Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-07 / 182. szám

Népnevelők, «lolg'oző parasztok! Harcoljatok a Párt zászlajáért, fokozzuk és vigyük győzelemre a hékebegyüjtéstl Az endrődi Fazekas-zugban tszcs alakult... Ez év március elején gyakran tartottak összejöveteleket a Faze- kas-zugbeli dolgozó parasztok. A beszéd tárgya leginkább az volt, ami már évek óta élénken foglal­koztatja az ország földművelőit: a termelőszövetkezet. — »Alakít­sunk mi is csoportot — indítvá­nyozta Búnfi János elvtárs. Csak nem Fazekas-zug dolgozói lépnek legutoljára Bndrődön a felemelke­dés útjára?« Ezek a szavak aztán ezájrói-szájra jártak a »zug« ta­nyáiban Lakók között. A dolgozó parasztok fontolgatták a csoporti alakítását. Hosszú viták kereked­tek esténként a férjek és feleségek között. A termelőt1 snport mellett határozták el magukat Kiss Imre, Czikkely Vince elvtársak ö—7 holdas dolgozó parasztok. — »Együtt vergődtünk a kisparasz- tokkal az »urak« karmai között. Most építsük együtt saját jövőn­ket« —, határozták ef UelLai Lajos 13 holdas, Galambos Vendel 12 holdas, Tímár Lajos 18 holdas^ Oláh Máté 11 holdas középparasz­tok. Megírták a kérelmet: I. min­tájú tszcs-t akarnak alakítani. A kérelem alatt 25 család neve sora­kozott. Az engedélyt azonban nem kaphatták meg. A minisztérium megvonta az új csoportok alakításá­nak engedélyezését a tavaszi mun­kák sikeres „végrehajtása érdeké­ben. — »Most mi lesz? A kapu előtt rekedtünk — mondogatták a magukat már csoporttagoknak érző dolgozó parasztok. Aztán elhatá­rozták: A korlátozás feloldása után elsőnek alakítanak csoportot a me­gyében. A tavaszi és nyári munkák idején is többször össze j >ttek beszélgettek és a jövőt tervezget­ték. »figyelték az I-es és a EH. tí­pusú tszcs-k munkáját. Többen úgy találták: jobb munkát lehet vé­gezni a III. típusúban. Gellai La­jos középparaszt kereken ki is mondta: ha három lépést tehetünk a szocialista gazdálkodás felé, ak­kor, miért lépnénk csak egyet? Ezeken a szavakon elgondolkoz­tak. Vitatták is «hosszúidéig. Az elmúlt vasárnap aztán eljött a régvárt idő, lehet már csoportot alakítani Az alakuló ünnepségen együtt vol­tak valamennyien, csak úgy, mint tavasszal. Meghívták n belépni még nem szándékozó dolgozó parasz­tokat is. Hadd Lássák, hogyan in­dái a felemelkedés útjára ez a nagy egyakaraiu család. Láthat- ták %z új módon gondolkozó em­berek jövőbe néző tekintetét. Hall­hatták, mint vitatták meg a még szebb élet formálását. Milyen típusú csoportot alakít­sunk? — vetődött fel újra a kér­dés hosszas vita után. — Hármas mintájút — ez volt az egybehangzó válasz. Galambos Vendel a bizton­ság kedvéért névsz9rint is külön- külön mindenkitől megkérdezte. Rövidesen aztán megválasztották az intézőbizottságot. És mielőtt mint az endrődi »Haladás« tszcs tagjai hazafelé vették volna útju­kat, elhatározták: túlteljesítik az állammal szembeni beadási köte- .lezettségiiket, elvégzik a tarlóhán­tást, elvégzik a másodvetést és e munkák sikeres befejezése után október 1-én új lendülettel hozzá­látnak a' boldogabb élet megvalósí­tásához. —kukk— Palmika János két máxsával megtoldja még a ..C ” beadást Paluska János hetedszer aratott magának a Bolza grófok egykori birtokán ahol ezelőtt tizenkettedén vágta a gabonát. El is csépelt már. 24 mázsán felül termett az egy holdon é s ezerkétszáz szögölön. Több mint tizenhárom mázsát jelent ez holdanként. Mikor kész lett a cséplés, a gé­pesek már a Szérűt is rendbed) óz­ták, felrakta a zsákokat a kocsira Paluska János, aztán beszólt az asszonynak: »Megyek a szövetke­zetbe.« A szövetkezetben egymásután rakta fel a zsákokat a mérlegre. »A«, »B« jegyre 404 kilót Íratott, »C« jegyre meg 561 kilót. — Most már a búzabeadáanak is letettük a gondját — mondta este az asszonynak, mikor lerakta elébe a vételi jegyeket, meg a »C« be­adás után járó textilutalványt. Meg is beszélték rögtön még aznap este, hogy mi mindent vásárol majd az asszony. Úgy egyeztek meg, hogy Paluska János inget kap, az asszony meg ruháravalót. Na, meg teljesülhet az asszony régi vágya is, dunnahuzat: a való vászon iß kerül a »C« utalványból. A kis unoka sem maradhat ki, annak is le6z télire jó meleg flanellruha. Paluska János jó példával járt elöl, úgy, ahogy illik egy tszcs-taghoz. Mert ősz óta ő is tagja az I-es típusú »Béke« tszes-nek. ősz óta traktor szántja a földjét — meg is Játszik a 13 mázsás termésen. Aztán pedig közel 200 százalékra teljesí­tette kötelezettségét. Nem maradt ő le a tojásbeadással sem. már csak 30 darab hiányzik az évi beadáshoz és szénából is többet adott be egy mázsával. Elvetette 300 négyszög­ölön a kölest is másodvetésnek. — Egyszóval úgy dolgozott, mint ahogy egy tszcs-taghoz illik. De mikor elvégezte a saját mun­káját, akkor sem ült tétlenül. Meg­látogatta Maglóczki Jánost, mikor éppen ott állt a gép a szérűjükön. Elmondta nekik, mi mindent vett ő a »C« beadás után járó textil- jegyre, meg azt is, hogy telt rá, hiszen még a búza arán felül is kaptak pénzt gyorsbeadási juta­lomként, meg a fiajsúlyra közel 100 forintot; egy kartonruhának az árát. — Na meg — tette még hozzá Pa­luska János — bizony elég rosszul megy itt nálunk a beadás, ha igy, halad, könnyen érhet bennünket az a szégyen, hogy kizárnak a szabadforgalomból, úgy mint Zsadányt a tojásért. Azt hiszem, ezt meg egyetlen* becsü­letes szarvasi sem akarja. — Hát ezt nem! — jegyezte meg Maglóczki János — aztán indult is befogni... még cséplíés közben kezdte felrakni a zsákokat, indult a szövetkezetbe. Paluska János maga is jól tel­jesítette beadását, meg a szomszé­dok, — akiket felkeresett, — sem vallottak szégyent. De ezzel még nem elégedett meg. Az egyik este nekiültek az asszonnyal kiszámolni, hogy mi is van még a kamrában. Ha mindent levonnak, 4 mázsa fe­lesleg míg marad. Úgy számolták, hogy ebből két mázsát megőrölnek, — bőven elég a fejadag-pótléknak, még akkor is, ha hébe-hóba külde­nek a gyerekeknek egy kis lisztet. Két mázsával pedig megtoldják még a »C« beadást. — deák — Az orosházi Autójavító Vállalat I. számú telepén... MOTOROK, hengertömbök, al­vázak, sármentok, gópháztetok soria forrósodnak a déli napsütésben az üzem udvarán, az orosházi Autó­javító Vállalat I. sz. telepén. Az egyik szögletben egy öttonnás Die­sel »teher«. Hengere lehúzva, sza­badon nyújtózkodnak a hajtókarok, belátni a forgattyusház sötét, olajos rejtelmeibe. — Rengeteg olajat »megevett«. Száz kilométer úton 4—5 kg-t is. 'IMtlám. SVASTICS GÉZA, ÉPÍTÉSVEZETŐ, OROSHÁZI MAGAS­ÉPÍTÉS! Azzal, hogy éjszaka kimaradsz és másnap beteget jelen­tesz, kihúzod magad a munkából, elhanyagolod a munkások versenyeredményeinek értékelését, későn jársz be munka he Ivedre — az építkezés ütemét Iwlráltatod. Sürgősen változtass magatartásodon és javítsd meg a munkához való viszonyodat! RUHAGYÁR, 4-ES GÉPTEREM MŰSZERÉSZE! Pénteken többször is kért arra Kiss Margit, a gépterein egyik dolgozója, hogy javítsd meg gépét, inert nem működik rendesen. Te nem törődtél ezzel, a gépet nem javítottad meg. V szafelársRŐ egyedül próbálkozott vele, így értékes perceket vesztett. így nem segíted a gépek és a munkaidő fokozott kF'asziiá'ását! Nagyjavítás után! Moßt szerelünk á hengerek alá olajterelő lemezeket, igy sokkal kevesebb lesz az olaj­fogyasztás. Mert kár annak min­den csepp jéért. — így mondja Ka- sziba, Ferenc elvtárs. Aztán