Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-16 / 190. szám

* {/iUaisai&U foépe Az amerikai és liszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nöbizottság jelentése (4. folytatás.) Kim Jen elmondta, hogy egy lisiin- rtraaisfa kaoájól tudta meg lánya ha- ‘ál.nak körülményeit. A katona aual dicsekedett, hogy at amerikai tiszt uta- utáiá a maga hajtotta végre ért ar ál- ati gaztettet. Kim Jen hozzátüzte, hogy 15 és 17 éves unokáját, vejét, vejének anyját és bátyját szintén megölték. Csu­pra 6 éves unokája maradt életben. Ju Ton-Dzen, 41 éves asszony, Kzon Csou faubeli lakos, a Bizottság tagjai előtt elmondta, hogy abban a járás >an 35.000 ártatlan embert gyilkoltak meg. Az ö falujában 175 embert pusz­tító ak el. köztük Ju Ton-Dzen csa­ládi mák 18 tagját, férjével és öthönapos gyermekével együtt, öt magát letartóz­tatták, de azután szabadi ábrahelyezték Az asszony elmondta, hogy a faluban amerikai és angol csapatok is voítak Ezek is, azok is állati módon visel­kedtek. Ju Ton-Dzen saját szemével látta, amint angol és amerikai katonák tel jenen ártatlan embereket a folyóba do­báltak. Amikor az asszonyt megkérdez­ték, hogya i ismerte föl a katonák nem­zetiségét, azt viaszolta, hogy meg tudja különböztetni az angol és amerikai had­sereg egyenruháját, ju Ton-Dzen ezt kérdezte: >, Angliában talán nem tud­ják, mi a könyörület? Talán apró gyer­mekeket csak úgy egyszerűen meg le­het gyilkolni?« Az asszony közölte to­vábbá, hogy amikor az amerikai csa­patok visszavonultak, a falu lakosainak ezt mondo ták: »jöjjetek velünk Délre, mert atombombát fogunk dobni Észak Koreára és minden elpusztul.« Amikor azonban az emberek elhagyiá t a taiut és elindultak dél felé, repülőgépekről gépfegyverezték őket. Ni Je-Nje, Szán Gen-Ri falu lakó a felíró d a, hogy lányát és vejét megöl­ték. Lánya tanitőr.ö volt. A tanú ki­jelentette, hogy hozzátartozóit nem fegy­verrel pusztították el, hanem botokkal verték agyon. A Sza Ok-Ri faluból való Pák On-In nevű 22 éves lakos elmondta, hogy fér­jét há on testvérével együtt — akik pa­rasztok voltak — börtönbe vetették és va a nennyiüket meggyjl ni ák. Saját sze­mével látta, hogy Kim Jun-Szun 18 éves I ányoa az amerikai és angol ka­tonák erőszakot követtek el. azután meggyilkolták. Az amerikai és angol kaoák tüzes vaspálcákat dugtak az emberek o rába és igy hurcolták végig őket az utcá' on. ö maga Is ismert egy parasztot, akivel igy jártak el. Li Szan- Szunrak hívják. Magának Rak O í-In- nek sike ült elmenükelnie és a hegyek köz :tt elrejtőznie. Később rábukkant fér­je bottestére. Li Di-H 30 éves asszony, a Csek Szo- Ri-utca 3. számú ház lakója, elmondta, hogy férje kertész volt. Amikor az a— lkai katonák eljöttek, hogy letar­tóz fák férjét, azt mondták neki, hogy Észak-Korea minden lakóját el puszilják. Abban az utcában, ahol ö lakott, 100 család volt, ebből 90 csa­ládot meggyilkol ak. Az asszonyt magát két gyermekével együtt börtönbe ve­tették, amikor azonban egy másik bör­tönbe akarták szállítani, sikerült meg­szöknie. phenjanba igyekezett, de út­közben elfogták. Az amerlka'ak párán csőt adtak, hogy lőjjék agyon az asz- szonyt, de egy liszinmanista katona le­hetővé tette, hogy megszökjék. Az asz- szony elmondta, hogy látta, amint az^ amerikai* katonák észak korai hadifog-. Ivókat hajtottak ki a mezőre, 1.öntötték petróleummal és azután elevenen el égették őket. Kim Szűk Szén, Száj Szan-Ri falu; lakosa elmondta, hogy gyermekeit meg­ölték. mert ő iragíOj a nőszervezet aktiv tagja volt; férjét szintén meggyilkol­ták. Húszéves lányának, Kim Csun- Oza ak, aki ápo'ónői tanfolyamra járt, szöget vertek a fű ébe, azután dobot raktak a hátára és teíőtől- talpig meztelenül végigvezették a; utcán. Utána börtönbe vetették, ame­»Könyvjóváirás'sa! átvételre vagy kiegészítő beruházási hitelkere­tünk te.hére megvételre keresünk két szorzógépet és egy irodai írógépet Értesítést kérünk: Gyógyszertá Vállalat, Békésniegye, Békéscsa­ba, Kinizsi-utca 1. címre. Teb- on* 20—39/ rikai katonák erőszakoskodni próbáltak vele, ő azonban ellenszegült. Ekkor szu ronnyal ledőlték. Az anyja találta meg megcsonkított, k$tiéhasitott holttestét. Kim Szuk-Szen elmondta, hogy ami­kor az Egyesült Államok csapatai be vonultak a városba, bordélyházat ren­deztek be. összeíogdosták a fiatal lá­nyokat és asszonyokat fis erőszakkal a bordélyházija zárták őket. A tanú meg­állapította, hogy a szép lányokat az amerikai és angol tisztek és katonák számára tartották fenn, azokat pedig, akik nem voltak túlságosan csinosak, liszinmanista kalóriáknak hagyták. Ismer három élenbenmaradt lányt, akik eb­ben a nyilvánosházban sínylődtek. A többit megölték. Falujában, ahol 140 ház volt, 240 lakost gyilkoltak meg. Hvan Ik-Szu, Szán Csen-Ri falubeli 14 éves lány elmondta, hogy család­jának 11 tagja kihűl az amerikai, az angol és a kanadai katonák hetet meg­öltek. őt magát bebörtönözték, mert bányász apja a munkásmozgalom aktiv tagja volt. A lányt anyjával és két báty­jával együtt vetették börtönbe. A lányt az amerikaiak állati kegyetlenséggel megverték. A Bizottság tagjainak meg hullatta lábán a kínzások nyomait. Ez­után csa'ádját egy csűrbe zárták, ame­lyet petróleummal öntettek le. Mielőtt azonban lángbaborithatták volna, a par­tizánok kiszabadították őket. Hvan Ik- Szu a partizánok között találkozott egy emberrel, aki együtt volt ar 0 apjával. Ez az ember, akinek sikerült meg­menekülnie. elmondotta, hogy a lány apjának testét öt helyen szuronnyal döf­ték át, fejét pedig kettéhajtották. A lány bátyjának nyaka köré az ameri­kai megszálló katonák kötelet fontak, igy hurcolták végig az utcákon. Az­után csa’ádjának öt más tagjával együtt elevenen a íöldbe ásták. A Bizottság tagjai Hvan Haj tarto­mányban járva, mindenütt rombadőlt vá osokat és égő falvakat láttak. 195L május 26-án. Aláírták a Hvan Haj tar.ományban látogatást tett összes bizottsági ta- gok. ív. ri ii:zi;r. Giiotte Ziegler (Franciaország), Fat- ma Ben Síiman (Tunisz), Abassia Födi! (Algír), Li Thi-Que (Vietnám), Ida Bachmann (Dánia), bizottsági tagok és Kale Fieron Jacobsen megfigyelő (Dá nía) meglátogatták a Dél-Phznjan tir- tománybeJi Nampho és Kangsze váro­sokat. Nampho vá osának eredetileg 69.960 lakosa volt. Most körülbelül a fele maradt meg. 3zok Csan-Nam, Dél-Phenjan tar­tomány népi bizottságának elnöke el­mondta a Bizottság tagjainak, hogy ebben a városban nem voltak hadiüze­mek, ellenben üveg-, textil-, porceán- és élelmiszeripari vállalatok és miiirá- gyagyár működött benne. Nona a Sár­ga-tenger partján fekvő Nampho vá­rosa tengeri kikötő, mégis m’nt kikötő­nek, sem kereskedelmi, seni ha jászát! szempontból nincs nagy jelentősége, mert a Sárga-tenger vize igen sekély. A városban a.'háború előtt 20.000 épüiet volt. Most valamennyit majdnem te jesen elpusztítottak. Romhalmazzá vélt a müsraki és a m .zőgazdasági techni­kum, meg a színház. A városba í 13 kórház volt. Mindegyiket, megjelölték a vöröskereszt jelvénnyel, mégis gyújtó- bombákkal annyira megrongálták őket, hogy csak egyet lehet közülük helyre­állítani. Nampho 26 iskolájából mind­össze kettő maradt. A város sok temp­loma közül csak egy kis templom ma­radt meg. Nanpho 1950 október 22-től december 5-ig volt amerikai megszállás alatt. Ez­alatt az idő alatt sok épületet felgyúj­tottak és az élelmiszerraktárakat meg-: semmisítették. Az amerikaiak vá ogatott kegyetlen­kedéseket követtek el a lakossággal szemben. 1511 embert á lati módon ha­lálra kínoztak. Ezeknek több m’nt a fele asszony és gyermek volt. Namphót szünet nélkül bombázták, a legerősebb légitámadást azonban 1951 május 6-án hajtották végre a város el­len. A Bizottság tagja? bejárták az egész \á o t. Mindenütt bomba ölesére két Iát'av, kőtörmeléket, itt o.t romba­dőlt kéményma adván}« at, amelyek ar­ról tanúskodtak, hogy azon a helyen va aha ház \o t. Ahol a Bizottság tag­jai megálltak, a !af ö:ság mindenütt kö­rülvette őket, szenvedéseikről beszéltek, elmo d ák, hogy nemcsak ingóságaikat veszítették el, hanem ro onaikat is, meg­mutatják sebeiket, az amerikai kínzá­sok nyomát. Jang Tong-Ri, Nampho város egyik kerülete valóságos temető. Itt minden családból három-négy, sőt némelyikből tiz embert is megöltek. A városnak eb ben a részében, amely egy magaslaton fekszik, egyetlen házfal sem maradt épségben, a fák megfeketedtek és el­szenesedtek. A vá os.iak ugyanebben a kerületében van egy kórház, amelyre a május 6-i légitámadás során gyújtó- bombát dobtak.’ Ennek következtében 16 be.eg halt meg. A város másik ré­szében a Bizottság tagjai egy földalatti szükségkórházat látogattak meg. E kór­házat egy szűk, kanyargós, másfél mé­ter mély futóárokban rendezték be (egy részét sziklába vájták). Itt csupán 17 ágy számára volt férőhely. Az itt ke­zelt betegek bombák okozta súlyos égési sebekben szenvedtek. Az egyik fcombatölcsér szélén állva Li Tong-Hva, egy 42 éves városi lakos a következőket mondta: »Itt volt a házam, c&a ádo.n 6 tagját veszítettem el: fele­ségemet, két gyermekemet és három rokonomat. Mindannyian a május 6-i légitámadás során pusztultak el. Mi, koreaiak azonban védeni fogjuk orszá­gunkat és reméljük, hogy a Nemzetközi Nőszövetség védelmébe veszi Koré* ügyét.« Kim Szu-jong, egy másik namphói lakos, aki tiztagu családját veszítette el, ezt mond la: »Minden koreai egy ember­ként fog össze! Nem tudom kifejezni érzelmeimet, de remélem, a világ megért engem.« Más lakosok, akik a Bizottság tagjai körül álltak, ezt kiáltották: »Bosz- szut!« ^ A namphói nagy vásárcsarnokot 1951 április 21 -tn napközben szétbombázták A Iégilámadás során 48 embert öltek ifteg és sok élelmiszert pusztítottak el A vásárcsarnok most csaknem teljesen üres. A namphói műtrágyagyár Észak-Ko- rea egyik legnagyobb iparválla'aía volt Az amerikaiak 1950 augusztus 31-én 6 óra hosszat (este 9 órától hajnali 3 óráig) bombázták a gyárat, az üzem 909 munkára közül 300-at megöltek. A gyár épülete erősen megrongálódott, sok műhelyt egyáltalán nem lehet helyreál­lítani. A Bizottság tagjai a város sok lako­sával beszéltek. Két gyermek, Kim Szun- Ok, 13 évfes kislány és Kim Kvon-Ho, 11 éves kisfiú (mind a kettő az árva­ház lakója) elmondta, hogy amikor az amerikaiak elfoglalták Namphót, minden gyereket erőszakkal meg akartak keresz- teltetni. Aki nem engedelmeskedett, an­nak nem adtak enni, megkinozíák. Vis­szavonulásuk előtt az amerika'ak azt mondták, hogy a kínai önkéntesek min­den gyereket megölnek. Azzal ijeszt­gették őket, hogy az amerikai csapatok atombombát dobnak Észak-Koreára. A 44 éves Kvan Tai-Szon molnár se milyen pátnak nem volt a tagja. Mal­mában 10 munkás dolgozott. Az ame­rikaiak lefoglaltak minden gabonakész­letet cs visszavonulásuk során az egész malmot szétrombol ák. Kvan Tai-Szont megtévesztette az amerikai propaganda: ő is elment az amerikai csapatokkal. Más honfitársával együtt a 38. széles­ségi fok közelében fekvő Hajdzsu vá rosába Irányították őket. Amikor már sok menekült gyűlt itt össz£ — mondta el Kvan Tai-Szon — amerikai repülők gépfegyverrel kezdték lőni őket és sok- ezer ko n alt megöltek közülük. Ho Jang-Juk, 46 éves protestáns lel­kész elmondta a Bizottság tagjainak, hogy Namphóban 4500 keresztény élt Az amerikai hírverés őket is megtévesz­tette. Az .On Nang He egyházközséghez mintegy 1500 hivő tartozott. Ezek 1959 december 5-cln valamennyien összegyűl­tek, hogy 1 ajóras álljanak és elhagyják Namphót. Az amerikaiak a t.ag.r fe !ől tüzet nyi ól ak rájuk és repülőgépek­ről is géppuskázták őket. A kereszté­nyek azt hittek, hogy tévedés történt, vallásos dalokat kezdtek énekelni, de az amerikaiak tovább tüzeltek és 275-öt megöltek közülük* Kim Kvon-Taj 48 éves parasztot az amerikaiak letartóztatták, mert a Pa- rasztszövetség tagja volt. Annyira meg- kínozták, hogy lábujjai mind elayomo- rodíak és soha többé nem tud már ren­desen járni. Feleségét és leányát az amerikaiak szintén összeverték. Fele­ségének arcát elcsúfították: vasvessző­vel betörték az orrát. Kangsze vá oiában az épületek nagy Részét megsemmisítették és a fiúiskola nagy épületét felégették. Ebben a vá­rosban a Bizottság tagjai rövid időre megállapodtak, utána Szincsun járásba látogattakfeel, ahol az amerikai meg­szállás idején, 1950 október 20-tól de­cember 7-ig az amerikaiak 1561 em­bert vadállati kegyetlenséggel halálra kinostak. 1384 embert, köztük 932 fér­fit és 452 nőt agyonlőttek. A ha\ílra- kinzottak között 454 mindkét nembeli, 8 éven aluli gyermek volt. Ezenkívül 57 embert (42 férfit és 15 nőt felakasz­tottak. 50-et (30 férfit és 20 nőt) eleve­nen eltemettek, 35-Ht (25 férfit és 10 nőt) botíal vertek agyon, 35-öt (32 fér­fit és 3 nőt) megégettek s igy tovább Ezeket az adagokat Ll J ng-Szuk, a Népi Bizottság elnöke közölte a Bizott­ság tagjaival, mintegy 40 életben ma radt helyi szemtanú jelenlétében. A Bizottság tagjai sok tanút hallgat tak ki. Vallomásuk alapjin megálla­pítható, hogy az amerikaiak a kővet­kező »büntettek« miatt börtönöztek be embereket: azért, mert hazafiak vol­tok, mert rokonaik voltak a néphad­seregben, mert a Parasztszövetség és más olyan demokratikus szervezetek tag­jai vollak, mint pl. a Fogyasztási Szövet­kezet, vagy mert rokonaik voltak tagjai ezeknek a szervezeteknek. így pjldául az egyik lakos, aki azelőtt a szövetke­zeti áruházban dolgozott, a Bizottság tagjainak számos sebet mutatott mind­két lábán, a oknak a kínzásoknak nyo­mait. amelyeket az amerikaiak izzó vas­pálcákkal hajtottak végre. Az 1561 ál­dozat közül azokat, akik nem haltak bele a kinzácokba, az amerikaiak ma­gasára vezették és ott egy részüket agyonlőtték, a többit elevenen eltemet­ték. Sírjukat a helybeli parasztok mu­latták meg az amerika’ak visszavonulása után. Az amerikaiak ugyanis ezeket a parasztokat kényszeritették sírjuk meg- ásására. Ilyen sírokat találtak a követ­kező helységekben: Tajcsang Mo, Mű­vön Ri, Hva Szang^Bong, Csang Táj Kvan, Csöng Szen-Mien, Lika Mien, Tong Kul-Mein. A Népi Bizottság elnökének s az áldozatok szüleinek és gyermekeinek kí­séretében a Bi ottság tagjai fölkeres lék a Tajcsang-hegységb.n lévő tömeg­sírokat. Innen látni lehetett, hogy a közeli hegyoldalakon és dombokon is £ok ugyanilyen sir van. A lakosok elmondták, hogy az ál­dozatok egy részét rokonságuk fölis­merte és külön sírokban temette él. (Folyt, köv.) HIRDETMÉNY Értesítjük Békéscsaba város lakossá­gát,. lvogy folyó hó 17-én és. 18-án az alsóvégi tehénlegelőn reggel 5 órától délután -7 óráig a honvédség éleslövésze­tet tart. Felhívjuk az érkedeltek figyelmét, hogy a kiállított biztonsági őrszem uta­sításait minden esetben és feltétlenül tartsák be. . Békéscsaba Városi Tanács Végrehajtó Bizottfága Cikora Gyula kultík a nép ellensége Nincsen nap, amely eltelne anélkül, hogy a kulákok ne kísérelnének meg valami aljasságot. De legtöbb mesterkedésük kudarccal végződik, mert a nép öklével találják ma­gukat, szentben. Cikora Gyula, Orosháza. Tanya SSíí. szám alatt lakó kulák rom­Épüíctcáo'ogozási szakmára ipari ta­nulóknak fiukat és lányokat fclva- Síünk. Indokolt esstbsn tanulóolt- honban is elhelyezzük és számukra az u’aköltséget megtérítjük. Ugyan csak keresünk jó géplaka o;t és szerszámlakaSo t. fipübtbádogozó Vá 'a'a‘, Budapest, XIV., Ilosvai-u. 8/12. lőtt fasii'tot adott az aratóinak. Ak egyik . dolgozó még mindig be­teg a romlott hústól. Btinta csele­kedete még ebben nem merült ki, lovát is agyonverte, beszolgáltatá­sát. sem teljesítette. A felelösség- revonás elől nem menekült me», a feljelentés megtörtént ellene. A rendőrségen azt is bevallotta, hogy i borjút és 5 db birkát is levágott feketén. Jízzel is szabotálta köz- ellátásunkat. Cikora arja' sem kü­lönb, őt is börtönbe juttatták bű­nös cselekedetei, amit a dolgozó nép ellen-elkövetett. CikoVa-liyula ellen folyamattan vau az eljárás és nem sok , idő telik bele, hogy oda kerül, ahova az ilyen férgek valók; a börtönbe: 1S."( audiisVTns 13.. rsiilíirHik Rádió Augusztus 17., péntek Kossuth Rádió ,6.20 Magyar és szovjet dalok. 7.00 Színház; és moziműsor. 7.05 Ifjúság a bekéért. 8.03 Hanglemezek. 11.30 A- sztrájkoló temetése. 12.30 Egy falu —- egv nóta. 13.00 »Két szál pünkösdrózsa«. 13.50 Az Alekszandrov-együttes három régi orosz katonadalt ad elő. 14.10- Út­törő híradó. 14.23 A Rádió szórakoztató ■■ zenekara játszik. 15.30 Bach: g-moll szóló-szonáta. 15.55 Francia zenekari muzsika. 17.10 Dolgozók zeneiskolája. 17.40 Kossuth-dijas technikusok a mik­től ón előtt. 18.00 Ippolitov— 1 yanov: Ba­lett szvit. 18.23 Pártkongresszus az ille­galitásban. 19.00 Szovjet tánczene. 20.35- Versenyben az ország kenyeréért. 21.00 >A világ ifjúsága a bókéért.« 22.55 Népzene. 23.10 A Magyar Rádió szó­rakoztató műsora a Lengyel Rádió hall­gatóinak. 23.30 Liszt: XIV. magyar tap.- s/ódia­Petőfi Rádió 6.15 Vidám könnyű muzsika. ó.4G Ró mán z-ne. 6.50 A Karlovy Vary-i film- fesztivál tanulságai. 7.33 Da'ok. Fíangi. 8.13 A Mikrofon-zenekar játszik. 10.10 Csajkovszkij: Hattyúk tava — balett- szvit. 10.40, Lukács Éva régi magyar 'da c-okat ének.íl 11.00 óvodások műsora.­11.20 Glinka: Madridi éjszakák. 15.00 13.00 Csángó dalok. 15.40 fan Maklakie- wkz: Lengyel tán--szvit. 16.00 A Könv nyi'i Múzsa-együttes, játszik. 17.00 S/iv küldi szívnek. 17,40 Muszorgszkij: Szökő- kijt-jelenet a Borisz Godunov c. operá­ból. 13.00 Ifjúság Hangja. 18.40 A Szombathelyi Pamutipar Vegyeskara éne* kel. 19.00 A jobboldali szocialisták a munkásosztály halálos ellenségei. 19.15 Sportengvedóra. 19.30 A Falurádió ne­gyedórája. 19.43 Esti kórusok. 20 90 Szí­nes szovjet muzsika. 21.30 Utazás a •Szamos há.án. 21.35 A Magyar Opera- zenekar játszik. MOZI köztársaság mozgc, békés. Augusztus ti—16-ig;: »Késziv«.. APOI.f (5 MOZGÓ, Orosháza. Aug. 11—16-ig-: iBajazzók'. KORZÓ MOZGÓ, OroÁiá a Augusz­tus 16—18-ig: »Cigányok«. APOLLÓ MOZGÓ, Békéscsaba. Augusztus 14—17-jg: »gsrstllétbiróság« c. magyarul beszélő szovjet film. SZABADSÁG .MOZGÓ, Bél céscsaba. Augusztus 11—17: »Lant és kard«.'- GYÓGYSZERT ŐRSZOLGÁLAT Békéscsabán augusztus ll-től 18-ig az ügyeleti szolgálatot 14/10 es gyógyszer- tár, II., Sztáün-ut 73., telefon '22—25 és az I-es gyógyszertár, II., Szent Ltván-ter 6., telefon 22—28. látja el. APRÓHIRDETÉSEK Szabadságát, hétvégi pihenőjét tölts* Ivakasszéken, felüdül. megpihen, _meg­gyógyul. ___________________•• ■ B eköltözhető ház eladó, Békéscsaba, Dombos -u. 3. V. kér., Győri-u. 48 számú ház eladó, Békéscsaba. Gyorsíró- é3 gépiróiskola szeptemberi tanfolyamaira iratkozások megkezdődtek: Gyula. Flrkel-tér 1. a!-.ft. Eladó vállalatok részére alkalmas kö­zépnagyságú páncélszekrény, felvilágo­sítást ad: Olajsajtoló, Orosháza. Tele­fon 83 sz. 4 hónapos jól fejlett malacok eladóki O ro ■> ház a. Zöldfasikátor 1 /a. MH\1CSvi;ok M!»L az MDP Békésmegyei Pdrtbizotíságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Zsidi Gyula. Szerkesztőség: Békéscsaba. Szent István-tér HL Kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent ' István tér II. Telefon: szérk.: 22-83, kiadóhiv.: 2l-7®n Békési Nyomda, Békéscsaba, Felelős nvomdavezető? Rotvánszkv Pál. Váltsa be ntyáú m&zilté-ktei &zdv,ÍMJ>U:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents