Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-14 / 188. szám

195! augusztus 1!., kedd \/iUaisawk Hépe Párt és pártépítés A medgyesegyházi gépállomás pártszervezetének fontos feladata a cséplés sikeréért: Helytállásra, a nehézségek leküzdésére nevelni a doigozákat A medgyesegyházi gépállomás dolgozóinak is nagy feladatokat kell sikerrel végrehajtani. Elő kell segí­teniük, hogy a cséplést a lehető legkisebb szemveszte-séggel, mielőbb befejezzük, hogy minden dolgozó paraszt a géptől egyenesen a be- gyüjtőhelyre vigye a gabonát. Ez­zel együtt a tarlóbuktatást is el kell végezni. Hogy a soronlévő fon­tos feladatokat végre tudják haj­tani, elengedhetetlen: a gépállomás üzemi pártszer­vezete szakadatlanul nevelje a dolgozókat helytállásra, a ne­hézségek bátor leküzdésére, a niimkafigyebm megszilárdítá­sára, — arra, hogy bátran használják mindig a bírálat és önbirálat fegyverét. Aratás idején történt, hogy maga a gépállomás vezetősége is azt mon­dotta: nem lehet géppel aratni. Ennek következtében azután még az álló nem kuszáit gabonában! sem dolgozott az aratógép. Érté­kes órák, napok múltak igy el e megkésve vette fel a helytelen nézet elleni harcot az üzemi párt- szervezet. A gépállomásra befurakodott és a traktoristaként dolgozó ku~ Iák: a nagykamarás! Kugla Ft* ne hosszú hónapokon át vé­gezte rombold munkását, amelynek következtében is gyak­ran előfordultak lazaságok a mun­kafegyelemnél. Kugla Ferenc ku- lákot a dolgozók ébersége, leplezte le, amikor saját árpája cséplésé- nél a kulák arra akarta rávenni az ellenőrt, hogy az ő elcsépelt árpá­ját ne írja be a gabonalapra. Váj­jon levonták-e kellően ennek az esetnek a tanulságait? Nem. A gép- álloipégi,#gyili .cséplőjénél volt hor­thysta továbbszolgáló őrmester a »bandagazda«, továbbá egyik-másik cséplőgépnél az ellenség aknamun­kája következtében nem használják ki jól a munkaidőt és úgy vélik: a gaz miatt nem lehet emelni a napi csépi és i eredményt. . A gépállomás cséplői átlagosan naponként 105—110 mázsát- csépel­nek. Persze, vannak olyan gépek is, ahtjl jó eredmények születtek. Pél­dául Oityáii KíiMy elvtárs gépével MaPvorbán'nef vesen már teljesí­tette i r .él, eddig közel 3500 mázsa g.fypnát csápéit el. Oítyán elvtárs ezenkívül naponta közel 7 kiló gázolajat takarít mag. Ö maga az, aki példát mutat a munkafegyelemben, helyt- sban. Gépe cséplőbrisádjának egyik-másik tagja a cséplés kezdetén azt mon­dotta: a sok gaz miatt nem tud­juk elérni a napi 150 mázsát. 01- tyán elvtárs azt mondotta, hogy rajtuk múlik, milyen eredményt érnek el. Lelkesített, buzdított és ma már azért harcol brigádjával, hogy elérjék a napi 160 mázsás cséplési átlagot­A médgyesbodzási »Petőfi« ter­melőszövetkezet cséplőbrigád jánál több hiányosság mutatkozik. Több­ször későn kezdenek munkához és korábban abbahagyják a cséplést. Tudta ezt Nagy László elvtárs is, a medgyesegyházi gépállomás trak­torista brigádvezetője. De a hibát nem mondotta meg a tsz. tagjai­nak, elhallgatta. Pedig, ha alkal­mazza a bírálatot, egészen biztos, hozzásegítette volna a tsz! cséplő­brigádjának' tagjait fogyatékossá­guk megszüntetéséhez. Zelenyánszki András traktorista elhanyagolta gé­pét, nem olajozta, nem zsírozta azt, nem húzta meg a' meglazult csavarokat. S ennek következtében is, gyenge volt • a cséplési-,erodm«*- nye, Aztán az egyik napon Zeler, nyánszld András »betegségére« hi­vatkozva más beosztást kért. Papp Mihály traktorista és Nádudvari Károly traktorista brigádvezető el­hamarkodottan új hengerfejet kért a cséplőbe. Tii^nhét kilométerről bevitték a