meg­mutatja újítását. Jelentős a maga nemében. Teljes sikerrel kiküszö­böli a Skoda személykocsik hátsó kereszt rugótartó csavarjainak sza­kadását. A Skoda eoffőrök tudják legjobban, hogy mit jelent ez. Az­tán megmutatja az állíthatóvá ala­kított első kerékagy trapézkart, amellyel pontosan beszabályozható a kerekek dűlésszöge »elfuserált« rugó esetén is. A SZERELDE belső falán, mind­járt az étkezde bejártánál egy kis tábla hirdeti szerényen: Augusztus 20-1 vállalások! Azután nevek so­rakoznak: anyagtakarékossági, ön­költségcsökkentési, többtermelési vállalásokkal együtt. A bejárat má­sik oldalán a július 31—i dekád- jelentts: Sülé József 144 százalék, Farkas József 125, Horváth Fe­renc, Petri Tibor 116 százalékos eredményt ért el. Az üzem dolgozói vállalták, hogy III. negyedévi ter­vüket augusztus 20-ig 60 százalék helyett 75 százalékban tiljeeilik. Az üzem dolgozóinak erőteljes lendü­lete a biztosíték arra, hogy nem csak teljesítik, do túlteljesítik a vállalást. Űjítómozgahnimk feladatai bárom üzem tapasztalatai alapján Az elmúlt napokban hál om kü­lönböző összetételű, nagyságú ipar­ágú üzemet látogattunk meg. Az újítások jelentőségét, az újítómoz­galom kérdéseit vizsgáltuk. A ta­pasztalatokat, jelenségeket nem le­het szűkén erre a három üzemre korlátozni, mert azok többé-ke- vésbbó valamennyi üzemben felté­telezhetők. A látottakat és hallot­takat értékelve szűrjük le a tanul­ságot és ez szolgáljon segítségül valamennyi üzem újítómozgalmá­nak erősítéséhez. Az üzemekben fokozódó, széle­sedő az új ítómSzgalom, mind több és több dolgozó vallja magáénak, a büszke »újító« címet. Mind több dolgozó járul hozzá ötleteivel a termelés fokozásához, minőségi munkához, anyagtakarékossághoz, tervünk teljesítéséhez. Csak egy üzemen belül is hatalmas jelentő­sége van az újítások széleskörű al­kalmazásának. Például a gyulai Ha- risnyagj'árban a július hóban be­nyújtott újítások bevezetése egy millió kétszázezer forint megtaka­rítást fog eredményezni az üzem­nek, d© több (izemre való kiterjesz­tése ecetén milliós értékeket je­lent államunknak. Az üzem, az ál­lam újításokon keresztüli, gazda­godása mellett emelkedik az újítók teljesítménye, keresete is. Többet fogyaszthat, többet nyújthat csa­ládjának és ez újabb erőfeszítéseikre és újabb ötletek, módszerek ki­gondolására vezet. Az augusztus 20-i vállalásokon belül egész sorát láttuk az újítá­soknak, melyek nemcsak a vállalá­sok teljesítését, de nagyszerű túl­teljesítését is jelentik. Megállapít­ható, hogy többet 'gondolkoznak a dolgozók munkájuk felett. A mun­kához való új szocialista viszony, szélesedését, erősödését jelenti ez. Az új technikának egy-egy tégláját; biztosítják a dolgozók a maguk, területén. S az új technika, a fejlettebb munkaeszközök szebb,' jobb életet, gazdagabb társadalmat jelentenek. Éppen ebből ered, hogy meg kell becsülni az új technika élenjáróit, példaképül kell állítani az üzem dolgozói előtt. Ismertetni kell újításaikat, a:ok eredményét, jelentőségét. Minden dolgozóban fel kell kelteni azt a vágyat, hogy ő is újító akarjon lenni. Na fél­jenek a felelős vezetők attól, hogy átjáróház lesz az újítófelelős szo­bája. Tömegmozgalommá kell tenni az újítómozgalmat. Ehhez elenged­hetetlen a szélesebb propaganda, a szemléltető agitáció fokozottabb alkalmazása. Különösen ezen a te­rületen kell javítani a Magasépí­tési Vállalat és az Orosházi Malom felelős vezetőinek is. Az élmunkás-újítókörök munká­ját szervezettebbé, rendszeresebbé kell tenni. Nem elég az, ha esek papíron szerepel a kör munkáje. Minden hónapban rendszeresen ér­tekezzenek és legyen irányított en­nek az együttesnek a munkája. Az üzem eznk keresztmetszeti kérdéseit, termelési, szervezési problémáit tár­juk fel az újítókörök ülésein. Ott vitassuk meg, annak meg^ására mozgósítsuk elsősorban az' *tókafc Igen eredményes és követendő módi- szer a pályázati felhívások alkal­mazása. A gyulai Harisnyagyárban •pl. pályázatot hirdettek az áru üze­men belüli forgási sebességének csökkentésére. A -pályázat feltételeit minden dolgozóval ismertették; az eredmény nem maradt el. Töb­ben foglalkoztak vele és értékes ja­vaslatok születtek, melyeknek alap­ján az újszerű gyártás megindnl- ,hat magasabb termelékenységgel kevesebb munkaerővel, nagyobb tel­jesítménnyel. Aki egyszer újított és látta ‘ered­ményét, az néni tud elszakadni at­tól a gondolattól, hogy újra újítson. Ezért is fontos, hogy az újítások»! minél előbb megvalósítsuk és minél előbb bevezessük az üzemben. A békéscsabai Magasépítési Vállalat egy április hóban beérkezett újí­tást felterjesztett a felsőbb szervek* hez. Az újítás azóta sincs meg. Elveszett. Az Orosházi Malomban hesszú hónapok kellenek, mireregy- egv újításhoz szükséges szer köze tot elkészítenek, mert szűk koieszfc- metszet a lakatosműhely. Az ily«» jelenségek semmi esetre sem bua- dító hatásúak a további küzdel­mekre az újítók faló. Összefoglalva a tapasztalatokat, le­rögzíthetjük, hogy az új technik*- iránti vonzalom, a termelés újí­tással történő fokozása és megköny- nyítése nemcsak megvan a dolgo­zókban, hanem napról-napra foko­zódik. A felelős vezetők, első he­lyen a párt- & szakszervezetek- kötelessége, hogy felismerjék en­nek a mozgalomnak a jelentőségét- és azt kellőképpen támogassák, irá­nyítsák és vezessék. Nagyobb meg­becsülést kell biztosítanunk az újí­tóknak, példaképül kell őket állí­tani, ismertetni, propagálni kell újításaikat, tömegmozgalommá kell fejleszteni az újítani-akarást. Szí­vós, kitartó munkát kell befektetni a mozgalom szélesítése érdekében, mert ez kamatostul visszatérül az egész üzem és az egész nép javára. Tóth Gyula. II békéscsabai Téglagyár dolgozói átvették az éiiizem kitüntetés második fokozatét jelképező versenyzászlót Pénteken délután ünnepélyes keretek között vették át a Békés­csabai Téglagyár dolgozói az él- üzem kitüntetés második fokoza­tát jelképező vándorzászlót. Az ünnepélyen jelen voltak: Birkás elvtársnő az MDP Megyei Bi­zottsága, Lipták elvtárs a városi pártbizottság részéről, Elek And­rás a Szakszervezetek Központja, Klopere elvtárs az Építésügyi mi­nisztérium részéről. Az ünnepi beszédet Elek elvtárs tartotta meg. Értékelte a Békéscsabai Téglagyár munká­ját és rámutatott hiányosságaira. A beszámoló után a P es tin e gyei Téglagyárak egyik sztahanovistá­ja adta át a vándorzászlót Kesjár Andrásnak, a Békési Téglagyárai egyik sztahánovistájának, majda gyár igazgatója, Nagy elvtárs szo­lalt fel. Hozzászólásában kifejtet­te, hogy a jövőben úgy dolgoz­nak, hogy megszerezhessék az élüzem kitüntetés első fokozatát is. Az ünnepélyt az üzemi DISz- szervezet kultúrcsoportja és népi tánccsoportjának műsora zárt­tá be. " Cséplöbrigád&t szervezett a szarvasi MNDSZ-csoport MNDSZ csoportjaink egvro több községben alakítanak cséplőbrigá­dokat, hogy a csépléet időben be­fejezz© megyénk, a kitűzött határ­idő előtt. A szarvasi MNDSZ asszonyok is alakítottak cséplőbrigádot. A bri­gád tagjai vasárnaponként rend- szoroson kijárnak majd dolgozni. felváltják a gépnél dolgozó szerző-, dött munkásokat. így akarják el­érni, hogy vasárnap is haladjon a munka. Emellett még úgyis se­gítik a cséplőmunkások versenyét, hogy közösen készítettek egy ver­senyzászlót, mely a heti kiúrtéke- lések után mindig a legjobb ered­ményt elérő brigádhoz kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents