Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-30 / 201. szám

1951 augusztus 3#., csütörtök 3 A dobosi földművesssövetkeset raktárának dolgosói a begyűjtésért...---------------------- ——--------------------------------------------------------------- \JiUü-%sau>U Hcfie R eggel hat óra. | jjy6nioi kezdik a munkát a dobozi fö.ld- m ii vessző vetkezet rak tárában. Mire kinyitják az ajtót, már jónéhány kocsi áll ott, a dolgozó parasztok már kora reggel hozzák gabonáju­kat. Egymásután szedik le a zsá­kokat a kocsiról. Sztarenki Judit alig győzi átvenni. Elsőnek Gergely Ferenc zsákjai kerülnek a mérleg­re. Teljesítette már a beadást, »C« jegyre is hozott, de most, hogy kiszámította pontosan, mennyi kell (szabadőrlésie is szánt egy-két zsá­kot), 244 kiló feleslegnek mutatko­zott. Behozta. Utána Szabó Lajos- né sürgeti, hogy mérjék az ő bú­záját is, ne vesszen kárba az idő a sok várakozással. Közben Zoltai Mihály kocsija is a raktár elé ka­nyarodott. Megj’eri László, meg Si­mon Sándor, a két raktári munkás belemelegszik a dologba. Gyorsan ürítgetik ki a zsákokat — nem akarják, hogy félnapokat ácsorog- janek a dolgozó parasztok a be­adásnál. j Tíz óra ___________van éppen, mireZal­tai gabonája a mázsára kerül. Teg­nap későn fejezték be a csépilést nála, így ma reggel hozta el a búzát. Éppen 517 kiló lett. A be­adási kötelezettség 212 kiló, a töb­bit »C« jeg3rre íratja. Hoz még többet is — úgy ígérte —, csak előbb kiszámítja, mennyi is kell otthon. Úgy számol, 5 mázsa jut még »C« jegyre. T. Nagy Erzsé­betnek nincs beadási kötelezettsé­ge — a cséplőkeresetet hozta be. A fejadagja megvan, — a feles­leget meg minek tartogassa a pad­láson. Neki is jól jön a szabadőr­lés, meg a textilutalvány. Meg is ígérte, egy hét múlva újra eljön, hozza azt is, amit ezután keres. | Tizenkét óra, | Lászlóéit ebédelnek. De ez az idő sem megy kárba. Ilyenkor elbe­szélgetnek a dolgozó parasztokkal. Elmondják nekik, hogy. érdemes ám a feleslegből »C« jegyre be­adni. A »C« jegyre járó szabad­őrlésnek kettős a haszna: a fej­adagot is növeli vele, na, meg jói jön a pénz is, amit a szabad lisztért kapnak. Olcsóbb ruha­anyag, cipő és edényféle meg minden háznál elkel... Meg azt is elmondják még, hogy a szép kultúrház mellett, — amit az al- kotmányünnepen avattak — mást is ad a terv a falunak, — de azért cserébe a falunak is több' gabonát kell adni. Mert elég há­tul állnak a gabonabegyüjtéai ver­senyben ... Meghallgatják őket a1 dolgozó parasztok és nem egy akad, aki Buzi Elek kieparaözt' példáján — aki 1260 százalékot teljesített — megtoldja még a tv* adását. n j te-ötétér!ik, inire az utol­* I só kocsi is elmegy., Ilyenkor összeszámolják mennyi, gabona gyűlt be. Még nincs meg a pontos számítás, do már látják* több is lesz, mint tegnap. Száz--* kilencven mázsánál most earn ad-' ják alább. Szép eredmény, de ez­ért ahhoz még mindig kevés, hogy1 az elsők közé kerüljenek. A rak­tár dolgozói ilyenkor megbeszélik, mit kéne tenni, hogy holnap még jobb legyen az eredmény. Elhatá­rozták, szerét ejtik, hogy meglá­togassák Balogh Józsefet, meg a többieket is, akiknek még min­dig 10—15 mázsa búza van a padlásukon. Elmondják neki, tart­son meg belőle szabadőrlésro, a többit meg Kozza el a nép raktárá­ba, mert ezzel is csak a saját hasznát szolgálja. Németh András cséplőbrigádja jól dolgozik Vasárnap reggel is felbúgott a cséplőgép Cs. Szabó Imre 16 hol­das gyomai középparaszt tanyá­ján. Németh András cséplőbrigád­jának tagjai leltos szorgalommal dolgoznak. Szilágyi János és Buk­va Lajos asztagosok gyors karlen- ditéesel dobálják a kévéket aesép- lősaekrény tetejére. A fáradtság legkisebb jele sem látszik rajtuk. Haroedzett endrődi emberek. Azok és azoknak a fiai, akik a 30-ais, években dacoltak a ceendőrsortűz- zel . .. üiricz Lajos percnyi pon­tossággal, egyenletesen eteti a gé­pet. Vérében van ez a foglalkozás. Harmincöt év találta mar az etető- lyukban. Farkasinszki András az öreg törekrakó több mint 50 évet töltött a cséplőgépnél. Hej, de sokat tudna mesélni a régi idők nyomorúságáról, csendőrszuro­nyokról, puskák ropogásáról, ami­kor hessenek. A dolgozó parasztok nem is késlekedtek a felesleg beszállí­tásával. Igyekeztek megrakott ko­csikkal a gabona raktár felé. Es ők, a cséplőmunkások." to­vább dolgoztak, fáradhatatlan szorgalommal. Kiinduláskor 30 vagon gabona elcséplésével bízta meg őket a községi tanács. Ma már közel 40 vagonnal csépeltek el az 1100 mm-es géppel. Egyik körzetből a másikba huzatnak át. Érzik, hogy maguknak, a nép­nek csépelnek. A gép öt bét óta még nem állt tétlenül egy prát sem napközben Az »-öreg« cséplömunkások a leg­kisebb rendellenességet is észre­vették, kijavították, megelőztek minden üzemzavart. Huzatáskor átvizsgálják a gépet, nem akadt-e fenn Lőrék, szalma, ami dugu­lást, vagy törést idézne elő. Ebéd­időben. legnagyobb gondossággal leolajozzák, lezsírozzák a gépel. Munkájukat többnek lehet nevez­ni, mint kenyérkeresetnek. Har­cos .piunkayersenyben dolgoznak a népért. Az elmúlt évben is ők csépeltek legtöbb gabonát a gyo­mai határban. A községi tanács­tól elismerő jutalmat kaplak. A nők egy-egv szép kötényt és zok­nit. A férfiak egy-egy inget és valamennyien 50—50 forintot. Még akkor megfogadlak, hogy az idén a tavalyinál jobb eredményt érnek el annyiba sem nézték a hozzá hasonló embereket, mint az igavonókat Nincs idő a beszélgetésre, csak egy-két elejtett szóra, mert Bár­dos Jutka és Takács Ilona fut­nak fel fürgén és vidáman a ka­zalra, törekráccsal a kezükben. Az öreg Farkasinszki csak nézegeti őket. Nem mindig voltak ilyen vidámak a törekhordó lányok. Meg­aláztatás, bizonytalan élet, a ninos- telenség keserű gyötrődése, a ron­gyokba öltözött éhező gyermekek — ni s sors vált rájuk az ő fia­talkorúban. Ma sokkal masabb az életük. A m inka minden területéhez szaba­don áll előttük az út. Traktorra ülhetnek, vagy tanulhatnak. Szép jelen és még boldogabb holnap fé­nye ragyog rájuk. Ezért a holnapért küzdenek valamennyien Munkájuk nyomán közel 150 dol­gozó parasztnak került zsákba a gabonája. A zsákok mérlegelése közben Pellák Elek elvtárs, osép- lési ellenőr sokat beszélt a dol­gozó parasztokkal arról, hogy a gabona beadásával mennyi életet le­het megmenteni és jnennyi épít­kezést lehet elősegíteni. Elősegítik azt, hogy a Szabó Imrék és a Megyeri Ferencek bekében szór­hassák el fekete barázdákba a mag­vakat és békében arathassanak le a jövő esztendőben is. Hogy is­kolák, kultúrházak, gyárak épül­Szavukat adlak erre és eddig helyt is álltak. Most is számíta- hak a jutalomra. Tudják, hogy a Párt és kormányzatunk elismeré­se nem marad el a végzett jó munkájukért. Ha továbbra is így dolgoznak, akkor számíthatnak a 2500 forint jutalomra és sok mázsa gabonát keresnek. Hu­szonötödikéig az egészrészesek fejenként 13 mázsát mondhattak magukénak. — kukk — A békéscsabai István-maiom fűtői patronázslerűietiik dolgozó parasztjaihoz Békéscsaba-sopronyi tanyák dolgozó parasztjai ! Sokszor járunk kint közietek, tudjátok jól. Mi, az üzem dolgo­zói, úgy látjuk, hogy lemaradtatok a gyors begyűjtésért vívott harcban, nem teljesítettetek kötelezettségeiteket. Közös a harcunk: mi itt a malomban feldolgozzuk, megőröljük a búzát, hogy minél előbb, mint finom fehér kenyér asztalotokra kerüljön. Én fűtő vagyok, abból a kazánból indul ki az erő, mely az egész malmot meghajtja, amelyet én fűtök. Hárman dolgozunk itt felváltva, értünk már el szép eredményeket. Tudjátok, igyekszünk mi je! Az alkotmány ünnepére az egy mázsa gabona őrlésére előirány­zott (Bénmennyiség 3 »zúzalékos csökkentését vállaltuk. Ezt a vál- l lakásunkat 440 százalékra teljesítettük, ami pénzértékben 8413 fo­rintot jelent. A fűtők nevében arra kérlek benneteket, ne hagyjátok magato­kat és hozzátok be a lemaradást a gabona és a takarmánybeadásban is! Ahogy mi, a kazán mellett, úgy ti is azért dolgoztok földjeite­ken, hogy békés életünket védelmezzétek, megvalósít!»a»suk együtt ötéves tervünket. Ennek pedig fontos feltétele a gyors begyűjtés, a ti jó munkátok. Ne felejtsétek ezt el sohasem, ezzel a tudattal indul­jatok harcba a begyűjtés sikeréért. Gábriel A ndrás, a békéscsabai István-maiom fűtői nevében. Több mint háromszáz család lépett isméi a közös gazdálkodás útjára A kétegyházi I. típusú „Magvető“ tszcs Hl. típusúra tért át Minden nap újabb eredménye* két hoz termelőszövetkezeti moz­galmunk fejlesztésében. Mind több és több dolgozó pa­raszt ismeri fel a parasztküldöt­tek, a népnevelők felvilágosító munkája nyomán és a tszcs-k magas terméseredményei láttán, hogy csakis földjeik és erejük összeadásával teremthetnek olyan gondtalan életet, amilyen a szov­jet kolhozparasztok élete. Egyre többen ismerik fel, hogy föld­jeinken többet lehet termelni a gyárakból tömegesen érkező gé­pek segítségével. Tudják azt is, hogy ezeket a gépeket ^csakis a nagy táblákon lehet kedvező mó­don kihasználni. Augusztus 27-én újabb 277 taggal növekedett a me­gyénkben működő 330 kü­lönböző mintájú termetőcso- port tagsága. A lőkösházi »Május 1« tszcs-hez 24 dol­gozó paraszt lépett be t35 holddal. Ugyanitt a »Sza­badság« tszcs-Ire 25, az »Egyetértés« tszes-he pedig 14 dolgozó paraszt írla alá a belépési nyilatkozatot. Az endrődi »Béke« lszes-be 10 dolgozó paraszt lépett lie 82 hold földdel. A szarvasi »Kossuth« tszcs-be 28-ari kérték felvételü­ket. A békéscsabai »Uj Barázda* tszcs-nek 35-re szaporodott a tag­létszáma. A gyulai járásban 63 dolgozó paraszt lépett be 241 holddal, a gyomai járásban 54 dolgozó paraszt 307 holddal. Bé­késcsabán 71 dolgozó paraszt lé­pett be 459 hold földterülettel» Huszonnyolcadikán tovább nö­vekedett tszcs-ink taglétszáma. Békéscsabán újabb 23 család lépett be 280 hold területi«]. Legtöbben az I-es mintájú »Petőfi« tszcs-be kérték fel­vételüket. Ebbe a csoportba 11 kis- és kö- zépparaszt lépett be 110 hold földdel. Ljabb tagok léptek be az endrődi »Petőfi« és »Béke« tsz-ekbe, a hunyai »Uj Élet« és »Dolgozók« I-es lipusú tszcsk-be. Lőkösházán 14 kis- és középpa­raszt család alakít I-es tipusú termelőszövetkezetet s ezenkívül a megye területén újabb 10 tszcs alakul meg a közeli napokban az előkészítő bizottságok jó felvilá­gosító munkája nyomán. A két- 'cgyházi I-es tipusú »Magvető« tszcs az elmúlt napokban III-as típusra tért át, mert a tagok fel­ismerték, hogy soraikat még szo­rosabbra zárva, sokkal magasabb terméseredményeket tudnak el­érni. A KULÁK Horni Zulcov semmiben sem kü­lönbözik Osztrava többi falujától. A kis, világos, pirosfedebi házacs­kák úgy fekszenek széjjelszórva az út mentén, mint a mezőn a pi­pacsok. A parasztok arca boldogan ragyog, hisz learatták a gazdag termést, befejezéshez közeledik a cséplés és a beadási kötelezettséget is teljesítették. Az emberek felsza­badultan mosolyognak, amihez nagymértékben járul hozzá az is, hogy eltűnt a faluból a kulák- nőnek — Stefánia Jungovának az arca. Ha bemegyünk Jungova biro­dalmába, a háza mögött elterülő kertbe, egy volt »emlék« talpaza­tába ütközünk. Itt állt az az em­lékoszlop, amelyet Jungova férje I. Ferenc József császár tisztele­tére emelt abból az alkalomból, hogy egyszer keresztül utazott a falun. A kert végén filagoria van. Nemrég még itt mulatozott a kör­nyék kulák-, meg volt földbirto­kos társasága. Folyt a bor és a likőr, itt párologtak a jobbnal- jobb ételek, amikor a cselédháe- ban a kulák napi munkától agyon­gyötört robotosa éhes gyomorral feküdt le priccsére. Stefánia Jungovának a háború előtt sok cselédje volt. A felszaba­dulás után már beérte eggyel is, de ezt a sok helyett is kizsákmá­nyolta A cselédlány egy nagy tyúkól lián lakott. A földbiitokosnő azzal jutalmazta a cselédet, hogy meglopta, sőt meg is verte. A lány vasárnap is dolgozott, de bért so­hasem kapott és nyomorult koszttal kellett beérnie. Nem sokkal azután, hogy a cseh nép lerázta magáról vérszopóit, Stefánia Jungova is érezni kezd­te, hogy megváltozott a • viliig. Ebbe a változásba a kuláknő soha­sem nyugodott bele, de titkolta gondolatait. Sőt, a községben majd­nélkülözhetetlen az aghóció* pumkófcon nem, hogy azt hitték az emberek, hogy haladó nézetei vannak. Ez akkor volt, amikor a községben egységes szövetkezetét alakítottak és Jungova kijelentette, hogy ő 11» belép a szövetkezette, de csak ak • kor, ha majd fejlettebb munka- módszerekkel fognak dolgozni. Gyűlölte a szövetkezeti tagokat, gyűlölte a dolgozókat, mert nem bírta elviselni, hogy új, boldog életet építenek. Haragtól villám- lőtt a szeme, ha a szövet kezet föld­jeire nézett, és elhatározta, hogy ott fog ártani, ahol csak lehet. Föld­jeit szándékosan gazzal hagyta be­nőni és hizlaldájában a sertések éheztek. A múlt év áprilisában megpa­rancsolta cselédjének, hogy há­rom hektárnyi főidet vessen be zabbal. Mikor a cseléd figyel­meztette, hogy most nem lehet vetni, mert a föld nagyon át van ázva, majdnem megverte. A cukor- és tarlórépával bevetett földje kapálatlanul maradt és el­lepte a gaz. Terméseredményei persze, átlagon alul maradtak. 1950-ben nem is teljesítette be­adási kötelezettségét, sem búzá­ból, sem árpából, sem zabból, sem répából. De elmaradt a ser­téshús, a tej beszolgál a á árai is. Ez év első felében többek között 6991 liter tejjel és 3297 tojással maradt adós az államnak. Stefánia Jungova azt hitte, hogy örökké folytathatja kártevé­seit. Nem számított arra, hogy Horni Zukov falujában is meg­változott a világ. A parasztok öntudatosak lettek és megelégel­ték a kuláknő kártevéseit. A dol­gozó nép leleplezte a kuláknőt, aki nem fogja elkerülni méltó büntetését. Ceski Tesinben, a já­rásbíróság előtt fog felelni sza­bó! ázscselekményeiért. így járnak a nép többi ellensé­gei is, akik még mindig azt hi­szik, hogy megakadályozhatják a dolgozó nép építő munkáját

Next

/
Thumbnails
Contents