hengerfejet a gépál-, lomásra, pedig a helyszínien is ki tudták volna javítani. Ennek kö­vetkeztében több órahosszat állt a cséplő. A gépállomás üzemi pártszer­vezetének egyik legfontosabb feladata, hogy a napi gépen­kénti 160 mázsás cséplési ered­mény elérésére buzdítsák, moz­gósítsák a gépállomás dolgo­zóit, a cséplömunkásokat. Eh­hez azonban az is szükséges, hogy bátran küzdjenek a hibák ellen és migszüntítfsükhöz kér­jék ki a dolgozók véleményét. Foglalkozzon jobban a gépállomás pártszervezete, politikai osztálya a traktoristákkal, cséplőmunkásokkal. S segítsék a gépállomás vezetőjét., Csóka János elvtársat azért is;ne csak formálisan fogadja el a feléje mondott jogos bírálatokat, hanem javítsa is ki hiányosságait. Az üzie- mi pártszervezet javaslatára a gépállomás négy cséplőjét át­alakítják, hogy végezhessék vele a Bredjuk-féle gyorscsép- lést. Ezzel is a cséplés mielőbbi befeje­zését akarják segíteni és — amint Setényi elvtárs, a párttitkár mon­dotta — megmutatni, van mód és lehetőség a cséplési eredmények nö­velésére. A cséplők átalakítása, ha­marosan befejeződik. De ez még kevés. A gyorscséplési módszert az emberek juttatják győzelemre. Ép­pen e'zerfc a pártszervezet nevelje a dolgozókat helytállásra, áldozat- ivállalásra, hogy elmandtossáfes.:. =a medgyesegyházi gépállomás trak­toristái mégtettók kötelességüket a cséplés és begyűjtés győzelméért. Hosszú harcok árán érték el eredményeiket a kolhozok — karcolni kell a jobb életért a mi dolgozó parasztságunknak is Elmondta: Ivanek László kétegyházi parasztküldött Jj1 dlejthetettem emlékeket hoztam magammal a négyhetes ta­nulmány vít ró 1, Sokat tanultam és mindezt itthon, Kétegyházán ét akarom adni a tszcs.-tagoknak, az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknak. Négy hét alatt meg- tínertem a kolhozok eredményeit, amikhez hasonló nálunk még nin­csen, és megismertem a harcokat », amiken keresztül elértek idáig. Jártam a Kubán vidékén, Rosz- tov körzetében, ahol meglátogattuk a (Minszki járás Bugyonij kolho­zát. A kolhoz elnöke, Vaszilij Va- Bzilnjovics l'eloivanov elvtárs, el­mondta nekünk a kolhoz történetét. Sztálin elvtárs felhívása után 1930 február 10-én 16 család lé­pett a közös gazdálkodás útjára. 308 hektár földjük volt, 65 szarvas­marhájuk, 59 lovuk, és 72 darab juh. A munkásosztály segítette őket gépekkel. H osszú, kemény harcokon ke­resztül vezetett az út. A Ku­bán vidékén is voltak kulákok, akik tözzel-vassal harcoltak az új el­len. »összeszedik és elviszik a gye­rekeiteket ... eddig volt valami föl­detek, ezután annyi eem lesz ... kenyeretek sem marad...« ilyen rémhíreket igyekeztek akkor el­Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az AMG­MBATHOiGÁlTATAS hinteni éppen úgy, mint itt ná­lunk a kulákok. A szövetkezeti gaz­dálkodásnak azonban nem állhatták útját. Ha tönkretettek egy. trak­tort a bosszúálló kezek, a munkás­osztály tízet küldött helyette. A termést megkétszerezték az egyéni gazdálkodás eredményeihez ké­pest. IIovid időn belül az egész falu a kolhozba lépett. De nem­csak ebben a faluban győzött az új, hanem az egész Kubán vidé­kén, épp úgy, mint Ukrajnában, Moszkva környékén, vagy Szibériád ban. Üaark6ilm($záznegyvenbein 4 kol­hozfalu egyesült. Megalakult 11.522 hektáron a mai Bugyonij- kolhoz. Volt eleinte hiba náluk is a munkafegyelemmel. Ott fs ép­pen úgy, mint a mi tszcs.-inkben, akadtak, akik azt szerették volna, ha más végzi helyettük a munkát. Ezeket szópszóval igyekeztek meg­győzni, ha nem sikerült, kiközö­sítették. Gazdagodott, erősödött a kolhoz. Egyre szilárdabb, egyre erő­sebb alapokon állt a munkafegye­lem. A kolhoznak 5 növénytermesz­tő-brigádja van. A brigádok mun­kacsapatokból állnak és a földte­rület. fel van osztva a munkacsa­patok tagjai között. Minden em­ber felelős a területéért egyénileg és egymással versenyben igyekez­nek túlszárnyalni az előző évek terméseredményeit. A brigádok szer­ződést kötnek egy-egy vetésforgó idejére (8—10 évre) a területre. A brigádtagok pedig egymás között kötnek szerződést arra, hogy az üzemtervet túlteljesítik. A ver­seny eredményeit a kolhozvezető-’ ség naponta közli. Honvédő Háború alatt el­pusztult a Bugyonij-kolhoz. Felégették a kolhozfalvakat a náci hordák, elhajtották az álla­tokat. 45-ben újra kezdték az építőmunkát. És a szovjet embe­rek még szebb kolhozfalukat épí­tettek. Azóta már vajgyár, fű­résztelep, téglagyár épült. Ára­mot saját villany telepük szolgál­tat. A dolgozók gyermekei ré­szére 5 napköziotthon épült fel, a napi munka után 5 klubhelyi­ség áll a rendelkezésükre és mo­zi. Állatállományuk ma már 289 ökörből, 98 igáslóból, 1508 szarvasmarhából, 8540 juhból, 1402 sertésből és több, mint 15 ezer baromfiból áll. A háború ulán^annyi állata volt a kolhoz­nak, amennyit el tudtak rejteni a kolhozparasztok a németek elől. J^zeket az eredményeket ke­mény, hosszú harcok árán érték el. Harcolni kell a mi lermelőcsoportjainknak, dolgozó parasztjainak is, de számunkra már segítséget ad a szovjet elv- társak tapaszlalata. Ezeket a la pasztalatokat igyekszem elmon­dani, a mi termelőcsoportjaink tagjainak, hogy felhasználva, si­kerre vigyük nálunk is a közős gazdálkodás ügyét 3 A vasárnapi építőipari műszaki értekezleten a munka megjavítására határozatot fogadtak el Az értekezlet részvevői táviratot küldtek Rákosi elvtársnak Megyénk építőipari műszaki ve­zetői, művezetői értekezletet tar­tottak augusztus 12-én, vasárnap délelőtt. Az értekezleten részt vett az építésügyi minisztérium és a szakszervezeti központ kiküldötté is. Megvitatták a minisztertanács művezetők jogaira és kötelessé­geire vonatkozó határozatát, vala­mint az augusztus 20-i verseny- mozgalom eredményeit, hiányossá­gára, az eredmények további foko­zásénak lehetőségeit. Az értekez­let résztvevői az alábbi táviratot küldték Rákosi elvtársinak: • »Bíkés megye műszaki vezetői és, művezetői ezen az értekezleten köszönjek mjg Rákosi elvtárs gondoskodását, hogy a minisztertanácsi határozatban foglalkozott jogainkkal és feladatainkkal. ígérjük; ezt az újabb megbecsülést úgy érdemeljük ki, hogy az alkotmányi ver­seny minden feltételét biztosítjuk és a fizikai dolgozókkal' vállvetve mi is kivesszük részünket a versenyből, a feladatok, tervünk mi­előbbi megoldása érdekében.« Veres és Kardos kiküldött elv­társak beszámolói után a résztve­vők hozzászólásokban vetették fel a megye Mpitkezésein mutatkozó problémákat, sredményeket, érté­kes javaslatok is születtek, melyek bevezetése, alkalmazása komoly se­gítséget ad műszaki vezetőinknek. Kovács ©Ívtárs, az orosházi Ma­gasépítési Vállalat dolgozója az alábbi határozati javaslatot ter­jesztette be: | Folyó hó 15-ig felülvizsgáljuk a munkaterületünkhöz tartozó verseny felajánlásokat, a pártszervezet irányítása és a szakszer­vezet támogatása mellett. A nem megfelelőket módosítjuk, aholmég bármilyen okból munkaverseny szerződést nem kötöttek, ott megte­remtjük az alapot a verseny megindulásához. 2 Hemcsak a hozzánk beosztottak munkdfelajánlmait, hanem sa­* jót felajánlásainkat is felülvizsgáljuk, ha nem elég konkrét, kiegészítjük és párosversenyre hívjak egymást. O Gondoskodunk arról, hogy az értékelések idejében megtörtén­• jenek és a szakszervezet az értékeléseket még aznap a dolgozók elé tudja vinni. A verseny nyilvánosságát minden tőlünk telhető módon elősegítjük. 4. Rendszeresen javaslati naplót vezetünk és azt a termelési ér­tekezleteken folyamatosan értékeljük. A jelenlevők a határozatot egy­hangúlag elfogadták, vállalták, hogy annak értelmében folytatják munkájukat az augusztus 20-i ver­senyszak,asz eléréséért, tervünk tel­jesítéséért. Nagykamaráson történt... Községünkben a földmüvesszövet- kezét TótíiVagul kezeli a dolgozó parasztoknak kiadott zsákokat. Elő­fordult például az, hogy húsz zsák közül 15 lyukas volt. A lyukas zsákokat a gépnél szalmával dug­ták be, de bizony, mire, 6 kilomé­terről a kocsi a szövetkezet mag­táráig érkezett, a szalma szétrázó- dott és sok búza szóródott végig az úton. Ma. amikor minden szem gabonáért harcot folytatunk, nem engedhető meg, hogy egyesek fe­lelőtlen, hanyag munká ja ilyen ká­rokat okozzon. A földművesszövet­kezet dolgozói fordítsanak nagyobb gondot a kiadott zsákokra, hogy ne történjen több ilyen eset. Nagy örömet váltott ki a ter- nlénybeádásban élenjáró dolgozó pá­rásítók körében az, hogy a megyed békehizottság üdvözlőlapokat kül­dött számukra. Id. Nagy József 80 éves dolgozó paraszt — aki 260 százalékra teljesítette terménybe­adását — könnyezett az örömtől, amikor az üdvözlőlapot megkapta. Elmondta, nagyon boldog, hogy megbecsülik, mert a múltban bi­zony; sokat szenvedett ő is a csend­őröktől. Most ő is buzdítja a dol­gozókat a gyors beadásra. G. Tóth János, Nagykamarás. A tárnics további jo munkáján ninlik a tarlóliántás elvégzése Tótkomlóson is elhanyagolták a tarlóhántást. Július 31-ig csak 18 százalékban végezték el Az aratási, behordási, cséplési munkák mellett nem foglalkoztak eléggé a tarló­buktatás jelentőségével. A tanács elnöke is azon a véleményen volt — »hordás közben nem lehetett a tarlóhántást végezni«. De azóta javult a munka. A pártszervezet útmutatását követve a tanács mezőgazdasági osztálya és a DÉFOSZ-szervezet nagyobb gon­dot fordít a tarlóhántásra. Ellenőrző hálózatot szerveztek, melybe jobban bevonták a dülő- felelősöket és a mezőőröket is, hogy eredményesebb munkát tud­janak végezni. Számbavették az igaerőket, minden egy pár lóra 10 hold tarlóhántást irányoztak elő. Minden fogatost munkaláppal lát­tak el, melybe bevezetik, ki hol és mennyi tarlóbuktatást végzett el. Emellett állandóan felvilágo­sító munkát folytatnak. A pártszer­OLvaso a Viharsarok Népét! vezet népnevelői közösen a tömeg­szervezetek népnevelőivel végzik a felvilágosító munkát. Két műszakba osztották be a cséplőgépeknél lévő traktorokat. Nappal csépelnek, éjjel a tarló- hántást végzik, igy teljesen ki tudják használni az erőgépeket. Villanyhajtásra is szereltek át csép­lőgépet, hogy az igy felszabadult traktort a tarlóhántás végzésébe állíthassák be. Harmincnégy százalék most már a tarlóhántás. Egymásután kezde­nek hozzá az egyéni dolgozó pa­rasztok a tarlóbuktatás elvégzésé­hez: Hovoika Pál hétholdas dol­gozó paraszt a hordás után 100 százalékban elvégezte nemcsak a tarlóbuktatást, hanem a másodnö­vény vetését is. A kétszeri termei léssel állattenyésztésünk és nép­gazdaságunk fejlődését segíti elő. Hrivnák Mihály nyolcholdas közép- para zt követte példáját. Eddig már 70 százalékban végezte ©1 a tarló­hántást. A tanács további jó munkáján múlik, hogy minél hamarább vé­gezzék el a tarlóhántást Tótkomló­son is a még hátralévő 424 hold gabonaföldön. —túri—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents