Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-17 / 191. szám

1951 augusztus 17.. péntek \/iUai,sMúk Hé-pe Textilazemeink eredményei alkotmányunk megünneplésére indult versenyszakaszbau Győzelmes versenyszakaszok egész s&ra van már üzemi dolgo­zóink mögött. Néhány évvel ezelőtt még hihetetlennek gondoltuk volna azokat a termelési eredményeket, melyeket ma elérünk. A for­málódó szocialista embertípus nagyszs ra eredményei ezek és ma már nem csodálatosak, mert mögöttük öntudat, erős akatai és elsősorban Pártunk irányitő, vezető ereje van. Békés megye textilüzemei is méltóképpen kivették részüket az alkotmány ünnepére indult versenyszakasz küzdelmeiből és igye­keztek minden tér n legyőzni régebbi eredményeiket, hogy a jól végzett munka tudatával ünnepelhessenek augusztus 20-án, amikor újabb erőt merítve folytatják a harcot újabb sikerek felé. nyak segítették elő. Az üzemben büszkén beszélnek például Bankó Tamáené árutisztítóról, aki már jú­lius 21-én teljesítette ezévi ter­vét és már 1952. évi tervének i»l- jesítésén dolgozik. Mint hiányosságot kell megemlí­tenünk azt, hogy a termelési bi­zottság nem tartja rendszeresen meg értekezleteit és az üzemi bi­zottság sem foglalkozik kellőkép­pen a bizalmiakkal. Ezen kell vál- toztatttiok. hogy megtarthassák az él üzem kitüntetést és 5 éves ter­vünk megvalósításából becsülettel, még nagyobb termelési sikerekkel vegyék ki részüket. A békéscsabai Ruhagyár dolgozói sem sokkal maradtak le a két élenjáró üzemtől. A Ruha­gyárban különösen a terv teljesí­tése emelkedik. Szembetűnő javu­lás mutatkozik ezen a téren, hi- .sZen júniusban mindössze 95.2 százalékra teljesítették tervüket, júliusban már Í01.4 százalékra, augusztus első felében pedig el­érték a 104.4 százalékos üzemát­lagot. A terv teljesítése, túltelje­sítése főként a termelékenység emelkedésének eredménye. A ter­melékenység emelkedését az mu­tatja, hogy a 100 forint kifizetett munkabérre eső termelési érték rlőiráuyzátukat 112.3 százalékra jelj es,'telték. Anyagtakarékosság­ban is jó eredményeik vannak. A szabászaton például az augusztus 20-ig vállalt 3240 mé­ter anyag megtakarítását már túl­szárnyalták és 3654 méternél tar­tanak. Az így megtakarított anyagból több mint hétszáz ove­rall gyárthatnak terven felül. Hi­ányosság a versenyértékeléseknél és a verseny nyilvánosságának megteremtésénél mutatkozik. Volt rá eset, hogy a dolgozók köve­telték, hogy az elavult, régiered­A nagy, nemes versenyben tex- tilüzeiüeánk közhit a legjobban a békéscsabai Kötöttárugyár élüzem állta meg a helyét Az üzem tervteljesítése 100 szá­zalékos tervszerűség mellett állan­dóan emelkedett a,z alkotmányi ver­seny szakaszban. Július havi átla­guk 105.2 százalék volt, e hónap­ban pedig már 106.G százalékra fo­kozták a terv teljesítését. A dol­gozók vállalásainak értéke túlha­ladta a 900 ezer forintot, de már a verseny közben 24 dolgozó új felajánlást is tett, melynek pont­jai az évi terv túlteljesítésére vo­natkoznak. Az üzem dolgozói fő­feladatuknak tartják a munka ter­melékenységének emelését, fis hogy jól harcolnak ezen a téren, azt bi­zonyítja, hogy míg júniusban a 100 forint munkabérre eső ter­melési értékelőirányzatukat 115.3 százalékra teljesítették, az alkot­mányi versenyszakaszban ezt 120.7 százalékra fokozták. A minőség emelése is harci feladat a Kötött­árugyárban. Júliusban 92 száza­lékban gyártottak elsőosztályú árut, az augusztusi első dekádban, pedig már 97.7 százalékban, ami igen szép fejlődést mutat. Anyag­takarékosságban különösen a sza­bászat dolgozói járnak élen; az al­kotmányi versenyszakaszban eddig 200 kg. agyagot takarítottak meg. Az üzemben a verseny nyilvánossá­ga jó, a szakszervezeti bizalmiak, műszaki dolgozók is jól bekapcso­lódtak a verseny állandó szerve­zésébe. A művezetők valamennyien versenyben vannak, és »az ország legjobb művezetője« cím elnyeré­séért küzdenek. Meg kell említenünk azt is, hogy a jó eredmények további fokozá­sához az is hozzájárul, ha a kulrtúr- bizottság megjavítja a munkáját. Hiányosság volt a munkájukban az, hogy nem segítették elő jó ku 11úrmti nkával az üzem dolgozói­nak termelési harcát, nem csasz- tuskáztak, nem népszerűsítették sa­játos módszereikkel az élenjáró dol­gozókat. A békéscsabai Kötöttárugyár mellett elsőnek a békéscsabai Pamutszövőt menyeket vegyék le a verseny táb­lákról és írják ki rendszeresen a legfrissebbeket. Ezen a téren sürgősen javítani kell és a rend­szeres versenyértékeléssel együtt meg kell teremteni* a verseny nyilvánosságát is. A gyulai Harisnyagyár gyengébb eredményekkel indul! az alkotmányi versenyszakasz­ban, később azonban az üzemi bizottság megjavította a verseny szervezését, megteremtette a ver­seny nyilvánosságát. Ebben az üzemben 320 dolgozó van egy­mással párosversenyben, jól fej­lődik az anyagtakarékossági és újitómozgaiom is. A hiányossá­gok egyik főoka az, hogy a dol­gozók nem ismerik tervüket, a terv úgy van felbontva, hogy az nem világos, nehezen érthető. Mindenkinek tudnia kell felada­tait, — ezt tartsák szem előtt az üzemben és érthetően, világosan bontsák fel a tervet egészen a munkagépekig. A Mezőberényi Szövőgyár kissé lemaradt az alkotmányi versenyben. Ennek elsősorban a műszaki előfeltéte­leknél mutatkozó hiányosság az oka. Tervüket júliusban 103.8 százalékra teljesítették, a 100 fo­rint munkaMrre eső termelési értékelőirányzatot pedig 108.2 szá­zalékra. Ha a hiányosságokat megszüntetik és meg is kell azo­kat szüntetni, akkor a szövőgyár sokkal szebb eredményeket ér­het el. Két kendergyár is van megyénkben, a dombegy­házi és a mezőhegyesi. A két üzem párosversenyben van egymással és ebből a versenyből az alkotmányi versenyszakaszban a dombegyházi került ki győztesen. Július havi tervüket 101.4 százalékra teljesí­tették és az üzem dolgozói igen nagy versenykedvvel dolgoznak. A mezőhegyes! kendsrgyár tervét jú­liusban 89 százalékra teljesítette. Ebben az üzemben a főhiba az, hogy az üzemi bizottság nem törő­dik megfelelően a munkaverseny- nyel, nem szervezi azt és gyenge a versseny nyilvánossága is. Most az a feladat, hogy az alkotmányi versenyszakasz lendüle­tét tovább fejlesszük, az elért eredmények, nagyszerű termelési sike­rek legyőzésére törekedjenek üzemi dolgozóink, hogy ötéves tervünk második ivének feladait teljesítve tovább erősítsük szeretett hazán­kat, a békéért küzdő dolgozók millióinak táborát. Csu En Laj, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének nyilatkozata szóval sem említ5, hagy Tahrmt Az' Egyesült Államok és Nagy- Britanniu kormánya 1951. július 12-én közzétett» a Japánnal köten­dő különbékes’zerződés tervezetét. Ezután az Egyesült Államok kor­mánya bejelentette, hogy szeptem­ber 4-re San-Fi anciscobá konferen­ciát hív egybe a szerződés alá­írásának előkészítésre. Csu En Laj, a Kínai Népköztár­saság központi népi kormányának külügyminisztere augusztus 15-én kormánya nevében nyilatkozatot tett közzé, a tervezett különbóke- szerződéssel kapcsolatban. A nyilat­kozat elöljáróban leszögezi, hogy az amerikai kormány tervezetét és a sanfranciscoi konferenciát a köz­ponti népi kormány nem tartja törvényesnek, miután ezek meg­sértik a nemzetközi egyezménye­ket. A nyilatkozat rámutat: a Japánnal kelendő békeszer­ződés angol am ■rikai tervezete durván megsérti a kairói, jal­tai, a potsdami nyilatkozato­kat és egyezményeket, vala­mint a japíH kapituláció után a Távolkektí Bizottság által elfogadott alapvető politikai el­veket. Az Egyesült Állomok monopolizál­ták a békeszerződés előkészítésé­nek feladatát és abból kizárták a legtöbb érdekelt országot, különö­sen a japánellenes háború két fő­hatalmát: a Szovjetuniót és Kínát. Csu En Laj külügyminiszter nyi­latkozata ezután leszögezi, hogy az Egyesült Államoknak ez az el­járása akadályozni akarja a Ja­pánnal megkötendő általános béke- szerződést azokkal az országokkal, ámenek hadiállapotban állnak Ja­pánnal. Ezzel egyidőben arra kény­szerítik Japánt, hogy olyan kü- lönbékeszerződést fogadjon el,, amely csak az Egyesült Államok Jfpripjpyának kedvező, vező a különböző országok népei­nek, még az Egyesült Államoki és Japán népeinek sem. Ez a szer­ződés nem békeszerződés, hanem in­kább új háborút készít elő. A nyilatkozat a szerződésterve­zet területi rendelkezéseit is tör­vénytelennek tartja. Jóllehet, abé- keszerződésterveaet intéHiedik ar­ról, hegy a Hiú Kiu, Bonin, Vol­cano, Rosario, Vela és Marcus szi­geteket kivonja Japán fennható­ság alól, az USA számára tartja fenn a jogot a további megszál­lásra. Ugyanígy kimondja a tervezet, hogy Ja­pán lemond minden jogáról a KuriR-szigetekksI, a Szachalin félsziget déli részével, Taivan- nal és a Pescadp res-szigetek- kel kapcsolatban, de egyetlen és a Pescadc res-szigeteket az egyezmvnyek értelmében vissza kell adni a Kínai Népköztársa­ságnak, a többieket pedig a , Szovjetuniónak. A békeszerződéstervezet ellentét­ben a nemzetközi megállapodáeok­'kal nem akadályozza meg a ja­pán militarizmus újjáéledését és a tervezet biztonsági és politikai cik­kelyei semmiféle korlátozást nem szabnak a japán fegyveres erő számára. Az amt rikai megszálló ható­ságok, ahelyett, hogy felszá­molnák Japán háborús poten­ciálját, kiterjesztik Japán ka­tonai támaszpontjait, újra fel­támasztják k t mai jellegű szer­vezete it és szabadon bocsátják a háborús bűnösöket. A Korea elleni agresszióban már meg­kezdték a japán emberanyag felhasználását. A szerződéstervezet megkönnyíti Japán megszállását az USA szá­mára. A Josida-kormány nyilván­valóan támogatja az ÚSÁ-t a nem­zetközi egyezmény megsértésében, hogy rabszolr a :orba hajtsa a japán népet. A tervezet összeesküvés an­nak megakadályozására, hogy a ja­pán nép. békéhez, demokráciá­hoz és függetlenséghez jusson. A békeszerződés - tervezettel párhuzamosan most titokban an»:rikai-japán katonai egyez­ményről is tárgyalnak. Mindez azt célozza, hogy a jepán mili- íariznus felélesztésével előké­szítsék az amerikai kormány és csatlósainak új világháború­ját.­Az Egyesült Államok kormánya a tanfranciscoi konferenciáról ki- bocsájtott meghívásában nyíltan ki­zárja a Kínai Népköztársaságot — állapítja meg a nyilatkozat ■ befe­jező része, majd levonja a kö­vetkeztetést: »teljesen világos, hogy a konferencia összehívásának célja egyenetlenséget szítani a Ja­pánnal hadiállapotban álló szövet­séges hatalmak között és új, ag­resszióé tömböt szervezni á Távol- Keleten.« A következőkben Csu En Laj kormánya nevében kijelenti: A központi népi kormány szi­lárdan fenntartja azt az álláspont­ját, hogy a Szovjetunió kormánya javaslatainak alapján békekonfe­renciát kell összehívni mindazon országok képviselőinek részvételé­vel, amelyek fegyveres erőikkel resztvettek a Japán-ellenes háború­ban, hogy megtárgyalják a Japán­nal kötendő, együttes békeszerző­dés problémáját. alaptalanok azok az állítások, hogy a Szovjetunió fegyveres erűi fenyegetik a nyugati világot rösen felülmúlják a második világháború «tölti létszámot. kell megemlítenünk. A Pamutszö­vő szintén új él üzemünk és most, az alkotmányi verseny során is él­üzemhez méltó eredményeket ért el. Júniuslmn 100.9 százalékra, jú­liusban 101.4 százalékra emelkedett a terv teljesítéee, augusztus ele­jén pedig már 105.2 százalék volt az üzem tervteljesítósi átlaga. A dolgozzák vállalásaik teljesítése so­rán 491.918 forint megtakarítást értek el. A szovjet dolgozók által megteremtett Kovaljov-munkamód- ezerátadási mozgalom bevezetésével a 100 százalékon alul teljesítő dol­gozók százalékarányát 20-ról 9 szá­zalékra csökkentették. Értékes hul­ladékcsökkentési vállalást is tet­tek, amikor elhatározták, hogy óv végéig 2.107 kg anyagot takarí­tanak meg. Eddigi eredményük 648 kg anyag megtakarítása. Az alkotmányi versenyszakaszbau különösen az automata üzemrészben mutatkozott nagy fejlődés. Itt 31 dolgozó kapta meg a sztahanovista oklevelet ée a szövőd© átlagtelje- íátménye állandóan 160 Százalék fe­lett van. Az alkotmány- tiszteleté­re indult verseny szakasz szép ered­ményeit értékes egyéni, eredmé­Moszkva. (TASZSZ.) A Neivs harmadik száma közli Gavrilov ezredes cikkét »A Szovjetunió fegyveres erőiről« címen. A fegyverkezési verseny politi­kájának hívei rendszerint azt ál­lítják, hogy az Egyesült Államok és Anglia amiatt a »veszély« mi­att kénytelenek f egy vértezni, amelyet a Szovjetunió fegyveres erői jelentenek a nyugati orszá­gok számára — írja Gavrilov a többi közölt, majd így folytatja: Általában azt állítják, hogy amíg az Egyesült Államok és An­glia a második világháború be­fejezése után gyorsan »lefegyver­kezett«, addig a Szovjetunió to­vábbra is sokmillió katonát tart fegyver alatt. Gavrilov ezután rámutat, hogy az Egyesüli Államok és An­glia fegyveres erői többszö­Mint ismeretes, a háboruutáni első iáéves terv során a Szovjetunió nemcsak újjá­építette az elpusztult ipart és mezőgazdaságot, de több mint 70 százalékkal emelte az ipari termelés színvonalát 1840-hez viszonyítva — emlé­keztet Gavrilov és megálla­pítja, hogy — ezek a sikerek nem lettek volna lehetsége­sek a fegyveres erők demo- bilizálása nélkül, anélkül, hogy. a hadseregből a mun­kások milliói visszatértek volna üzemeikbe, a kolhoz­parasztok milliói pedig föld­jeikre. Ezeknek a tényeknek fényénél alaptalanok azok az állítások, hogy a Szovjetunió fegyveres erői részéről »veszedelem fenyeget«, hacsak nem arról van szó, hogy az kiabál, akinek a háza ég. A szovjet állam szívesen megszüntetné a reguláris hadsereget és azokat a je- jelenlős összegeket, amelye­ket kénytelen a fegyveres erő fenntartására fordítani, szívesen fordítaná az élet- színvonal további emelésére. A jelenlegi nemzetközi hely­zetben azonban 0 Szovjet­uniónak — halárainak védel­mére — fenn kell tartania a reguláris fegyveres erők feltétlenül szükséges mini­mumát. Gavrilov ezután felsorolja az imperia’isták so.ozatosan elköve­tett agresszióját a Szovjetunió ellen és figyelmébe ajánlja az impe­rialistáknak, .hogy a szovjet emberek nem vakok. Látják, hogyan épül idegen katonai támaszponthálózat a Szov­jetunió határai közelében. »Lehet-e csodálkozni, hogy ilyen körülmények közölj a szovjet cinberek azt követe­lik kormányuktól, gondos­kodjék a szovjet határok nyugalmát és biztonságát megvédeni képes fegyveres erőkről« — kérdezi Gavrilov. A Szovjetunió a háború utáni időszak egész folyamán álhatato- san és következetesen javasolta a nyugati hatalmaknak, kezdjék meg a fegyverzet és a fegyveres erő progresszív és ellenőrizhető Csökkentését és a szovjet embe­rek meg vannak győződve az ilyen javaslatok megvalósításának és a világ tartós békéje biztosításának reális lehel őségéről. Ehhez csak egyre van szükség: együttműkö­désre irányuló jóakaratra az egyenlőség és a kölcsönösség alapján — fejezi be cikkét Gav­rilov.

Next

/
Thumbnails
Contents