Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-18 / 192. szám

ViUaísawU képe 1951 augusztus 18., szambát Párt és pártépítés A tszcs-k népnevelői induljanak harcba M *# ^ v a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért 1 Szakszervezetek Országos tanácsa Elnökségének határozata a Gazda-mozgalommal kapcsolatban (Nádai Árpád, nagyszállás! 1c velezőnk tudósítása nyomán.) A begyűjtés nagy munkájának fokozásával együtt folyik a harc a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért is. A termelőszö- velkezeli mozgalom a Párt se gílségével eddig is szépen fejlő dött Nagyszénáson és a népne­velők érlek el jó eredményeket. Ezt bizonyítja az is, hogy a fa­lunak kétmillió forint vagyonnal rendelkező Isz-e Is van. A kulákok és egyéb ellenséges elemek igyekeznek minden néstf megtalálni, hogy ártsanak a dol- gdfcó népnek, — a lermelőszö- velkezieti mozgalomnak. Az ehnúíí ívben és az idén is hazugabbnál- hazugqbl) hírekei terjeszt az el lenség. azt is mondja: nincs •cmnii haszon a közösben. Átlát­szó. üres hazugság ez, hasonló gazdájuk: Truman fecsegésAez Állítsuk ezzel szembe bátran a valóságot, azt, hogy például hátrány János, a »Dózsa« tsz tagja, áki előzetes számí­tás szerint október l-ig el­éri a 319 munkaegységet, a kő-,étkező juttatást kapja: tű mázsa 97 kiló búzát, 7 má­zsa 70 kiló árpát. 12 mázsa csöveskukoricát, 349 kiló szé­nát. 167 kiló burgonyát, 170 kéve szárat, 2 kocsi szal­mát. 119 kiló cukrot és 3409 forint készpénzt. Továbbá kapa ti és kap olyan járandó- sáifokat, mint például étolaj, slb. Ezenkívül van még ter­mészetesen háztáji gazdálko­dásból származó jövedelme is. t Ez az egyetlen példa is világosan mutatja a kétkedőknek, hogy azok a tsz-tagok, akik becsülettel dolgoznak, nagy jövedelemre tesz­nek szert, hogy a dolgozó pa­rasztok igazán boldog életét a föld közös, társas megművelése jelenli. Ezért is javasolta a kö­zös gazdálkodást a dolgozó pa­rasztok nak a Párt, Rákosi elv­társ. A termelőszövetkezetek népne velő csoportjait 'Nagyszénáson igaz, összeállították már. például a »Dózsa« Isz-ben is minden nép­nevelő-pár lúd ja, hogy melyik egyénileg dolgozó parasztot Iá lógatja meg rendszeresen. Ko­moly hiányosság az, hogy a nép nevejőmuuka gyakorlati megin dílása késik. Ezért bizony fele­lősség terheli a tsz-ek üzemi pártszervezeteit, a községi párt­bizottságot is. Nem mindegy az számunkra, hogy a felvilágosító munka során egy-egy dolgozó pa­raszt előbb, vagy utóbb ismeri-e fel a helyes ulat, — azt a helyes utat, melyen a legtöbbet tudja Lenni családjáért, a szocializmus építéséért. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztéséért folyó agitáció során a mi falunk egyénileg dolgozó paraszt­jainak el kell mondanunk termelőszövetkezeteink gaz­dag eredményeil, azt, hogy pékiául milyen jövedelmet ér el Sáfrány János, meg a tsz többi tagja. A dolgozó parasztokat nagyon érdekli, hogy milyen a csoport munkája, a tagok élete és jöve­delme. Erre a tsz népnevelői na­gyon jó és kielégítő választ tud­nak adni. De a válaszadás mel­lett a népnevelők hívják meg a tszek-be az egyénileg dolgozó pa­rasztokat, hogy a saját szemük­kel is meglássák, milyen az élcf a szövetkezeiben. A gazdag eredmények mel­leit persze nem szabad le­tagadni a még meglévő hiá­nyosságokat sem. azt, hogy a sikerek csak kemény mun­kával jönnek létre. Kemé­nyen kell harcolnunk a ku­lákok hazugságai ellen. Az osztátycllenség most azt is hangoztatja, hogy az idősebb embereknek nincs munkaegy­ségük a csoportban. Ez is hazugság. A »Lenin« tsz-ben dolgozik például a 62 éves Bartolák János és július hó­napban is neki megfelelő munkahelyen 00 munkaegy­séget tudott teljesíteni. A termelőszövetkezetekben (cso­portokban) dolgozó asszonyokat is be kell vonni a felvilágosító munkába, mert a csoporton kívül álló parasztasszonyok felé a leg jobban ők tudják elmondani hogy milyen az élei a közösben. Az asszonyok nyugodtan dolgoz­hatnak a tsz-ben, például a »Le­nin« termelőszövetkezetnek! is gyönyörűen berendezelt napközi olthona van, ahol a legjobb ellá tást, gondozást kapják a gyerme­kek’ Induljunk harcba a tsz-ek gaz­dag eredményeinek ismertetésé­vel, az igazságok elmondásával az ellenség hazugságainak lelep­lezésével, a termelőszövetkezetek fejlesztéséért, — a falu felemel­kedéséért. A tszcs és községi párt- szervezetek pedig vezessék, irá­nyítsák ezt a harcot. Élelmezési ipari üzemeink eredményei az augusztus !£0-i versenyszakaszhan Élelmezési iparunk megyei üzemei Is az elsők között kapcsolódta’* be az alkotmányunk megünneplésére indult versenymozgalomba. Az uj versenyszakasz a legtöbb illemünkben valóban olyan eredmények­kel zárult, melyek méltóképpen fejezik ki azt a hálát és szeretet, me­lyet dolgozóink Pártunk iránt éreznek a nép alkotmányáért. Az üzemek közül az alkotmányi ver- tenyszakaszban a legjobb eredményeket a békéscsabai István-malom érte el Az üzem dolgozóinak 98.2 százaléka tett vállalást már a kajrbantartás ideje alatt Ekkor különösen szitaselyem, olaj és taanyagmegtakarilásban szárnyalták túl ■z előző karbantartási munkálatok során megtakarított mennyiséget. Az alkot­mány tiszteletére tett vállalások teljcsi- lése eredményezte azt is, hogy a kar­bantartási munkát 4 nappal a határidő előtt befejezték. Az őrlés julius 27-én kezdődött, amikor a dolgozók a finom: Usztmeg akaritásra tett vállalásaik teljest léséhez láttak hozzá. Az örlöbrigádok el határozták, hogy normán telül 0.3 szá­ntókkal emelik a finomlisztkiőrlésl több­letet. Váltásaikat ezen a téren is tel­jesítették és eddig már 77 mázra lisztet takarítottak meg. Az üzem dolgozói fő feladatuknak tartják meghatározott ter- vök teljesítését és egyre többen azzal az elhatározással dolgoznak, hogy a tervet nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni kelt. Jelenleg 106.2 százalék az üzem tervteljesitési eredménye. B C a jó ered­ményt úgy érték el, hogy telj.-s-.n meg- kzüntették a 100 százalékon aluli teljesít ményeket, a legjobbak átadják módsze­reiket, az üzemi bizottság a pártszerve­zet irányításával elég jól szervezi a ver­senyt, megteremtette a verseny nyilvá­nosságát, a vállalatvezetöség pedig biz tosította a rendszeres értékelést. Az István malom mellett a békéscsabai Sarnevált kell megemlíteni. Ez az üzem a: augusz­tus 20-i versenyszakasz során országos viszonv íatüan is szép eredményt ért el, később azonban lemaradd ok mutatkoz­tak. Az üzem dolgozói későn látták meg a lemaradást és emiatt lehetnek csak másodikok az alkotmányi versenyszakasz értékelésében. Nemrég szerveztek 4 uj brigádot, melyek jó teljesítménye na gyot lendített az egész üzem teljesit- ményái agán, mely julius hónapban 109 százalék volt, jelenleg pedig már 120 százalék. A jó teljesitményátlagot kiváló egyéni teljesítmények is elősegítik. A begyezésnél Tóth Györgyné rendszeresen 200 száza'ék felett teljesiti normáját, a kopasztásnál Csiáki Ilona 199, a lámpá- zásnál Krlzsán Mihály lói százalékos tel­jesítménye példamutató. Különösen szem­elő. t fa tják a békéscsabai Bamevál dol­gozói az anyagtakarékosságot. Ilyenirá­nyú vállalásaik értéke 19.750 forint volt, ma pedig büszkén mondják el, hogy 62.292 forint az eddig teljesített meg­akadásaik értéke. Ezt különösen a to- iástörés csökkentésével érték el, ahol a megengedett 7.8 százalékos törési átlag 5 százalékra való csökkentését vállalták és eddig már 2.18 százalékra csökkentették. Mindez 38.292 forint megtakarítást ered ményezett. A Mezőhegyes! Cukorgyár dolgozói sem maradtak le sokkal két első üzem mögött. Alkotmányunk ünnepére tett anyagtakarékossági válla­lásaikat túlteljesítették: a vállalt 83 ezer forint helyett 115.831» forint értékű anya­got takarítottak meg, megtakarítottak 2640 ki owattóra vlllanycncrglát, 160 mázsa oltott meszet, 180 kilő sósavat és igtn nagymennyiségi» színesfémet. Ebben az üzemiben a legnagyobb hiba az, hogy í karbantarts! munkálatokat hiányosan zc-rvezték meg, nem vonták be kellő­képpen a műszakiakat. Mindezen sürgő­sen javitanlok kell, hogy ezen a téren mutatkozó lemaradásukat behozhassák. Az Orosházi Malom dolgozói a Mezöhegyesi Cukorgyárhoz hasonló értékű eredményeket értek el az alkot­mányi versenyszakaszban. Az üzem a második negyedévben elnyerte a: »él- üzem.-kitüntetést, mostani lemaradásuk lőoka az, hogy a siker kissé a fejükbe szállt és a békéscsabai Bameválhoz hasonlóan, későn láttak neki a hibák kijavításához, a versenyszervezés folyta­tásához. Eredmények ebben az üzemben főként az energiafelhasználás csökkenté sében mutatkoztak. Alkotmányunk fisz teleiére válla'ták, hogy az 1 mázsa ga bona őrléséhez előirányzott 5.26 kilo­wattóra felhasználást 4.97-re csökkentik. Augusztus 17-ig elérték azt, hogy 1 má­zsa gabona őrlésére mindössze 4.96 kiló watt villanyenergiát használnak fel. A Békési Hengermalom dolgozói nem állták meg úgy a helyű két a versenyben, mint ahogy azt el várta volna tőlük dolgozó népünk. Bár anyagtakarékossági vállalásuk teljesítése során eddig 1305 forint értékű eredményt értek el, mégis megállapítható az, hogy­ha a ma’omban jobban vigyáznak a szó­ródásra, gondosabban megteremtenék — különösen Vraukó fömotilr — a mű­szaki előfeltételeket, sokkal nagyobb sikereket értek volna el. Hasonló a helyzet Az ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért harcoló dolgozóink, sztahanovisták, újítók, műszaki ér­telmiségiek hatalmas eredményei, melyeket a munka termelékenység- gének emelése terén elértek, fé­nyesen bizonyítják, hogy munkás­osztályunk megértette Pártunk II. Kongresszusának határozatait. Ezek a munkasikerek kifejezésre juttat­ják a munkához való új, megválto­zott viszonyt, amely a kizsákmá­nyolástól mentes társadalom dolgo­zóit jellemzi. A munkához való ilyen megvál­tozott viszonyt bizonyítja Gazda Géza elvtárs, a Rákosi Mátyás- művek acélhengermű helyettes üzemvezetőjének komoly megtaka­rítást jelentő kezdeményezése is. Gazda Géza el.tásnak számos, az anyagtakarékojsági mozgalmat szolgáló kezdeményezése van. Ezek közül az a legjelentősebb, hogy egy már használaton kívül helye­zett hengerállványba ugyancsak használaton kívüli hengereket sze­relt és ezzel a géppel módot te­remtelt arta, hogy az eddig beolvasz­tásra került bugavégeket elsőosz­tályú betongömbvassá hengereljék ki. Ez a kezdeményezés nagyban segíti ötéves tervünk építkezései­nek végrehajtását. Gazda Géza elv­társ újítása, egyedül a Rákosi Má­tyás-művekben többszázezer forint évi megtakarítást eredményez. Gaz­da Géza elvtárs kezdeményezése a Rákosi-művekben nagy visszhang­ra talált és példája nyomán igen sok hasonló kezdeményezés indult meg. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának Elnöksége magáévá fe­lszí a Magyar Dolgozók Pártja Bu­dapesti Bizottságának határozatát, amely példaképpen állítja Gazda elvtárs kezdeményezését az üzemek dolgozói, gazdasági vezetői elé és megállapítja, hogy »Gazda elvtárs kezdeményezését mindén gramm’ anyag felhasználására megfelelő formában, úgyszólván minden üzemben alkalmazni lehet és ezért szükségesnek tártja a kezdeménye­zés széleskörű elterjesztését.« A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége felhívja a dől gozó kát, csatlakozzanak Gazda Gé­za elvtárs kezdeményezéséhez, kö­vessék példáját, bátran újítsanak, kezdeményezzenek, érjenek el újabb kimagasló termelési győzelmeket, vegyék fel a hatcot a hulladék és melléktermék hasznosításával szem­ben mutatkozó maradi nézetekkel. Anyagtakarékossággal is segítsék elő terveink végrehajtását és túl­teljesítését. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának Elnöksége felhívja a műszaki értelmiségi dolgozókat, ak­tívan kapcsolódjanak be az anyag- takarékosságért, a hulladék és mel­léktermékek hasznosításáért folyó mozgalomba. Támogassák a dolgo­zók ilyenirányú kezdeményezéseit és azok megvalósítását. Segítsenek felkutatni azokat a lehetőségeket, amelyek felhasználásával a hulla­dék és melléktermék anyagokat va­lamilyen formában hasznosítani le­het. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának Elnöksége a kezdeménye­zés országos elterjesztése érdeke­ljen a következő határozatokat hozza: 1. Az Elnökség felhívja a szak­szervezetek központi vezetőségeit, hogy Gazda Géza elvtárs kezde­ményezésének alapján tárgyalják meg az anyagtakarékosság, a hul­ladék és nielk ktermékauyagok hasz­nosításának lehetőségeit, alkalmaz­zák azt saját viszonyaikra és te­gyenek meg mindent annak ér­dekében, hogy az anyagtakarékos­ságnak ez a mozgalma országos méretekben az egyes iparágakban elterjedjen. 2. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége felhívja a szakszervezetek központi vezetősé­geit, hogy az üzemi bizottságokon, a műhelybizottságokon és a bizal­miakon keresztül minden segítséget adjanak meg a hulladékanyag vagy melléktermék hasznosítására törek­vő dolgozóknak. Az üzemi bizott­ságok hozzanak létre az üzemben munkásokból, mérnökökből, tech- inikusokból álló (komplex) brigá­dokat egy-egy eddig hulla lékszám- ba meilő, vagy nem hasznosított melléktermék feldolgozására, il­letve hasznosítására. 3. A Szakszervezetek Központi Vezetőségei az egyes szakmákon belül szervezzék meg az üzemek dolgozóinak tapasztalatcseréjét az anyagtakarékossággal, a hulladék- anyag és a melléktermékek hasz­nosításával kapcsolatban. A szak- szervezetek, közösen a miniszté­riumokkal, a Ijanak ki brosúrákat, plakátokat és a sajtó útján ismer­tessék az elért eredményeket, nép­szerűsítsék a jó eredményt elért dolgozókat. A termelési értekezlete­ken ismertessék az üzem, a mű­hely dolgozóival az üzemben e té­ren elért eredményeket és népsze­rűsítsék névszerint is a legtöbb anyagot megtakarító fizikai és ér­telmiségi dolgozókat. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége felhívja a Népszavát és az, egyes szakszerve­zetek lapjait, hogy segítsék elő az anyagiakat ékosságért, a hulladék és melléktermékek felhasználásáért | indított mozgalom tömegmozga'om- I má fejlődését. Legyenek e mozga­lom agitátorai, szervezői: segítsék a tapasztalatok kicserélését, támo­gassák a kezdeményezőket, rendsze­resen közöljék az elért eredménye­ket. 5. A Szák szervezetek Országos Tanácsának E nöksége felkéri a mi­nisztériumokat, hogy utasítsák a vállalatok felelős vezetőit a dol­gozók ilyenirányú kezdeményezé­seinek felkarolására. A vállalatok felelős vezetői tűzzenek ki cék jutalmakat az étidig nem haszno­sított, vagy hulladékszámba menő anyagok felhasználására. Jutalmaz­zák továbbá a hulladékanyag hasz­nosítása terén jó eredményt el­ért’ dolgozókat. A takarékosságért, a hulladék és melléktermék haszno iíásáé.t harcba induló magyar dolgozók előtt a a szocialista Szovjetunió dolgozói álljanak példaként. Használják fel a szovjet dolgozók harcainak! gazd ’g tapasztalatait, hogy a takaré­kosság területén elért egyéni ered­ményeiket meg tudják sokszorozni hazánk megerősítésére, népünk to­vábbi felemelkedése, a béke meg­védése érdekében. Budapest, 1951. augusztus 16. Szaksz: rvezeíek Országos Tanácsa Elnöksége. a mezöberényi TEJÉRT-nél is, * ahol a munkaverseny szervezése gyen­ge, a dolgozók még máig nem vették át gépeiket szocialista megőrzésre és az anyagíakaré! ossággal sem foglalkoznak megfelelően. Hasonló hiányosságok, ki- sebb-nagyobb mértékbei megmutatkoz­nak több kisebb vidéki üzemnél is. Az legyen tehát a feladat, hogy a felme­rült hiányosságokat megszüntetve, az el­ért eredményeket továbbfejlesztve, len­dítsük tovább előre a vcrsenymozgalmat. A begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztoknak díszoklevelet oszt ki az élelmezési minisztérium és a megyei békebizottság Augusztus 20-tól .kezdődően ke­rülnek kiosztásra azok a színes dísz­oklevelek, amelyeket az élelmezési minisztérium és a megyei békebi­zottság oszt ki a, haza iránti kö­telességüket legjobban teljesítő dolgozó parasztoknak. Az élelme­zési minisztérium díszokleveleit azok SU dolgozó parasztok kapják, akik úgy a kenyér-, mint a ta­karmánygabonal.«adási kötelezettsé­güket 200 százalékban, vagy ezen felül teljesítik. A megyei beke- bizottság színes díszokleveleit azok a dolgozó parasztok kapják, akik békénk védelmének megerősítésé­hez úgy a kenyérgabonából, mint a takarmánygabonából 150 száza­lékon felüli teljesítéssel járulnak hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents