Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-16 / 190. szám

1951 migiis/tus 18., csfitSriölc {/Ütfu&awU Vlépe Vállalások túlteljesítésével alkotmányunk ünnepére Clzemi versenyjelentések Megváltozott, egyre szépülő életünk megvédéséért hurcolnak megyénk üzemi dolgozói is. Most, az alkotmány megünneplésére indáit versenyszakaszban különös jelentősége van emuk: amikor alkotmányunkat ünnepeljük, akkor arra gondolunk, hogy min­den szép és jót az alkotmány biztosít számunkra. A munka ma becsület dolga és ez a munka, melyhez népköztársaságunk minden polgárának joga vau, — új hősöket teremt. A terv teljesítése elsőrendű fontos feladat. Jól tud­ják. már ezt a Ruhagyár dolgozói iá, ahol még júniusban mindössze 95.2 százalékra teljesítették »ter­vét, később az alkotmány meg­ünneplésére indult veröeny.szakasz lendülete segítette a dolgozókat ab­ban, hogy tervüket júliusban már 102 , százalékban teljesítették, az augusztus hónap első 10 napjáról szóló értékelés pedig azt. mutatja, hogy - az üzem tervfel jesítóaa 109 százalékra emelkedett. Az üzem dol­gozóinak 85 százaléka tett válla­lást és azokat augusztus 20-ig va­lamennyien teljesítik is. Ä békéscsabai Kötöttárugyár dol­gozói: is jól harcolnak a tervelő­irányzatok teljesítéséért. Július hó­napban 105.4 százalékos teljesít­ményt értek el 100 százalékos terv- szerűség mellett. Építőipari vonalon különösen ki­emelkedik az Orosházi Magasépí­tés gyopárosi építkezése, ahol a dolgozók a határidő megrövidíté­sére törekednek. A terv túlteljesíté­séért vívott harc különösen szép példáját mutatja Pukánszki Sán­dor kőműves, aki rendszeresen 190—196 százalékra teljesíti nor­máját a padlóburkolásnál és je­lenleg már október havi tervét tel­jesíti. A nyagtakarékosság "'.Soha nem értünk el olyan'érté­kes és nagyszerű eredményeket az anyagtakarékosságban, mint most, az alkotmány tiszteletére indult versenyszakaszl an. Egymásután futnak be a jelentések olyan meg­takarításokról, amire gondolni sem mertek ezelőtt üzemi dolgozóink. A Békésmegyei Tatarozó Vállalat vasbetonelőgj'ártó telepén Guti Jó­zsef és 5 tagú brigádja 2.000 fo­rint értékű vasanyag megtakarí­tását vállalta, ezzel szemben augusz­tus-10-ig már 4.111 forint értékű vasanyagot takarítottak meg úgy, hogy a gömbvasak leszahását rendszerezték és felhasználták a legapróbb daiabokat is. Sok és ér­tékes támogatást kap a brigád a telep munkavezetőjétől, munka előtt rendszeresen megbeszélik a feladatokat, megkeresik a legjobb kiszabási beosztást. Ugyancsak en­nél a vállalatnál a hat tagú Sza- kai-ácsbrigád is jól kiveszi ré­szét a takarékossági mozgalomból. Nyolcszáz forint értékű megtaka­rítást vállalt és ezt 1424 forintra teljesítette. A brigád tagjainak munkabeosztása olyan, hogy egy­szerre több épületre való anyagot szabnak ki, így felhasználnak min­den darabot és még a megengedett 5 százalékos hulladékot is megszün­tették. Az Orosházi Magasépítésnél is tettek anyagtakarékoseági vállalást a dolgozók. Vállalásuk értéke meg­haladta a 25 ezer forintot, eddig azonban mindössze 11.238 forintér­tékben teljesítették vállalásukat, ami an a mutat, hogy erejükön túl vállaltak és emellett nem is tö­rekedtek kellőképpen a tiikarékos- ságf‘‘Vá11;)Iá>;ik " teljesítéíél'é! Munkafegyelem Ebben a kérdésben is jó példá­nak említhetjük meg az Orosházi Magasépítés gyopárosi építkezését, ahol néhány héttel .ezelőtt meg napirenden voltak a késének, hiány- | zások. Ma már sokat javult a hely­zet, amit az is bizonyít, hogy két héttel ezelőtt 91 százalék volt 'az építkezés átlagteljesítménye, ma pe­dig már 104 százalék. A Tatarozó Vállalat kertészszi­geti építkezésénél azonban még sok javítanivaló van a munkafegye­lemben. Itt is olyan egyéni felvi­lágosító munkát, kell kifejteni, mint a gyopárosi építkezésnél és a munkafegyelem megszilárdításában ugyanúgy a kommunistáknak kell élenjárni, mint Gyopároson teszik. Versenyszervexés, verseny nyilvánossága Az orosházi Magasépítés mun­kahelyein jól megteremtették a ver­seny nyilvánosságát, ami nagymér­tékben elősegíti a versenymozga­lom fejlődését. A gyopárosi épít­kezésen, amellett, hogy több na­gyobb versenytábla is van, min­den brigádnak külön hordozható, földbeszurható verseny táblája is van, melyet munkahelyeiken állí­tanak fel és azon naponta cserélik az eredményeket. Ezt a jó mód­szert átvették az orosháziaktól a Békésmegyei Tatarozó Vállalat dol­gozói is, akik szintén készítenek hasonló hordozható verseny táblákat. A gyulai Harisnya gyárban is so­kat javult a verseny nyilvánossága és a versenyszervezés is. Egyéni agitációt folytatnak a népnevelők, akik közül különösen kitűnt Lud­vig Erzsébet, a termelési bizottság tagja, Vecsernyés Berr.átué, Linden- b&rger Anna és Remiezki Erzsébet szakszervezeti bizalmiak. Munká­juk eredményességét az bizonyítja, hogy a dolgozók létszámának 92 százaléka módosította, hosszúlejá­ratú versenyszerződését, vállaláso­kat tettek alköhnáimiirk 'frWWJé'fe. Ezeket teljesítették, « ez 34.-105 forint értéket jelent. Mindez fel­tétlenül szükséges ahhoz, hogy öt­éves tervünk második évét sikere­sen megvalósítsuk, továbbfejlesz- szük az alkotmányi versenyszakasz­ban elért eredményeket. „Gratulálunk Gazda elvtársnak, nagyszerű kezdeményezéséhez mi is csatlakozunk A napokban került nyilvános­ságra Gazda Géza, az RM Acél- hengermű helyettes vezetőjének kezdeményezése: »Használjunk fel minden hulladékot!« Az RM művek üzemei sorra csatlakoztak Gazda elvtárs javaslatához és máris szá­mos új ötlet, módszer született, amelyekkel milliós értékek térül­nek meg népgazdaságunknak- A mozgalom nem állt meg a gyár­kapunál. Üzemek sora csatlakozott máris a nagyszerű kezdeményezés­hez. Békéscsabán a MÁV fűtőházban tegnap délután már ez a mozgaktm szelepeit a pártvezetőség napirend­jén. A vezetőségi ülésen rósztvett az üzemi bizottság titkára és a Fű­tőház főnöke is. Megvitatták a mozgalom jelentőségét és elhatározták, hogy a pénteki szakszervezeti taggyűlésen ismerte­tik a dolgozókkal, a jövő héten pedig »Gazda-mozgalmi« öt-let- újitó hetet rendeznek. A hét után kiértékelik az eredményeket és a szűk tett új módszerek, ötletek alap­ján állandósítják és szervezetté te- :s'/,ik az anyagtakarékossági és anyagú jrafelhasanálási mozgalmat. De nemcsak a vezetőség, a dol­gozók is lelkesen foglalkoznak az új mozgalommal. — Hogy ©z mit jelent; példá­val bizonyítom be — mondja Fi- c/erc •!ózsef sztahanovista eszter- ffólyo Hetenként durván szá­molva is 150 kiló anyagot haszná­lok fel szelencék, orsók, csapsze­gek készítéséhez. Az új anyag ki­lója ö forintba kerül. 150-szer 5 forint. . . egyenlő 750 forint. Eny- nyiba kerülne új anyagból. Öcska, használt anyagból mindössze 75 fo­rint. Óriási a különbség, csak egy esztergapadnál is, hát még egy tizemben, az egész országban! — Varga István kocsijavító sztahano­vista asztalos ezeket mondja: — Gratulálok Gazda elvtársnak* ezért a kezdeményezéséért. Széles távlatot nyitott az anyagtakarékossági mozgalom terén új lehetőségek nyílnak, új, hatal­mas értékek születnek majd a moz­galom során. A munkánkban eddig is folytattunk anyagtakarékossá­got, de most látom, hogy még töb­bet lehet tenni. Éíl is élharcosa leszek ennek a mozgalomnak, hi­szen népnevelő vagyok és akikkel együtt dolgozom, azokkal is be­szélek erről, hogy minél több ér­tékes,- új anyagot mentsünk meg. Éppen ma csináltunk egy kocsi- pallót. Uj anyagból 24 forintot tenne ki a hozzávaló anyag. Mi, a mozdonyok részére küldött »befű- tő« fából kerestünk használható anyagot és abból csináltuk meg. így mindössze 1.60 forint a fel­használt fa ára. Négv-öt napja, kocsi-homlok burkolatot javítottunk. Tizenhat-tizennyolc forint értékű deszkát használtunk fel. Ha job­ban körülnéztünk volna, hulladék­ból is elkészíthettük volna 3—4 forintos anyagáron. Ezek ugyan apróságok, de annyi üzem van az országban és ha mindenhol szer­vezetté, állandóvá lesz ez a moz­galom, ha a tömegek vérévé válik a takarékosság, akkor »rengeteg« a megtaka rítás. *ßu most már na­ponta fogom vezetni egy füzetben, hogy mennyi hulladékot használtam fel új helyett, így magamat is ellenőrzőm, meg azt is látom, hogy mennyi értéket, mentettem meg az országnak. A Kötöttárugyárban Schweriner Béláné, sztahanovista szabász be­szélt a Gazda-mozgalomról. — Eddig js folytattunk takaré­kossági mozgalmat, pl. a férfi pul- loverek készítésénél kimaradó na­gyobb hulladékokból csináltuk a gyermekpullovereket, de így is ren­geteg hulladék, értékes textilanyag gyűlik össze naponta, amibe sok munkaidő, sok gépmozgás van már • befektetve Eddig nem találtuk meg a további felhasználás megfelelő módját, de most a Gazda-mozgalommal kapcso­latban a napokban sztahanovista élmunkás-értekeztetet tartunk, lahol megvitatjuk, hogy üzemünkön be­lül hogyan lehetne tovább értéke­síteni a hulladékot és üzemen kí­vül milyen lehetőségek vannak még a hulladék felhasználására. Mert mindenhol vannak gazdag lehető­ségek és éppen a tömegek akará­sa, mozgalma szükséges, hogy ezek­ből komoly értékeket kovácsoljunk nemzetgazdaságunknak. Tanuljunk a szovjet dolgozóktól: A művezetők feladatairól * Nemrég jelent meg a minisztertanács határozata a művezetők jo­gairól és kötelességeiről. Ez a határozat feladatokat tűz műveze­tőink, mesteneink elé, utat mutat, hogyan kell megjavítani munkád jukat, hogy termelési részlegük becsülettel teljesítse tervfeladatát, hozzájáruljon szocializmusunk építéséhez. Most az alkotmány tisz­teletére indult -versenyszakaszban különösen be kell bizonyítaniuk, hogy ma a dolgozókkal együtt hogyan kell jó munkát végezni a mű­vezetőknek, akik szintén sokat köszönhetnek alkotmányunknak. Eb­ben, — mint mindenben — a szovjet dolgozók gazdag tapasztalatát kell felhasználnunk. Cikkünkben Nyikoláj Rosszijszkij elvtárs, a »Kalibr« gyár Sztélin-díjas művezetőjének néhány tapasztalatát kö­zöljük. Ma már nem lehet úgy irányítani egy részleget, mint ahogy néhány évvel ezelőtt '— írja Rosszijszkij elvtárs. — Ha a művezető sikert akar elérni, együtt kell működnie a technológussal, a terviroda és a munkairoda dolgozóival. Kiválóan ismernie kell az embereket és a gépeket egyaránt, értenie kell a bo­mindabban, ami az ember körül lejátszódik. Idejében fel kell fi­gyelni minden újra, haladóra. Ez pedig azt jelenti, hogy a részleg- vezetők politikai és műszaki tudá­sát okvetlenül fokozni kell. A részlegvezetők szocialista mun­kaversenye feltételezi a legszéle­sebbkörű munkamódszerátadást él Rosszijszkij ehtárs rendszeresen foglalkozik munkatársai émításá- * F’VV. ‘'Wfiiink Amiöfl) 'Jkj/íkitJ/in Ifjúmunkással együtt ábJáioljd*(tki Ros&Hjmkij ehtárs tanítása- ohpján termelési átlagát 209 száza­lék fölé emelte. mobilt technikai problémák gyors megoldásához. Mindehhez pedig okvetlen szükség van egy dologra — tudásra. Nem fejlődhet a mű­vezető, aki csupán saját gyakorlati tapasztalataiban bízik és elmarad a kollektívától. A dolognak .ezzel az igen fontos oldalával még nagyon keveset fog­lalkoznak a szakszervezetek és gaz­dasági szervek. Jól meg kell szer­vezni a részleg-vezetők oktatását. A művezetők nagy többsége gya­korlati ember. Igen nagy szüksé­gük van azonban komoly műszaki képzésre. De nem is csak műsza­kira. A művezető egyszersmind a kollektíva nevelője, irányítója. Eh­hez pedig leginkább politikai kép­zettségűé van szükség, érteni kell, gyorsan és biztosan tájékozódni a legalaposabb műszaki tájékozta­tást mindarról az újról, ami a gyárakban előfordul. Valahol új gyors vágási módszert alkalmaztak, máshol valami értékes eszközt dol­goztak ki, megint máshol lehető­séget találtak több munkaművelet egvbevonására. Ha minderről tud a művezető, egészen bizonyos, hogy ami helyes, azt mindenütt terjesz­teni is fogják. Ilyen széleskörű munkamódszerátadást, műszaki tá­jékoztatást kell megszervezni. A művezetők jogosan számítanak valamennyi gazdasági-, párt- én szakszervezet támogatására, Minél hatékonyabb ez a segítség, annál több sztahanovista műhelyünk és részlegünk lesz, annál jobban tud­juk növelni a termelés ütemét. A gyulai járási DISZ-szervezet jó felvilágosító munkával kezdte meg a tatabányai felhívás megvalósítását A tatabányai Bányászok felhí­vással fordultak az ország népé­hez: »Ötezer új bányászt küldjé­tek!« Népköztársaságunk minisz­tertanácsa helyesli a tatabányaiak felhívását és támogatja ezt »kez­deményezést. Pártunk II. Kon­gresszusa megállapította; felemelt ötéves tervünkkel nagymértékben megnő vokedett szénbányászatunk feladata is. Eredeti .ötéves tervünk szerint 18.5 millió tonna szenet kellett volna termelni 1954. év­ben, a módosított terv pedig 27.5 millió tonna szén termelését irá­nyozza elő. Ezt meg kell való­sítani bányász dolgozóinknak, akik már.nem egyszer bebizonyították, hogy a Párt szavát követve hőstet­tekre, nagyszerű termelési sikerek­re képesek. Mégis szükség van arra, hogy bányászatunkat új dolgozók ezreivel erősítsük meg, ezért hang­zott el a tatabányaiak felhívása. Erre a felhívásra megyénkben elsőnek a gyulai DISz-fiatalok je­lentették be: minden erejükkel hozzájárulnak, hogy ifjúságunk kö­réből minél többen jelentkezzenek bányásztanulónak. A tatabányaiak felhívását a DLSz kibővített járási értekezletén beszélték meg és el­határozták, hogy legalább 25 fiatalt küldenek bányászainkhoz. Ezt az eredményt jó politikai felvilágo­sító munkával akarják elérni, meg­magyarázzák a fiataloknak, hogy bányászatunk - fej lesztése egyik leg­döntőbb feladatunk 5 éves tervünk megvalósítása, nehéziparunk ás a többi iparágak, valamint mezőgaz­daságunk fejlesztése érdekében. A gyulai DLSz járási bizottsága a területéhez tartozó valamennyi köz­ségben az ifjú gárdák bevonásá­val megkezdte munkáját, hogy mi­nél több fiatalt küldhessenek bá­nyászainkhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents