Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-23 / 195. szám

\ZiUau-a%(*U VLífte 1951 augiisztus 23 , csü’Hrtök Harcban a szilárd munkafegyelemért az orosházi Magasépítés gyopárosi építkezésén TÉGLARAKASOK, beton, ka­vicskupacok, faanyagok, gerendák, lécek, betonoszlopok, lapok minden­felé. De ha jól megnézzük, pon­tos rendszerben mindenütt. A mun­ka folyamatosságának biztosítása az anyag jó előkészítése, jól tud­ják azt az orosházi Magasépítés gyopárosi építkezésénél. Elő is ké­szítik az anyagokat pontosan. Né- Jitény héttel ezelőtt még valóban azt Lehetett mondani, hogy a munka­helyek mellett mindenfelé talál­hatók anyagok, de azt már nem, hogy rendszer szerint. Miért ? Az­ért, mert akkor nem ment minden a rendjén ezen az építkezésen. Sok­szor álltak a munkások, mert nem ▼olt anyag, vagy nem tudtál,, mi­hez is kezdjenek. Az öntudatosak szóvá is tették az ilyesmit, akik­nél meg öntudat dolgában hibák vannak, — ha nem is mutatták 'különösképpen, — örültek az ácsor­gódnak, a tétlenségnek, aztán »rá is húztak«, ha tetették. Itt jutunk »1 a dolgok Lényegéhez: rossz volt a munkaiegyelem! És mi lett en­nek az eredménye? Az, hogy az építkezés átlagteljesítménye 94 szá­zalék volt és 12 napos tervtelje- sitési lemaradás mutatkozott a jú­liusi első dekádban, amit azóta már két napra csökkentettek. A le­maradás és a 94 százalékos tel- jesitményátlag rázta fel a vállalat pártvezetőségét, üzemi bizottságát, a vállalatvezetőséget. Igyekezte! megtalálni a hibák okait. A párt­szervezet rámutatott a rossz mun­kaszervezésre, arra, hogy ez volt az egyik oka a munkafegyelem lázadásának. CSONT ELVTÁRS, az egyik részleg munkavezetője még ma sem beszél olyan élesen a munkafegye­lem lazaságairól, mint ahogy kel­lene. Pedig az ő munkáján na°yon sok múlik! ő a felelős — 'mint ahogy a minisztertanács határozata «kimondja — mindazért, ami a r.ps^- legében történik. Jól látja már é megtörtént hiányosságok káros vol­tát, a további fejlődés érdekében azonban többet kell tennie. »Gyen­ge a nevelőmunka« — állítja Csont elvtárs, de többet kell tennie azért, hogy megjavuljon. Érveket kell a-dni a népnevelőknek, neki macának is el kell mondani, hogy például, amikor Fejes János kőmű­ves az előregyártóit téglapallók kö­zeinek betonozását végezte, gondat­lanul dolgozott és 15 négyzetméter pailó a seLejtbe ment. Igaz, — és nagyon helyesen, — ezt az anya­got is újra felhasználták, mégis a kifizetett munkabér kb. 37 fo­rint mögött semmiféle termelési érték nincs, tehát Fejes szaktárs hanyag munkája az építkezés ön köt. égét növelte, megkárosította saját magát, népgazdaságunkat is, így kell elmondani a hiányossá­gokat és igy kell megelőzni a hiá­nyosságokat. »A főhiba az irányí­tásban mutatkozott — mondja. Csont elvtárs — a munkaszervezés­ben, a dolgozók csoportosításában.« Szavait bizonyítják Kiss József elv­társ, kőműves brigádvezető megái 1 api fásai is, aki Csont elvtárs rész­legében dolgozik. Kiss elvtárs igy beszél: »Rosszul volt a brigádot közt beosztva a munka. Voltok olyan brigádok, amelyek mindi; olyan »nehezebb« munkát kaptak, ahol bizony nem. volt-könnyű jó­val 100 százalékon felüli munkatel­jesítményt elérni, de olyan brigá­dok is voltak, amelyek »könnyebb«, hatadósabb munkát végeztek rend­szeresen. Ez a rossz beosztás aztán a munkafegyelem rovására ment. Ma már látlak ezt a hibát, sokat ja­vítottunk rajtei 'azóta jobb a mun­kafegyelem.« AZ ILYEN KÉRDÉSEK meg­oldása valóban sokat segített. A munkások látva a jó szerve­rest, sokkal nagyobb kedvvel, lel­kesedéssel dolgoznak és többet •s keresnek. »Ehhez járul még az is, — mondja Kiss elv társ —, hogy ahol csak lehet, bevezettük a szovjet tapasztalatok nyomán a sztahanovista módszereket. Ami­óta mi is így dolgozunk, kerese­tünk havi ÍCOO-IIOO forintra emel­kedett.« Kiss elvlárs azt is el­mondja, hogy nem könnyű do­log az új módszerek bevezetése. »Harcolni kell naponta minden újért. Én is mindig elmondom, hogy milyen sokat jelent a szta­hanovista módszer, hogy a mi brigádunk is 7—8 köbmétert be­rak naponta, másfél téglaszétessé- gű falból, aztán a keresetük egy­re növekszik.« A munkafegyelem lazasága, az igazolallan mulasztá­sok sorozatában is megnyilvá­nult. Ez aztán számtalan formá­ban akadályozta a jó munkame­netet. A hiányzót új emberrel, esetleg abban a munkakörijén gyakorlatlan munkaerővel kellett pótolni, ami visszatartotta a bri­gád munkáját, kapkodást: lazasá got vont maga illán. Minden hiba elsőrendű fő oka pedig az volt. amiről Csont elvtárs beszélt: a politikai nevelőmunka gyengesé­ge. Ez még most is fennáll, a szakszervezeti bizalmiak, a mun­kavezetők, népnevelők nem vé­geznek jó munkát ezen a téren. Pedig nem szabad egy pillanatra sem elfelejtenünk, hogy a poli­tikai nevelőmunka hiányosságai a munka, a termelés hiányosságai­ban tükröződnek. Most, az alkot mányi verseiivszakasz után az el ért jó eredmények további fej lesztése, a hibák megszüntetése érdekében nagyfonlosrá'ű a neve lőtnunka megjavílásá. Egyes bri­gádok igen szép eredményekkel ünnepelték alkotmányunkat, tel­jesítetlek vállalásaikat. Kiss JA zsef elvlárs. kőműves brigádja például minden téren jól meg- jállta a helyét. Normájukat a vál lall 130 százalékos átlaggal szem­ben már 138 százalékra teljesítik, az anyagtakarékosságért is jól küzdenek: legutóbb törött da­rabtéglák felhasználásával 204 91 forint értékű anyagot takarítot­tak meg. KISS ELVTÁRSI K JÓL HAR­COLNAK, de az ő jó munkafe­gyelmüket, harcukat nem lehet általánosítani. Rendszeres és szí vós nevelőmunka kell ahhoz, hogy a dolgozók meglássák: érté keljék saját szempontjukból is a takarékosságot, a jobb mun­kát. A takarékossági mozgalom bail még sok hiba van, mellékes feladatként kezeli sok szalumul kás is. Előttük jó példa Kiss elv­lárs és brigádja legyen, akik még az elhullóit maltert is össze­szedik és nem úgy járnak el. mint az építkezés 10. számú rész­legének egyik brigádja, mely a maltert napokig benne felejtelte a ládában, mire az megkötött, tönkrement az anyag és a láda is. Mindent egybevetve: munkafegyelem terén javulás ta­pasztalható, amit az építkezés át­lagteljesítményének a növekedése is bizonyít. Míg július elején 94 százalék voll, az augusztusi má­sodik dekádban T27 százalék. Eb­hez a jó eredményhez nagyban hozzájárult az, hogy a verseny nyilvánossága nagyszerűen meg­javult: hatalmas, képes verseny- táblák mellett a brigádoknak hor­dozható versenylábláik vannak, melyeken sokszor napon la is cse­rélik az e edményei e'. 32 bii á l van — mondja O. Kovács Imre termelési felelős,— valamennyi kötött hosszúlejáratú brigádver­senyszerződést. És munkájukat láthatóan, segíti az. hogy telje­sítményeiket rendszeresen riyil vánlarthatják. ismerik azokat. Az építkezés hangos híradóját is óránként felhasználjuk a jó ered­mények ismertetésére, de bírá­latra is, ha kell!« KOMOLY A FEJLŐDÉS ezen az építkezésen. A vállalat üzemi bizottsága a pártszervezet irá nyitásával rugalmasan, jól dolgo­zik, ma már rendszeresen megta­lálja a »következő láncszemet«, amelyen elindul és segíti a mun­ka megjavulását. Feladat még a bizalmiak és a műszakiak foko­zod aktivizálása, bevonása a ver senymozgaloni szervezésébe, fej lesz Lésébe, a munka egye’em meg­szilárdításáért vívott harcba. A következő két napon meg­nézzük, hogyan látnak hozzá a gyo párosi építkezés dolgozói a si­kerek növeléséhez, a hibák meg­szüntetéséhez,' a munkafegyelem további szilárdításához, most. a szép. termelési, .sikereiét b£t£Q.U alkotmányi verspins^aka^z .után. Üzemi dolgozóink teljesítenék és iúiteljesíiették augusztus 2S-ra telt felajánlásaikat Üjult erővel folytatják a versenyt Megyénk üzemei általában tel-1 jesítették, sőt, túlteljesítették augusztus 20- a tett felajánlásaikat! és újult evővel folytatják a ver­senyt az évi terv túlteljesítéséért. A TóíkomSósi’ ' - írja Gvurkovics János elvtárs levele­zőnk — valamennyi dolgozó tel­jesítette felajánlását. Legjobb ered­ményt Horváth Gyula elvtárs ért el. Alkotmányunk ünnepére tett vállalását 220 százalékban teljesí­tette. Jó eredményt ért el még az »Előre« brigád. Váll illa, hogy napi 3 százalékos finomliszt kíötlési többletet ér el. Vállalását 300 szá­zalékban teljesítette. Benvó Ist­ván napi 6 kg gázolaj megtakarí­tását vállalta, ezt 150 százalékra teljesítette augusztus 20-ra. Az al­kotmány ünnepére 11 dolgozó vette át szocialista megőrzésié a ma­lom különböző gépeit. A gádorosi malommal való párosverseny ben augusztus 20-ig a tótkomlósi ma­lom dolgozói vezetnek, átlag 8 pont többlettel. Az alkotmányi verseny sikere további lendületet ad a dol­gozóknak és a következő hónapra mindkét üzem még erősebben fel­készül a harcra. II Kcndorosi Hengermalomból Gyuri»­vics Mihály levelezőnk így ír: Dol­gozó ink sem maiadnak el a ver­senyből. Vállalásainkat, igaz, túl­teljesítettük, mégsem lettünk el­sők a megyében, de. arra törek­szünk, hogy a következő hónapi versenyértékelés már sokkal na­gyobb százalékot mutasson. Eddig az üzemen belül az őrlő-brigád ha­lad az élen. Terven felül 400 kg fi­nomliszt kiőiléét vállalt, amit 443 kg-ra teljesített, azaz 110.8 száza­lékra. Az erőtelep dolgozói is szép eredményt értek el, különösen a szénmegtakarításban. Augusztus 17-én és 18-án megtakarított szón­MmM és fizikai dolgozók jó együttműködésével a tért teljesítéséért A békéscsabai Pamutszövő auto­mata-szövőjében jó, egyre fejlődő kapcsolat létesült a fizikai dolgo­zók és a műszakiak között. Bri­gádértekezleteken, üzemi gyűléseken rendszeresen vitatják meg a terme­léssel kapcsolatos problémákat. A jó együttműködés eredménye, hogy íjiájus 15-től a n,ai napig is rendsze­reden elérik a 160-165 °/o-os adagot, a növekvő minőségi feltételek mel­lett- Az elmúlt napold au tartott élüzem-ünnepélyen 31 dolgozó kap­ta meg a sztahanovista oklevelet, közülük 12 művezető és segédmű­vezető. (Sas») j -r,o! dolgoztot fi vasutak dolgozói az első Magyar Vasutas Nap munka versenyét si­keresen fejeztek be. Utána az al­kotmányi munkaversenyben is meg­álltak helyüket. Az orosházi állo­más dolgozói a kocsik ki- ós Ixua- kodási idejét 6 óráról 2.8 órára csökkentettók le. A kocsi kihasz­nálás 13 tonnás átlagát 13.5 ton­nára, a gyüjtőkocsik kihasználá­sát pedig 4 tonnáról 5.5 tonnám emelték. Most valamennyien fel­készültünk az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítására — számol be levelében Pataki János levele­zőnk. ­II Mezőhegyesi Cukorgyár dolgozói az anyagtakarékosság terén hatalmas összegeket takarítottak meg nép­gazdaságunknak, — írja Nadicsán és Isaszegi elv tár 3, a Cukorgyár két levelezője. A hűl Iádé hanyagok felkutatásával ée felhasználásával 115 ezer 887 forintot takarítottunk meg népgazdaságunknak. Eredeti vállalásunkat 32 ezer 847 forinttal teljesítettük túl. A gyár dolgozói közül különösen szép eredményi ért el Perneki Mihály mintaasz- tálos átlag 126 százalékos teljesít­ményével, Magyarí István rako­dómunkás 124 százalékkal és G'sep- kó István kazánkovács átlag 118 százalékkal. Az alkotmányi ver­senyszakasz befejezése után felújít­ják hosszúlejáratú verseny szerző­déseiket. Üzemi dolgozóinkat az alkotmá­nyi munkaverseny sikere még fo­kozottabb, még nagyobb munkára lelkesíti a termelésben. Munkájuk­ban akarják megmutatni Pártunk­nak, hogy megértették, mit je­lent valamennyiük részére az alkot­mány. Most e versenyszakaszt be­fejezték, sem munkakedvük, seit munkalendületük nem csökken, ha­nem újra erősödik''és' tebfektoróel halad az évi tekt' Vniotőbbi befeje­zéséért. A SiöföüilriigTiir kazánfűtőinek Iuutíi a szentakarékosságért A kémlelőnyiláson keresztül lát­ható, amint a tűztérben lassú iz­zással válik salakká, hamuvá a szónmeg takarításunkért. Júliusban már 1111 forintot — mondja Szöl- lősi Sándor fűtő. Az ország első fekete kincs, a szón. A -felszaba- fűtőjének, Csorba elvtársnak mód­szerei, a sajtóban ismertetett ta­pasztalatai új lendületet, új erőt adtak küzdelmeikhez. Brigádérte­kezleten vitették meg, hogyan alkal­mazzák az új módszereket. Sokéves tapasztalatuk, szakmai tudásuk, az ország első fűtőjének tanácsai mind hozzájárultak ahhoz, hogy megtalálják a kulcsot a szénben, rejlő energia gazdaságosabb feltá­rásához. dúló hő áttüzesiti a falakat, me­legíti a csőrendszerben áramló vi­zet, szárad a frissen rakott tégla, egy égé szé izzik a szigetelő anyag, a samott. Az új kazánház előfű- tése történik a Kötöttárugyárban. A világos, emeletes épületben moz­gó villanyclaru, elektromos műsze­rek, technikai segédberendezések vegyülnek még a szerelők állvá­nyaival. ideiglenes munkapadjaival. Pribolyszki György fűtő készsé­gesen mutogatja az új csodákat. N yon várjuk már a teljes beindulását. Kisebb szénfogyasztás! Nagyobb teljesítmény! Nagyobb szénmeg takarítás 1 — Ezt jelenti elsősorban az »új«, persze még azt. is, hogy fokozottabb öröm az új, fejlettebb leohnitaálvfal termelni. Mert hogy örömmel dolgoznak, szivvel-lé lekkel termelnek; bizo­nyítja eddigi eredményük is. Az üzem kazánházi dolgozói Békés me­gítéljen elsők között csatlakoztak a fűtők országos széntakarékossági mozgalmához. Nem vártak az új felszerelésre, megindították harcu­kat a régi géppel, az új eredménye­kért. Májusban még két régi kazán emésztette a fekete gyöngyszeme­ket, júniusban már csak egy ka­zánt fűtöttek. Helyes tüzeléstech­nikával hasonló értékű hőenergiát termőitek, mint korábban. 236 mázsa szenet takarítunk meg igy havonta, pedig az energiaszük­séglet egyre fokozódik, a többi üzemrészek dolgozói is mind többet és többet termelnek. Ezer forint prémiumot kaptunk június havi A jő fűtés már a szén megfelelő tárolásánál kezdődik Gondoskodni kell arról, hogy az időjárás különböző hatásaitól meg­kíméljük a szenet. Minőségi faj­ták szerint csoportosítjuk, mert csak igy lehet biztosítani a meg» felelő keverési arányt. Jelentős fel­tétel ez. Azelőtt 50 százalékos alap­szénnel tüzeltünk, most nnó'r cRé; 30 százalék alapszenet haszná­lunk, a többi gyengébb minőségű keverőszén. Keverésnél rétegenként locsoljuk a szenet, hogy kévés viz- zel is minél jobban összetapadjanak a porszemek. A száraz szénpor kihullik a kazánrostély ráosai kö­zött, a bőséges viz viszont erősen lehűti a tűztér hőfokát. Jelentős tényező a szénvastagság meghatározása a rostélyon Ha darabosabb a szén, akkar vas­tagabban rakjuk, ha porosabb, ap­róbb szemű, akkor vékony réteget engedünk a rostélyra, de minden esetben úgy, hogy a rostély min­den részét fedje a szén. Egyszóval, 1 ne kapjon a tűztér »hamis« leve­gőt. A rostély sebességét a terhe-! lésnek megfelelően változtatjuk. Nagy sebességnél hosszú parazsat adunk, de mindig csak annyit, hogy teljesen elégjen a szén. Ugyancsak a terheléstől függ a huzat megfelelő beállítása is, mert a szükségesnél több hu­zat már értékes hőmennyiséget visz el a kéményen keresztül. A ros­télyon áthullt aprószemű szenet újra adagoljuk, darabossal keverve. Vigyázunk arra, hogy a salakba ne kerüljön még éghető anyag. Igen fontos az is, hogy minél melegebb vizzel tápláljuk a kazánt. Ez azt jelenti, hogy a lehető legmaga­sabbra emeljük aa előmelegítésre váró víz hőfokát. Egyszerűnek hangzik, mégis fontos feltétel, hogy minél kevesebb legyen az ajtónyitogatás a kazánon Néhány másodperc alatt is renge­teg hideg levegő áramlik a tűz- térbe és lehűti a benti hőfokot, — így határoznák meg a jó fűtés alapfeltételeit Pribolyszki György, Szöllősi Sándor ée Kolarovszki György fűtők. Pribolyszki György még hozzáteszi: —Augusztus hóban még több lesz a megtakarítás. Ha pedig aa új gép is megindul... —• nem mondja tovább, de a hangjában, mozdulatában érezhető a magasabb eredmények elérésének biztonsága. Rövidesen üzembehelyezik az új kazánházat, az új gépet, de már ott. vannak az új technika urai: a Kötöttárugyár fűtőbrigádja. OLVASD a Viharsarok Népéi! 05433512

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents