, amit az bizonyít, hogy a felhívás megjelenése utáni első két héten igen gyenge eredményt értünk el. Most jövünk rá arra, hogy a járásokat sem segítettük megfelelően. Természetesen a mi hibáink nem mentik a tanácselnökök és járási előadók munkájának hiányosságait sem. pártunk segítségével igyekszünk a hibákat kijavítani és ezen a téren most kezdenek megmutatkozni az első eredmények. Az eddig elért sikerek azonban nem jelenthetik azt, hogy megelégedjünk azokkal, hanem nekünk is, a járási és községi tanácsoknak is tovább kell fejleszteni munkájukat a bányásztoborzás teljes sikere érdekében. Arra kell gondolnunk, amit az elold Seberger János mondott, amikor bányásznak jelentkezett: »Azért jetentkezek én is bányamunkásnak, hogy még jobban hozzájáruljak az ötéves terv megvalósításához, ahhoz, hogy minél több községben legyen mozi, villany, több gépet tudjanak készíteni a gyárak. Azért megyek el, hogy még jobban, mint dióig, belytáldhas- eak a békéért való harcban.« Számtalan dolgozó gondolkozik úgy, mint az e,leki Seberger János. László Mihály Békésen például azt mondotta: »Örömmel jelentkezem bányásznak, mert tudom azt, hogy ötéves tervünk sikeres befejezéséhez sok szénre van szükség.« A toborzás napi eredményei javulnak, fezt a javulást Pártun]: segítségének köszönhetjük és ma már elmondhatjuk, hogy 186 bányászt küldtünk eddig bányáinkba. A járások közül különösen a mezőko- vácsházi és a békési tűnt ki, de jó •eredményt értek el a sarkad] járásban is. A járások versenyben vannak és ebben a versenyben az élenjárók megemlítése mellett megkell mondani azt is, hogy a gyomai és a 'szarvasi járásban komoly lemaradások mutatkoznak. A gyomai járásból mindössze 8, a szarvasiból pedig 10 munkást küldtek eddig a bányákba, Békéscsaba városban még rosszabb a helyzet, összesen 3 bányászszerződést kötöttek eddig. A hibát ott kell keresni mindenütt, hogy nem fordítanak kellő gondot a felvilágosító munkára, a toborzásra. A tömegszer- vezeleknek és a tanácstagoknak is be kell kapcsolódni ebbe a munkába, mert ez is szükséges ahhoz, hogy teljesítsük ezen a téren kötelességünket. félünk az, hogy minél több szenet tudjunk termelni Ez szükséges ahhoz, hogy megvalósítsuk ötéves tervünket, emeljük dolgozó népünk életszínvonalút, megszüntessük mezőgazdaságunk lemaradását az ipar fejlődése mögött, egészében: jó munkával járuljunk hozzá az ország, a békelábor erősítéséhez.
