Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-30 / 201. szám

fffljf 30.. estilSrtiik 5 ViUa^aiőíc hétit ■Viadalaink a munkavédelem és a balesetek megelőzése terén Elmondta: Vautara György, a békéscsabai Magasépítés munkavédelmi felelőse Módosított ötéves tervünkben ha­talmas feladatok megoldása, vár építőiparunkra is- Ezek végrehaj­tása több előfeltételen múlik, Ilyen fontos előfeltétel a munkavédelem biztosítása is, mely rohamosan fej­lődik, szélesedik. A múltban az építőipar dolgozóit jóformán sem­mibe sem vették és senki nem törődött azzal, hogy megfelelő kö­rülmények között dolgoznak-e a munkások, a rnunkáevédelammel, a balesetek megelőzésével pedig egyáltalán nem foglalkoztak. Mi azt tartjuk, hogy »legfőbb értek az ember« és ez vezet benJ nőnket munkánkban. Itt, a bé- kéeceabai Magasépítésnél is szem­beszökő az a nagy fejlődés, ami a munkásvé-delem és a balesetek megelőzése tarén történt. Minden munkahelyen, a munkálatok meg­kezdésével egyidőben megalakítjuk a munkahelyi munkavédelmi bi­zottságot. Ebben a bizottságban biztonsági felelős, műszaki tele­lés és propagandista dolgozik- Fel­adatuk az, hogy röpgyűléseken, ter­melési értekezleteken ismertessél* a munkavédelem legfontosabb kér­déseit, elmondják a dolgozóknak, hogy mit kell tenniök nekik ma­guknak is azért, hogy a balese­teket megelőzzék és igy minél ki­sebbre csökkenjen a termelésből kieső munkaórák; száma. A biz' tori sági és a műszaki felelősök elmondjak a dolgozóknak, hogy ez álláskrtzitósnél és más hasonló munkánál hogyan törekedjenek a biztonságra, miért szükséges erős, jól aládúcolt állványokat stb. kéé sziteni. Mindez különösen azért fontos, mórt az építőiparban ná­lunk is igen nagy az olyan, dol­gozók száma, akik a mezőgazda­ságból, vagy más szakmákból ke­rültek hozzánk és nem ismerik még jólv az- építőipari munkát és természetesen éppen ezért nem eléggé elővigyázatosak bizonyos esetekben. A népnevelőmunka mellett a kü­lönböző juttatások is elo-égitik « munkáavéiielniet. a balesetek meg­előzését. P-Idául téli időszakban, december 1-től március 1-ig' védő- ételeket, fői i< cukros teat kap­nak a dolgozok. Ha esős időben, vagy vizenyős helyen dolgoznak, mindönki gummicsizmát kap, eeő- kate.tot. Ha maró anyagokkal dol­goznak: gumikesztyűt, mészoltas-* nál pedig véd iisasmüveget, tenyér* és vállvódőket. Feladatunk az is, hegy minden dolgozót olyan munkakörbe állít­sunk, ahol erejétez képest a leg­A vasutasnapi és az alkotmányi munka verseny t a békéscsabai vas­út dolgozói az őszi osúosforgalom sikeres lebonyolításával folytatják. A békéscsabai állomás forgalmi dol­gozói augusztus 20-ra tett mun- k afél aj áldásai k at magasan túltel­jesítették és ezzel példát mutattak a többi dolgozók felé. Bíró Jozeef jobb munkát tudja kiteltem. Ezt i rendszeres orvosi vizsgálatokkal se­gítjük elő. Tervbevettük és szep­tember 1-től megvalósítjuk azt. hogy március 1-ig 140 dolgozót ké ­pezünk ki 60—üö uras tanfolya­mokon a munkavédelem és a bal­eketek megelőzésével kapcsolatos föladatokról. Ezeken a tanfolya­mokon kiképzett dolgozók a mun­kahelyekre menve megjavítják majd a munkavédelem munkáját, felszámolják a hiányosságokat. Már most gondolunk a következő tervév ránkvonatkozó feladataira, Colunk az, hogy iparunk fokozott gépesítésével kimúljuk a dolgozó­kat és a nehéz munkákat minde­nütt gépek végezzék el. Ez is hoz­zájárul alihoz, hogy megvalósít­suk minden téren jelszavunkat, azt, hogy »legfőbb érték az ember.« forgalmi szolgálattevő, lehel Já­nos tolatásvezető, Szabó István vál­tóőr pedig különösen szép ered­ményt értek el. Az alkotmányi munkaversenybon elért átlag 130 'Százalékos teljesítményt (ártják a dolgozok és most az őszi csúcsfor­galom alatt még ezt ia növelni akarják. Hívunk minden fiatalt a bányába! Kedves Eh: társak! Községünkben is jártuk bánya sztoborzók, és mi elsők közöli írat­tuk fel nevünket’. Vágyat éreztünk ahhoz, hogy nui is lent dolgoz­zunk a föld mélyében, fejtsük a ctt,llo<ió szenet, hogy a htsbűma» gyáraknak minél több jusson. Mikor a rostát Dorog felé vitt bennünket, alig tudtuk izgatottsá­gunkat legyőzné. Kiváncsiak voltunk, mi vár rátik, milyen lese ott. az élet. Mikor megérkeztünk, kellemes meglepetés ért bennünket- A bányászok szépen berendezett, tiszta lakószobákkal vártak bennün­ket. Az iskolában nagyon jó a bánásmód, négyszeri bőséges étke­zés van. Már alig várjuk, hogy kapjunk szép egyenruhát is. Mi így levélen keresztül is mégegyszer megköszönjük Pártunk­nak, hogy lehetővé tette, hogy vájártanulók lehetünk. És hívunk minden fiatalt a bányába dolgozni, mert ezzel elősegítjük szocialista Magyarországunk felépítését. Szabadság! SZÍ VÓS IMRE és SZABÓ LÁSZLÓ vájártanulók, Dorog. A csabai vasúi forgalmi dolgozói augusztus 20 után továbbfejlesztik eredményeiket Balda elvtárs érdemérmet kapott T ván, a szovjet katona és Bal- da István pályamunkáé egy­más mellett dolgoztak. A oeabai állomás bombatalálatot kapott, a sínpályán ia sok kár eeett, azt ja­vították, állították helyre, hogy mi­nél hamarabb megindulhasson a felszabadult ország vérkeringése, a vasutforgalom. Nem éltették egy­más szavát, a szemük azonban sokszor összevillant és »ok volt ebben. Barátság, szeretet, megbe­csülés. Abban az időben született a jelszó: »Arccal a vasút felé!« — és a jelszó Balda elvtárs mun­kájában eleven valósággá változott. Bök szovjet katona segített akkor a csabai vasutasoknak és amikor búcsúztak tőlük, a kézfogásokban a barátság ereje tükröződött. Bal­da elvtárs is megszorította Iván kezét és elmondta: »Köszönjük nektek, szovjet katonák, amit ér­tünk tettetek, azt is, hogy itt segí­tettetek ...« Elmentek, de itt ma­radt az érzés a munkáeszivekben: hála és szeretet a szovjet nép, Sztálin iránt. A zóta hét év telt el. Balda elvtárs sokszor visszagondol arra az időre, amikor együtt dol­gozott a szovjet katonákkal, hogy megindulhasson a forgalom. De amikor erre gondol, a múlt is eaaébejut. A nyomorúságos évek sora. Amikor télen elbocsátották a vasúttól a pályamunkásokat, az­tán azt se tudták, miből éljenek, mit hoz a holnap? _ »A város adott munkanélküli »segélyt«, de napszámra robotoltunk érte, — mondja Balda elvtárs, ha a múltra terelődik a szó. — Nyolcvan fil­lért adtak, aztán abból kellett »megélni«, ha törik, ha szakad,« Ilyen volt az élet. És ma milyen? Ha ezt kérdezi tőle valaki, vidá­man mosolyog a 6zeme közé.' »Most? Két szóval elmondhatom; boldog, megelégedett!« Ez a két szó nagyon sokat mond. Benne von minden, amit a szovjet ka­tonák adtak Baldá elvtársitok is, amit a Pártnak köszönhet ő is: a szabad élet öröme, boldogsága. 1F észült a vásutasnapra, alkot- monyunk megünneplésére. Tudni kell róla még azt is, hogy ólmunkás és sztahanovista oklevél birtokosa és a 28-as pályamesteri szakasz anyagellátó brigádjában dolgozott akkor. Ez a brigád irá­nyítja a pályamunkás szakaszok részére érkezett anyagok, szerszá­mok elosztásút. Az anyag ki- és berakási normáját mindig túltel­jesítették, 200—250 százalék nem volt ritka náluk, aztán az alkot­mány ünnepe előtti szombaton 100 százalékot értek el! A brigád minden tagja: if j. Lank- sádi János, Uhrin András, Tóth István és Vraukó Mihály — sztahanovisták. Úgy is emlegetik őket a vasútnál: a »Petőfi« ezta-\ hánovista brigád! Méltók erre a kitüntető elnevezésre. Balda elv- társ járt élen mindig, meg is kap­ta jutalmát újból: a vasutas napon mellére tűzték a Magyar. Népköz- társasági Érdemérem bronz foko­zatának érmét. Amikor a mellén ragyogott az érdemrend, megint Ivánra és a többi szovjet, katonára gondolt, akikkel együtt dolgozott. »Egy célért harcolunk most ie. Azért, hogy béke legyen . ..« Ke­ményen megszorította .»Ívtársa ke­zét. aki a dolgozó nép nevében a mellére tűzte a kitüntetést. Dalda elvtárs útja mindig elő­re vezet. Már az alkotmányi versenyszakaszban az őszi csúosfor- galomra gondolt, amikor hosszúi szerelvények szállítják az új ga­bonát szerte az országban. »Gyorsy pontos és biztonságos munkát vár tőlünk a Párt, tőlem is,« — igy mondta a brigádban, melynek köz­tien pályamestere lett. Uj, fon­tos megbízatást kapott. Nagyobb felelősséget. »Itt i» megállóm a helyem, — úgy, ahogy egy kom­munistának kell« — született meg benne az elhatározás. Valóban jól végzi munkáját. A sztahúnovista »Petőfi« brigád első lett az al­kotmányi versenyszakaszban és most meg akarja tartani első lie-i Ivét. Jól összedolgoznak a külön­böző szolgálati ágakkal, minden reggel megbeszélik a munkát, — sokat adnak a jó munkaszervezés­re. »A takarékosságra is! — mond­ja Balda elvtárs, — mi is csat­lakoztunk a Gazda-mozgalomhoz!« Azt is elmondja, mit tettek eddig- A szakaszoktól beérkező elhasznált sinszegeket, talpfapántokat kiválo­gatják és átadják a sinszegkovácso- ló brigádnak, az elhasznált talp­fákból kisvasúti talpfákat fűré­szelnek és a még ezután is lema­radó darabokat más vállalatnak ad­ják át. »Minden gramm anyagot számon tartunk, mind érték az és a miénk.« A brigád tagjai is igy mondják, ahogy Balda elv­társ. Jól tudják, hogy munkájuk rész abban a küzdelemben, amit a »lassú jelek« megszüntetésiéért, a jó pályákarbantartásért, az őszi csúcsforgalomért vívnak naponta. Sass Ervin. Az augusztus 20-i verseny szakasz után — új győzelmek felé Ha számot vetünk azokkal ez eredményekkel, melyeket üzemi dolgozóink az alkotmányi verseny- nzakaszBm eleitek, elmondhatjuk; azt, hogy solia nem beszelhettünk olyan büszkén a sikerekről, mint most. így ünnepeltük mag alkot-1 Hiányunkat, azt, hogy a halálom a miénk, hogy szabadon élhetünk! és építhetjük jövőnket. Hiba vol­na azonban megelégedni ezekkel az eredményekkel, hiba volnál megnyugtatni magunkat azzal,, hogy ipari üzemeink termelése igen gyors ütemben emelkedik. Kétségtelen, hogy nagyszerű az bű út, amit eddig a fejlődésben meg­tettünk, mégis nézzen jól körül minden üzem minden dolgozója a saját munkaterületén és fedja fel a hiányosságokat. Mindez első és legfontosabb feladat, hogy • az al­kotmányi versenyszakasz után ne legyen visszaesés, hanem tovább fokozzuk a termelési sikereket. Az alkotmányi versenyszakasz sok nagy és ezernyi kisebb, na­ponta kivívott győzelme, a lie- csülettel teljesített vállalások sora fényes bizonysága annak, hogy üzemi dolgozóink harcos lendülettel megvalósítják, túlteljesítik módo­sított ötéves tervünk részletterveit, feladataikat. Most, augusztus 20-4 után újabb, kemény feladatokkal kell megbirkózni; 1051. évi tervünk teljesítésének döntő hetei, hónapjai, következnek, most válik majd el, hogy üzemeink hogyan tesznek ele­get az e évi tervfelada'aiknak. Min­den dolgozónak éreznie kídl, hogy felelős a tervért, mert a terv mun­kájára épit és jó munkát vár el. tőle, Éppen ezért nem szabad« hogy a siker a fejükbe szálljon, éppen ezért szükséges az, heg;,* az alkotmányi versenyszakasz ta­pasztalataiból kiindulva felszámol-, juk a hiányosságokat és minden, téren továbbfejlesszük az elért eredményeket. Több jó példa bizonyította, hogy. ahol jó nevelőmunkával, szilárd ve­zetéssel mozgósítottak a tervfelada- tok teljesítésére, ott nem maradt »1 a silier. így volt ez az orosházi- Magasépítés gyopárosi építkezésén js, ahol 12 napos tervteljesltéai. lemaradást hoztak be a dolgozók. A siker nyitja az volt, hogy puli-, tilsai nevelőmunkával megjavítot­ták a munkafegyelmet, kemény, harcot kezdtek műiden lazaság el­len. A Békésmegyei Tatarozó Vál­lalat munkahelyein is úgy szület­tek kiváló teljesítmények, anyag- takarékossági eredmények, hogy ?, versenyszer vezért nem kampányfel­adatként kezelték és bevonták eb- ba a munkába a műszakiakat is, Emellett azonban olyan üzemeink is vannak, ahol a gyenge műszaki, előfeltételek hátráltatták a válla­lások, a terv teljesítését. így tör­tént a békéscsabai téglagyárban, ahol n műszakiak gyenge mun­kája odavezetett, hogy az üzem. júliusban 91.2 százalékra teljesítet­te tervét. Némi javulás mutatko­zott augusztusban; 101.6 százalékos, tervtaljesitóst értek el 20-ig, et) azonban korántsem kielégítő. Ez, a néhány kiragadott példa is rá­világít arra, hogy mindenütt to­vább kell javitani a versenyszer-, vezés munkáját óe a pártszerveze­teknek még jobban'kell teljesite­■ lök « felelősségteljes feladatu­kat, melyöt a pártkongresszus meg­határozott: a ternieiés pártellen- Őrzését. ­Alkotmányunk ünnepe után 2» legyen a cél minden izeipünkben^ hogy a versenymozgalmat egvrey magosabb színvonalra emeljek, használják fel a dolgozók javas­latait, ötleteit, népszerűsítsék a szovjet dolgozók tapasztalatait, te­remtsék mag jó felvilágositó mun­kával az új módszerek, munka- menetek győzelmeit. Ne legyen egyetlen olyan üzem sem megyénk­ben, amely ne teljesítené terv- föladatait, a szeptemberi, a to­vábbi hónapok és az évi tervét!. Mindehhez áz kell, hogy az üzemi- bizottság, a vállalatvozotőség tu­datosítsa azt, hogy módosított ter­vünk teljesítéséhez az is szük­séges, hogy a dolgozók új mó­don végezzék munkájukat, de a termelés közvetlen irányitól a mű­vezetők, munkavezetők is átérez­zék fo'előssógükct, munkáljuk fnm tosságút. Az augusztus 20-i, alkot­mányi versenyszakasz további ered­ményeinek fejlesztésére jó eszköz a hosszúlejáratú • versenyszevződésck állandó felszínentártáea, az abban, vállaltak lépésről-lépésre való meg­valósítása. Különösen fontos az, hogy a mennyiségi és a minőségi, tervtőljosítós kapcsolódjon egymás­sal, harc induljon a termelékeny­ség emeléséért és megyénk üzemei­ben is megindítsuk, fejlesszük a Gazda-mozgalmat, melyhez már több üzemünk csatlakozott és pl, egyedül a Ruhagyárban az eddigi javaslatok alapján a hulladékanya. gok felhasználásával ezév végéig, 123 329 forintot takarítanak meg népgazdaságunk számára. Természetesen, annak, hogy ez- évi tervünket teljesítsük, sőt, idő glőtt befejezzük, számos előfelté­tele van mág. Központi kór ért­ként kell kezelni a munkafegye» lein megszilárdítását, az üzemeik (pl. téglagyárak, építő vállalatok) közötti együttműködést, de az üzemrészek közötti együttműködi -t is. Meg kell szilárdulnia a vállala­tok felelős egyszemélyi vezetésé­nek, ugyanakkor azonban az üze­mi pártszervezeteknek fokozni kell az ellenőrző ée nevalőmunkút. Aa üzemi bizottságok szervezzék jó érvekkel tovább a versenyt, mozgó­sítsák a bizalmiakat, teremtsék meg a verseny nyilvánostógát, ugyan, akkor pedig a vállalatvezetőiéig biztosítsa a rendszeres értékelést. El kell érni azt, hogy a dolgozék tömegei személyes ügyüknek tart­sák és vérükké, természetükké váj­jon a szocialista munkaverseny úgy, ahogy a szovjet dolgozók vé­révé, természetévé vált. Szüb.ses- pek újabb, nagyszerű, de reális vállalások az évi terv teljerí tértre, olyanok, amit a csabai MÁV Osz­tálymérnökség dolgozói vállaltak; hogy évi tervüket az őszi csúcsfor­galom, a gabonaszállítások gyors le­bonyolítása érdekében november 30- íg befejezik-' Határozza el megyénk üzemeinek minden dolgozója, hogy túlszárnyalja elért sikereit és szü­lessenek olyan hősök, akik elszán­tan védik munkában aratott győ­zelmeikkel tervünk békés végre­hajtását (s. e.) A Mexőhegyesi Cukorgyárban is fejlődik a Gazda-mozgalom A Mezőhegyesi Cukorgyárban is kialakulóban van a Gazda- mozgalom. A dolgozók több érté­kes javaslatot jelentettek be. Ezek közül kiemelkedik Schiller Mi­hály diffúziós brigádjának javas­lata. Ez a brigád a drága pako- lási anyagból megmaradt darabo­kat a raktárba visszavételezi, amit aztán más célokra használ­nak fel. A kazánkovics-brigád ja­vaslata is megvalósult. A kazán­kovácsok ócskavasba dobott le­mezszélekből állított lemezeket készítenek, a rézműves-brigád pe­dig a hasznavehetetlen csövekről leszedi a csőperemekel és újra felhasználja azokat. A Gazda-mozgalommal kapcso­latban a népnevelők jó felvilágo­sító munkát kezdtek, az elért eredményeket pedig az üzem fa­liújságján és hangoshíradóján ke­resztül ismertetik a dolgozókkal

Next

/
Thumbnails
Contents